Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-19 / 65. szám
1991. március 19. • PETŐFI NÉPE • 5 AZ AR FONTOS, DE CSAK AZ EGYIK SZEMPONT, A KÉSLEKEDÉS VISZONT SOKBA KERÜL Gondban az építőipar, pang a beruházási piac Az építkezések üteme erősen lelassult ma Magyarországon, s ez alól Bács-Kiskun megye sem kivétel. A lelassulásnál csak egy rosszabb van, a bizonytalanság. Ami szintén mindenütt jellemzője nemcsak a tervezett, hanem a folyamatban lévő beruházásoknak is. Pang tehát a piac. De mi erről a szakembernek, Györgyi Károiynak, a Bácsber igazgatójának a véleménye? Valóban pang a beruházási piac? ■— Amikor elfogadom az értékelést, hogy valóban pang a piac, akkor a beruházási tevékenység mellett az egész építőiparról általában is megállapíthatjuk ezt. A beruházás ennek része. Ám a gondok keményen sújtják a tervezői, kivitelezői vonalat is. — Miből következik ez, csak a pénzhiányból? — Részben. Az átmenetiség, amelynek állapotában most vagyunk, s a gazdasági helyzet pénzszűkét is előidéz, amikor is egyik legkézenfekvőbb „takarékossági” mód, hogy sokan lemondanak az egyébként szükséges felújításokról. Ez később ugyan visz- szaüt, de ma nem kell rá forintot kiadni. A másik ok viszont nem pénzügyi jellegű. Tavaly a tanácsi vezetés sok helyen és sok esetben már nem foglalt állást, a jelentősebb összegű beruházások kérdésében, mondván, megvárj uk az új vezetést, és az új költségvetést. Ez odáig ment, hogy számos, korábban már megindított beruházás, fejlesztési program megvalósítása vagy lelassult vagy éppen szünetel. A tervező elkészítheti — a megbízás alapján — a felmérési terveket, de neki, például saját munkájának ütemezéséhez is, tudnia kellene, mikor folytathatja a kiviteli tervvel. Sajnos, néha már ez sem látszik. Sőt, bizonyos munkákat tervezés közben leállítanak. Ez pedig a kivitelező számára is gond. — Amit elmondott, úgy érzem, a gondok egyik része csak ... — Valóban, az új önkormányzatok sem tudtak azonnal döntést hozni az eléjük kerülő ügyekben. Éppen mert késnek, hiányoznak megfelelő jogszabályok, s a költség- vetési törvény és helyi pénzügyi terv nélkül pedig még a szükséges fejlesztésről sem lehet megalapozottan dönteni. Olyan problémákat most csak érintek, hogy az önkormányzat sem tudhatja, talán még ma sem, hogy milyen tulajdonnal rendelkezik. — Mindez azonban kevéssé „vigasztalja” az építőipart ... — Nem is csodálom. A piac élénküléséhez idő szükséges. Jó esetben idén az első negyedév végére lehetnek döntések, ami azt jelenti, hogy az engedélyek beszerzése, a versenyeztetés stb. miatt a kivitelezés egy év múlva kezdődhet csak. — És milyen következményekkel járhat ez a csúszás? — Nemcsak az építőipari piac pangását okozza, hanem egy késői vagy későbbi döntés jelentősen megdrágítja a munkát is. Mivel az építőszervezeteknek fölös kapacitásai vannak, hajlandók a gyorsításra. Például Kecskeméten a Vásárhelyi iskola bővítése ügyében — amelyhez a németek 20 millió forinttal hozzájárulnak —, ha kellő időben meghozzák a döntést, akkor az szeptember helyett márciusra elkészülhet. Ez pedig nem mindegy, hiszen ha csak az inflációt és a kivitelezőnek az ebből adódó, indokolt árkockázati fedezetét vesszük, akkor egy ma 20 milliós munka jövőre 8 millióval többe kerül. — És mi van azokkal a munkákkal, ahol nem az önkormányzat, nem a település a megrendelő? — Részben minden építkezés az önkormányzatok döntési jogkörében van. Például ingatlanvásárlásnál állásfoglalás kell, hogy megvehető-e, és ha igen, milyen célra. A tulajdonviszonyok rendezetlenek, ezért a döntések lassúak. Amíg pedig egy vállalkozó nem tudja, hogy övé-e a telek, addig nem kezdi el a beruházást. — És a saját területtel rendelkező vállalatok, tsz- ek? — Ott is visszafogja a törekvéseket a bizonytalanság. Nem tudni, milyen elvek szerint zajlik majd le a privatizáció. Építsen-e a cég magának új létesítményt, vagy sem. Ez persze csakis akkor kérdés, ha a termelésre biztos piaca van. Ám a tulajdonviszonyok rendezetlensége akkor is halogatáshoz vezet, ha megvan a szükséges pénz. — Ezek szerint akkor az építőiparban senkinek sincs munkája? — Vannak a tavaly szerződésben rögzített munkák, apróbb átalakítások, halaszthatatlan felújítások, korszerűsítések. (De míg a fűtési rendszert mondjuk kicserélik, az épület festését már elhagyják.) Ám ezek csak a kapacitások egy részét kötik le, a munkaerő kis részét foglalkoztatják. Vannak cégek, Kecskemétről is, amelyek Budapesten vagy másutt még találnak munkát, s próbálják túlélni ezt az időszakot. — Akkor most lehet vá- logátni a kivitelezők, a tervezők, a beruházók között. Erre vártunk, hogy ne a megrendelő legyen kiszolgáltatva! Ez talán még árcsökkenést is eredményezhet? — Verseny az valóban van, ebből azonban még nem következik, hogy lejjebb mennek az árak. Az építőipar ugyanis a legszélesebb skálán dolgozik, a sötétítőfüggönytől a kavicsig sokféle anyagot felhasznál. S amikor bárki bármit tetszőleges mértékben drágábban adhat, én nem bízom az árcsökkenésben, a vállalási árak nem lehetnek lényegesen kisebbek. — Akkor ez egy olyan sajátos piac, ahol verseny csak egy bizonyos szinttől fölfelé lehetséges. Kell-e akkor egyáltalán? — Hadd válaszoljak erre részletesebben. Egyrészt eredmény az, hogy szabadabbá vált a pálya, sok cég egyfajta komplexitásra törekszik, tervez, lebonyolít, kivitelez. így például a beruházási, szervezési tevékenységért is meg kell küzdeni a piacon. Hogy a Bácsbernél maradjak egy példa erejéig: fokozatosan leépült az az automatizmus, amely révén a Beruházási Vállalatot egyszerűen kijelölték egy-egy munka szervezésére. Ma itt is verseny van, s mi abban bízunk, hogy ahol közmegelégedésre dolgoztunk, onnan máskor is megkeresnek bennünket. Ugyanakkor új elemekkel, a nem hagyományos tevékenységgel is igyekszünk megjelenni a piacon. Ehhez nélkülözhetetlen az információ, majd annak birtokában a kockázatvállalás: ami egy döntés-előkészítéshez szükséges dokumentáció elkészítését jelenti. Tesz- szük ezt abban a reményben, hogy majd a munka is a miénk lesz. És minden kis dologra rá kell mozdulni. — Visszatérve még az eredeti kérdéshez, milyen piac is az, ahol az árak csak fölfelé mozoghatnak? — Ma nem minden az ár. Az csak egy szempont. Fontos, de nem mindenható. Legalábbis ez az én nézetem. Bomlóban van a régi kapcsolatrendszer, ami egy-egy munka elnyerésekor számított, helyette referenciák kellenek. Egy versenykiírásra több ajánlat is érkezik. És — ezt a véleményemet már többször hangsúlyoztam, s úgy érzem támogatják is — ha a pályázati feltételnek megfelel, és jó a referenciája, jó ajánlatot tud adni vállalkozásban, árban, de csak akkor, ebben az esetben biztosítsák a helyi, a településen dolgozó kivitelezők, tervezők elsőbbségét. Azt ugyanis nem kell részletezni, számolni vele annál inkább, hogy egy helyi munkaszervezet döntően helybéli lakosokat foglalkoztat. Ha tehát azok dolgoznak, akkor nem jelentkeznek az önkormányzatnál segélyért, nem szaporítják az amúgy is súlyos foglalkoztatási gondokat. Ilyen összefüggésben azt hiszem még érthetőbb, miért mondtam azt, hogy az ár csak az egyik szempont. Váczi Tamás BOMBÁZTÁK A NEMZETI PARKOT Lehangoló az ország környezeti mérlege CSAK A KISKUNSÁGBAN 1100 HEKTÁR ERDŐ ÉGETT LE Hazánk környezeti állapota a keleteurópai átlaghoz mérve közepesnek tekinthető — állapította meg Keresztes K. Sándor miniszter, az MDF országos környezetügyi konferenciáján tartott megnyitó beszédében. Ám ez a kelet-európai átlag, sajnos, nagyon súlyos környezeti pusztulást takar, amit az egymást követő felszólalók megdöbbentő tényekkel igazoltak. Energiafelhasználásunk bűnösen pazarló. Az alapanyagipar a rendelkezésünkre álló energia 66 százalékát használja el, de a nemzeti jövedelem megtermeléséből csak 17 százalékkal veszi ki a részét. Az energia előállításához szükséges anyagok túlnyomó többségét külföldről hozzuk be, ráadásul az import kilenctized része — egészen a közelmúltig — a Szovjetunióból származott. Ilyen mértékű gazdasági kiszolgáltatottság esetén nehéz beszélni az ország politikai függetlenségéről. A súlyos társadalmi és külpolitikai konfliktusok árán, de végül is leállított bősi építkezés egymilliárd, az elhibázott- sága folytán magától is kudarcba fúlt Eocén-program félmilliárd dollárjába került az országnak. Magyarországon ma az egy főre jutó villamosenergia-felhaszná- lás 4000 kW/ó évente, a nemzeti jövedelem pedig 3800 dollár. A nagyjából hasonló gazdasági adottságú É)ániában 1976-ban ugyanennyi energiát használtak fel, ám a nemzeti jövedelem átlaga ott 9000 dollár volt! Környezeti bajaink megoldásával egyedül nem birkózhatunk meg. A Kárpát-medence ökológiai állapota szorosan összefügg az egymással szomszédos országok tevékenységével. Kapcsolatainkat ugyanakkor kölcsönösen terheli az elmúlt kétszáz év összes tévedése. A nemzetközi együttműködés normái szigorodnak, politikai kijelentések helyett jogi szempontok kerülnek előtérbe a környezetvédelemben is. Ám, sajnos, ez sem jelent valódi megoldást, hiszen a világon a környezetvédelmi jogszabályok 90 százalékát egyszerűen nem hajtják végre. Mi sem vagyunk kivételek. A környezetjog nálunk sem egyenrangú a „klasszikus” jogágakkal, szabályait — régtől beidegzett szemlélettel — alacsonyabb értékűként kezelik. Betetőzi ezt, hogy a mai haszoncentrikus gazdasági szerkezetváltás önmagában is hátráltatja a természeti értékek érvényesülését. A magyar természetvédelem az állandó átszervezések nyűgét viseli. Érthető tehát, ha jelenleg csak kívánságként fogalmazódik meg: rendeljenek el privatizációs tilalmat a védelem alatt álló területekre. Óvni kellene a természeti értékeket az önkormányzatok pillanatnyi érdekei ellen is. A szovjet csapatok ittlétével, tevékenységével összefüggésbe hozható környezeti károk adatai ma még részben sem kerültek nyilvánosságra. A kivonulásról szóló tárgyalások elején e károk létezését sem akarták elismerni, ezért kezdtek magyar szakemberekből álló csoportok részletes vizsgálatokat szerte az országban. Ma már az állapot közös felmérését elfogadja a szovjet fél is és a kormány eltökélt szándéka, hogy a teljes kárigényét érvényesítse. Zala megyében, Sármelléken először a rendőrség folytatott vizsgálatot a sorozatos „kútmérgezések” ügyében. A kutakból felhúzott víz ugyanis tűzveszélyes volt, meg lehetett gyújtani. Csak később derült ki, hogy a szétrozsdált, védelmi berendezések nélkül épített szovjet üzem- anyagtárolókból elszivárgó kerozin jelent meg a talajvízben. Üzemanyagszennyezést találtak Vácott is, a felső talajrétegekben. A Kiskunsági Nemzeti Park területén három szovjet katonai terület volt. A bombázási és tüzérségi lőgyakorlatok következtében összesen 1100 hektár erdő égett le és több száz hektáron még a termőtalaj is elpusztult. Összehasonlító nemzetközi adatok szerint a természetvédelmi területek egy hektárjának becsült eszmei értéke egymillió forintra tehető. Ennek alapján a kár :— csak ezen az egy helyen — több száz millió forint is lehet. Arról pedig akkor még nem is beszéltünk, hogy a gyakorlóterek többségének helyén már évtizedek óta jól hasznosítható erdő állhatna, hiszen Veszprém környékén például a fásítást már a harmincas évek végén elhatározták. Ám ez természetesen mindeddig lehetetlen volt. KÖNYVESPOLC A Tankönyvkiadó újdonságaiból A felsőoktatási intézményekbe készülő középiskolások felvételi vizsgára történő felkészülését hivatott segíteni Radnai Gyula Felvételi fizikából című könyve. Tíz év felvételi feladatait tartalmazza a kötet, a hazai felsőoktatási intézmények és a külföldi egyetemekre jelentkezők feladatsorait összegyűjtve. A megoldások jól illusztrált és érthető magyarázataival segítik a diákokat, fokozatosan növeli a felvételi vizsgára készülők önbizalmát. erősíti meggyőződésüket, hogy meg tudják oldani a felvételi feladatokat. A kötet tartalmazza a felvételi lebonyolításával, a pontszámok értékével kapcsolatos főbb tudnivalókat, sorra veszi az ajánlott és kötelező olvasmányokat is, de rövid időre kalauz is a fizika történetében, a legjelesebb hazai és külföldi fizikusok, kutatási területük bemutatásával. Tizenharmadik kiadásban jelent meg dr. Haán György, dr. PongnyelveketNctétft | Pongrác* § Simonná « Radnai Gyula Fe vételi fizikából Német « nyelvkönyv m « rácz Judit és Simon Józsefné Német nyelvkönyve a Tanuljunk nyelveket sorozatban. Hatékony, a későbbiek során audiovizuális anyagokkal is kiegészített, korszerű hazai segédeszközt kíván a kiadó az idegen nyelvet egyénileg vagy csoportosan tanuló felnőtteknek kézbe adni a sorozattal. A most megjelent kezdő kötet 1200—1300, a hamarosan boltba kerülő haladó könyv 1500, elsősorban gyakoriság alapján kiválasztott lexikai egységet tartalmaz, ezek beszédszituációit és a nyelvtant. (Igen sok nyelvkönyv jelenik meg napjainkban; kitűnő kiadásokat vesznek át a hazai kiadók, de azok többsége egyéni tanulásra nem alkalmas, mert nem készül hozzá magyar kiegészítő.) A Tankönyvkiadó kezdő német nyelvkönyve magyar nyelven magyarázza el a nyelvtani szabályokat, gyakorlattal, tematikus feladatokkal segíti a tanultak rögzítését. A nyelvtani feladatok megoldását könnyen ellenőrizheti a tanuló, hisz a könyv végén megtalálja a megoldásokat is. A kötetet német—magyar szószedet zárja. k. m.
