Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-11 / 35. szám
ÖBÖL-HÁBORÜ A Petőfi Népe vasárnap esti össze fog!a tója: A szombatra virradó éjjel Iraknak ismét sikerült rakétáival elérnie Izraelt, a becsapódások következtében huszonötén sebesültek meg. Ezúttal hatnapos szünet után érkeztek a SCUD-ok, amiből arra lehet következtetni, hogy a szövetségesek az utóbbi napokban sikerrel vették célba a még meglévő, használható indítóállomásokat. Vasárnapi londoni lapértesülések szerint az Iraki Köz- társasági Gárda aláaknázta a kuvaiti fővárost, s tankcsapdákat és barikádokat épít lázas ütemben. Ezenkívül jelentős számú föld-levegő rakétát telepítettek át a megszállt ország területére. Az előbbiek egyértelműen arra utalnak, hogy Szaddám Húszéin csapatai utcai harcokra készülnek, s alátámasztják, amit a diktátor külügyminisztere nyilatkozott: nem vonulnak ki az elfoglalt sejkségből. A tüzérség megerősítése egy esetleges, a szövetségesek offenzíváját megelőzni akaró ellencsapás előkészülete is lehet. A Sivatagi Vihar vezérkarának többsége a további bombázások mellett foglal állást. Véleményük szerint a szárazföldi offenzíva korai megindítása túlságosan nagy véráldozatokat követelne a szövetségesektől is. A New York Times vasárnap azt jelentette, hogy az offenzívát két hét múlva indítják. Cheney rijádi sajtóértekezletén semmilyen választ sem adott a szárazföldi támadás megindításának időpontját firtató kérdésekre. A francia gépek utolsó bevetéseiken iraki hidakat és a Kuvaitban beásott ellenséges tüzérséget támadták, s ezúttal is sértetlenül tértek vissza a Jaguárok és a Mirage-ok; viszont egy amerikai gépet szombaton sikerült lelőniük az irakiaknak. A bombázások közepette nem szünetel a diplomáciai tevékenység sem, a fegyverek elhallgattatása végett most Gorbacsov személyes megbízottja indul Bagdadba, hogy a vezért jobb belátásra bírja. Ismertté vált a hét végén a szovjet pártfőtitkár elnök aggodalma: félő. hogy az Öböl-háború túlmegy az ENSZ által jóváhagyott célján, ám Bush elnök kijelentette, hogy Irak elpusztítása nem áll a szövetségesek szándékában, csupán Kuvaitot szabadítják föl. (A. T. S.) Utcai harcokra készül a gárda A MINISZTERELNÖK TV-NYILATKOZATA _________ A ntall senkit sem meneszt kormányából a fegyverüzlet miatt Bízik a kisgazdák józanságában Nem lesz személyi változás, a fegyvereladási ügy miatt, a kormányban. Ez tűnik ki Antall József miniszterelnök nyilatkozatából, amelyet a Magyar Televíziónak adott vasárnap este, tisztázva a jugoszláviai fegyverüzlet hátterét. A miniszterelnök részletesen ismertette a rutinüzlet lebonyolításának körülményeit, a horvátországi rendőrség részére kézifegyverek: 10 000 géppisztoly és fegyverenként 180 töltény eladását. Kitért a jogszabálysértést, politikai hibát emlegető vádaskodásokra is, tételesen cáfolva azokat. Mint mondotta: a kormányrendelet szerint fegyverszállításra engedélyt a politikai államtitkárok testületének — a miniszterelnökség nemzetbiztonsági ügyekkel megbízott államtitkárának, a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma politikai államtitkárának — az engedélyével, illetve egyetértésével lehet kiadni. Az NGKM illetékes főosztályvezetője három személy — kézjegyével is hitelesített — egyetértésével adta ki az egyezményt. A külügyi államtitkár távol volt, a Belügyminisztérium pedig arra az álláspontra helyezkedett: csupán import esetén tekinti magát mindenkor megkér- dezendőnek. Hangsúlyozta: a rendelet azt is kimondja, hogy nem lehet olyan országba fegyvert szállítani, ahol háború van vagy válságövezetenek minősül. Ám a legnagyobb sértés lett volna Jugoszláviát válságövezetnek tekinteni, hiszen ott nincs fegyveres konfliktus: alkotmányjogi vita zajlik a szövetségi kormány és a tagköztársaságok kompetenciájáról. A magyar kormány sajnálatát fejezte ki a kialakult helyzet miatt, ugyanakkor Antall József az interjúban jelezte: az ügyben elkövetett eljárási hiba miatt nem kíván és nem is lehet egy vagy két személyt felelőssé tenni. A közvéleményt leginkább foglalkoztató belpolitikai kérdésre, a kárpótlásra, a tulajdonviszonyok rendezésére áttérve Antall József kifejtette: a parlamentnek benyújtott kárpótlási törvényjavaslat (Folytatás a 2. oldalon) T ájékoztató a családi pótlék változásáról 3. oldal Kecskeméti tanítóképzősök Birminghamben HA NEM ÉRVÉNYESÜLNEK ELVEIK Kilépnek a koalícióból a kisgazdák A Független Kisgazdapárt a kárpótlási és tulajdonrendezési törvény eredményétől teszi függővé jövőbeni parlamenti és kormányzati szerepét, az FKgP csak addig marad tagja a koalíciónak, ameddig elvei maradéktalanul érvényesülhetnek. Mindezt Oláh Sándor, a párt főtitkára jelentette ki, aki szombaton politikai nagygyűlésen mondott beszédet Vásá- rosnaményban. A pártvezető a gyűlés mintegy 400 részvevőjével ismertette a politikai kulisszák mögött zajló élénk tárgyalások eddigi eredményeit is. Elmondta: pártja a legmagasabb szinten tart állandó és folyamatos megbeszéléseket a Magyar Demokrata Fórummal. Ezenkívül szakértői szinten is tárgyalások folynak. Jelentős előrehaladásnak minősítette, hogy több kérdésben már egyező álláspontra jutottak. Hangsúlyozta: a parlament elé terjesztett kárpótlási törvénytervezet egyáltalán nem elégíti ki az FKgP várakozásait, de arra alkalmas lehet, hogy nagyon radikális módosításokkal a kisgazdák törekvései mégis teljesülhessenek. Ennek érdekében a párt országgyűlési képviselői közül többen adtak már be módosító javaslatokat, egy szakértői bizottság pedig 110 szakaszból álló, jelentős változtatásokat tartalmazó tervezeteket készített. Az utóbbit a parlament elnökéhez azonban csak akkor nyújtják be, ha a hét elején a Kisgazda- párt az általa meghatározott bizonyos feltételekre nem kap pozitív és elfogadható választ a Magyar Demokrata Fórumtól. A vásárosnaményi nagygyűlésen felszólalt Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt alelnökié is, aki kifejezte reményét: pártja elveinek megfelelő döntés születik a parlamentben. Hangsúlyozta, ha az nem úgy lesz, akkor a kisgazdákat rákényszerítik arra, hogy újra az önkényes földfoglalások eszközéhez nyúljanak és erőszakkal visszavegyék jogos földtulajdonaikat. (MTI) Körön kívül Két kecskeméti fiatalember ül velem szemben: Sz. L. és F. J. Egyikőjük sem makulátlan életű. Sz. L.-t lopásért csukták le, F. J.-t pedig azért, mert nem fizette a gyermektartásdíját, s hogy fizetni tudja, ugyancsak lopott. Esküdnek rá, ők már mindent elkövettek, hogy munkához jussanak, de szóba sem állnak velük sehol, egyrészt, mert priuszosak, másrészt, mert nem kell a segédmunkás. Mindkettőjük a szintén nyomorgó édesanyjával él egy fedél alatt, azok 5000, illetve 4200forintjából. Krumpli meg zsír a napi „kajájuk", s jó, ha erre is futja. Legalább egyszeri segélyt kértek a városi önkormányzattól, de elutasították őket, mondván: segélyt csak a nyugdíjasoknak adnak. Esküdnek arra is, hogy ők nem bűnöző típusok, de nem tudnak magukkal mit kezdeni, s szinte refrénként ismételgetik: kénytelenek lesznek betörni, lopni, mert mit tehetnek mást, ha csavargásra vannak kárhoztatva? Már-már úgy érzem, szinte engem — panaszuk jóhiszemű meghallgatóját —fenyegetnek bűnözésük újbóli kilátásba helyezésével. Óva intem őket minden törvénytelen cselekedettől, hiszen előbb vagy utóbb úgyis elkapják őket. Ne adják fel a reményt! Próbálkozzanak tovább, s biztosan akad számukra legalább alkalmi munka, egyszer-egyszer. Nem akad, erősködnek, már mindent elvállalnának, sokszorosan bejárták ezért az egész várost. En hiszek nekik, még akkor is, ha már voltak büntetve. Megtévedhettek, mint sokan mások is, akik aztán mégis „átváltottak” a becsületes életre. Ha volt, aki segítette, aki legalább munkához juttatta őket! De manapság, amikor rengeteg embert fenyeget a munkanélküliség veszélye, amikor kitűnő szakmunkások, mérnökök talpára kötik fel az útilaput. .. ? Mit kezdjenek ilyenkor a börtönt megjárt segédmunkással? A kormányzatnak, az egész társadalomnak kell(ene) lépnie valamit azért, hogy a kisiklott életűek munkanélküliséggel is táplált tábora ne növekedjék tovább. Hiszen ebből már most elege van mindenkinek. Félelmetes méreteket öltöttek a vagyon elleni bűncselekmények, a lopások, sikkasztások, csalások, rablások. S kik szaporítják elsősorban a bűnözök táborát? Az olyanok, akik velem szemben ülnek, s közlik, hogy ismét lopnak, betörnek, ha senki nem segít rajtuk. S majd az olyanok, akik még ezután kerülnek teljesen kilátástalan helyzetbe. Az éhség, a reménytelenség veszedelmes tanácsadó... Rapi Miklós Szakmáiról akarják forgatni az újteleki ringlispilt? Néhány éve, hogy Szakmárt és Újteleket „összeboronálta” az akkori hatalom. Először kommendálták a menyasszonyt, de az biz’ csak vonakodott, nem oldódott a köténye. Úgyhogy az első falugyűlésen, ami demokratikus volt, Újtelek visszadobta a jegygyűrűt. Aztán csak erőltették a frigyet még egyszer. Ezen a második falugyűlésen, amit kötelezően demokratikusnak mondtak, határoztak ipamék-napamék: bármit mond is a lány, összeboronálják őket. Ezt az össznépi játékot nevezték összevonásnak, körzetesítésnek. Hanem most, az új demokráciában a házastárs kilopódzott a paplan alól, önálló életet akar élni. Éppen a válópernél tartanak. Ki fizesse a gyerektartást? — ez itt a kérdés, ha áttételesen is. A LITVÁNOK nem akarnak szovjetek lenni A litván függetlenségről tartott népszavazáson, amelyet a vilniusi kormány az alkotmányos vita kiéleződésének elkerülése végett „közvélemény-kutatásként” írt ki, a szavazásra jogosult 2,75 millió litvániai lakos 84 százaléka voksolt. A köztársasági választási bizottság elnökének, Vaclav Litvinasnak nem hivatalos, előzetes adatai szerint — ezeket vasárnap esti sajtóértekezletén tette közzé Vilniusban — a szavazati jogukkal élő állampolgárok 90,5 százaléka igennel szavazott erre a kérdésre: „Akarja-e Ön, hogy Litvánia független, demokratikus köztársaság legyen?” A nemmel szavazók 6,56 százalékot tettek ki. Megfigyelők szerint a távolmaradók és a nemleges választ adók elsősorban a balti köztársaság orosz és lengyel ajkú lakosai közül kerültek ki. (Folytatás a 2. oldalon) Horn tiszteleti szenátor ANTWERPEN A belgiumi Antwerpenben az európai tiszteleti szenátus tagjává, szenátorává fogadták szombaton Horn Gyulát, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét, a Magyar Szocialista Párt elnökét, volt külügyminisztert. Az Európai Egyesült Államok megteremtéséért küzdő mozgalom 30 éve alapította meg a tiszteleti szenátust, amelybe a békéért, illetve az európai egységért kiemelkedő tevékenységet- folytató közéleti személyiségeket, politikusokat, művészeket választották be. Horn Gyulát a hajdani NDK-ból az NSZK-ba tartó németek átengedésére vonatkozó, 1989. évi magyar döntés elismeréseként hívták meg a testületbe, amelyben olyan személyiségek foglalnak helyet, mint Jelena Bonner, Andrej Szaharov özvegye, Alain Poher, a francia szenátus elnöke, Leo Tindemans volt belga külügyminiszter, Willy de Clercq, az Európai Közösségek Bizottságának volt külügyi biztosa, Habsburg Ottó európai képviselő — a múltban pedig Jean Monnet, Paul-Henri Spaak, Altie- ro Spinelli és az európai gondolat más, kiemelkedő hirdetői. HOLNAP:
