Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-07 / 32. szám

ÖBÖL-HÁBORÚ A Petőfi Népe szerda esti összefoglalója: Bush elnök az Öböl térségébe küldte Cheney hadügyminisztert, aki a helyszínen tájékozódik, hogy jelentése alapján kitűzhessék a szárazföldi támadás idejét. Amerikai források szerint az óriási bombázások ellenére az irakiak veszteségei csekélyek, a hidakban és utakban esett károkat órák alatt képesek kijavítani. A franciák jóval optimistábbak, úgy vélik, a háború már csak legföljebb hetekig tart. Mindenesetre tegnap ismét bombáztak iraki célponto­kat, a jelentések szerint sikerrel. Bagdad arról számolt be, hogy tökéletesített Scud-rakétájával csapást mért Szaúd-Arábiára — ám ott még csak riadót sem jeleztek. Izrael megelégelte a különféle gerillacsoportok akcióit a megszállt területeken, és megsemmisítet­te a PFSZ dél-libanoni főhadiszállását. Egyre több a különféle terrorakció, általában a lehető legpolgáribb célpontok ellen köve­tik el őket: bankok, utazási irodák, képviseletek előtt robbannak bombák. (B.) PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 32. szám Ára: 5,80 Ft 1991. február 7., csütörtök i'.fr mm ............................................- ___________________ K özlemény a jugoszláviai fegyvereladásról Szerdán az esti órákban, csaknem hatórás tanácskozás eredményeként közleményt szögezett le az Ország­gyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizott­sága. A közlemény hangoztatja: az Ország- gyűlés Külügyi Bizottsága és Honvé­delmi Bizottsága Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Antall József minisz­terelnök jelenlétében meghallgatta a kormány illetékes minisztereinek tájé­koztatását a jugoszláviai fegyverel­adásról, illetve annak következményei­ről. A két bizottság tudomásul vette, hogy a kormány elismerte: az illetéke­sek által szokásosnak tekintett fegyver- üzlet engedélyezése során eljárási mu­lasztás történt, majd az ügy nyilvános­(Folytatás a 2. oldalon) Jeszenszky is tudott az ügyletről?! Még javában tartott az Országgyűlés Honvédelmi és Külügyi Bizottságának együttes ülése, amikor az ülésről távo­zóban Laborczi Géza (SZDSZ) képvi­selő a mind nagyobb számban várako­zó újságírók gyűrűjében elmondta: az engedélyezési eljárásokban illetékes ál­lamtitkári bizottság több tagja is tudott az eladásról. Igaz ugyan, hogy külföldi utak és egyéb „technikai jellegű” prob­lémák miatt nem minden államtitkár vett részt a döntési folyamatban. Szerdán jugoszláv forrásokból olyan hír látott napvilágot, hogy a magyar Külügyminisztérium tájékoztatása sze­rint a kormány nem tudott a fegyver- eladásról. A képviselő szerint ezzel szemben az igazság az, hogy a külügy­miniszter is tudott a döntésről. (Folytatás a 2. oldalon) CSAKNEM KÉTMILLIÁRD FORINT BEFIZETÉS BÁCS-KISKUNBAN Az OTP mérsékelt érdeklődésre számít februárban SOKAN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRA VÁRNAK Az újabb pénzügyminiszteri hosszabbítás eredménye­ként immár február 15-éig fizethetik ki egy összegben a megfelezett lakáshitel-tartozásukat az érdekelt ügyfelek, úgy, hogy a január hónapra esedékes régi törlesztörészlet plusz 1500 forint lerovása alól mentesülnek. Ez a hír eddig még nem nagyon hozta lázba az érintetteket, mert a ta­pasztalat alapján februárban eddig igencsak gyér a forga­lom a megye OTP-fiókjaiban. Különösen az elmúlt napok rohama után, amelynek eredményeként Bács-Kiskunban több mint 46 ezren fizették vissza a lakáshitelüket, s az összeg meghaladja az 1,8 milliárd forintot. Baján és Kiskunhalason volt a legélesebb a helyzet. A halasi OTP-fiókot például egy alkalommal be kellett zárni, hogy egyáltalán az ügyintézést folytatni lehessen. (Folytatás a 3. oldalon) Grúzia kontra Gorbacsov A Grúz Köztársaság vezetője azzal vádolta Mihail Gorbacsov szovjet elnököt, hogy katonai (Folytatás a 2. oldalon) AUGUSZTUS 16—20-ÁIG: II. János Pál Magyar­országon Jelentkezés a plébániahivatalokban Budapesten, a Központi Pap­nevelő Intézet dísztermében szerdán délelőtt sajtótájékozta­tót tartott dr. Diós István, a II. János Pál pápa magyarországi látogatását szervező iroda veze­tője. Mint ismeretes, 1988. augusz­tus 20-án Paskai László bíboros a Szent István bazilika terén olvasta fel a „hivatalos” meghívást, s akkor a többezres tömeg szűnni nem akaró tapsa is kifejezte azt az örömet, amely egy régi vágy beteljesülését jelez­te. A látogatás körültekintő elő­készítést igényel, s a postahiva­talokban egy hét múlva már kapható programfüzetekből minden érdeklődő megismer­kedhet a részleteivel. II. János Pál augusztus 16-án érkezik a Ferihegyi repülőtérre, majd Esztergomban Mind- szenty bíboros sírját keresi fel. (A bíboros hamvait májusban fogják hazahozni, végső nyug­helyére.) Ezen a napon a Bazili­ka előtt mond szentmisét (Folytatás a 2. oldalon) Melyik ujjúkat? Mm Nem is hittem volna, hogy négy hónap és kész! Megszorul a torkun­kon a hurok — mondta fáradt kiáb­rándultsággal az egyik Duna melléki falucska képviselője, az önkormány­zat költségvetési vitájának 180. per­ce után, amikor úgy döntöttek: elöl­ről kell kezdeni a forintszámlálást, mert a tanárok, meg az orvosok fize­téséből nem vehetnek el a ravatalozó rendkívül szükséges felújításához. Most, az éves pénzügyi tervek összeállításakor, minden érdekelt számára egyértelművé válik: mi a különbség a régi és az új elosztási módszer között. A tanácsok gazdálkodásának va­lódi kereteiről — általában novem­ber táján — a rosszemlékű költség- vetési értekezleteken döntöttek: a megyénél. A megfelelő időpontra be­idézett dunavecsei, izsáki, kunszent- miklósi, pirtói vagy katymári falu­gazdák, ahogy a futószalagon sor rá­kerültek, megtudhatták a következő év pénzügyi „sarokszámait’’. Az ál­lami költségvetés mennyivel szeren­csélteti másodosztályú — vagyis fa­lusi — polgárait. Ezek kemény és rendíthetetlen „sarkok" voltak. Az, hogy ki milyen közel ül a tűzhöz, az osztogatásra elkülönített külön ala­pok bontásánál derült ki. Bár évről évre fogyott az összeg, azért mindvé­gig maradt néhány (tíz) millió, hogy az asztal túloldalán ülő megyei kincstár-gazdák bebizonyíthassák: azért ők sem akárkik. Van pozíció­juk ahhoz, néhány száz ezerrel gaz­dagítsák a szépen és okosan érvelők bankszámláját. Igazából ezeken a rövid eszmecseréken dőlt el, hogyan boldogult a falu (meg a város) az új esztendőben. Az üggyel természete­sen — a tanácsi áldemokrácia eti­kettje szerint -— még hónapokig el­babráltak a helyi választott testüle­tek is. Most ezzel szemben: kitört a helyi önállóság! Nincs már megye-bácsi. Azt lehet a legteljesebb önállóság­gal, helyben, nyilvános önkormány­zati üléseken elosztani, ami föntről (normatív támogatás formájában) érkezik, s ami a helyi bevétel. Egyik homokhátsági nagyközsé­günk vezetőtestületi ülésén arról fo­lyik a vita, hogy mi legyen 1991-ben az évekig jól bevált szervezett szemét- szállítással? A begyűjtéssel megbí­zott kommunális üzem—mert racio­nalizálja a gazdálkodását, s az építő­ipari részlegének nyereségéből nem képes és nem is akarja finanszírozni tovább a falu tisztántartását — nem hajlandó tovább átvállalni a szolgál­tatás négyszázezerforintos deficitjét. Ha a lakosságnak az eddigi tér ítmény dupláját számlázzák, megbomlik a rend. Akik nem tudnak többetfizetni, megválnak a szolgáltatástól. S mind­járt nem egy, hanem húsz szeméttele­pe lesz a községnek. Ha a közkassza magára vállalja a hiány törlesztését: fél évre be kell zárni a művelődési há­zat; a könyvtárnak pedig — mert­hogy onnét el lehet még venni na­gyobb botrány nélkül—meg kell til­tani újabb könyvek és a folyóiratok beszerzését. Aztán következik a többi föladat: új műszerek kellenének az orvosi rendelőbe, be kell keríteni a szemét­telepet, a fészekrakók számára kije­lölt telkekhez ki kell építeni a víz- és az elektromos vezetéket. De melyik ujjúkat harapják a községatyák ? Milyen szép is volt ez a kezdeti néhány hónap — mondja a felső­kiskunsági falucska önkormányzati képviselője. — A címercserékröl meg a szovjet emlékműről, aztán az utcanév- változtatásokról vitatkoz­hattunk. Amikor lekerültek a Vörös Hadsereg meg a Lenin táblák a sar­kokról, mindenki gratulált meg tap­solt nekünk. Most meg, hogy a pénz­osztásról vitázunk, egyre többen vonják össze a szemöldöküket. Min­den forint megvonása, minden állás­hely megszüntetése, minden takaré­kosság és spórolás húsbavágó; érde­keket sért. Pénz jóval kevesebb jut, mint tavaly, és mi már nem is muto­gathatunk fölfelé! Minden felelősség a miénk! Olyan rendszernek va­gyunk a szereplői, amelyben az el­maradt falvakat megint csak nem segíti senki sem ... Farkas P. József V Az gulyásom olyan legyen...” Bízik a jövőben a szalkszentmártoni alpolgármester 3. oldal Tizenötmillió az inkubátorliázra Pénzt csak üzleti tervhez adnak Nehezen halad a kecske­méti inkubátorház ügye, bár tavaly nyár óta patrónusa is van: a Bács-Kiskun Vállal­kozásszervezési Alapítvány. Az alapítvány, mint már ar­ról többször hírt adtunk, kisvállalkozói, oktató- és agrárvállalkozói központo­kat szervezett Kecskeméten, s emellett próbálkoznak egy inkubátorház létrehozásával is. Kedden a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány (MVFA) igazgatója, iff. Marosán György és a Phare iroda két angol szakembere járt Kecskeméten, hogy tár­gyaljanak a létesítendő in­kubátorház esetleges támo­gatásáról. Mint ifj. Marosán György elmondta, az MVFA még tavaly május­ban létrehozott egy 50 millió forintos alapot, amelyből inkubátorházak, vállalkozói központok létesítését támo­gatják. A pénzből még egy fillér sem fogyott el, az igaz­gató szerint azért, mert egyetlen használható üzleti tervet sem kaptak eddig kéz­hez. Az ötvenmillióra most is többen pályáznak, köztük a kecskemétiek, akiknek el­képzeléseit a legérdekesebb­nek és legesélyesebbnek ítél­te az MVFA igazgatója. Ám itt is hiányzik az üzleti terv, amelynek elkészítéséhez ifj. Marosán György felajánlot­ta az Alapítvány anyagi és szakmai segítségét. Az is kérdés, mivel száll be a megvalósításba a régió, azaz a helyi önkormányzat. Kecskeméten két hajdani szovjet laktanya is van, amely alkalmas lenne inku­bátorház céljaira. Merász (Folytatás a 2. oldalon) Megsebesültek, meghaltak, disszidáltak Kalocsai család­segítők 5 oldal Miniszteri szemle _____

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents