Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
1991. február 21. • PETŐFI NÉPE • 3 AUTÓPÁLYA — BÁCS-KISKUN MEGYÉN KERESZTÜL A terv: út Olaszországból Ukrajnába A megyei közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy csatlakozik az Autópálya kft.-hez, s részt vesz a tervezet részletes kimunkálásában. De mi is ez a kétségtelenül nagyszabásúnak ígérkező vállalkozás, amelyet a Co-Nexus Rt., egy magyar tulajdonban lévő befektető cég menedzsel? Még 1989 végén, a Co-Nexus szakembereinek olaszországi tárgyalásán vetődött fel a gondolat, hogy érdemes lenne létrehozni egy olyan új utat, amely Itáliát, s így Nyugat-Európát összeköti Ukrajnával, azaz kelettel. Ez a gazdasági és földrajzi adottságok miatt Magyarországon keresztül látszott a legkedvezőbbnek. Mégpedig úgy, hogy a 2 x (3 + 1) sávos autópálya elkerülje Budapestet. E megoldás azután szinte kézenfekvővé teszi, hogy az útnak át kell haladnia Bács-Kiskun megyén. A Co-Nexus megbizottai ezt követően tárgyaltak a korábbi és a jelenlegi kormány minisztereivel, az érintett megyék (tíz ilyen van) vezetőivel, a nyomvanolhoz közel fekvő települések irányítóival. Erre az autópályára nincs költségvetési pénz, ezért azt külföldi tőke bevonásával, koncessziós alapon lehet megvalósítani. A kormány támogatja ezt a tervet, beépíti azt az országos közúthálózati koncepciójába, s kész a koncessziót kiadni. Sőt, a megvalósíthatósági tanulmány birtokában, üzleti alapon mérlegeli az esetleges kapcsolódását is. Az autópálya létesítése ugyanis sokféle egyéb lehetőséget tár föl, s számos új gazdasági vállalkozásnak nyithat teret. Az útvonal jórészt gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókon haladna át, s ennek révén kiaknázhatóvá válik sok, ma még gazdaságtalannak minősülő tevékenység. Az külön előny, hogy tehermentesíti az amúgy is zsúfolt fővárost. Az új, kereskedelmi vonal természetesen önmagában nem lenne nyereséges, ezért a szervezők — az alapítók, köztük az úthoz közel fekvő települések vezetői — számos vállalkozást akarnak az autópályához kötni. Nemcsak az utakhoz nyugatra egyébként is szervesen illeszkedő kiszolgáló létesítményekre kell gondolni, mint a benzinkutak, szervizállomások, motelek, bevásárlóközpontok, hanem olyanokra is, amelyek éppen az autópálya révén jöhetnek létre. Például üdülőterületek, ipartelepek stb. Azt pedig szinte mondani sem kell, hogy mennyire felértékelődnek majd az útköwli tepjjsteJfc.Az sem jjieJ}éke£,<hogy, egy ekkora . volumenű beruházás munkát kínál a csőd szélén álló építőiparnak. „TUDOM, A TIZENKILENCRE NEM ALSÓT HÚZTAM .. ” A solti polgármester optimista Németh József már tizenhárom esztendeje dolgozott a Solti Vegyesipari Szövetkezetnél, amikor tavaly a választások idején többen megkeresték, fontolja meg, független jelöltként pályázzon a polgármesteri székre. Mint laka- tosrészleg-vezetőt szakértelméért, emberségéért, az igaz ügyért való kiállásáért tisztelték. — Nem akartam én ezt a széket — szinte tiltakozott —, de az idő haladtával már a feleségem is azt mondta: „ugyan, vállald el, úgysem választanak meg!” Hát nem lett igaza. Tudom, a tizenkilencre nem alsót húztam ... Nem is nagyon politizálnom kell, inkább a gazdasági életünket egy kicsit fellendíteni, ipart, foglalkoztatási lehetőséget teremteni. — Ezek szerint a faluban is fenyeget a munkanélküliség? — Naponta három-négyen utaznak Kiskőrösre, hogy feliratkozzanak a munkanélküliek listájára. Csak azt tudnám, miért nem nálunk kell jelentkezniük? Talán mert egyszerűbb lenne ... Félő, hogy a termelőszövetkezeteknél, az áfésznél történő privatizáció tovább növeli a munkanélküliséget. Aztán itt a tejügy. Mi lesz azokkal — és szép számmal vannak —, akik az állattenyésztésre tették fel az életüket? Egyetlen fehér holló van nálunk; csak a Mezőgép keres munkásokat. — Lát-e megoldást? Hiszen a városokban is sokak kezében ott a munkakönyv. — Nálunk a családok legtöbbje belterjes növénytermesztéssel foglalkozik, s nem is eredménytelenül. Nem ritka például a zellerből a 200-250 mázsás átlagtermés. Sokan hagyma-, céklarépa-, paprikatermesztéssel keresik a kenyerüket. A szerződéskötésekkel pedig időnként akadtak problémák, már ami az ütemezéseket illeti. S ha itt meginogna a gazdálkodásba vetett hit, akkor tömeges méretűvé válna a munkanélküliség. No, ezt mindenképpen szeretnénk megelőzni. Már előrehaladott tárgyalásaink vannak egy zöldségfeldolgozó telepítésére. Ha megkapjuk a munkahelyteremtő állami támogatást, akkor hamarosan hozzákezdünk a feldolgozó építéséhez. Elkészültével - körülbelül egy esztendő múltán — a zöldségátvétel helyben megoldódna és legalább negyven embernek lenne munkahelye. Másik, sürgetően megoldásra váró ügy a közlekedés biztonságosabbá tétele. Rengeteg nálunk a baleset. Már tervezési szinten az 52-es út átépítése. A két főút kereszteződésében a kerékpár- és gyalogút kiépítéséhez pedig központi keretből szeretnénk kapni. A pályázatot már beadtuk, ugyanis saját forrásból nem futja. — Pedig spórolnak ... — A bontási anyagokból Kissolton épülő konyhára gondol? Új építőanyagra nincs pénz, de azért új lesz az, és nagyon fontos, hogy mielőbb és minél olcsóbban elkészüljön a százhatvan főt kiszolgáló konyha. Saját kivitelezésben, a karbantartók segítségével 2,5 millió forintba kerül, s megoldjuk a gyermekek és előreláthatólag az idősek étkeztetését is. Mindkét korosztály egyre inkább segítségre szorul. Az egészségügyi bizottság éppen ma ülésezett. Tavaly 2,4 millió forint ment el szociális, rendkívüli segélyre, ápolási díjra. Szerény számításaink szerint, és csak a mai helyzetet nézve, az idén ennek duplája kellene. Hogy lesz-e rá keret? Én optimista vagyok — fejezte be a polgármester. P. S. A Co-Nexus szerint tőkés csoportok készen állnak a mintegy 450-500 kilométer hosszú, 100 milliárd forintba kerülő magyarországi szakasz pénzügyi fedezetének előteremtésére, ha a megtérülés, a teljes befektetést tekintve, bizonyítható. Ezt szolgálja az a tanulmány, amelynek idén július végére el kell készülnie. A különféle egyeztetések során immár körvonalazódott az út nyomvonala, amelyet április végéig véglegesítenek. Az autópálya magyar szakasza Nagykanizsa térségében kezdődne, s végigfutna az ország déli és keleti határa mentén, majd Ungvár és Munkács irányában adna lehetőséget a továbbfolytatásra. A megvalósítás során a környezetvédelmi szempontokat messzemenően érvényesítik, így eleve elkerülték a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket. Bács- Kiskunban az egyeztetések után az alábbi útvonal alakult ki: egy új Duna-hídon át (Kalocsa alatt, Bo- gyiszlónál) lépne be a megyébe az autópálya, s Öregcsertő, Kecel, Pirtó, Kiskunmajsa és Csólyospálos alatt érné el a Csongrád megyei, balástyai csatlakozási pontot. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmány nyomán a vállalkozás létrejön — a szervezők nyilván ennek reményében fogtak a munkához — akkor a tervek szerint 1992 nyaráig elkészülnek a kiviteli tervek, s megalakul a társaság, majd 1995—96-ra az autópálya is készen állhat. Jó lenne hinni, hogy ez' vá'föbáh így is lésá Váczi Tamás A Fidesz Frakció álláspontja a kárpótlásról szóló törvénytervezet vitájában alapvetően tér el a többi pártétól. Úgy véljük, hogy igazi kárpótlás nem lehetséges és ezen az úton nem juthatunk cl az általunk is kívánt működőképes, magántulajdonra épülő gazdasághoz. Elutasíthatjuk ezért a konkrét beterjesztett törvénytervezet milyenségétől függetlenül — a kárpótlást mint elvi koncepciót. Az alábbiakban röviden összefoglalom álláspontunk legfontosabb indokait. A kárpótlás mellett, ill. ellen felhozható érvek három különböző csoportba sorolhatók. Ezek pedig: igazságossági, jogszerűségi és gazdasági érvek. A tisztánlátást megköveteli, hogy ne keverjük össze az eltérő természetű érveket. 1. A társadalmi igazságosság mellett szóló érvek kétségtelenül súlyosak. Felhozható, hogy az emberek tulajdontól való megfosztása egyéni és családi tragédiái idézett elő, nemzedékek munkájának eredményét semmisítette meg. Fellehető továbbá az a kérdés is, hogy épül- het-e jogállam törvénytelenségek elfogadására. A társadalmi igazságosság szem előtt tartása azonban érveket ad azok kezébe is, akik a kárpótlást nem fogadják el, hiszen mások életében is okozott tragédiát a bolsevik diktatúra. Nem csak a volt tulajdonosokkal történtek igazságtalanságok az elmúlt negyven esztendőben, hanem szinte az egész társadalommal szemben. Az állam polgáraitól nem csak vagyontárgyakat vettek el. Életek, szabadság, állások, előmeneteli és tanulási lehetőségek; ezek a hátrányok legalább olyan súlyosak, mint a vagyontárgyak elkobzása. Az elmúlt négy évtizedben megtermelt nemzeti vagyon ugyanakkor már az állami tulajdon keretei között jött létre és ehhez a volt tulajdonosoknak semmivel sincs több joguk, mint bármelyik magyar állampolgárnak. Mérhetetlenül igazságtalan lenne ezért a ma élő. és. a kisajátításokban teljesen vétlen nemzedékek rovására végrehajtani az egykori tulajdonosok kárpótlását. 2. A jogszerűség szempontjából felhozható, tagadhatatlanul súlyos érv az, hogy a tulajdon szent és a tulajdonjog nem évül el. Emellett azért sem mehetünk cl szó nélkül, mert a tulajdon a társadalom alapvető intézménye, az egyéni szabadság és á társadalmi gyarapodás biztosítéka. A Fidesz a kárpótlásról Első pillantásra ez az érv tűnik a kárpótlás mellett érvelők döntő állításának, ám a valóságban ezen a ponton sebezhetők leginkább. Először is azért, mert nem konzekvensek a pártállam jogrendszeréhez való viszonyukban. Nehezen védhető ugyanis, hogy kedvükre mazsoláz- gatva nyüvánítsanak egyes rendelkezéseket jogszerűtlennek az elmúlt negyven évből, más szabályokat azonban nem kérdőjeleznek meg. A jogszerűség talajáról csak abban az esetben igazolható a tulajdoni kárpótlás iránti igény, hogy ha az előző rendszer minden jogszabályát hatályon kivül helyezzük, ahogy a bolsevikok tették 1917 után. (Az eredmény ismert, ezért e módszert további felhasználásra nem ajánljuk.) Ami miatt a kárpótlást éppen a tulajdon szentségének elve alapján nem fogadhatjuk el, valójában az, hogy a kárpótlást követelők egy része e tekintetben nem jogszerűen tett szert arra a tulajdonra, amelyért most kárpótlást szeretne kapni. így alakul ki az a tarthatatlan álláspont, hogy bár az 1945 utáni tulajdonszerzések egy része nem volt jogszerű, ám igazságosnak tekintendő és most, amikor tudják, hogy igazságtalanságot fognak okozni másoknak kárpótlási követelésükkel, a jogszerűségre hivatkoznak. 3. A parlamenti vitában több párt is amellett érvelt, hogy a kárpótlás révén gyorsan megteremtődhet a piacgazdaság működéséhez szükséges széles magántulajdonosi réteg. A (fedezetlen) értékpapír kibocsátása azonban nem fogja szélesíteni a magántulajdonosok körét. A kárpótlási jegyeket ugyanis egy tőkével már ma is rendelkező réteg fogja töredékáron tömegesen felvásárolni. A kárpótlási jegy mellett kiállók ezért valójában nem új magántulajdonosok megjelenését segítenék elő, hanem egy tőkeerővel már most rendelkező réteget részesítenének állami támogatásban. Ráadásul bizonyos, az előző rendszerben monopolhelyzetbe került gazdasági érdekcsoportok megerősödését is elősegíthetik. Összegezve tehát a kárpótlás mellett és ellene szóló érveket azt a következtetést kell levonnunk, hogy az igazságossági, a jogszerűségi és gazdasági megfontolások nem támasztják alá a kárpótlás koncepcióját. Mindezek alapján a kárpótlás gondolatát elutasítjuk és azt tanácsoljuk a kormánynak, hogy más irányban keresse a megoldást. Meggyőződésünk, hogy nem lehet a kormány által vállalt összes célt egyetlen törvénnyel megoldani. A koalíciós pártoknak fel kellene adniuk a föld burkolt reprivatizációjára vonatkozó és az .Alkotmánybíróság által már amúgy is elvetett ~~ álláspontjukat, és külön kellene választaniuk a privatizáció és a jóvátétel kérdését. Az állampolgárok vagyonhoz juttatását nem kárpótlással, hanem néhány fennálló törvény könnyen és gyorsan elvégezhető módosításával kellene megkezdeni. A szövetkezeti, a társasági és az átalakulási törvény néhány szakaszos módosításával ez a folyamat megindítható lenne. Ezzel egyidejűleg deklarálni kell, hogy a tulajdontól való megfosztás is egyike volt az elmúlt rendszer jogtipró intézkedéseinek. A kormány dolgozzon ki ezért egy átfogó jóvátételi törvényt, amely a volt hadifoglyokon és politikai üldözötteken kívül a még élő volt tulajdonosokat is bevonja a jóvátételre jogosultak körébe. A jóvátétel mértékének megállapításában azonban ne az egykori tulajdon nagysága, hanem a jelenlegi élethelyzet legyen a mérvadó. így olyan szimbolikus jóvátételt kaphatnak, amely hozzásegíti őket az emberhez méltó .életfeltételek megteremtéséhez. A legfontosabb gazdasági megfontolás, amelytől vezettetve el kell utasítanunk a kárpótlás gondolatát, felettébb egyszerű. Nincs rá fedezel! Amikor a külső államadósság eléri a 22 milliárd dollárt, milliók élnek a létminimum alatt, meredeken növekszik a munkanélküliség, csökken a szociális juttatások mértéke, akkor nincs az országnak százmilliárdban mérhető anyagi tehetsége a kárpótlásra. Kárpótlás ugyanis csak úgy lehetséges, ha a többségükben kárpótlásra nem jogosult adófizető polgárok befizetéseinek egy jelentős részét a kárpótlási igények kielégítésére fordítja az állami költségvetés. A másik —- esetünkben is alkalmazott — megoldás, ha a kormány fedezetlen értékpapírt bocsát ki, ami drasztikusan növelni fogja az inflációt. Orbán Viktor FIDESZ ÉRDEKVÉDELEM, JOGI TANÁCSADÁS Megalakult a VOSZ bajai szervezete • Hazánk legnagyobb zcllertcrmcsztő területe Solt és környéke, ahol e zöldségféle tavaly biztos munkát és jövedelmet adott, de az átvétel nem volt zökkenőmentes. (Fotó: Méhesi Éva) A rendezők minden reményét felülmúlta az érdeklődés a Vállalkozók Országos Szövetsége csoportjának megalakulása iránt: kedden délután zsúfolásig megtelt a Sugovica Szálló konferenciaterme. Tamás József, a VOSZ titkárságvezetője elöljáróban a célokat ismertette: érdekvédelem, szakmai és erkölcsi támogatás, pénzügyi, adózási és jogi tanácsadás, a vállalkozásokkal kapcsolatos információk ősz- szegy űjtése, majd közvetítése a tagsághoz. A tanácskozáson felmerült, hogy sok vállalkozó szeretne betörni a külföldi piacra. Miután azonban nem ismerik a feltételeket és tájékozatlanok az ajánlattétel nemzetközi normáit illetően, erre alig van esélyük. A szövetség e téren is nyújt — ingyenes — segítséget. Szendrő Lajos, a most megnyílt mexikói kereskedelmi képviselet munkatársa — a képviselet cime: Budapest, II. kerület, Budakeszi út 55/D., telefon és fax: 176-7737 — elmondta, hazánknak ez ideig alig volt kapcsolata ezzel a nagy országgal. Végtelen sok termék cseréjére lenne igény. A VOSZ-tagok holland gazdasági szakértők díjmentes tanácsadását vehetik igénybe, általában egy- három hét időtartam alatt. Az útiköltséget a küldő ország fedezi. Felmerült a külföldön való vállalkozás lehetősége. Erre - például a nehéz helyzetben levő építőipar esetében — alig kínálkozik esély. Hiába kínál alá a magyar vállalkozó az árajánlatában ottani érdekeltségeknek, nem kapja meg a munkát. Az idegen tőke becsalogatására pedig csak akkor adódik mód, ha kiépül az infrastruktúra, lesz út, telefon ... Addig idézem a felszólalót — a külföldiek csak barangolnak szerte az országban, jókat esznek, isznak — ez nem volna baj — azután hazamennek. S ez már baj. Végezetül az alakuló ülés résztvevői úgy határoztak, hogy egyelőre négytagú vezetőséget választanak, Várhalmi Miklós, Palik Józsefné, Maász Imre, és az ipartestület később delegálandó képviselőjének személyében. G. Z. AZ OLVASO HANGJA A terhek nőnek, segítség nincs r :%r* fef XF - >i Gyermekét egyedül nevelő anya vagyok. Kislányom első éves szakközép- iskolás. 1987-ben váltunk el a férjemmel. Másfél szobás, 52 négyzetméteres OTP-értékesítésű lakásomat 380 ezer forint, háromszázalékos kamatozású lakásvásárlási és 67 ezer forint vállalati kölcSÖnnel vásároltam 1980-ban. Akkor a 6700 forintos keresetemből 1900 forintos havi törlesztéssel nagy terhet vállaltam ugyan, de úgy éreztem, ha szerény körülmények között is, a megélhetésünket, a gyerekem iskoláztatását biztosítani tudom. Tizenöt éves koromtól dolgozom. Négy húgom van, s mivel édesanyám egyedül nevelt bennünket, a fizetésemet férjhezmenetelemig hazaadtam. Felnőtt fejjel, család és munka mellett szereztem középfokú iskolai végzettséget. Keményen megdolgoztam azért, amit elértem. Az elmúlt két évben bekövetkezett változások azonban túl nagy terhet róttak rám — és persze nem csak rám. Nem tudom megérteni: a parlament miért korlátozta a gyermekét egyedül nevelő szülő adókedvezményét a gyermek hatéves koráig? Éppen hatéves korától hogy iskolába megy — kerül a gyerek az addiginál is többe! A lakáskamat-emelés a teljes kilátás- talanságot tárja elém. A hitel felének elengedése kedvező feltétel, De az otthonomon kívül nincs vagyonom, amit eladhatnék. Megtakarított périzem sincs, mindig szűkösen éltem. Édesanyám nyugdíja az ötezret sem éri el, a családban mindenki a saját gondjával küszködik. A 32 százalékos kamat az OTP osztályvezetőjének tájékoztatása szerint lehet nyolcvan vagy akár magasabb százalék is. Az önkormányzatnál egy sorstársamnak azt mondták: nem azért vannak. hoev a lakosságot támogassák. Az egy lakosra jutó 200 forintos költségvetési támogatás nem elég a rászorulók kielégítésére. Most még van munkahelyem. Tizennyolc éve dolgozom ennél a vállalatnál, ennek ellenére a keresetem maholnap arra sem lesz elég, hogy a növekvő lakásrezsiköltségeket fedezze, nem beszélve a löhhi megélhetési feltételről. Pedig csak annyit szeretnék, hogy a gyerekem a/ iskoláját be tudja fejezni, s hogy ne veszítsük el az otthonunkat. A munkanélküliség veszélye Damoklész kardjaként lóg mindannyiunk feje fölött. .. Munkahelyem a város másik végén van, két busszal járok dolgozni. Márciustól a bérletem 470 forint. Évente ötezer forintot fizetek azért, hogy dolgozhassak. Ha vállalkozó lennék, levonhatnám az adóalapomból. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a kormány szándékosan nyomorba akarná hajtani, hajléktalanná tenni az egyedülálló anyákat. De az tény, hogy a családi pótlékon kívül számunkra semmilyen segítséget nem nyújt, lehetőséget sem ad arra, hogy a felszínen tarthassuk magunkat. Csak a terheket növeli, a tűrés határán túl is. Sorolom: lakáskamat-emelés, munkanélküliadó, telekadó, lakásadó, s akkor még a különféle egyéb adókról s az áremelésekről nem is beszéltem. Fizetésem a múlt év márciusa óta változatlan. S ezzel a 22-es csapdája bezárult.. . Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az öngyilkosok száma hazánkban. Nem mindenki bírja a nagy terhelést. Jancsik Antalné Kecskemét Igazságosság, jogszerűség, gazdaságosság_______________________________
