Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

1991. február 4. • PETŐFI NÉPE • 11 FELKÉSZÜLÉSI KÖRKÉP • SPORT • W A déli amatőrök is hátukra vették a pályát A megyei II. osztályú labdarúgó- bajnokság Déli csoportjában az elő­ző évi helyezésük alapján három együttes — a 2. helyezett Nemes­nádudvar, a 3. Gara és a 4. helyen végzett Hercegszántó — számított őszi bajnokesélyesnek. De voltak olyanok is, akik az I. osztályból kiesett Jánoshalmára tippeltek. Végül senkinek sem lett igaza. Az őszi idény végén a II. osztály Déli csoportjában is fejreállt a papírfor­ma. Az esélyes csapatok közül csak a Gara tartotta helyét az élcsoport­ban. A Nemesnádudvarból szürke középcsapat lett, a Hercegszántó pedig fokozatosan csúszott le a táb­lázaton és az idény végére sereghaj­tó lett. A Jánoshalma kezdetben a szétesett csapat benyomását keltet­te, de később fokozatosan felzárkó­zott és végül 3. helyen kötött ki. A táblázaton az előző évi 8. helye­zett Kelebia sokáig vezetett, de a 15. fordulóban Jánoshalmán elszen­vedett 2—0-ás veresége után a Ha­jós került az élre. * * * A Hajós csapata éveken át stabil I. osztályú együttes volt, de legjobb játé­kosainak távozása után a megyei má- [ sodik vonalba szorult. Míg az 1989— 90-es évben a megfogyatkozott gárda a { 7. helyet foglalta el a tabellán, ebben a bajnoki idényben már új csapat ala­kult. A sérülésekből felépült dr. Mohá­csi, a visszatért Ginál és a saját nevelésű | fiatalokból kialakult együttes jól haj­rázva az első helyen várja a tavaszi folytatást. — A felkészülést Balogh Gyárfás edző vezetésével január 7-én kezdtük meg — mondta Kovács András, a sportkör elnöke. — A 18 fős keret heti [ négy alkalommal gyakorol. Az első I helynek örülünk, de az igazi küzdelem majd csak tavasszal kezdődik, mert a I legnagyobb ellenfeleink, a Kelebia és a Jánoshalma ott vannak a nyakunkon. — Melyiket tartja veszélyesebbnek? — A Jánoshalma most is nagyszerű csapat. Ha komolyan veszik az edzése­ket és támogatást is kapnak, megszorít­hatnak bennünket, de ugyanezt mond­hatom a Kelebia és a Gara csapatáról is. Lényegében csak egy kis lépéselő­nyünk van és még semmi sem dőlt el. * * * Kelebián a vezetők és a játékosok elégedettek az őszi szerepléssel. — A labdarúgócsapatunk jobban szerepelt, mint ahogy azt vártuk — mondta Koyács Marcell, a sportkör el­nöke. — Igaz, hogy sokáig voltunk az élen, és csak a végén szorultunk a má­sodik helyre, de ez is nagy eredmény. A célunk változatlan; az 1—3. hely va­lamelyikére pályázunk. Sajnos a klub pénzügyi helyzete nagyon rossz, nem tudjuk fizetni az alkalmazottak bérét, a csapat pedig már évek óta a saját költségén utazik a vidéki mérkőzések­re. A felszerelésünk is hiányos, és a pályánk tervezett fejlesztéséről is le kel­lett mondanunk. Az edzéseket tovább­ra is Radnai Béla vezeti. Két játéko­sunk — Csamangó József és Szabó G. László — bevonult katonának. Helyet­tük a Pintér testvéreket igazoltuk. Ja­nuár 15-én tornateremben kezdtük az edzéseket. Részt veszünk a vaskúti és jánoshalmi teremtornán, februárban pedig —, ha az idő engedi, szabadtéren folytatjuk a felkészülést. * * * A Jánoshalmi Spartacus SE hajdan szebb napokat látott együttes. Az NB I. kivételével megjárták már a magyar bajnokság valamennyi osztályát. NB Il-es fénykorukban kétezer néző is biz­tatta a csapatukat. A régi dicsőségnek ma már csak az emléke maradt meg és az egykori fősze­replők közül csak Maráczi László, az egyesület elnöke van a sport közelében. — A kisesés után azt hittük, hogy na­gyobb erőfeszítés nélkül visszakerülhe­tünk — mondta Szabó Gábor, a csapat edzője, aki egy éve még játékosként küz­dött a pályán. — Viszonylag hamar rá­ébredtünk, hogy a megyei II. osztályban is tudnak focizni és itt sem elép kisétálni a pályára. Sajnos addigra már begyűj­töttünk néhány vereséget. Szerencsére sikerült rendezni a sorokat, és a végére felzárkóztunk az élmezőnyhöz. — Most hogyan készül az együttes? — Jánoshalmán, a szép sportcsar­nokban nagy divat a teremfoci. Ilyen­kor télen sorozatban rendezzük a tor­nákat. Közben a csapat szabadtéren is megkezdte az edzéseket. Nagyon vár­juk a tavaszi nyitányt, mert szeretnénk bizonyítani, hogy korán temettek ben­nünket. * * * Gara csapata az elmúlt évi bajnok­ságban harmadik volt, most a negyedik helyen várja a folytatást. Az őszi idény­ben 19 pontot gyűjtött és a Déli cso­portban, 39 góllal a legeredményesebb együttes. Hat góllal szerzett többet, mint a 3. helyezett Jánoshalma, és ti­zenegy találattal előzi meg a listavezető Hajós együttesét. ~ A csapatunk 18 játékossal január 16-án kezdte meg a felkészülést — mondta Molnár Márton, a labdarúgó­szakosztály vezetője. — Valamit erő­södtünk is, mert három volt játéko­sunk leszerelt. Ami az őszi szereplésün­ket illeti, úgy gondolom, hogy nem csa­lódtunk. Nagyjából ezt a teljesítményt vártuk a csapattól. Az edzéseket to­vábbra is Veszclyi Ferenc irányítja és az első három hely egyikére várjuk a csa­patunkat. A tél folyamán több terem­tornán is részt vettünk, de január 27- én, a vaskúti tornán befejeztük a te­remfocit, s ha az idő engedi, már csak kint, a pályán folytatjuk a felkészülést. * * * Az őszi 5. helyezett Vaskút együttese is várakozáson felüli teljesítményt nyúj­tott, hiszen korábban csak a 10. helyen fejezte be a bajnokságot, tehát a közép­csoport végéről kerültek előbbre. — Sajnos komoly anyagi gondokkal küzdünk — mondta kérdésünkre Vö­rös Endre szakosztályvezető —, de bí­zunk az önkormányzat és a Bácska Termelőszövetkezet támogatásában. Ha valami nem jön közbe, akkor tarta­ni tudjuk a helyünket a középmezőny első felében. A felkészülést már meg­kezdtük, és heti két alkalommal este a teremben, vasárnap délelőtt pedig a szabadtéri pályán tartjuk az edzéseket. Pencz és Szekeres leszerelt, velük erő­södtünk. Nagyon igazságtalannak tartjuk az MLSZ átigazolási stopját, mert ezzel sok játékost és csapatot hoz lehetetlen helyzetbe. * * *- Az őszi szereplésünk nagy csaló­dás — kezdte a tájékoztatóját Nagy István, a Kunbaja sportegyesületének elnöke. — A játékosaink képessége alapján az első helyre vártuk az együt­tesünket. A csapaton belül azonban sok változás történt, így végül módosí­tanunk kellett az elképzeléseinket. El­ment a csapattól Révész Zsolt, aki pe­dig góljaink több mint felét szerezte. A kapusunk féléves eltiltást kapott, Varga Mihály sérülése pedig olyan ter­mészetű, hogy sokáig nem számítha­tunk a játékára. Az átigazolási stop miatt igazolni nem tudunk helyettük, így a leszerelőkből és az ijfúsági csapat­ból töltöttük fel a felnőtt keretet. A fel­készülést január 15-én kezdtük. Heti három edzést tartunk a szabadtéri pá­lyán, egyszer pedig átrándulunk Bács­almásra, teremedzésre. — Anyagi problémák nem fenyegetik a szakosztályt? — Költségvetésünk még nincs. Ed­dig biztosítva volt a minimális feltétel. Reméljük, az önkormányzat segítségé­vel ebben az évben is működtetni tud­juk a labdarúgó- és cselgáncsszakosz­tályunkat. * * * A Dusnok sportkörében nagy válto­zás történt az elmúlt év végén. A tsz-től az önkormányzat vette át az egyesüle­tet, és a „falu jegyzője”, Szegedi Ágnes lett az egyesület elnöke — mondta Si­monies Vince, a labdarúgó-szakosztály • vezetője. — Az természetes, hogy a ter­melőszövetkezet továbbra is támogatja a sportkört és arra számítunk, hogy a helyi vállalkozók is segítenek. A bevé­tel növelésére sportbálat rendezünk és már szervezzük a pártolótagságot is. A felnőtt és ifjúsági csapat 20-20 ta­gú kerettel január 15-én kezdte meg az edzéseket. Hét közben, esténként há­rom alkalommal a tornateremben ta­lálkoznak, szombaton vagy vasárnap pedig szabadtéren gyakorolnak. Egy játékos várja a behívót, négy régi lab­darúgó februárban leszerel, ezért még két további labdarúgó átigazolását is terveztük. Ha az MLSZ nem változtat merev álláspontján, akkor több labda­rúgó a tavasszal csak a nézőtéren kap helyet. A csapatunk így sem panaszkodhat. Több sérült játékosunk felépült és igy erősödtünk. Remélhető, hogy tavaszra már nem lesz hullámzó az együttes tel­jesítménye. Az ősszel ugyanis az élcsa­patok ellen jól szerepeltünk, hiszen az első négy helyezettől 7 pontot vettünk el, mig a többitől mindössze 9 pontot tudtunk begyűjteni. A felnőtt csapattól tavasszal javuló játékot várok és a 4-6. hely megszerzései tűzzük célul. Nagyon örülünk az ifjúsági csapa­tunk eredményes szereplésének, az őszi elsőségünk a következetes munka ered­ménye. Jó eredményeket ért el a serdü­lőgárdánk is. Van tehát utánpótlás Dusnokon és ez szép jövőt ígér. * * * A Tompái KSE azok közé az együt­tesek közé tartozik, amelyek hajdan a megyei élvonalban jelentős szerepet játszottak. Mostanában azonban már a megyei második osztályban is csak a középmezőny második feléhez tarto­zik. Az őszi idényben kiharcolt 8. he­lyezés az előző bajnokságban elért 13. helyhez viszonyítva előrelépést jelent. — A felkészülést január 20-án kezd­tük meg — mondta Budincsevics János edző —, és heti három alkalommal tar­tunk foglalkozást. Az együttesből senki sem vár katonai behívót, egy játéko­sunk viszont leszerelt. Mivel a sokáig sérült kulcsjátékosunk, Poszronya is edzésbe állt, így erősödött az együtte­sünk. Munkámhoz az új szakosztályve­zetéstől ismét bizalmat kaptam, és úgy érzem, hogy Varga Józseffel, az ifjúsági csapat edzőjével közösen jó munkát végezhetünk. Az őszi idényben akadt néhány kisiklásunk, de most nagyon bízom a játékosokban. Az elképzelé­sünk szerint a 3-6. hely egyikének meg­szerzése nem lesz elérhetetlen. Tompán anyagi gondok még nem nehezítették a labdarúgócsapat mun­káját. Az önkormányzat és a sportsze­rető emberek támogatásával a tervek­nek megfelelően működhet a labdarú­gó-szakosztály. Összeállította: Szabó Zoltán LABDARÚGÁS A miskeiek Zomborban sem ijedtek meg az MISKE—ZOMBORI RAD­NICSKI 2—1 (0—1). Bácska Kupa labdarúgó-mérkő­zés, Zombor, 200 néző, vezette: Franciskovics. MISKE: Jeszenovics — Jagicza, Hubert, Márton, Goldschmidt, Miskolczi (Tamási), Csincsák, Földi, Kiss (Pesti), Veres (Tóth), Pécsi (Horvát). Edző: Molnár II. Ferenc. 17. perc: Bal oldali hazai tá­madás után egy kapu előtti kava­rodásból Kirschner szerzett veze­tést. 0—1. 47. perc: Pécsi 20 méteres sza­badrúgásból egyenlített. 1—1. 53. perc: Tamási 25 méterről rit­kán látható nagy gólt lőtt a kapu bal felső sarkába. 2—1. Az időnként kemény, szikrázó mérkőzésen végig a Miske irányí­totta a játékot. Kitűnt: Goldschmidt, Jagicza, Tamási, illetve Kirschner, Kama- vez. Kiss János iBAlMKl Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Előkészületi labdarúgó-mérkőzések MÉLYKÚT—BAJAI SK. 0—1 (O—l) Mélykút, 150 néző. Mélykút: Kiss (Szőke) — Facskó (Pirisi), Kránicz, Csákány (Papp), Kjernya, Ézsi, Vojnics, Tápai, Illés, Hangya, Juhász (Krascsenics). Edző: Ónodi Tamás. BSK: Horváth (Farkas) — Szűcs, Morvái, Berényi (B. Szabó), Vidák, Evanics, (László), Faddi, Vén, Ko­vács B. (Kovács k), Koch (Schnei­der), Horváth Á. Edző: Kincses Viktor. Gólszerző: Horváth Á. További eredmények: Kiskőrös —Fájsz 7—1 (4—0). Gólszerző: Bi­schof, Szűcs, Szirják, Lengyel, Ve- rebélyi, Pecznyik, Szűcs, illetve Aranyos. Békéscsaba—Kecskeméti SC 3—0 (3—0), Kecskeméti SC— Újpesti Dózsa junior 2—2 (2—1), a kecskeméti gólszerzők: Balogh, Rácz. KTE—Dunaferr 0—4 (0—2). Következetességre int a főtitkár Joseph Blatter, a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség (FIFA) főtitkára ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a legtöbb játékvezető még mindig nem értelmezi helyesen a tavalyi szabálymódosításo­kat. így előfordult, hogy egyes orszá­gokban kevéssé vették szigorúan, ha a kitörő csatárt például szándékosan, durva eszközökkel akadályozták meg a gólszerzésben, s a bírók ilyenkor is legfeljebb csak a sárga lapot mutatták fel. — Tavaly júliusban tisztáztuk, hogy ilyen esetekben azonnal ki kell állítani a szabálytalankodó játékost — mondta Blatter. — Az új rendelkezésről akkor minden nemzeti szövetség értesítést ka­pott, nem értem, miért okoz különös nehézséget ennek a módosításnak az alkalmazása. A főtitkár hozzátette, hogy a közel­jövőben ismét felszólítják a FIFA tag- szövetségeit: fokozott figyelmet fordít­sanak a szabályok érvényesítésére. A szurkolók Bács-Kiskun- ban is követ­kezetesebb és főleg egysége­sebb szabály­alkalmazást várnak a já­tékvezetőktől. (Archív felvé­telünkön Var­ga játékvezető a miskei Pé­csinek — bal­ról fehér sze­relésben — mutatta fel a sárga lapot.) TOTÓ A totó 5. heti játékszelvényén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Atalanta—Juventus 0:0 X 2. Bologna—Intcrnazionale 0:0 X 3. Cagliari-1 -Napoli 1:1 X 4. Lecce—Pisa 1:1 X 5. Milan—Cenesa 2:0 1 6. Parma—Lazio 0:0 X 7. Roma—Genoa 3:1 1 8. Sampdoria—Fiorentina 1:0 1 9. Torino—Bari 4:0 1 10. Avellino—Udinese 2:0 1 11. Lucchese—Reggiana 1:1 X 12. Salernitana—Brescia 2:0 1 13. Triestina—Messina 1:1 X Pluszmérkőzés: 14. Reggina—Pescara- 2:0 1 RÖVIDEN • A labdarúgó-bajnokság tava­szi rajtja előtt nemcsak a csapatok, hanem a szövetségek tisztségvise­lői és a szakosztályok vezetői is készülődnek. Ennek egyik jele, hogy február 9-én, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban 10 órakor az NB Ill-as csapatok képviselői találkoznak. Február 15-én 1/ órától a Zimay László utcai sportszékházban a megyei labdarúgó-szövetség el­nöksége tartja megbeszélését. Egy nappal később, 16-án, afz Erdei Fe­renc Művelődési Központban pe­dig a megyei I. osztályú csapatok idénynyitó értekezletét rendezik. MEGKÉRDEZTEM: NÉZÜNK-E NB I-ES MECCSET KECSKEMÉTEN? — HAT ÉVTIZED A MAGYAR FOCIÉRT! — ÉLETE FONTOS DÖNTÉSEIRŐL NYILATKOZOTT LAPUNKNAK A TÖBBSZÖRÖS SZÖVETSÉGI KAPITÁNY Baróti bízik a vidékben Tízezrekkel többen járnának lab­darúgó-mérkőzésekre, ha néhány „Baróti Lajos” örvendeztetné hétről hétre a közönséget, dolgozna edző­ként, szakosztályi vezetőként. Noha csak a harmincon felüli Barátinak tapsolhattam, kitűnően képzett, technikás, okos, gyors játé­kosként maradt meg emlékezetem­ben. Kiválóan látott a pályán, ko­rában szokatlan céltudatossággal igyekezett győzelemre segíteni csa- atát. Mégsem játéktudása miatt iányolom a kétszeres válogatott, többszörös szövetségi kapitányt. Bozsik nagyvonalúbb, Nagymarosi technikásabb, Zakariás roboto- sabb, Lakat elnyűhetetlenebb volt. Puskás, Czibor, dr. Sárosi, Deák Bamba, a kivégzett újpesti Szűcs egymaga eldönthetett egy-egy meccset. Sportszerűségéért tisztel­ték a fiatalok és idősebbek! Mindig teljes erőbedobással küzdött kemé­nyen, férfiasán, de sohasem alatto­mosan. Ilyennek képzeltem az igazi angol sportembert, akinek lételeme az úriemberség, akinek emberi tar­tása egy pillanatra sem feledteti a játék méltóságát, derűjét, a küzdés boldogságát. Állástalan katonatiszt Szegeden Áldhatja sorsát, hogy a honi lab­darúgás elmocskolódásának évei­ben több időt fordíthatott családjá­ra, olvasásra, az élet más örömeire. Bajnokcsapat szaktanácsadójaként mondott búcsút a labdarúgáshoz fűződő, papírral is hivatalosított kapcsolatainak („elszomorított az edző menesztése”), de ma is, -né­hány hónap múltán, hetvenhét éve­sen is tud mindenről, közérzetét be­folyásolják a focihírek, főként válo­gatottunk sikerei, kudarcai. Politizáló korunkban akaratla­nul is a politikára tereltem a szót legutóbbi találkozásunkkor. —: Már többször meg akartam kérdezni, hogy egy minden idegszá­lával Szegedhez, híres klubjához szívbélileg kötődő sportoló miért te­lepedett át 46 esztendeje Győrbe? — Közeli hozzátartozóim tanár­ként keresték kenyerüket, én hiva­tásos katonatiszt voltam. Nyuga­ton — ismerik a fiatalok ezt a kife­jezést? — főhadnagyként polgári­ként számon tartott egyesületem sem tudott álláshoz segíteni. Gon­doskodni kellett családom jövőjé­ről. Több neves fővárosi csapat ér­deklődött utánam, amikor hire kelt gondjaimnak. A győriek akkori fő­városi képviselője, a később külföl­dön is ismertté vált Österreicher Emil megelőzte őket. A Latorca ut­cai Elektromos-pályán keresett meg, egy számomra kellemes emlé­kű, villanyfényes hazai kupameccs után. Feleségemmel együtt állást kaptunk a vagongyárban, szép la­kást a nagyüzem bérházában. Győrben Puskás öcsi mumusa — Jó néhány mérkőzésen láttam, melyikre emlékezik legszívesebben? — Amikor négyet rúgtunk a kis­pestieknek. — Máig sem tudom eldönteni, hogy Puskás öcsi a második félidőben miért ment hátra edzője tiltakozása ellenére védőjátékosnak. Dühítette, hogy a szélvészgyors győri csatárok akkor kerültek a kapujuk elé, amikor akartak, vagy rühellte, hogy ön mel­lett jószerént labdába sem rúgott? Ma is emlékszem a tréner és a játékos hangos vitájára. Többek szerint azért vitte törésre az ügyet Puskás, mert azt akarta elérni, hogy Guttman Béla edző helyét édesapja váltsa fel a kispadon. Jól számított! A meccs után a híres edző a súlyos vereség, játékosa engedetlensége láttán vette a kalapját. — Hamarosan egy sorral hátrább vonult Ön is az NB l-ben jó közepe­sen szereplő győrieknél. Kora miatt? — A különben szilárd győri vé­delemben kerestek egy gyors jobb­hátvédet. Szerepkörömet minden idők egyik legtechnikásabb vidéki játékosa, Fehérvári Alfréd vette át. Védőként, 34 évesen törtem el a lábam egy csehországi túramecs- csen. Az egyik moravska-ostravai játékos ráesett: kinyújtott lábamra. Abbahagytam 'a labdarúgást. Köz­ben edzői képesítést szereztem. Sikeredző Pesten — Szép sikereket ért el a Győri Vasasnak keresztelt ETO-val. Do- bogóközelbcn végeztek, váratlannak hatott menesztése. — Valóban nem valami jól ment a játék 1952-ben, utolsó meccsün­kön a Szeged ellen. Helyezésünket már nem befolyásolta az esetleges pontszerzés lehetősége, a Tisza- partiaknak pedig sokat jelenthetett egy esetleges győzelem. Talán így is jobb eredményt értünk volna el, ha a szünetben egy hídavatásról oda­érkező, erőszakos Lakatos Albert vezérigazgató nem próbál lehorda­ni a játékosok előtt. Távozásra szó­lítottam föl. Odahaza azonnal kéz­besítették az elbocsátó üzenetet. — Még jó, hogy így megúszta ... Érdeklődött utánam ’ két- három nagycsapat, köztük a Fe­rencváros, de én hamar elkötelez­tem magam a mindenki által biztos kiesőnek tartott Postáshoz. Bent maradtunk, innen hívtak, a Vasas­hoz. 1957-ben bajnokságot, kupá­kat nyertünk, mégis váratlanul ért a szövetségi kapitányi megbízatás. A kitűnő Bukovi Márton helyére kerültem. — Igáz, hogy azzal a feltétellel vállalta el a megbízatást, hogy sza­badon engedik testvérét, Baróti De­zső irodalomtörténész egyetemi ta­nárt, aki egyetemi vezetőként kiállt ötvenhat eszméi mellett?- Hamar megnyíltak örömömre a márianosztrai fegyintézet kapui testvérem előtt. Tudták, hogy teljes értékű munkát aligha várhatnak tő­lem, amíg Dezső a rács mögött sínylődik. Népszerű Kecskeméten is ' — Ma is a legnépszerűbb sport­emberek közé tartozik. Ezért külö­nösen érdekel, hogy mit tud a szülő­városához viszonylag közeli Kecske­mét labdarúgásáról. — Már a húszas évek második felében igazolt játékos voltam a Szegedi Atlétikai Klubban, majd az átszervezés után a Szegedi FC-ben. Többször játszottam a két ismert kecskeméti csapat ellen, bár ritkán tétmérkőzésen. Jó színvonalú volt a tehetősebb KAC is, meg a KTE is. Úgy rémlik; hogy talán több jó játé­kos volt az előbbi együttesben, az utóbbit viszont lelkes közönsége lelkesebb játékra buzdította. Haj- tós csapat volt a KTE. Nyertünk is, vesztettünk is ellenük. Közülük dr. Kákonyi Józséfet véltük a szá­munkra legveszélyesebb játékos­nak. Máig előttem van az a göndör hajú, nyúlánk, mindig sportszerű, kiismerhetetlenül cselező csatár. Miért nem hívta el valamelyik első osztályú csapat? A több mint fél évszázad messzeségéből Barta, Do­monkos, Magyár, Kelő neve villan elő, de a másik csapatból is említ­hetnék neveket. Ma is mindig kí­váncsian keresem eredményeiket a sportújságban. Örülök, hogy mind­kettő labdarúgásunk második vo­nalában szerepel. Boldog nagyapa Budán — Egyikük sem pályázhat a fel- jebbjutást jelentő helyekre. Mit te­hetnének az NB I-ért a kecskeméti­ek? Néhányan a két klub egyesítését javasolják. A világért se! Tartósan jó első osztályú csapat Győrben, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen, Debre­cenben és másutt két helyi csapat versengéséből alakult ki. Kölcsönö­sen segíthetik, kiegészíthetik egy­mást. Csak akkor persze, ha a váro­si érdekeket a klubérdekek fölé he­lyezik, ha mindig az éppen előnyö­sebb helyzetű kap több támogatást. Győri tartózkodásom alatt például több kiváló, válogatott szintű játé­kossal erősödött az ETO a MÁV •DAC-ból, igaz, a zöld-fehérek is adtak játékosokat a vasutasegyüt­tesnek. Szegeden éppen az volt a baj, hogy akadozott ez a helyi együttműködés. — Ennyire egyszerű lenne a siker?-— Szó sincs róla. Többet tehet­nének a környékbeli tehetségesek fölfedezéséért, képzéséért. Még mindig óriási tartalékok rejlenek a magyar vidékben. Jóval több kivá­ló játékosunk lenne, ha egészen fia­talon emberi és szakmai szempont­ból megfelelő kezekbe, környezetbe kerülnének jó adottságú falusi, kis­városi labdarúgó-reménységek. A céltudatosságot keveslem. Sokat várok a diáksport fellendítésétől is. — Kétezerben nézhetünk-e Kecs­keméten közösen első osztályú baj­noki mérkőzést? — Ha megéljük ... De bízom ben­ne, hogy nem kell a különleges alka­lomra egy évtizedet várni. Ha meg­hívnak, ott leszek. „eluiNándor

Next

/
Thumbnails
Contents