Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
1991. március 21. • PETŐFI NÉPE • 5 Negyven gyerek a „parkolópályán” Középiskolába bejutni — ez az idén is nehéz feladat lesz az általános iskolák gyengébb képességű tanulóinak. Hivatalosan általános iskolának számít a kecskeméti Nyíri úti intézet is, de a közvélemény csak „gyógypedagógiaként” emlegeti. Az itt végző több mint negyven nyolcadikos sajnos külön kategóriába esik. — Mivel a középiskolák túlzsúfoltak és mi a hagyományostól eltérő anyagot tanítunk, még a legjobb képességű gyerekeinknek sincs reményük arra, hogy középfokú oktatási intézetben tanulhassanak tovább — mondja Fazekas István igazgató. — Azt azonban nem hagyhatjuk, hogy nyolcadikosaink az iskolából kikerülve elkallódjanak, vagy szüleiknek további nehézségeket okozva tétlenül otthon üljenek; Ezért igyekeztünk a jövőjükre nézve olyan racionális megoldást találni, amely nemcsak pár éves elfoglaltságot ad, hanem hasznos és biztos szakmai ismeretekkel gazdagít. — Milyen megoldásról lenne szó? — Háztartási ismeretek címmel kétéves tanfolyamot indítunk, ahol tizenöt lánynak csecsemő- és betegápolást, szabás-varrást, főzést, szociális gondozást, kertészkedést, kisállattenyésztést, lakásdíszítést, takarítást és hasonló gyakorlati és elméleti oktatást adnak. Találtunk egy kettőszáz négyszög- öles kertet, rajta egy kis házzal — ez a terep megfelel a céljainknak. Szabó Lászlóné kolléganőnk szívesen vállalkozik a feladatra, s az plusz szerencse, hogy a férje varrógépműszerész, aki bérleti díj fejében gépeket adna és a szerviz- munkákat is ellátná ... Úgy gondoljuk, hogy a kétéves képzés alatt a lányok annyi mindent megtanulhatnak majd, hogy ezt, otthon maradva a háztartásban, háziasz- szonyként is kamatoztathatják. — És a végzős fiúk? | -j-;Egy -gmk elvállalta, hogy há- jronn^nyfilpíiújkP^unkból, lakatot képez. Emellett próbáljuk fölvenni a kapcsolatot egy olyan építőipari kisszövetkezettel, amely meggyőződésünk szerint hasznosan tudna szociális foglalkoztatóban képzési lehetőséget kínált fel cirokseprű- készítéshez, kefekészítéshez, kosárfonáshoz. Ehhez természetesen majd nekünk kell biztosítani az elméleti képzést, a szinten tartást. Ilyen címszó alatt irodalmi, társadalmi, állampolgári és más praktikus ismeretekre, matematikára oktatjuk a fiatalokat. — S hol folyik majd az elméleti oktatás? Hiszen az iskolában amúgy is rendkívül szűkösen vannak. — Jelenleg éppen bővítési munkákat végeznek nálunk. A kivitelező cég biztosított bennünket arról, hogy határidőre végez. Az épülethez csatlakozó újabb helyiségekben helyet kaphatnak majd a nagyobbak is. — Ad-e majd valamilyen papírt a kétéves tanfolyam? — Nem ad szakmunkás-bizonyítványt, nem ad szakképesítést, csupán egy iratot, amely arról tanúskodik, hogy tulajdonosa négy féléven keresztül a megjelölt képzést kapta. Ez lesz a mi speciális szakiskolai bizonyítványunk. — S mi lesz két év múlva ezekkel a fiatalokkal? — Az általános iskola utáni képzés már több éve folyik nálunk. Tavalyelőtti nyolcadikosaink közül tizenhárom lány végez a megyei kórházban segédápolóként, a munkahely azonban egyiküknek sincs biztosítva. Igaz, hogy ezt a szerződésben nem is kötöttük ki. Több mint tíz gyerekünk végez a sütőiparban, számukra sem kínál állást a vállalat. Körülbelül ez vár a jelenlegi nyolcadikosaink nagy részére is . . . Fölöslegesen képezzük őket? Nem hiszem. Most úgynevezett „parkolópályára” állítjuk őket. A közvetlen munkába állásra semmi esélyük, így pedig mégiscsak megmaradnak tanulónak, védett környezetben. S közben olyan ismeretek, jártasságok birtokába jutnak, amit valamikor majd hasznosítani tudnak . . . Fejes jyyrta « • Kilépve az iskola kapuján ... (Tóth Sándor felvétele) alkalmazni néhány fiút. Öt tanuló számára jelenthet megoldást az az ötlet, amely szerint egy cipész bácsi szakoktatásával cipőjavító betanított munkásokat oktatnánk. Ehhez a teljes fölszerelést magától a bácsitól bérelhetnénk. A gyerekek egy év alatt tanulhatják meg a mesterséget, a képzés második felében — vállalkozás formájában — cipőjavítást végezhetnének olyan városrészben, ahol nincs ilyen szolgáltatás. Nyilván önköltséggel dolgoznának, nagyon olcsón. S közben olyan szakmát sajátítanának el, ^piíjly^ek mindig lesz keresete. — S miért kell minderről feltételes módban beszélni? — Mert ehhez nem rendelkezünk anyagi fedezettel. Az ösztöndíj, a munkaruha, a műhely- és szerszámbérlet mind-mind pénzbe kerül, legszerényebb számításaink szerint évi 350 ezer forintba. Ezt az összeget az önkormányzattól várjuk, s ők Ígéretet is tettek arra, hogy ezt rövidesen megkapjuk. — Ha jól számolom, az elhangzott ötletek csupán a most végző gyerekek nagyobbik felének kínálnak lehetőséget. — Igen, maradt 15 nyolcadikosunk, ők egy picit gyengébb képességűek. Az ő sorsukkal kapcsolatban sajnos eddig konkrét intézkedés nem történt. Varga László, a városi önkormányzat szociális és családvédelmi bizottságának elnöke viszont tett egy ígéretet. A hát- ramaradtaknak a Bethlen körúti Forrásértékű tanulmány a diákszínjátszásról Thália Kecskeméten 1772-ben szólalt meg magyarul „Városra szóló” sikert arattak 1715 augusztusában a piarista diákszínjátszók, idézi a kegyesrendiek kecskeméti háztörténetéből Holczer József, az Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához című tanulmányában. Okkal emeli ki: e diákoknak és tanáraiknak köszönhető az első kiskunsági színházi produkció. (Nem siették el elődeink a teátrumi művészet meghonosítását. Rendszeresen Plautust játszottak Velencében a XVI. század elején, Angliában 1544-ben hivatásos színtársulat működött, néhány évtized múltán állandó színházépülethez jutottak.) Nagyra kell értékelnünk a bevezetőben említett „városra szóló sikert", hiszen a lakosság többsége a mezei gazdaságon függött testével- lelkével, csak kevesen értették a játszóhelyen latinul elhangzó párbeszédeket, monológokat. Körülmények is nehezítették a nagyobb termet követelő előadások előkészítését, olvasható a Levéltári füzetek sorozatban megjelent dolgozatban. Omladozott a plébánia-iskola, szü- kösködtek a pestis emlékmű helyén állt hajdani rendházban. Kideríthetetlen, hogy mit adtak elő a szatmári békekötés után négy esztendővel, majd a következő nyáron. 1724 novembere, a rendház elkészülése után felélénkült a játszókedv. Holczer József közli az egyetlen tanév alatt bemutatott három mű szerzőjét, a hiányos adatok ellenére megkísérli tematikájuk meghatározását. A tanulmányíró a dramatikus játékok megbecsülésének jeleként említi: a templomszentelési ünnepségekbe egy iskoladráma előadása is tartozott. Az 1750-es évekről mint fénykorról emlékezik meg. Finom megfigyelésekkel, árnyaltan foglalja össze a latin nyelvű piarista diákszínjátszás sajátosságait — történelmi vagy vallási példázatokat adtak elő erkölcsnemesítő, buzdító célzattal, kizárólag csak férfiak szerepeltek —, méltatja a kezdeményezőket. A hazafias szellem erősödése, a magyar piarista rendtartomány elkülönülése — mint erre már Liszka Béla ritkán emlegetett helyi színháztörténetében is utal -+■ tette lehetővé a piarista iskoladrámák megmagyarosodását, elvilágosiaso- dását. Thália 1772-ben szólalt meg magyarul Kecskeméten. Az eseményről méltó terjedelemben, alapos felkészültséggel, szemléletesen tájékoztat a piarista tanár. Figyelemre méltó teljesítmény Simái első műveinek szövegelemzése. Holczer József tanulmányában alkalmat talál a kalocsai piarista iskolajátékok áttekintésére is. Ott is, a mai megyeszékhelyen is az előadások kapcsolatot teremtettek a közönség és az iskola között. Igényesen tárja föl és elemzi az utó-iskoladrámáknak nevezett időszakot a szerző. Történeti hűséggel mutatja ki a hanyatló iskolai és a helyét kereső hivatásos színjátszás kapcsolódásait, kölcsönhatását, a népies irányzat előretörését. Ez a tanulmány is sajnos tényként említi Kelemenék — bizonyíthatatlan — 1796-os kecskeméti vendégjátékát. Sok adatot és átgondolt következtetéseket tartalmaznak az elmúlt másfélszáz évre vonatkozó fejezetek. 1942 márciusában, lány (Gcrtrudisként) először léphetett piarista diákokkal együtt színpadra. (A Bánkot alakító Miklósy György talán tudja, hogy ki lehetett.) Bízunk a szerzőben: kideríti, hogy a rövid ideig itt diákoskodó, később világhírű filmrendezőként számon tartott Fejős Pál milyen színdarabot rendezett Kecskeméten. (Ez irányú elfoglaltságával mentegették rossz bizonyítványát.) A kecskeméti szerző színvonalas munkája újabb érvekkel, gondolatokkal erősíti Kilián István irodalomtörténész megállapítását: „Az iskoladrámák nélkül a hazai drámairodalom kezdetét, szegényes életútját elképzelni sem lehet.” Heltai Nándor Kék vonaton érkezik a dzsessz A Tavaszi Napok fellépő vendégeként érkezett Kecskemétre a Blue Train Jazz Band. A kék vonatról elnevezett fővárosi zenekart személyes szálak fűzik ide: a dobos Kárpáti Zoltán ugyanis csak néhány éve hagyta el a hírős megyeszékhelyet. — Általános iskolában rögtön a zenével kezdtem — meséli. —- A Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskolába jártam, s ez az intézet óriási alapot nyújtott. Különösen sokat köszönhetek egykori tanáraimnak. Kelemen Jó- zsefné zongorázni. Lukács János klari- nétozni tanított, sokat bajlódtak velem, mert rossz diák voltam .. . Akkoriban még nem gondoltam, hogy zenész leszek, így a sport került az első helyre, s eközben a zenét csak amatőr szinten műveltem. Rockzenekarokban játszottam, elég szép sikereket könyvelhettem el, így érettségi után válaszút elé kerültem: zene vagy sport?.. . Hamarosanjelentkeztem a budapesti dzsessz- konzervatóriumba, ott is végeztem. Eközben és ezután több zenekarban is felléptem, s beindult az igazi zenélés. Ez azóta is tart . . . — A dzsesszen kívül foglalkozik -e más zenei ágazattal? — Természetesen gyakran kirándulgatok más műfajokba is, főleg a latinamerikai muzsika érdekel. De a kedvencem mégis a dzsessz, harmóniavilágában, a ritmikájában annyi minden benne van . . . S mindezeket ismerni kell ahhoz, hogy az ember más műfajokban is otthon érezze magát. Mióta zenél együtt a Blue Train? — Lassan két, éve játszunk így együtt: Lakatos Ági, Juhász Gábor, Csuhaj B. Tibor és én. Úgy érzem, ez a felállás nagyon szerencsés, nemcsak a személyi összetétel miatt. Az énekhang, a gitár, a bőgő és a dob hangja a leglágyabb harmóniákat adja. Hol, milyen gyakran lép fel a zenekar? — Sajnos — ahogy a világon mindenütt —, úgy Magyarországon is a dzsessz az a zene, amely iránt a legmérsékeltebb az érdeklődés. Hogy miért? Talán mert rosszul propagálják. A rádióban, a tévében a legszélsőségesebb irányzatait mutatják be, pontosan azokat, amelyeket egy átlagos hallgató nagyon nehezen tud befogadni. A mi kvartettünk egyébként a műfaj klasszikus formáját viszi színpadra, sztender- deket játszunk . .. Egyébként vidéken legalább annyiszor lépünk fel, mint a fővárosban. Mivel a dzsessz a főiskolások, egyetemisták ízléséhez áll legközelebb, elsősorban őket szeretnénk megmozgatni, de úgy tervezzük, bekopogtatunk néhány középiskolába is. Ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy ez a zene minden korosztálynak kellemes élményt szerezhet... * * * A Blue Train Jazz Band jó hangulatot ígérő produkcióját két ízben hallgathatják a kecskemétiek: március 21- én az,Ifjúsági Otthonban, 24-én a Do- mus Áruház előtti téren. F. M. Kunbaracson nem csak a kastély kísérteties! Csöbörből vödörbe? A postaépület alapja még 1990-ből, a helyi rendszerváltást megelőző időből való — a befejezés viszont, a májusi átadásig, már a mai önkormányzatra vár. Kétszázezer forintot fizetnek ki addig, míg az építők a hátralevő munkákat elvégzik. Ám ez még a kisebbik kiadás. Kormányos Lajos polgármester Szabó Albert jegyzővei nem ezért gondterhelt, amikor a községházáról naponta átmegy megnézni: hogyan haladnak a kőművesek? Súlyos adósság is terheli a majdan javuló postai szolgáltatásokat. Egymillió-hétszázezer forint hitelt és 300 ezer forint kamatot kell Kunba- racsnak visszafizetnie a Magyar Nemzeti Bank kasszájába. Miből? - kérdezem a jegyzőtől. Egyelőre nincs rá fedezet — válaszolja. — Csupán annyit tehetünk, hogy halasztást kérünk a banktól a hátralék befizetésére. Ezzel viszont újabb adósságot, nagyobb kamatot veszünk a nyakunkba. Csöbörből vödörbe. Ha a falu hét szolgálati lakását az idén kellene felépíteni, az alapozásra sem telne. A polgármesteri hivatal próbálja újra eladni a műemlék jellegű Vörös-kastélyt —• nem megy. Eddig már hétszer cserélt gazdát. Mindegyik túladott rajta. Senkrnem vállalta, hogy rendbe tegye. A jobb kezekre érdemes épület így ma inkább hasonlít egy ki- sértetkastélyra. Varjak és denevérek tanyáznak benne. Pincéjében a látogató nappal is meggondolja magát, hogy meddig merészkedjen beljebb. Az édes hatalom néha keserű is Szavakban szépen hangzik, hogy az idegenforgalomban egy okos üzletember jól felhasználhatná ezt az épületet, hiszen máskülönben szép fekvésű helyen van. Ám közben múlik az idő. Addig kellene a kastéllyal s a ma még hábofitatlan környezetével valamit kezdeni, míg a favágók egy gépesített alakulata ide nem ér, hogy pontot tegyen a hosszú vajúdás végére! Az ön- kormányzat nagy próbatétele lesz, hogy meg tudja-e menteni a kastélyt a további pusztulástól. Édes a hatalom — lehet, hogy némelykor igaz. Ma nem. Semennyi pén• Épül az új posta. Az előtérben (balról) a polgármester, a jegyzővel. • Szabó István (balról a második) az önvédelmi csoport tágjánál. • Kísérteties a ga/dátlanság! (Tóth Sándor felvételei) zért nem cserélnék a polgármesterrel vagy a jegyzővel. Olyanok ők, mint a tűzhelynél a fazekak mellett tüsténkedő szakácsok. Erről is, arról is gyorsan le kellene kapni a fedőt, annyira emelgeti a gőz . . . Egyszerre nem megy minden. Amiben lehetett, az önkormányzat segített Néhány „meleg” helyzetben megtalálták a megoldást. A fiatalok házhelyet kértek, megkapták. A község mellett harminchárom telekből tíznek van gazdája. Fiatalok, akik mostanában házasodtak. Szeretnék Kunbaracson feléleszteni a dohánytermesztést, hogy ezzel is több legyen a munkaalkalom. Egy lajosmizsei szövetkezet üzemében ötvenen dolgoznak. Seprűt, ládát és saválló vasipari termékeket készítenek. Tíz-tizenöt nő ezután számíthat rá, hogy varrással munkalehetőséghez jut. A kecskeméti Habselyem-gyár 50 ezer forint értékben, a kiskereskedelminél alacsonyabb áron adott el helyben fehérneműket. Zsákos lisztet és cukrot termelői áron hoztak forgalomba, az önkormányzat közreműködésével. Olcsóbb műtrágyát is hozattak a faluba. A vetőburgonyát és -kukoricát ezekben a napokban szállítják. Jogos önvédelemből... Az élet mégsem zavartalan Bara- cson, mint a művelődési ház előtt, az alakuló gyűlésére érkező önvédelmi csoport tagjaitól halljuk. Szabó István volt segédrendőr, ma magángazdálkodó, azért gyűjtött maga köré néhány embert, meft a lakosság nyugalmá és biztonsága szerinte — mindennél fontosabb. Kerekegyházáról hetente kétszer jön ki egy rendőr fogadóórát tartani — de ettől még nem riadnak vissza a bűnözők. A napokban betörtek az Univer Áfész élelmiszerboltjába. A tetteseket azóta sem sikerült kézre keríteni. Ez már az önvédelmi csoport megalakulása óta történt, jelezve, hogy a polgárok és a vagyon biztonsága a rendőrség és a helyi önvédelmi csoport jobb együttműködését kívánja. Nem csak a denevér járta, málladozó kastély látszik kisértetiesnek Kunbaracson. A közbiztonság és az önkormányzatot — a magas kamat miatt — lidércesen nyomasztó adósság is az! Kohl Antal Kunbaracson afféle leltárt készítenek mostanában. Az önkormányzat számba veszi: mit örököltek a múltból, s mire juthatnak az idén a falu hétszázötven lakójáért ?
