Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 25. AZ ALUSZÖV MAGÁRA ISMERT — ÉS VÁLASZOLT Kényszerpálya vagy kényszerített pálya? Lapunk február 13-ai számában Kényszerpályás vállalkozók címmel olyan fiatalemberekről irtunk, akik jobb híján önállósították magukat. Elmondásuk szerint előző munkahelyükről azért jöttek el, mert lehetetlenné tették őket. Bár a cikkben nem neveztük meg a munkaadót, a cég elnöke szerint a szereplők nevéről sokan ráismernek. Ezért kérte levelének közlését: „Hallgattassák meg a másik fél is!” A Petőfi Népe 1991. február 13- ai számában cikk jelent meg Kényszerpályás vállalkozók címmel. Az újságcikkből kiolvashatóan szövetkezetünkről (Aluszöv) van szó. A cikk szerint olyan gazdasági egységről, ahol a vezetői magatartásnak még mindig áldozatul esnek az ott dolgozók. A cikkre vonatkozóan az alábbiakat szeretnénk közölni: Szövetkezetünknél valóban munkaviszonyban állt Wohlmuth Richárd tervezőmérnöki munkakörben, Martinák István technológus munkakörben és Kosa Róbert gépkocsivezető munkakörben. Szövetkezetünk elsőnek Kosa Ró- berttel szüntette meg a munkaviszonyt, lopás tényének beigazolódása alapján. A városi ügyészség vádiratot nyújtott be a városi bírósághoz. Véleményünk szerint szövetkezetünk egy olyan dolgozót küldött el azonnali hatállyal, fegyelmi úton, aki saját bevallása szerint 70 000 forint értékű létrát tulajdonított el. Martinák István 1990. június 1- jétől november 30-áig állt szövetkezetünknél munkaviszonyban mint technológus. Amikor szövetkezetünkkel munkaviszonyt létesített, állásnélküli volt. Nem rendelkezett nagy technológusi gyakorlattal. A munkaviszonyát nem szövetkezetünk szüntette meg és nem is kezdeményezte, ő mondott fel indoklás nélkül, magasabb kerese- • ti lehetőségre hivatkozva. Wohlmuth Richárd mint tervezőmérnök a szövetkezetnél működő gmk-ban is dolgozott. Export- fejlesztő beruházás keretében, célgép tervezésére kapott megbízást. A feladat része annak á beruházásnak, amelyre szövetkezetünk 25 millió forintos exportfejlesztő pályázatot nyújtott be és nyert el a Tárcaközi Bizottságnál. Mint ilyen beruházásnak, az állam felé határidős megvalósítási ütemei vannak. Wohlmuth Richárd a rábízott feladatot nem tudta elvégezni kellő szakmai szinten, ezt a tényt 1990. augusztus 15-én a gmk-közgyűlé- sen saját munkatársai körében megtárgyalták és jegyzőkönyvbe rögzítették a tényleges hiányosságokat. A jegyzőkönyvben rögzítve lett, hogy Wohlmuth Richárd az igénypontoknak megfelelő minőségre átdolgozza a tervdokumentációt 1990. szeptember 15-éig. Amennyiben ennek nem tesz eleget, úgy a nem megfelelő minőségű munkára felvett előleget köteles visszafizetni. A jegyzőkönyvben rögzített tényeket alairásával elismerte. 1990. október 20-án a főmérnök kezdeményezésére összehívott bizottság ismételten megállapította, hogy az átdolgozott tervdokumentáció az előírásoknak és a követelményeknek nem felel meg. Célgép ez alapján nem gyártható le. Itt lett felszólítva a 60 000 forintos bruttó, jogtalanul felvett összeg visszafizetésére. A visszafizetés jogosságát aláírásával elismerte. Mivel a rábízott tervezői feladatoknak többszörösen nem tudott eleget tenni, a jogtalanul felvett összeg visszafizetése mellett javasoltuk munkaviszonyának megszüntetését. Ezt követően szövetkezetünknél felmondott, amit tudomásul vettünk. Az általa elismert, jogtalanul felvett összeg visszafizetésének a mai napig nem tett eledet. Az újságcikk alapján úgy tűnik, mintha szövetkezetünk üldözné a tehetséges, munkájukat becsületesen végző dolgozóit. A felsoroltakból látszik, hogy Kosa Róberttól lopás miatt váltunk meg. Wohlmuth Richárd pedig nem tudott megfelelni a szakmai végzettsége alapján a tőle elvárható mérnöki feladatok ellátásának. Martinák István rövid ideig dolgozott szövetkezetünknél. Ó magasabb kereseti lehetőség reményében vált meg szövetkezetünktől. Kérjük, „a másik fél is hallgattassák meg!” elv alapján ezen tények Petőfi Népében történő közlését. Az olvasók saját megítélésük szerint, reális véleményt alkothassanak mindkét fél nyilatkozata alapján. Sándor József elnök E LEVÉLRE AZ ÉRINTETTEK NEVÉBEN A KÖVETKEZŐKET VÁLASZOLTÁK: „Módomban volt olvasni az Aluszöv elnökének válaszát, a „Kényszerpályás vállalkozók” című cikkre. Észrevételeim a következők: 1. A cikkben nem szerepelt az Aluszöv név szerint. Nem tudom, hogy ő miért említ név szerint bennünket és miért nem úgy, hogy a cég volt dolgozója. 2. Kosa Róbert ügyében bírósági végzés nincs. Milyen jogon nevezi tolvajnak? 3. Wohlmuth Richárd gmk- munkáját a cég főmérnöke mint erre jogosult felelős személy aláírásával igazolva átvette. Á létragyártás szerződés hiányában nem indulhatott meg. 4. Martinák Istvánt nem a végzettségének megfelelő munkával látták el. Gyakorlatilag betanított munkát végeztettek vele. így kell gazdálkodni a munkaerővel? Bővebben ezen a fórumon nem kívánok reagálni a szövetkezet elnökének válaszára. Wohlmuth Richárd SZERKESZTŐSÉGÜNK EZZEL AZ ÜGYET LEZÁRTNAK TEKINTI. Részvénytársaság keres ÜZLETKÖTŐKET! Feladat: import mg.-i gépek, berendezések, műszaki cikkek (csapágy, ékszíj) és élelmiszer-ipari berendezések ÉRTÉKESÍTÉSE. Fizetés: tiszta jutalékos rendszerben. Rövid életrajzot kérünk. Jelentkezés: FARMER Kereskedelmi Részvénytársaság 8002 Székesfehérvár. Takarodó u. 2. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ olor 667 Egzisztenciahitelt igénylők, figyelem! A Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat vállalja: E-hitel felvételének fedezetvizsgálatához vagyontárgyak soron kívüli értékelését. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ átalakuló szervezetek vagyonmérlegéhez a vagyontárgyak reális piaci értékelése, apportértékelés, »r építési és épületfelújítási munkák költségvetésének kiírása, árazása, felülvizsgálata, beruházások, felújítások műszaki ellenőrzése, számlák komplett felülvizsgálata, •** megvalósítási tanulmány készítése. A BÁCSBER szakképzett munkatársai várják megrendelésüket! Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat Kecskemét, Villám I. u. 4. Telefon: 21-011 486 TEXTILANYAGOK festése, víz-, rothadásálló impregnálása, ruházati szövetek mérettartó kikészítése, fehérítés, appretálás, lángmentesítés dekorációs anyagokra és munkavédelmi textíliákra. Ponyvakikészítés. Cím: Újszegedi Szövőipari Vállalat, 7626 Szeged, Alsókikötő sor 11. Telefon: 62/54-244, kikészítóüzem-vezetó, 62/54-796, termelésiosztály-vezetó Telex: 82-254 Fax: 62/54-826 Magyar—Svájci Gépjárműipari Kereskedelmi Szolgáltató és Termelő Kft. Kecskemét, Ladánybénei út 1. Telefon: (76) 47-233 Alkatrészboltunk készletét 50% -os áron ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ kiárusítjuk ♦ ♦ 1991. február 18.—március 1. ♦ ♦ ♦ ♦ Rába-, IFA-, Nysa-, ♦ ♦ ZUK-, Avia-, Polski FIAT♦ ♦ alkatrészek. ♦ ♦ + ♦ Nagyobb vásárlásnál ♦ ♦ * * további engedmény. ♦ ♦ 540 ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ---■-------------♦ —.......' ♦ ♦ ******************** ♦ * ♦ * A Bács-Kiskun Megyei ♦ * Zöldért Vállalat ♦ * ♦ * ♦ * kiskőrösi kirendeltsége ♦ * ♦ * ♦ * ♦ * ^felajánlja1 ♦ * ♦ * ♦ * + * bérletre ♦ * ♦ * ♦ * hűtőházi és ♦ ♦ * * * szárazraktári N i kapacitását. 604 f * * * * * * * * * * * * * * * * * * ********************** Szolgáltatásaink: • kézi és gépi targoncás rakodás, • vasúti iparvágány, • kamionrakodó rámpa, • telefon, telex Érdeklődni: Kiskörös, Izsáki út 8—10. Telefon: 78/12-114. 18/2 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * SAJTŰPOSTA Mi az igazság a kalocsai kenyér körül? Roppant elkeseredett a Kalocsán lakó Oroszi Ferenc. Bánatát így közölte velünk: — A monopolhelyzetben lévő helyi sütőipar packázik velünk, fogyasztókkal. Bizonyságul hivatkozom a 20 forint 40 filléres fehér kenyérre. Amit sütnek rendszeresen, ám csak két nap elteltével küldik az üzletekbe. E szikkadt áru pedig már nem annyira keresett. És ekkor jön a kézenfekvőnek tűnő reagálás: lám, a fehér kenyérre nincs kereslet a városban. Az a hir járja, nem éri meg gyártani fehér kenyeret. Én meg azt mondom: szemléletbeli dologról van itt szó. Vagyis arról, ha nincs 100 százalékos haszna a sütödének, nem hajlandó foglalkozni azzal a termékkel. Szerintem a vezetőkön múlik minden, akik egyelőre nem tudják azok helyébe képzelni magukat, akik már alig tudnak tengődni is a kis pénzecskéjükből. E panasszal felkerestük a Karamell Sütő- és Édesipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesét, Boszák Sándornét, aki az alábbiakat válaszolta: — Amint arról az igazgatónk nyilatkozott a Petőfi Népe január 28-ai számában, mi változatlanul sütjük a hatósági áras fehér kenyeret, mégpedig a korábbi meny- nyiségben. Csakhogy az áremelések óta lényegesen nagyobb a kereslet e 20 forint 40-es termékünk iránt. Amelynek minden kilogrammja több mint 1 forint veszteséget jelent a vállalatnak. Sajnos, a hozzá való anyagok, tehát a liszt, az élesztő, a víz és a zsiradékok árai nem csökkentek, sőt, az energiaköltség még 20 százalékkal nőtt, így azután semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy a nyereségünk terhére sütjük a szóban forgó árut. Efféle megoldást környékünkön egyetlen sütőipari egység sem választott. Való igaz, a nagyobb megrendelés az olcsó kenyérre érkezik, mi azonban szorgalmazzuk a kereskedőknél az alig drágább, 23 forintos félbarna forgalmazását is. Kenyeret mi nem tartunk vissza, e rágalmat visszautasítjuk, az ilyen módszer ellent is mondana az érdekeinknek. A termelésünkről és a termékeink kiszállításáról bárki meggyőződhet. Végezetül annyit: az árakat nem önkényesen képezzük, azokban a gazdaságossági tényezők a döntőek. Áz 1000 fős kollektívánk minden tagja maga is tapasztalja, milyen nehéz a megélhetés. Dehogyis akarjuk ezt nehezíteni, viszont olyképpen tudunk csak termelni és bevételt elérni, hogy magunk is talpon maradhassunk. Ne zárják be végleg a kedvelt uszodánkat! Az illetékesek véglegesen be kívánják zárni az uszodát. Megdöbbentő, hogy ennek a sokak által látogatott, szép létesítménynek a hetei-hónapjai gazdaságtalan működésre hivatkozva vannak megszámlálva. Nem. dehogyis vitatom: a belépődíjakból kevés összeg jön be. És hát a díjnövelés sem lehet járható út. Ám hol az összefogás e közérdekű ügyben? Gondolom, a kecskemétieknek nem mondok újat a tény ismétlésével: a miénk volt az ország első 50 méteres fedett uszodája, ahol azóta gyógyhatású víz van. Nemcsak fiatalok, idősek is járnak oda rendszeresen. Kellemesen pihentető e környezet, az egész komplexum egészségvédő. Hát ha tényleg rendszerváltás történt itt, akkor az új hatalomnak az egyik legfontosabb dolga minden olyan szolgáltatást-ellátást garantálni, amelyre a tömegeknek igényük van. Ha a tulajdoni kérdés tisztázatlan az uszodát illetően, valakik mielőbb rendezzék azt. Adjon egy kis pénzt az üzemeltetéshez a városi és a megyei önkormányzat, valamint a Népjóléti Minisztérium is. Nagyon várjuk az illetékesek megnyugtató intézkedését. Ami kérésünk: ne zárják be végleg a kedvelt uszodánkat! Sokak nevében: Ambrus Zoltán Kecskemét ÜZENJÜK Á. T.-nének, Kiskunhalasra: A mezőgazdasági kistermelésből — ezen belül állattenyésztésből — származó jövedelem évi 500 ezer forintot, meg nem haladó része mentes az adófizetési kötelezettségtől 1991-ben is. Az e mérték alatti bevételről nem kell adóbevallást tenni. „Lakitelek 17” jeligére: Meglepetéssel olvastuk írásos panaszát arról, hogy az 1-es számú helyi élelmiszerboltban nem adtak a kereskedők önnek 3 kiló cukrot, ehelyett az Levélkézbesítés — kecskeméti módra? Az állampolgárnak ügye volt, azt papírra vetette, amit borítékba tett, melyen e címzés szerepelt: Mészáros Ferenc igazgató, Elektromos Karbantartó Vállalat, Kecskemét, Aradi vértanúk tere 1. 6000. Persze feladóként ott volt a saját neve és lakcíme is. A 12 forintos bélyeggel ellátott küldeményt bedobta a postaládába, ama reményben, hogy eljut a címzetthez. De nem jutott el! Pár nappal később az állampolgár a saját postaládájában láthatta viszont a felbontatlan levelet, amelynek elülső oldalán díszelgett a piros betűs jelzés, tudatva: a címzett ismeretlen helyre költözött. Az enyhén szólva meglepődött állampolgár még egyszer ellenőrizte a felhasznált adatokat, s fellapozva az 1990-es kiadású megyei telefonkönyvet, fehéren-feketén láthatta, ő nem tévedett, hiszen a távközlési igazgatóság is azt írta: az említett vállalat megyei kirendeltsége, s annak igazgatója az Aradi vértanúk tere 1. alatt található Kecskeméten. Az állampolgár azonban tovább nyomozott, s felhívta a távközlés által jelzett telefonszámot, kérdezve a vonal másik végén levő hölgyet: Önök tényleg ismeretlen helyre költöztek? No ne mondjon már ilyet — kapta a választ, megtoldva ezzel: mindenki tudja, hogy a közelben, vagyis a Széchenyi sétányon van az Elektroszer megyei központja. Mindenki tudja, hm — morfondírozott a kagylót letevő állampolgár —, majd megjegyezte önmaga megnyugtatására: ez kicsit túlzás, mert például a környék postai kézbesítőjének sincs fogalma erről. Persze az állampolgárban óhatatlanul felmerült egy kérdés: a posta úgynevezett levélfeldolgozójában nem volt senkiben annyi jóindulat, hogy e levelet ne visszaküldje, hanem a korrigált címre? , Ámbár lehet, hogy a postások gondoltak efféle megoldásra, csakhogy az is eszükbe villanhatott: ha mindent visszajuttatnak a feladónak, ő mindenképpen felkutatja a hajszálpontos címet, s azt ráírva a küldeményre, megint csak útjára bocsátja, mégpedig a ma már igencsak borsos díjtételű bérmentesítés után. Merthogy kell a bevétel, a posta is a piacról él... Becsapták a telek vásárlóját? i Dúl-fúl mérgében a matkóí Fábián István. Hogy miért, azt így mesélte el: — 1988-ban vásároltam lakás- építési célból telket itt, Matkó- pusztán, a Helvéciái Petőfi Tsz központja mellett. Az 1225 négyzetméternyi területért az eladó, vagyis a szövetkezet hétezer forintot kért. Az árat aztán tízezerre, végül 30 ezer forintra emelték, azzal a magyarázattal, hogy villamosítani fognak. Az adásvételi szerződést, amely a 30 ezer forintos árat rögzíti, tavaly júliusban írtam alá. Az építőegységcsomagban levő félmázsányi mennyiséget kínálták, amit képtelen volt megfizetni. Ha valóban úgy történt, ahogyan beszámolt róla, okunk van feltételezni: a szóban forgó üzlet dolgozói igencsak megsértették a kereskedelemre vonatkozó egyik általános szabályt, miszerint az árut a vásárló kívánságának megfelelően — az áru természetétől függően — a kért súlyban, méretben vagy csomagolási egységben kell kiszolgálni. Hogy ezen árusítóhelyen többé ne következzen be hasonló jogellenesség, célszerű lenne, ha ellátogatnának a helyszínre a megyei kereskedelmi és piaci felügyelőség munkatársai. anyagok nagy részét már a helyszínre vittem, de az építkezésbe mégsem kezdhettem bele a villany beszerelésének hiánya miatt. A helyzetet bonyolítja, hogy az a téeszelnök, akivel annak idején tárgyaltam, már nem található a pozíciójában. Az új vezetés meg legfeljebb a háborgásom tényét tudja rögzíteni. Most azon gondolkodom, hogy beperlem a korábbi elnököt. Ki tudja azonban, hogy mire a pör lezajlik, nem megy-e el a kedvem az építkezéstől... ? SZERKESZTŐI MEGJEGYZÉS: Véleményünk az, hogy az említett közös gazdaság jelenlegi irányítóinak kötelességük lenne pótolni az előd mulasztását, nevezetesen az eladott építési telek soron kívüli villamosítását. Más kérdés persze: ilyen célra van-e pénz most a tsz kasszájában? Mivel az eladási-vételi ügylet néhány jogi tisztázatlanságot is sejtet, javasoljuk olvasónknak: először a területi ügyészségtől kérjen vizsgálatot. Annak eredménye birtokában talán könnyebben megtalálható a legjobb megoldás e furcsa ügyben. Az én munkám miért nem vehető figyelembe? —- Mióta az eszemet tudom, a parasztember egyszerű életét élem, soksok munka, fáradság van mögöttem és most, idős koromra úgy érzem, mintha kitaszítottja lennék a társadalomnak. Talán tizenkét éves lányka lehettem, amikor már mennem kellett rendszeresen napszámba: itt kapáltam, ott állatokat legeltettem. Felnőtt koromtól kezdődően pedig afféle mindenes voltam a tanyán. Férjhez menésem után a mezőgazdaságban maradtam, az urammal műveltük együtt a földet, voltak disznóink, teheneink, birkáink. Akkortájt az ünnepnapjaink a hétköznapokba olvadtak be, hiszen az állatok éhesek voltak április 4-én, a kenyér ünnepén, vagy éppen karácsonykor is. Villanyunk sosem volt, mindent kézi erővel csináltunk. A rengeteg teendő közben öt gyermeket is szültem. Es utánuk nem kaptam szabadságot, úgy neveltem fel őket, hogy mellettük mindig dolgoznom kellett. Sajnos, az egyikük korán meghalt, ám a családlétszám nem csökkent, mert utána meg az édesanyámat vettük a háztartásomba, meg az édesapámat. Őket is odaadással gondoztam halálukig. Az uram később állásba került, s most már nyugdíjas lett. Amíg járt dolgozni, a ház körüli teendők rám nehezedtek. Ezek voltak igazán az embert próbáló évek. Most már magam is 60 éves leszek és szomorúan kell tapasztalnom: az én eddigi munkám nem vehető figyelembe ahhoz, hogy nyugellátást kapjak. De hát miért van ez így? Ez az új rendszer sem tudja méltányolni a magamfajta ember sorsát? Kerekegyházán lakó egyik olvasónk gondolatai az előzőekben közöltek, melyekhez hasonlókkal nap mint nap találkozunk. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: tipikus életutak ezek. Szociológiai szóhasználattal élve a háztartásbeli foglalkozásúak mindennapos küzdelme tűnik elő a most papírra vetett sorokból is. És ezek az asszonyok valóban megkülönböztetettek a többiekhez képest, akiknek konkrét munkaviszonyuk van. Az utóbbiak nyugellátásra jogosultak, hiszen szolgálati időt szereztek, s ez alatt nagyon sok társadalombiztosítási járulékot befizettek — utánuk még többet a munkahelyük —, míg a saját családjuk körében szorgoskodó nők ilyen juttatásra nem tarthatnak igényt. Az úgynevezett jóléti államnak illik minden állampolgáráról emberhez méltóan gondoskodnia, ha idős korba kerül. A mi gazdasági helyzetünk azonban még nem teszi lehetővé ezt a széles körű ellátást. A munkaviszonnyal nem rendelkező idős asszonynak — ha férjezett — mi még maximum házastársi pótlékot juttathatunk, vagy ha nagyon rászoruló, állandó vagy esetenkénti segélyt. A nemrég módosított társadalom- biztosítási törvény az öregségi teljes nyugdíjhoz már 20 év szolgálati időt követel. Résznyugdíjhoz is igazolni kell 10 ledolgozott esztendőt. Egyelőre szó sincs az olyan nők öregkori javadalmazásáról, akik az elmúlt évtizedekben „csak” gyermeket neveltek és a háztartás, a család szolgálatát látták el lelkiismeretesen, tisztességgel. Talán egyszer majd az ilyen áldozatvállalások anyagi elismerésére is futja az állam kasszájából... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611 ,
