Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-14 / 62. szám

NEM MARAD EL A FÓRUM A LABDARÚGÁSRÓL vállalja a vitát A KECSKEMÉTI ÖNKORMÁNYZAT A KÉPVISELŐK ÜGYÉSZSÉGI VIZSGÁLATOT KÉRNEK Felszámolás egy, kettő... három ? 7. oldal 8. oldal , RENDEZVÉNYEK A NEMZETI ÜNNEPEN A parlament nem adta ki Karsai Pétert 3. oldal Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria és Kunbaja önkor­mányzati képviselői marato­ni hosszúságú együttes tes­tületi ülést tartottak kedden délután a bácsalmási pol­gármesteri hivatalban. Va­lószínűleg nem volt még pél­da rá, hogy négy település választott vezetői és képvi­selői összefogjanak egy vál­lalat és egy szervezet ellen az btt dolgozók -— és az emlí­tett településeken élők — ér­dekében. A felszámolás alatt álló Bácsszőlősi Állami Gazdaság és a felszámolást végző Szanáló Szervezet voltak a célpont: a képvise­lők attól tartottak, hogy a 700 milliós, adósságokkal terhelt vagyont elkótyave­tyélik, széthordják, miköz­• Az állami vagyon vevőre vár. Ki a felelős, hogy ezer hektár szőlőt nem metszenek? — kér­dezte Karsai Péter országgyűlési képviselő. Választ nem kapott. (Tóth Sándor felvétele) ben a majdnem 500, munka nélkül maradó ember súlyos gondját könnyedén lerázzák magukról az illetékesek. Tóth Árpád, az együttes ülést kezdeményező bácsalmási polgármester eleinte még kie­gyenesített kaszákat emlege­tett, ám végül is a képviselők megelégedtek azzal, hogy a négy település önkormány­zatai közösen kérik a felszá­molás alatt álló cégnél állító­lag történt visszaélések ügyészségi kivizsgálását. (Riportunk a 3. oldalon) GÖNCZ ÁRPÁD KÖSZÖNTŐJE A SAJTÓNAP ELŐTT Független, sokszínű sajtó nélkül nincs demokrácia HOGY KIFIZETŐDJÉK a szovjet export! ATADTAK 2. oldal 4. oldal az 1991. évi művészeti díjakat A KÁRPÓTLÁS 11 PONTJA — „Azt szeretném, ha a saj­tó segítene engem abban, amin már magam is több mint fél esztendeje fáradozom: Ma­gyarországon a gyűlöletet kis­sé lejjebb csavarjam” — kérte ünnepi köszöntőjében szerdán Göncz Árpád. A Magyar Köztársaság elnöke a tájékoz­tatási dolgozók között szerve­ződő szakszervezetek sajtóna­pi ünnepségén beszélt. „Magyarországon ma nem történhet olyasmi, ami ne ré­szesülne kritikában; nem tör­ténhet olyasmi, amit be ne mu­tatna a sajtó, amiről ne közöl­ne véleményt — istennek hála: (Folytatás a 2. oldalón) Miért nem ■ kellenek I Miben állapodtak a külföldi 1 meg a koalíciós kormány-1 pártok? hitelek? ■1 TÍFUSZ ES KOLERA PUSZTÍT IRAKBAN Szaddám Húszéin saját népének üzent hadat Iraki száműzöttek London­ból azzal a kéréssel fordultak George Bush amerikai elnök­höz, hogy akadályozzák meg Szaddám Húszéin elnököt „sa­ját népe megsemmisítésében”. Iraki ellenzékiek szerint az ira­ki kormányerők több ezer, tú­szul ejtett nő és gyermek legyil- kolásával fenyegetőznek, s a katonaság már használt na­palmbombát a felkelőkkel szemben. Dzsalal T alabani kurd vezető (Folytatás a 2. oldalon) Ugrás a hídról LAKAT ALA TT A BENZINKÚT KIRABLÓJA Tegnap délután a kiskunhalasi rendőrkapitányság őrizetbe vette Sár­közi Sándort, a jánoshalmi benzinkútrablás elkövetőjét. Bizonyára olvasóink is emlékeznek az esetre, amikor a bátor kútkezelő hölgy a bevétel nagy részét megmentette, s csupán némi váltópénzzel sikerült meglépnie a támadónak. Lapunk több ízben is foglalkozott a bűnüggyel, legutóbb a fényképes elfogató parancsot is közzétettük. A többszörös visszaeső bűnözőt Szegeden fülelték le, ahol három lakásbetörést is elkövetett. A rendőrjárőr az Izabella hídon tartóztatta fel, igazoltatni akarván. Sárközi azonban menekülésre fogta a dolgot, s leugrott a hídról. A hatméteres zuhanást azonban nem úszta meg ép bőrrel: szeméremcsonttöréssel szállították kórházba, majd értesítették a halasi kapitányságot. Sárközi Sándor beismerő vallomást tett. A jánoshalmi rabláson s a három, szegedi lakásbetörésen túl további három boltbetöréssel „gazda­gította” nem egészen egy hónap alatt (február közepén szabadult ugya­nis) a számláját. H. T. Még mindig csak elenyésző részét használták fel azoknak a hitelkereteknek, amelyeket kül­földi kormányok biztosítottak a Magyarországon működő vállalatoknak és vállalkozók­nak — tájékoztatták szerdán a Magyar Nemzeti Bankból az MTI-t. Az MNB illetékes főosztá­lyának nyilvántartásai szerint: viszonylag jól áll a bajor, illetve a baden-württembergi, 250-250 millió márkás német tartomá­nyi hitelkeret, amelyből eddig közel 130 millió márkányi hitelt „hívtak le”. Ezzel szemben a 100 millió márkás finn hitelke­retnek csupán 10-12 százalékát vették igénybe. Valamivel még ennél is rosszabb a helyzet a 150 millió dolláros svéd hitelkeret­tel, amelynek eddig csak a 4-5 százalékát sikerült kihelyezni. Egyáltalán nem vették még igénybe a magyar vállalatok és vállalkozók az olasz kormány által nyitott 200 milliárd lirás hitelkeretet. A hitelek folyósításával a na­gyobb kereskedelmi bankok foglalkoznak. Ezekhez a pénz­intézetekhez kell benyújtani a pályázatokat, amelyekről a Magyar Nemzeti Bankban döntenek. (MTI) Mint ismeretes, a kárpótlási törvény mielőbbi megalkotása érdekében a koalíciós pártok és parlamenti képviselőcsoportja­ik vezetői, valamint a kormány képviselői kedden plenáris megbeszélésen vitatták meg a kárpótlási törvényjavaslat né­hány mind ez idáig vitatott pontját. A tárgyalásokon, az MTI ér­tesülése szerint, 11 pontban foglalták össze azokat a fonto­sabb kérdéseket, amelyekről a megbeszélésen megállapodásra jutottak. így egyetértettek ab­ban, hogy a törvény időbeli ha­tálya az 1949. június 8. utáni időszak, az azt megelőzően tör­tént tulajdoni sérelmek külön törvényi rendezést igényelnek, a tulajdoni kárpótlásra jogo­sultak köre az egyenesági le­származottakra, illetve a há­zastársakra terjed ki; a kárpót­lási jegy földre válthatóságá­nak nem előfeltétele a helyben lakás, csak a mezőgazdasági hasznosítási kötelezettség vál­lalása; a földben történő kár­pótlás 1000 aranykorona érté­kig. teljes körű; a kárpótlási igény bejelentésére 90 napot kell biztosítani; a kárpótlási jegy kamatozása az MNB refi- nanszírozásihitel-kamatának 75 százaléka lesz. Megállapo­dás született abban is, hogy meg kell vizsgálni a fel nem használt kárpótlási jegy életjá­radékra történő átválthatósá­gának a lehetőségét; a földdel való kielégítésnél a termelőszö­vetkezet használatában mara­dó földből tagonként másfél hektár nagyságú földalapot fenn kell tartani; a kárpótlási jegy az egzisztenciahitel felvéte­lekor saját részként figyelembe veendő; a Kárpótlási Hivatal­nál kezdeményezett eljárás ille­tékmentes; végül pedig a kár­pótlási jegy az önkormányzati tulajdonú lakás megvétele so­rán is felhasználható. ❖ * * A jelek szerint a kormány- koalíción belül sikerült kon­szenzusra jutniuk a pártoknak, s ezzel — úgy tűnik — körvo­nalazódik a kárpótlás miként­jének végleges formája. A kár­pótlási törvénytervezet több mint egy hónappal ezelőtt kez­dődött parlamenti vitája már a kezdet kezdetén élesen rávilá­gított arra, hogy az egyes pár­tok alapvetően különböző mó­don képzelik el az egykori tu­lajdonosok kártalanítását. Mint ismeretes, a kérdésben a legradikálisabb álláspontot (Folytatás a 2. oldalon) 160 EZER DOLLÁR SZATYROS ÁTUTALÁSSAL Sajátságos) pénzszállítás „Ebben a fekete sportsza­tyorban hoztam be Zürichből 160 ezer dollárt. Teljesen le­gálisan. Egyszerű dolog, fel­emeltem a telefont, megér­deklődtem az egyik magyar pénzintézettől, lehet-e ilyet csinálni? Kedvesen megnyug­tattak: lehet. Ezután benyúj­tottam a számlát az árunkat megvásárló külföldi cég bankjához, készpénzfizetést kérve. Ezután, mondhatni, könnyű volt az ügy és mind­össze harminchat óránkba került. Elindultunk, saját ko­csinkkal Zürichbe, ahol a bankban friss kávéval és a be­kötegelt 160 ezer dollárral iák bennünket Lepecsé­telték a számlamásolatot, és máris fordulhattunk vissza. A határon megkérdezték ugyan, van-e elvámolniva- lónk, de hát tudomásunk sze­rint a pénz nem vámtételes. Ráadásul kezünkben volt a banki igazolás is. Itthon aztán bementünk a számlavezető bankunkhoz. A dollárköte- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents