Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-14 / 62. szám

1991. március 14. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • SPORT NEM MARAD EL A FÓRUM A LABDARÚGÁSRÓL A kecskeméti önkormányzat vállalja a vitát Március 12-ei számunkban — Banczik István tollából — megje­lent: „A kecskeméti önkormány­zat nem vállalja a vitát” felcímű és „Elmarad a fórum a labdarú­gásról” főcímű, sportrovatbeli Íráshoz szükségesnek tartom hozzátenni az alábbiakat: A cikk szerzőjével telefonon beszéltem 11-én, délelőtt fél 11 órakor. Közvetlen előtte értesül­tem arról, hogy a PN néhányun- kat vitára invitált a Sajtóházba, kedd délutánra. Ez előbb a PN- ben megjelent — de csak hétfőn —, telefonbeszélgetésünk előtt vált nyilvánvalóvá (bizottsági ülésünk közben kézbesítették Hi­deg Antal alpolgármesternek Banczik István meghívását), hogy várnak bennünket „tetem- rehívásra” a labdarúgást érintő döntés előkészítésében való köz­reműködésünkért. Az eljárást nem tartottuk meg­felelőnek: a PN-ben közölt cikk (a meghívásról) nem meghívó; különösen, ha arról a meghívot­tak nem szerezhettek időben tu­domást (jómagam — a posta jó­voltából — nem kaptam meg a szóban forgó lapszámot). Az al­polgármester meghívóját látván, sejthettük, hogy hétfőn, amikor teljes napunkat önkormányzati üléseken töltöttük, meg fogjuk kapni Banczik Úr értesítését; de egyikünknek kulturális bizottsá­gi, másikunknak más kötelezett­ségei miatt lehetetlen volt vállalni a kései meghívásban foglaltakat. Bizottságunk nevében (Ban­czik Istvánnak) felajánlottam, hogy szívesen állunk rendelkezé­sére a sajtóházi vita képviselői­nek egy televíziós beszélgetésben, amikor az indulati-érzelmi meg­nyilvánulásokkal szemben az észérveké lesz az elsőség; s a szé­lesebb körű nyilvánosság is lehe­tővé teszi a város lakói számára az ítéletalkotást arról, hogy mind a bizottság előterjesztése, mind a közgyűlés döntése korrekt volt-e, és a tényeken lehetőségeken nyugvó. Megemlítettem a telefonbe­szélgetésben, hogy a költségveté­si előirányzat a város sportjára 12 milliónál nem biztosít többet. Elmondtam, hogy a KSC felnőtt, szerződésekkel üzemelő (tehát professzionista) labdarúgó II. osztályú csapata, nem számítva a pályahasználatot, a labdarúgóál­lásokat és egyéb apróságokat, évi 8 millió forintokért „üzemel”. Ennek ismeretében, ha két városi II. osztályú felnőttcsapattal szá­molunk, minden I. osztályú vá­TOTÓTANÁCSADÓ A totó 11. heti, március 16 —17-ei szelvényén magyar NB I. és NB Il-es, Bundesliga I. és II. , valamint olasz A osztályú mérkőzések szerepelnek. Az egymás elleni eredmények min­dig a pályaválasztó szempont­jából értendők. 1. Magyar NB I. 12. Szeged SC (16 4 5 7 10—18 13) — 4. Veszprém FC (16 6 7 3 16—14 19). Az ősszel döntetlennel zár­ták a mérkőzésüket Veszprém­ben. Tippünk: X. 2. Magyar NB I. 6. Tatabá­nya (16 6 6 4 18—16 18) — 2. Ferencváros (16 112 3 33—10 24). 1989/90-ben: 1—2. Eddig Tatabányán: 8 Tatabánya-, 12 FTC-győzelem és 14 döntetlen. Tippünk: X, 2, 1. 3. Magyar NBI. 15. UTE(16 4 2 10 18—28 10) 13. Vasas (16 5 2 9 21-28 12). 1989/90- ben: 4—1. Eddig Újpesten: 17 UTE-, 13 Vasas-győzelem és 9 döntetlen. Tippünk: X, 1. 4. Magyar NB II. Nyugati csoport. 14. Sabaria-Tipo (16 4 5 7 11 -19 13) — 1. Haladás VSE (16 10 4 2 34—16 24). Ősz­szel a Haladás győzött. A Sa- baria a kiesés ellen, míg a Hala­dás a feljutásért küzd. Tippünk: 2, X. 5. Magyar NB II. Nyugati csoport. 6. Paksi Atom (16 5 6 5 18—17 16) —4. Dunaferr(16 6 7 3 26—18 19). Az őszi mér­kőzést a dunaújvárosi csapat nyerte. Tippünk: 1, 2. 6. Bundesliga 1.15. Nürnberg (20 5 6 9 23—32 16) - 12. VfB Stuttgart (20 7 4 9 31—30 18). 1989/90-ben: 0—2. Eddig Nürnbergben: 4 Nürnberg-, 5 Stuttgart-győzelem és 7 döntet­len. Tippünk: X, 1. 7. Bundesliga II. 15. Hanno­ver (24 7 7 10 32—38 21)- 4. Saarbrücken (22 11 7 4 30—15 29). 1989/90-ben: 0—0. Eddig Hannoverben: 3 Hannover- győzelem és 2 döntetlen. Tippünk: X. 8. Bundesliga II. 7. Mannhe­im (23 9 8 6 35—26 26) — 1. Duisburg (24 1 4 8 2 54—22 36). Az őszi mérkőzésen Duisburg- ban döntetlenre végeztek. Tippünk: X, 1. 9. Olasz A osztály: 14. Lecce (244 11 9 13—29 19) —8. Tori­no (24 9 8 7 29—22 26). Fordí­tott párosításban a Torino győ­zött. Tippünk: X. 10. Olasz A osztály: 6. Parma (24 10 8 6 25—23 28) — 1. In­ternationale (24 14 7 3 44—23 35). Ősszel az Inter győzött Mi­lánóban, Tippünk: X, 2. 11. Olasz A osztály: 16. Pisa (24 6 5 13 27—44 17) — 2. Sampdoria (24 14 7 3 35—15 35). 1988/89-ben: 1—1. Eddig Pisában: 3 Pisa-, 5 Sampdoria- győzelem és 2 döntetlen. Tippünk: X, 2. 12. Olasz B osztály: 13. Ta­ranto (25 6 11 8 16—23 23) — 10. Udinese (25 10 10 5 34—26 25). 1988/89-ben: 0—0. Ősszel az Udinese fölényesen (4—0) nyert Udinében. Tippünk: X. 13. Olasz B osztály: 3. Vero­na (25 10 9 6 28—20 29) — 1. Foggia (25 15 5 5 43—18 35). Az őszi találkozót, pályaválasz­tóként, a Foggia nyerte. Eddig Veronában: 6 Verona-győze- lem és 4 döntetlen. Tippünk: X, 1, 2. + 1 mérkőzés: 14. Magyar NB I. 7. MTK- VM (16 6 4 6 21—22 16) —3. Váci Izzó (16 10 2 4 23—17 22). 1989/90-ben: 1—0. Az őszi eredmény a váciak sikerét hoz­ta. Tippünk: X, 1. Deák István rosi sport támogatásáról le kelle­ne mondanunk, hogy a labdarú­gás hívei kielégíthessék nézői, drukkeri igényeiket. Banczik kollégám megjegyez­te, hogy ezeket a PN sajtóházbeli fórumán elmondhatnánk. Erre — az előzmények ismeretében — nem vállalkozhattunk. Ő „fel­adta a labdát”: akkor megírja a lapban, amit beszéltünk: Én: „Itt a beszélgetésünket többen hall­ják ...” S hozzá: Okosabb, ha azt írod meg, hogy a meghíváso­tok későn érkezett, s a tévé nyil­vánossága előtt készek vagyunk egy beszélgetésre. A PN Kecskeméti M. J. Városi Önkormányzata hétfő esti ülésé­nek eseményeiből kihagyta a lab­darúgás ügyét. Katona László ja­vasolta, hogy bizottságunk újbóli javaslattétele céljából, a közgyű­lés adja vissza e sportprogrambe­li pontot átalakításra a kulturális és sportbizottságnak. A közgyű­lés — pár felszólalást követően — nem változtatott előző dönté­sén. Annak az előrebocsátásával, hogy se városi, se megyei szerv az elmúlt évtizedben nem vonta két­ségbe, hogy a labdarúgás önfenn­tartó, nem látjuk értelmét egy el­szegényedett, adósságoktól ter­helt városban ennek az „önfenn­tartó”, szerződésekkel professzi- onált versenysportnak — a la­kosságot terhelő, netán adókkal és szociális juttatásokról történő lemondások árán való — újszerű kiemelt támogatására. Mindenféle amatőr sportnak hívei vagyunk. Ez a labdarúgásra éppúgy vonatkozik, mint egyéb, legtöbbször eredményekben sok­kal gazdagabb ágakra. Egészség­megóvás, testi fejlődés, lelki és tes­ti tulajdonságok kifejlesztése a cé­lunk. Szűkös viszonyaink között ezeket tartjuk elsődlegesnek. Nai­vitásra vallana azt állítanunk, hogy a labdarúgás nem nevel ezekre. Az ifjúsági és diáksportot ezért támogatjuk ágazatoktól füg­getlenül, lehetőségeink szerint. Goór Imre, a kulturális és sportbizottság elnöke MA: KOSÁRLABDA NB I-es férfi rájátszás a 21—24. helyért: Pilar kadettválogatott—Kecskeméti SC, Bu­dapest, Dózsa Gy. út, 17 órakor. A három nyert mérkőzésig tartó sorozat első találkozóját vasárnap, Kecskeméten ját­szották, ahol a hazai csapat 90—78-ra győ­zött. Ugyanebben a csoportban, de másik párban a TFSE és a Dunai Kőolaj együttese mérkőzik egymással. A hét végi, fővárosban megrendezett mérkőzés a százhalombattai gárda sikerét hozta. SAKK Kecskemét városi nyílt bajnokság: Kecske­mét, Marx tér 18., 17 órakor. A kilencfordulós schnell verseny végén a 2300 Élő-pontszám alatti első tíz helyezett sakkozó, és a legjobb serdülőversenyző kap díjat. Két évig két keréken Három fiatalember őrültségnek tűnő vállalkozásba kezdett. A Helvécián élő Szakolczai József és Molnár Pál, valamint a buda­pesti Maráz Ferenc elhatározták, hogy körbekerékpározzák a Föl­det. Az útiterv szerint 60 ezer kilo­méter megtétele után, 1992-ben ér­keznek majd Barcelonába, a nyári olimpiai játékokra. Az expedíció 1990. szeptember 10-én vágott neki a nagyvilágnak. Hármójuk közül Szakolczai Józse­fet Törökországban baleset érte, ezért haza kellett jönnie, két társa azonban jelenleg is Indiában kere­kezik, onnan küldték a beszámoló­jukat. Ez itt az indiai szárazföld vége A magyar futballcsapattal 5 na­pig voltunk együtt a Kovalam Beachen és arra gondoltunk, mi­lyen jó ezeknek a fiúknak. Pár nap múlva otthon lesznek! Otthon! Ha néhány napra megállunk, már hon­vágyunk van. Az a legjobb, ha ke­rékpározunk. Megpróbáljuk úgy felfogni az utat, hogy minden ke­rékfordulással hazafelé haladunk. Sietve hagytuk el a nyomasztó­an túlzsúfolt Kerala államot. Falu és város összeért, napokon át nem láttunk lakatlan területet, pedig sokszor 100 kilométernél is többet tettünk meg. Keralában szegényen élnek az emberek, de sokkal keve­sebb a koldus és az utcákon élő, alvó ember, mint India más álla­mában. A földje termékeny, lagú­náiban kínai halászgépekkel fog­ják a halat. Esténként halcsalogató lámpáik mint sok szentjános­bogár világítanak és kígyózva jel­zik a folyó kanyarulatát. Kézmű­ipara a legfejlettebb és legősibb központjai közé tartozik Indiának. Híres kókuszszőnyegeiről, kötele­iről, fafaragásairól. Műhelyeiben a rózsa- és szantálfát méltán világhí­rű mívességgel faragják. Szépek a szövetei, és a keralai szárit tartják az egyik legfinomabb anyagúnak. Ez igen komoly elismerésnek szá­mít, hiszen szinte minden indiai nő ezt az 5,5 méter hosszú, 1,2 méter széles ruhaanyagot tekeri magára művészi redőkben elrendezve. Keralában jártunkkor éppen új választások voltak. A megelőző 4 évben a kommunista párt volt ha­talmon. Az utak és házak falait vörös csillag, sarló, kalapács szim­bólumok díszítették. Hangos moz­galmi dalokkal, indulókkal „szó­rakoztatták” az éhbérért dolgozó, 20-30 kilós köveket egyetlen kala­pácsütéssel kőzúzalékká őrlő asz- szonyokat és gyerekeket. Közö­KOSÁRLABDA A kisdöntőben nem megy a Bajának BAJAI SK—BP. HONVÉD 71—103 (28-41) NB I-es férfi rájátszás az 5—8. helyért: Baja, Posta S. csarnok. Vezette: Harsányi, Gidófalvy. BSK: Hosszú (27/9), Likár (4), Rátvay (8), dr. Varga (2), Gorja- nácz (18/6). Csere: Palás (4), Pálkerti (3), Mihalovics (5), Kovács, Szabó. Edző: Kovács József, Vétek Frigyes. A Tungsram elleni bajnokit követő elszabadult indulatok miatt ezúttal üres lelátók előtt került sor a mérkőzésre. A kezdés jó egy órát csúszott, mert a Bp. Honvéd kosárlabdázóit szállító autóbusz útközben lerobbant. Bár öt piros-fehér játékos időközben stoppal befutott, a bajaiak sportszerűen megvárták az egész csapatot. Ez a mérkőzést megelőző huzavona, sajnos, a hazai együttest zavarta meg. A Honvéd már az elején átvette a vezetést, és a találkozó végéig ki sem engedte a kezéből. Bár az első félidő 14. percében 17 —21-re sikerült a kék-sárgáknak felzárkózniuk, a különbség alig két perc alatt ismét tíz pont fölé nőtt. A második félidőre aztán teljesen szétesett a BSK. A játékosok hiába erőlködtek, semmi sem sikerült. Nagyon érződött az irányító Ágh, valamint Rétháti hiá­nya, akik a napokban vonultak be Kaposvárra. A vendégek ügye­sen szedték a lepattanókat, szinte akkor dobtak kosarat, amikor akartak. Kitűnt: A BSK-ból senki, illetve Halm (33/3), Kuzmin (20/15), Dávid (19). nyűket a hangszórók recsegése sem zavarta, békés nép él itt. Trivandrumban meghívást kap­tunk egy hindu esküvőre. Mint megtudtuk: a kaszt nemcsak azt szabja meg, hogy kik házasodhat­nak össze, hanem azt is, milyen ceremónia lehet az esküvőn. Sőt, még a zenét is. Rövid beszéd és ünnepség után a termékenység szimbólumaival (búza, virágzó ananász stb.) feldíszített emelvé­nyen a jegyespár nyakláncot cse­rélt. Lefényképezkedtek a szülők­kel és véget ért az esküvő. Ezután ebéd következett. Mealst tettek az asztalra, ami egy tányér rizsből és kariból — ez szószféle — állt. Siet­ve, kézzel ettünk, tudniillik egy­szerre csak kétszázan fértünk az ebédlőbe, s legalább háromszor ennyien voltunk. Aki végzett, átadta a helyét. Kovalamtól 80 ki­lométerre van Cape Comorin, In­dia legdélebbi pontja. A tengerbe nyúló sziklák végén, egy kis táb­lácskán ez a felirat olvasható: „Ez itt az indiai szárazföld vége”. Ex­pedíciónk itt a fordulópontjához érkezett. Eddig a Nyugati Ghato- kon haladtunk délnek, e ponton fordulunk vissza a Keleti Ghatok mentén, északnak. A „nyárson” is fordítottunk egyet. Eddig a nap a jobb oldalun­kat égette aránytalanul sokat, ettől kezdve a balt fogja. Cape Comorinnál felvettük a magyar labdarúgó-válogatott ajándékát: a nemzeti mezeket. Úgy érezzük, megszenvedtünk azért, hogy hazánk színeiben készítsünk néhány fotót. Háttér a három nagy víz találkozása volt. Az Arab­tenger a Bengál-öböl, és az Indiai­óceán, valamint a fok csúcsára épí­tett Kanja Kumari templom. Egy legenda szerint Síva itt vette felesé­gül Parvatit, Himalája király leányát, így Cape Comorin a han- du zarándok helye, és a zarándo­koknak kötelességük megfürödni ezen a helyen. Cape Comorinban jók a szállás- lehetőségek, a bazárosok utcái pe­dig végtelennek tűnnek. Este órá­kon át sétáltunk közöttük. A vá­laszték egy része giccs, a műanyag­ipar terméke, ami itt Indiában majdnem olyan drága, mint a fafa­RÖVIDEN • Az asztalitenisz-szövetség edzőbizottsága az április 24. és má­jus 6. között, Chibában sorra kerü­lő világbajnokságra Harczi Zsolt, Németh Károly. Barga Sándor (Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK), Bátorfi Zoltán, Bátorfi Csilla, Wirth Gabriella és Urban Edit sze­replését javasolja. • A megyei III. osztályú labda­rúgó-bajnokság kiskunhalasi cso­portjának hét végi eredményei: Bo- rota—Csikéria I—0. Nagybarafska —Csátalja 10 0, Csávoly—Amor SC 0—2, Kunfehértó—Madaras I —2, Rém - Tataháza I—4, Kisszál­lás—Szeremle I—I. Felsöszentiván —Bátmonostor 2—I, Dávod— Bácsbokod 0—0. • A Szombathelyen megrende­zett, Haladás Kupa nemzetközi szabadfogású versenyen a 115 k^- ban Barna Zoltán, a KSC birkózó­ja a harmadik helyen végzett. • Patthelyzet alakult ki a kecs­keméti gokart kartringen szerda dél­ben. Tizenegy órakor megjelentek, a Dutép Vállalat képviselői, hogy „visszavegyék a pályát" a Calderoni Klubtól. Ama versenyzők és a szere­lők nem tudtak kiköltözni a műhe­lyekből. igy a látványos aktus elma­radt. Az eseményről jegyzőkönyv készült. A folytatás? Csak remélni lehet, hogy sportszerűbb körülmé­nyek közt. . ! ragás, vagy szőttesek. Csigákból, kagylókból és egyéb kövületekből olcsó és nagy a választék. Szárit szintén érdemes itt vásárolni. A következő jelentősebb állo­másunk Madurai, a templomok temploma, és a városok városa volt. A város története szerint csak egy szentély állt itt először, amit fallal vettek körül. Ide csak a legmagasabb kasztba tartozók lép­hettek be. Újabb és újabb falakat emeltek, egyre magasabb kapuk­kal (gópuramok). Ide már az ala­csonyabb kasztba tartozók is be­léphettek. A templomban sok üzlet van. Utcáin állandóan hömpölyög a mezítlábas tömeg. A kapuban kell levetni a cipőt. Parvati szenté­lye előtt fiatal őr posztolt, s bedőlt a — „nekünk azt mondták, hogy bemehetünk” — szövegnek. így megnézhettük az istennő szenté­lyeinek bronzszobrait, zsaluit, me­lyek domborművei a hindu mitoló­giából merítették témájukat, a szentély belsejében volt Parvati szobra, száriba öltöztetve. A szen­tély kőszobrait nézegettük éppen, mikor egy másik őr észrevett és kizavart bennünket a szentélyből. Nem mertünk vitatkozni, mert" bambuszbotját nem sétapálcaként.. tartotta kezében. Síva szentélyeit csak kívülről láthattuk. Bánatunkat némileg or­vosolta a mellette található múze­um. Itt fényképezhettünk ked­vünkre. Síva oltára, táncoló Gané- sa, Visnu szobra, mind egy-egy re­mekműve az indiai szobrászatnak. A templom közepén található az Arany liliom medence, a hinduk szent fürdőhelye. Megcsodáltuk a góporamokat (kapuk fölé emelt, elvágott pira­misra emlékeztető építmények, kö­rülbelül 30 méter magasak), melye­ken a sok népi isten káprázatos színpompája — kék, piros, sárga, fekete — volt látható, s ez a tarka­ság olyan természetesen hatott, mint egy színes papagáj. Maduraiban, szálláskeresés köz­ben, majdnem felöklelt egy kóbor­ló bika. Félreugrottam, de szarva meghorzsolt. Helye napokig fájt. A heg még sokáig látszani fog, de lesz ez még kedves emlék ... Molnár Pál, Maráz Ferenc Mesteredzők jutalmazása Az 1848/49-es szabadságharc tiszteletére megemlékezést tar­tottak, szerdán délután, Buda­pesten, a Testnevelési Egyete­men. Ez alkalommal ünnepé­lyes keretek között került sor az egyetem 13 tanárának a rehabi­litációjára, akiket az 1956-os forradalmat követően igazság­talanul meghurcoltak és eltávo­lítottak az intézetből. Az ünnepség második részé­ben Gallov Rezső helyettes ál­lamtitkár, az Országos Testne­velési és Sporthivatal elnöke 1991. január 1-jei hatállyal 36 fő részére mesteredzői címet adományozott. A megyénkben dolgozók kö­zül hárman vehették át a címet: Gyúró László, a Bajai SK csel­gáncsedzője, Adamik Ferenc, a Kecskeméti SC kosárlabda­edzője és Tót Zsolt, a Szanki Olajbányász tekeedzője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents