Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-22 / 68. szám
Nyerjen velünk! Akciót indítunk április 1-jétői azok között, akik áprilisban, májusban és júniusban a Petőfi Népe előfizetői. Amint azt már megírtuk, sajnos rákényszerülünk arra, hogy április 1-jétől árat emeljünk: naponta 7,90-be fog kerülni az újság, a havi előfizetés dija pedig 199 forint lesz. A magasabb árért sok új szolgáltatással jelentkezünk: szombat helyett már pénteken, két helyett négy oldalon, részletes rádió- és tévéműsort adunk. Rendszeresen közlünk horoszkópot. Újra indul Házunk tája rovatunk. Szerdánként külön oldal szolgálja a Baján és vidékén lakók tájékoztatását. Nagyon bízunk abban, hogy olvasóink kitartanak lapunk mellett, ezért az április-május-június havi előfizetőink között külön jutalomsorsolást rendezünk, összesen 200 000 forint értékű nyereménnyel. I. díj: kereken 100 000 forint értékű nyeremény (színes tévé vagy motorkerékpár, vagy kerti traktor, vagy hússal dugig rakott hűtőláda — tetszés szerint). II. díj: Képmagnó vagy Babetta segédmotor-kerékpár, vagy az éves szén- vagy gázszámla egy részének kifizetése (legföljebb 35 000 forintig). III. díj: Varrógép vagy versenykerékpár vagy felöltöztetjük tetőtől talpig (25 ezer forint értékben). És ezenfelül is számos díj — többségük választható módon. — Összesen harmincán kapnak értékes nyereményt. VELÜNK NYERHET! PETŐFI KEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 68. szám Ára: 5,80 Ft 1991. március 22., péntek ___________________________________________________________________________________________ A KISGAZDÁK ÁLLÍTJÁK: Torgyánt nem nyomásnak engedve ejtették Oláh a városiaknak is ígér A Független Kisgazdapárt vezetőinek reményei szerint az Országgyűlés április közepére megalkotja a kárpótlási törvényt. E véleményt arra alapozzák, hogy szerdán a kormánykoalíció pártjainak képviselői aláírták a kárpótlásról szóló törvényjavaslat módosításával kapcsolatos megállapodásukat. Oláh Sándor, az FKgP főtitkára a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján sejtetni engedte, hogy a tervezet feletti részletes vita pusztán formalitás lesz, hiszen a megállapodás feleslegessé teszi az érvelő hozzászólásokat, s az SZDSZ, illetve a Fidesz korábban jelezte „távolmaradását” a vitától. Oláh Sándor ugyanakkor jogosnak nevezte azt az észrevételt, miszerint a megállapodásban „egy kicsit felbillent az egyensúly a termőföld javára, az egyéb ingatlanok terhére”. Elsősorban a városi-polgári rétegek joggal érezhetik, hogy a kárpótlási törvény kevésbé képviseli érdekeiket, mint a vidéki parasztság — tette hozzá. Tudomásul kell azonban venni, hogy nem mindig arányosak a kompromisszumok. A főtitkár mindazonáltal kijelentette: az FKgP a városi tulajdonra vonatkozó, a reprivatizációs eljárást célzó módosító indítványait az egyeztetés után sem vonja vissza, jóllehet nem sok reményt lát arra, hogy a parlament többsége ezen indítványokat törvényerőre emeli. (Folytatás a 2. oldalon) Szakmai önvédelem Növényvédő kamarákból országos szövetség A kecskeméti kertészeti főiskolán tegnap 17 megye növényvédő mérnöki kamarája több mint ezer tagjának képviselői gyűltek össze, hogy megalakítsák a szakma országos érdekvédelmi szervezetét. A Bács-Kiskun Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara elnöke, Farkas Gyula nem éppen köszöntésképpen mondta el, hogy több mint két évtizede egy tollvonással hozták létre ezt a szakmát. Most pedig tartani lehet attól, hogy ismét egy tollvonással eltörlik. A mezőgazdasági nagyüzemek bizonytalan sorsa, a növényvédő szerek forgalmazásának beharangozott liberalizálása, a valóságtól gyakran elszakadt döntések mind a szakma kétségeit növelik jövőjükkel kapcsolatosan. Ezért került sor, még tavaly októberben a Bács megyei növényvédő mérnökök lépésére, amikor az országban elsőként megalakítottak kamarájukat. Hozzájuk az eltelt néhány hónap alatt a legtöbb megye szakemberei csatlakoztak, létrehozva a saját területi szervezetüket. Az országos szervezet feladatai között sorolta fel a megyei elnök például a magánpraxis engedélyezésében a véleményezést, az új Növényvédelmi kódex kidolgozásában a részvételt, illetve a növény orvosi cím megszerzési lehetőségeinek feltárását. Dr. Reisinger Péter, az FM főosztályvezetője a növényvédelmi szakma egyik legfontosabb állomásának nevezte e napot. A gondolkodásbeli változásokban elsődleges, hogy az eddigi, szektorra bontott növényvédőszer-használat helyett a szaktudás—növényvédő szer kapcsolatra kell a hangsúlyt helyezni. Az 1992-re várható közös piaci társult tagság aduja például a mai magyar növényvédelmi mérnöki gárda szaktudása, melyet nem szabad, nem lehet elvesztegetni — mondta t a főosztályvezető. A tanácskozás kissé zötykölődő szavazási procedúrája során a jelenlevők az alapszabály pontjaira voksoltak. Egyhangúan megalakították a Növényvédő Mérnöki Kamarák Országos Szövetségét, melynek székhelye Kecskemét lett. Végül megválasztották a szervezet tisztségviselőit, így az országos szövetség elnökének Farkas Gyulát. q r Gazdák nagygyűlése Fajszon A sertéstartók petíciót küldtek a miniszterelnöknek BORÚS JÓSLATOK LONDONBÓL Nem lett biztonságosabb a Föld Katonai szakértők véleménye szerint a hidegháború befejezése nem tette biztonságosabbá a Földet, s a kilencvenes években több igen súlyos — bár korlátozott — helyi konfliktusokra lehet számítani. Hadiipari szakértők londoni tanácskozásán a résztvevők kifejtették, hogy a fejlett országok között háború — annak pusztitó volta miatt — nem valószínű, az évtizedet inkább az úgynevezett „alacsony intenzitású konfliktusok” jellemzik majd. Ilyen konfliktus robbanhat ki Görögország és Törökország között Ciprus kérdésében, egy másik gyújtópont lehet a szakértők szerint a magyar—román viszony a Romániában élő magyar kisebbség helyzete miatt, és fegyveres konfliktus pattanhat ki Törökország és Bulgária között is a bulgáriai törökök okán. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, egyre nagyobb nyomás nehezedik majd a nyugati államokra azért, hogy a velük szövetséges kormányok, saját gazdasági érdekeik, illetve állampolgáraik kimenekítése érdekében katonailag beavatkozzanak bizonyos helyi háborúkba. Egyre többen követelik majd az Egyesült Államoktól, hogy lépjen fel katonai eszközökkel a nemzetközi kábítószer-kereskedelem felszámolásáért. A londoni tanácskozáson megjelent szakértők figyelmeztettek a határok megnyitása után Kelet-Európából és Észak-Afrikából várhatóan meginduló menekültáradatra. Francia hadiipari elemzők rámutattak, hogy az ország biztonságára a veszélyt jelenthet az iszlám fundamentalizmus megerősödése az ott élő arab lakosság körében. Elégedetlenek, sőt fölháborodottak a sertéstartók; most még kérnek, de ha nem teljesíti kérésüket a kormány, akkor más következik ... (Lehet, hogy nemsokára a Parlament előtti térre sertéseket hajtanak?) A rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került termelők Fajszon adtak egymásnak találkozót, hogy nagygyűlésen mondhassák el bajaikat, hogy felhívják gondjaikra az ország és a kormány figyelmét. Több mint hétszázan gyűltek össze a művelődési házban, s a széksorokkal szemben az elnökségi asztalnál tizenegyen szorongtak, köztük Gcrbo- vics Jenő (Kisgazda), dr. Andriska Géza (SZDSZ), Pohankovics István (Kisgazda) és Kósa András (Kisgazda) képviselők, valamint Oláh Imre, a Vállalkozók Pártja megbízott elnöke. Sajnos, a Földművelésügyi Minisztériumból senki sem jött cl, noha meghívták a legilletékesebbeket is. Sorolták a panaszaikat a sertéstartó gazdák: magas a takarmányár, a meghizlalt állatokat ólakban kell tartani és etetni, mert nem vásárolják, szerződéssel sem veszik át őket. A boltokban meg drága a hús, külföldre a kényelmes kereskedők nem tudják eladni a sertéseket; a nagysúlyú állatokért, amelyeket egyáltalán átvesznek kilónként csupán 55 forintot fizetnek, de van felvásárló, aki 44 forintot ad értük. A hizla-, lók mindennap veszítenek a sertéstartáson és az áldatlan helyzet miatt családok tömege jut csődbe, megy tönkre. Felszólalók mondták: a kormány nem tesz semmit a parasztságért, a kisgazdák sem, „csak beültek a kormányba és kiszolgálják Antall urat". A tiborci sirámok zuhatagja hullott az asztalnál ülők, elsősorban a kormány- koalícióhoz tartozó képviselők fejére. Lapzártakor javában mondták a magukét a gazdák, de az már köztudott, hogy petíciót fogalmaztak a miniszter- elnökhöz, azt kérve, hogy „káruk csökkentése érdekében a gazdasági vezetés fontolja meg a termelőknek fizetendő kompenzáció lehetőségét, munkálja ki a kompenzációs keret elosztásának elveit és konkrét módját.” Cs. I. HOLLÓS JÓZSEF KÓRHÁZ Sebészek számvetése A Kecskeméti Hollós József Kórház—Rendelőintézetben tegnap tudományos ülést tartottak, amelyen Baradnay Gyula címzetes egyetemi tanár elnökölt. Tíz éve, hogy az Izsáki úti épületből a Nyíri útra költözött a sebészeti osztály: munkatársai a csütörtöki összejövetelen számot vetettek, összehasonlították a korábbi évtized és az új helyen töltött tíz esztendő eredményeit és kudarcait. A kórház dolgozói és a meghívottak előtt dr. Loránd Pál osztályvezető főorvos mondott bevezetőt, majd dr. Cserényi László és dr. Svébis Mihály, az osztály orvosai értékelték a vizsgált időszakot. Számos adatot mondtak el. A 102 ágyas osztályon húsz esztendő alatt csaknem ötvennyolc ezer beteget ápoltak. Az évek folyamán árnyaltabbá vált és kibővült műtéti eljárások mellett két új speciál-profilt is kialakítottak. Érdekes, hogy a vastagbélműtétek száma folyamatosan növekedett, míg a féregnyúl- vány-eltávolítás (vakbélmütét) száma egyre csökkent. Sikerült megvalósítaniuk a mütött betegek gondozását, és örömmel szóltak arról, hogy a két érsebész-szakorvos mellett most már plasztikai sebész is dolgozik az osztályon. A tudományos igényű ülés mérlege: az egyre képzettebb orvosgárdát folyamatosan korszerűsödő műszerek és gépek segitik a magasszintü gyógyításban. —sei— Sok megmarad a sokféle tanyából Mielőbbi szabályozást várnak az önkormányzatok — Kevesebb tiltást — A közérdek az elsődleges • Nagy érdeklődést keltett Bahget Iskandcrnek a tanácskozás alkalmából rendezett szociofotó-kiállítása. (Méhesi Éva felvétele.) Kötörő Miklós, a Bács-Kiskun Megyei önkormányzat elnöke a korábbi megyei kezdeményezésekre utalva köszöntötte tegnap délelőtt Kecskeméten a Tanyák távlatai ’91 szakmai konferencia résztvevőit. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának főigazgató-helyettese bevezetőjében egyebek között azt emelte ki, hogy a kutatóknak a jövőben még pontosabban érzékelniük kell a tanyák közötti különbségeket, számolniok kell a tulajdonviszonyok változásaival. Sajnálattal állapította meg: nagy károkat okozott a hatvanas évek ta- nyaellenessége az országnak. Laár Árpád, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviseletében egy pillanatig sem áltatta hallgatóságát: nem mondhat semmi kézzelfoghatót a várható tanyaépítési szabályozásról, mivel még csak körvonalazódnak az elképzelések. Azt ajánlotta azonban, hogy addig is, ahol nincs kizáró ok, oldják fel a hallgatólagos építési tilalmat. Szerinte — bizonyos eseteket kivéve — jogosult az építkezésre, akinek földje van és figyelembe veszi a közérdeket. A tanya, mint lakóhely címmel tartott előadást Elekes Keve, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékese. Ártalmasnak ítélt mindenfajta kampányt. A kecskeméti dr. Csatári Bálint szerint a falusi térségek általános modernizációjához illeszkedő, a most alakult helyi ön- kormányzatok felelős, .területgazda’ szerepére építő, a helyi (térségi, társadalmi, gazdasági) települési igényeket kiszolgáló tanyapolitika kívánatos. Sürgette a helyi, megyei és országos közigazgatási (önkormányzati) összehangolást, a szakszerűségre is ügyelő helyi fórumokat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos kutatója, dr. Ónodi Gábor a — lapunkban korábban ismertetett — jászszent- lászlói modellterv készítésének tanulságait ismertette. A felkért hozzászólók közül dr. Meggyesi Tamás fejtegetései igencsak elgondolkoztatták az egybegyűlt szakembereket. Szerinte tévednek a belterületi rendezéseknél megszokott, bevált elveket, módszereket a külterületi, tanyás térségek rendezésénél gépiesen alkalmazók. Halász Péter agrárgazdasági kutató szerint a tanyákon maradt meg leginkább a mezőgazdaság átszervezése után bérmunkássá vált parasztságból kiszorult számos, nemzedékről nemzedékre hagyományo- zódott érték. A délutáni vitát dr. Reischl László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezetője vezette. Szinte valamennyi alföldi megye képviselője — köztük Borbély Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főépítésze — kifejtette a tanyák jelenével, jövőjével kapcsolatos, helyi tapasztalatokon alapuló véleményét. Nézeteik sok mindenben eltértek, de abban megegyeztek, hogy a tanyai népesség (lassuló) fogyatkozása ellenére — erről dr. Sántha Józsefné, a Magyar Statisztikai Társaság területi tagozatának titkára tárt fel érdekes összefüggéseket —jövőjük van a tanyáknak. H. N. HOLNAP: A rendszerváltás lélektana A PETŐH NÉPE kiváló terjesztői 3. oldal Sertéshizlaló gazdák társulása Izsákon 3. oldal
