Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

1991. február 16. • PETŐFI NÉPE • 11 Hogyan tovább, ha a DMTE visszalép? Napok óta köztudott, az újságok is megírták, hogy a Debreceni MTE kimondta feloszlását. A nagy gond egyik kisebb hajtása: mi lesz a kü­lönböző bajnokságokban részt ve­vő csapataival? A DMTE labdarú­góinak például a sorsolás szerint március 10-én, otthonukban pályá­ra kellene lépniök a DVTK ellen az NB II. Keleti csoportjában. Az MTI munkatársának kérdéseire Czékus Lajos, az MLSZ ügyvezető igazgatója válaszolt. — Mi a helyzet pillanatnyilag a DMTE-vel? — Még a megszűnést kimondó közgyűlés előtt telefonon felhívott Dankaházi János elnök. Elmondta: nincs pénzük a labdarúgócsapat to­vábbi működtetésére, valószínűleg vissza fognak lépni. Azt javasol­tam, hogy próbáljanak meg más támogatót szerezni, hiszen akkor folytathatják a bajnokságot. Azóta annyit tudok, amennyit az újság­ban olvastam, hivatalos értesítés semmilyen formában sem érkezett az MLSZ-be. — Mit mond ilyen helyzetre a baj­noki kiírás? —Amennyiben más szponzort ta­lálnak, akkor folytathatják a baj­nokságot, eredményüket — ha vál­toztatnak —az új néven vezetjük to­vább. Ha visszalép a DMTE, akkor valamennyi eddigi eredményét tö­rölni kell. a táblázaton az utolsó he­lyezett után „visszalépett” megjegy­zéssel a bajnokság vegéig feltüntet­jük a nevét, ám az őszi eredményei­ket természetesen megsemmisítjük. — Igazságos ez a megoldás? — Véleményem szerint csak ez az igazságos megoldás, különben a bajnoki sorrend szempontjából sem lenne egyenlőség az ellenfelek kö­zött. Akitől kikapott a DMTE, an­nak ez most rosszul jönne, akit megvert, az fjedig őrülne. Ezért kell törölni minden mérkőzésüket. Én, személy szerint, még bízom benne, hogy a debreceniek találnak szpon­zort és március 10-én folytatják a bajnokságot. * * * Érdekességképpen nézzük me­gyebeli NB 11-es labdarúgócsapata­inknak a debreceni gárda ellen elért eredményeit! A KTE a harmadik fordulóban, hazai pályán 2—0-ra kikapott a Hajdú-Bihar megyei csa­pattól. A KSC a 10. fordulóban, Kecskeméten 4—1-re, a Bajai SK a 13. fordulóban, idegenben 1—0-ra verte a debrecenieket. Dzsúdóválogatott Szófiában Szombat, vasárnap Szófia lesz a színhelye az A kategóriás nemzetközi cselgáncsversenynek. A magyar szövet­ség elnöksége elsősorban olyan ver­senyzőket nevezett, akik a hazai tata­min már bizonyítottak és most a nem­zetközi megmérettetésük következik. A küldöttség pénteken reggel repül a bolgár fővárosba, ahonnan kedden ér­kezik haza. A férficsapatban heten kaptak he­lyet: Horváth Zoltán (60 kg), Cserno- viczky Csaba és Illyés Miklós (65 kg), Molnár Gábor (71 kg), Pusztai István (78 kg), Tóth Attila (86 kg) és Tamás Attila (95 kg). A hölgyek is heten vannak: Mészá­ros Krisztina (48 kg), Pekli Mária (56 kg), Bereczky Regina és Kiss Anitából kg), Király Anita (66 kg), Gránitz Éva és Laukó Hajnalka (plusz 12 kg). A miskolci Király Anita eddig többnyi­re a 61 kg-osok között versenyzett, de a Sportkórházban elvégzett vizsgálat megállapította, hogy a túlzott fogyasz­tás nagy erőveszteséggel jár számára, így ezentúl a 66 kg-osok között indul. Az összeállításokat közlő Andrásy László, a női szakág vezetője a követ­kezőképpen vélekedett a szófiai viadal­ról: — Az A kategóriás viadal a mi sportágunkban azt jelenti, hogy min­den országot meghívnak, ahol kiemel­kedő versenyzők küzdenek. Annyit bi­zonyosan tudunk, „hogy a japánok, idén tavasszal az Öböl-háború miatt nem jönnek Európába, de távollétük­ben is igen erős mezőnyre számítha­tunk. A többi tengerentúli cselgáncso- zó ugyanis — ha már átrepüli valame­lyik óceánt — igyekszik az összes kon­tinensversenyen elindulni. Várhatóan sokan jönnek át Párizsból, a múlt heti nagy viadal résztvevői közül is. Ezek a cselgáncsozók Szófiából Németország­ba mennek át, majd — reméljük, hogy szinte valamennyien — a magyar fővá­rosba jönnek, a március 2—3-ai Buda­pest Bank Kupa küzdelmeire. 1 * Irány Rosario! Ma indul útnak Dél-Amerikába a magyar labdarúgó-válogatott, amely jövő kedden Rosarióban a világbajnoki ezüstérmes Argentíná­val játszik barátságos mérkőzést. Lévén, hogy a dél-amerikai legény­ség is erőteljes átalakuláson ment keresztül a tavalyi Mondiale után, talán nincs is olyan sok ok a féle­lemre. Ám a szigorú papírforma mégis azt jelzi, hogy a házigazdák feltétlenül esélyesebbek. A Mészöly Kálmán szövetségi kapitány vezette magyar együttes Rosario után Chi­lébe rándul át, s ott pályára lép a Colo Colo tornáján, majd február 25-én indul haza. A válogatott ke­ret tagjai a péntekre virradó éjsza­kát már a Hotel Stadionban töltöt­ték, pénteken délelőtt fürdés és gyú­rás szerepelt a műsoron a szálló­ban, délután pedig kisebb átmozga- tást vezényelt Mészöly Kálmán. A foglalkozások előtt két ferenc­városi kerettagot kérdezett az MTI munkatársa arról: mit várnak, mi­lyen reményekkel utaznak? Fischer Pál: — Nem tagadom, vannak félel­meim. Egyrészt nem kedvelem a hosszú repülőutakat, másrészt pe­dig ebben a veszélyes időszakban az ember szorongva ül repülőre ... Ami az esélyeket illeti: mivel alig ismerjük a leendő ellenfelet, a lé­nyeges az lenne, hogy ne ijedjünk meg a nagyobb névtol. Hosszú ala- ozás után vagyunk, erővel bírni ell, a forma pedig majd kiderül Rosarióban. Pintér Attila: — Nem vitás, a légiósokkal bi­zonyosan erősebb lenne a magyar csapat, de hát ha nem jöhetnek, hát nem jöhetnek. A feladat adott, a legjobb tudásunknak megfele­lően illik azt megoldani. A ma­gam részéről ígérem, mindent megteszek majd, hiszen a véde­lem tengelyében bizonyosan nem fogok unatkozni. Jó lenne kedvező eredményt elérni, hiszen közeleg­nek a tavaszi Európa-bajnoki selej­tezők. Ha jól „járna a labda” a magyar lábakon a három dél­amerikai összecsapáson, az bizo­nyosan erőt és önbizalmat adna nekünk. RÖVIDEN • A Magyar Birkózó Szövetség el­nöksége a pályázatok elbírálása után ügy határozott, hogy az 1992. május 1 —3. között sorra kerülő szabadfogású birkózó Európa-bajnokságot Kaposvár rendezheti meg. • Hétközi, előkészületi labdarúgó­mérkőzések eredményei: Kecskeméti SC—Békéscsaba 0—1 (0—1). A talál­kozón Fazekas János fújta a sípot, a vendégcsapat gólját Major szerezte. Imrehegy Kecel 1- 1 (0—0). A mér­kőzés gólszerzői Grobál, illetve Ble- szák Csaba voltak. • A Horvát Labdarúgó Szövetség vezetői azzal a kéréssel keresték meg az MLSZ-t, hogy a két ország válogatottja március 13-án, Zágrábban egy barátsá­gos mérkőzésen találkozzon egymással. A magyar sportvezetők nem zárkóztak el a kérés elől, csupán azt kötötték ki, hogy a nagyválogatott helyett liga- vagy Budapest-válogatott néven tesznek ele­get a meghívásnak. Hogy lesz-e mérkő­zés, erre vonatkozóan Zágrábból nem érkezett válasz. • Kiskőrösön megkezdődött az Ak- ker-Plus Kft. által támogatott országos vidék fedett pályás női teniszbajnok­ság. Az esélyesnek számító boglárlellei Kuti Kiss Rita betegség miatt nem in­dult. Az első napon hét mérkőzést ját­szottak le, ahonnan a győztesek a 16-os táblára kerültek. Megyénk négy ver­senyzője közül hármat kiemeltek, ők csak a második napon kapcsolódnak be a küzdelembe. Egyedül a Kecskemé­ti TC 13 éves teniszezője, Páncsics Szonja lépett pályára és 6:1, 6:0 arány­ban legyőzte a csongrádi Miklóst, amellyel 70 minősítési pontot szerzett. A bajnokság döntőjére a pénteki és a szombati versenynap után, február 17- én, délelőtt 10 órakor kerül sor. • Nagy érdeklődés előzi meg a már­cius 2-ai, bajai BSK—Ferencváros Ma­gyar Kupa-Iabdarúgó-mérkőzést, ezért a jegyeket elővételben már február 18- ától, a város több pontján — a BSK- sportirodában, a Béke téri halboltban, a Bartók B. utcai cipőkellék- és import­boltban — meg lehet vásárolni. • Budapesten, a KSI termében edzőtáborozik az ökölvívó-válogatott keret, amelynek tagja Szakállas Ferenc (KSC) és Mizsei György (Kiskunfél­egyházi Honvéd) is. • Csak a 2. fordulóig jutott el Temes­vári Andrea, a mindössze 100 000 dollár összdíjazású Colorado Classic elnevezé­sű női teniszversenyen. A 7. helyen kie­melt amerikai Penaut Louie-Harper két szoros játszma után a harmadikban va­lósággal lelépte Temesvárit. Louie- Harper—Temesvári 6:4, 4:6, 6:1. SPORT • SPORT „TESTETEK A SZENTLÉLEK TEMPLOMA” A sport igéit is hirdeti a karatézó lelkész Reverenda és karategi. Első hallásra a két öltözet olyan távolinak tűnik egy­mástól, mint annak idején a Jeruzsálem meghódítására indult Makó vezér vég­ső megállapodásának a helye a Szent­földtől. Ám, aki közelebbről ismeri a soltvadkerti református lelkészt, Ko­vács Jánost, az tudja jól: a papi és az ősi keleti harci ruházat jól megfér egymás mellett a szekrényében. Mert azt a kör­nyék apraja-nagyja megszokta már, hogy a helyi egyházfi hetente néhány alkalommal fölcseréli a két ruhadara­bot, s ahol délelőtt a gyülekezet hittant tanul, ott este órákon át a karate kapja a főszerepet. — Ideológiai elvem a gyermek- és embercentrikusság - kezdi beszélgeté­sünket a lelkész úr. — Éppen ezért szörnyedtem el, hogy a hittanra járó gyermekek többsége milyen csenevész, milyen fáradékony, mennyire nem ké­pes hosszabb ideig koncentrálni. Ifjabb koromban rendszeresen sportoltam, az atlétikai pálya salakján egészen figye­lemre méltó eredményeket értem el. Tudom jól, hogy a testedzés mennyire kívánatos az emberi szervezet fejlődé­sekor. — Úgy hiszem, egy müvei) ember nem is gondolkozhat másként. Am a karate a legtöbbek képzeletében a vad, harco­kat, a verekedést idézi. Miért mégis emellett a sportág mellett döntött? — Mi a tradicionális karate doshin- kan irányzata képviselői vagyunk. Lé­nyege, hogy bár elsajátítjuk az ütések, rúgások és védések módját, a küzde­lem, a test test elleni verekedés nálunk elmarad. Keményen dolgozunk és edzünk, de fájdalmat jelentő ütés nem ér senkit sem. — A sport nálunk életformát jelent — egészíti ki édesapja szavait a fiú, Levente, aki zöld övvel a derekán, már edzéseket is tart. — Nem versengünk egymással, fő célunk saját magunk és embertársaink megvédése. Minden­áron el kell kerülni a verekedést, ez a gondolat vezérel bennünket az ütések megtanulásakor. Sokat meditálunk ar- rol, mikent maradhatunk távol a gyű­lölete» í\}SífelMdé4tőJ>f'Tr'vA»»C| * — Nemes gondolatok, de ismerve a vérbeli karatézókat, úgy gondolom, ke­vésbé tisztelik önöket... — Mi nem törődünk a velünk kon­kurálni akarókkat — veszi át ismét a válaszadás jogát a családfő. A fiam csenevész, visszahúzódó gyerek volt, most kisportolt, határozott fiatalem­ber. A gyerekek egy része föloldódik nálunk, megszűnik a félszegségük. A rosszabbak önfegyelmet tanulnak et­től az életformától. Azt szoktam mon­dani, a ti testetek a szentlélek templo­ma. S egyáltalán nem mindegy, milyen templomba jártok! — Nemrégiben nagy sikerű bemuta­tót rendeztek, ahol japán mester tartotta az edzést. Mondják, jól mozgott a kara­teruhában a lelkész úr if ... — Pedig én hosszú ideig csak lélek­ben voltam együtt a csoporttal. A kis­kőrösi Judák Zsolt szervezte meg az oktatást, viszont a fiam kezdettől fogva részt vett a foglalkozásokon. A nyáron a németországi Tittlingben nagy nem­zetközi találkozót rendeztek. Ott vol­tunk a családdal, és olyan hatást gya­korolt rám, hogy szeptember óta én is a felnőtt csoport aktív tagja vagyok. Egyébként a japán mester, Isao Ichika­wa Hanshi régi jó barátom, nem kis része van a soltvadkerti csoport létre­jöttében. Remek ember, ő a nemzetkö­zi szervezetünk vezetője, tízdanos mes­ter. Nagyon tisztelem a munkájáért, a tudásáért. r—S milyen a kapcsolata a kollégái­val? Tisztelik-e önt ők is azért, hogy elkötelezte magát a doshinkánnal? Eleinte hallottal* olyan megjegy­zéseket, hogy valami keleti világvallás miatt szeretem a karatét. Aztán, úgy hiszem, megértették az elképzelésein­ket. Hamarosan a keceli katolikus cser­készeten belül is megszervezzük az ot­tani oktatást. — Csak a hittanra járó gyerekeket fogadják ? — Nem a vallás az elsődleges. Kez­dő, haladó és felnőtt csoportjainkba körülbelül százan járnak el rendszere­sen. Öröm nézni őket, ahogy a legki­sebbek is mindent megtesznek azért, hogy az edző utasításait megvalósítsák. Ha más nem jön közbe, én sem hagyok ki egyetlen edzést sem — mondja ven­déglátóm. A felesége nyit be a szoba ajtaján, s csöndesen megjegyzi: „Ne­hogy elfelejtkezz a prédikációról!” Ko­vács János lelkész az órájára néz, saj­nálkozva tárja szét a karjait: — Ma például elmarad a karate, pré­dikálnom kell a gyülekezetnek ... Rajtmár István • Délelőtt hittant, este karatét oktatnak a soltvadkerti református gyülekezet épületében. (Gaál Béla felvétele) Lovász Lajos Vannak sportágak, amelyek kü­lönböző helységekben szinte egy ember tevékenységéhez kötődnek. Ilyen Kiskunfélegyházán az atléti­ka, amelyet Lovász Lajos alezredes pezsdített fel közel két évtizeddel ezelőtt. Katonaemberként képtelen volt elfogadni, hogy miért olyan gyenge a sorköteles fiatalok fizikai állapo­ta, ezért elhatározta, hogy a maga módján megpróbál segíteni. Baráti beszélgetésre hívta a varos testneve­lő tanárait és felvázolta előttük az atlétikai sportiskola, valamint a rendszeres diák tömegsport lehető­ségeit. A tanároknak megtetszett az ötlet és vállalták a rájuk háruló fel­adatot. A pályát és a felkészülési lehetőségeket a Honvéd Kun Béla SE biztosította, Lovász Lajos pedig az atlétikai szakosztály vezetője­ként igyekezett személyes befolyá­sát latba vetni. Közbenjárására megnyílt a HM pénztárcája, és a városi költségvetésből is jutott a fia­tal atlétáknak. Pezsgőbb lett az élet a szakosztályban, amely spongya- ként szívta tel a sportiskola legte­hetségesebbjeit. Az atlétikai szak­osztályt egyre előkelőbb helyen je­gyezték az országos ranglistán, hi­szen innen lett fedett pályás Euró- pa-bajnok Szalma László és felnőtt magyar bajnok Kiskirály Ernő, az aranyjelvényes szintet teljesítő fia­tal atléták száma pedig már a fél­százat is meghaladta. Lovász Lajos — bár katonaem­ber volt, de — mindig „ellágyult”, amikor az edzésnapokon meglátta a sok futkározó, ugró, dobó gyere­ket a Honvéd-pálya salakján. Értük kész volt mindent megtenni. Mozgalmas életet élt, pedig a szí­ve többször is figyelmeztette: csök­kenteni kellene a munkatempót! A romló gazdasági helyzet ellenére is optimista volt és tervbe vette a futófolyosó megépítését, a szíve azonban, 54 évesen felmondta a szolgálatot. Tisztelői, sportbarátai a héten kí­sérték utolsó útjára. Dinamit volt a kecskémen villámikrek lábában Három csúcs egy csapásra Egyre ritkábban dőlnek meg az atlétikai csúcsok mostanában. Ezért is megbecsülendő, hogy a Kecskeméti SC serdülő A korcso­portos, 16-17 éves lányokból álló 4 x 100-as váltója — Varga Zsu­zsa, Kosa Klaudia, Fehér Erzsébet, Kőrös Rita; edzőjük: Adámik Zol­tán — 49,39 mp-es idővel három megyei rekordot is átadott a múlt­nak 1990-ben. Érthető, hogy ezek után a fel­nőtt-, ifjúsági és serdülőrekordot „romba döntő” villámatléták edző­jét faggattuk: mi a váltó nagyszerű sikerének titka? — Szorgalmuknak és akaratere­jüknek köszönhetően, rengeteg munkával sikerült a váltótechnikát olyan tökéletesre kifejlesztenünk, hogy ellenfeleink nem tudtak lépést tartani velünk — mondta Adamik Zoltán. — A két csapat eddigi leg­nagyobb sikerét az elmúlt évi ma­gyar bajnokságon érte el, amelyen esélytelenül nyertünk. A BEÁC- pálya rekortánján szinte repült a Varga, Kósa, Fehér, Kőrös.összeál­lítású négyes fogat és a debrecenie­ket megelőzve nyerte a KSC törté­netének első női váltóbajnokságát. Az elért 49,39 mp-es eredmény pe­dig önmagáért beszél, hiszen ez új megyei serdülő-, ifjúsági és felnőtt­csúcs. íme, a névjegyük, akik ezt a szép sikert elérték ... Varga Zsuzsa: A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépis­kola III. B osztályos tanulója. Ta­nulmányi eredménye jó, kedvenc tantárgya a belgyógyászat, kevés szabad idejét olvasással és zenehall­gatással tölti. Hét éve atlétizál. A Lánchíd Utcai Általános Iskola tanulójaként már nyert diákolimpi­át. Az idén is dobogóra várja csapa­tukat. A szakközépiskola elvégzése után a Testnevelési Egyetemen sze­retné folytatni tanulmányait. Kósa Klaudia: Ugyancsak a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi Szakközépiskola III. B osztályos diákja. Tanulmányi eredménye kö­zepes, kedvenc tantárgya a csecse­mőápolás. Szabad idejében igyeke­zett kihasználni a téli lehetőségeket és sokat korcsolyázott. Ugyancsak hét éve atlétizál és nagyon várja már a TRICOTEX Kupát, amelyen személyesen is látni szeretné Ben Johnsont. . . Fehér Erzsébet: A Bolyai-gimná- zium III. A osztályos tanulója. Ta­nulmányi eredménye a hármas­négyes között ingadozik és a bioló­giát tartja kedvenc tantárgyának, Jakabszálláson Tulogh Ernő szeret­tette meg vele az atlétikát, az általá­nos iskolában. Mivel bejáró, sok ideje telik el az utazással, amit igyekszik tanulással kihasználni. Távlati tervei között szerepel a ta­nárképző főiskola, ahol a biológia —testnevelés szakon szeretne to­vábbtanulni. Kőrös Rita: A Bányai Júlia Gim­názium II. B osztályos diákja. Ked­venc tantárgyai közé sorolja a föld­rajzot és a biológiát, a tanulmányi eredménye jó. A gimnázium elvég­zése után testnevelő tanár szeretne lenni. Sportbeli célja, hogy váltó­társaival megvédjék bajnoki_cúmu_ két. A négyes fogat jó kollektív szelle­mét dicséri az a kis történet is, me­lyet Adamik Zoltán edző mesélt: — A tavalyi magyar bajnokság előtt rengeteget edzettek a lányok, de az eredmények nem javultak mindenkinél egyformán. Kőrös Ri­ta például annyira le volt törve, hogy kijelentette: „Nem akarja tönkretenni társai elvárását, ő any- nyira gödörben van, hogy inkább abbahagyja a versenyzést”. A váltó többi tagjának rábeszélése kellett ahhoz, hogy meggyőzzék: együtt érték el az eddigi sikereket, nem hagyhatja őket cserben. A „lelki- fröccsnek” meglett a hatása, társai biztatása új erőt adott az önbizal­mát vesztett lánynak, és a magyar bajnokságon már a „régi” Kőrös Rita száguldott a cél felé, melynek végeredménye az aranyérem és a három korosztályos megyei csúcs. Az idén már valószinűleg min­denki őket akarja majd legyőzni, s hogy sikerül-e, az nemcsak az ellen­feleken, hanem Kőrös Ritáékon is múlik. F. T. RITA GÖDÖRBŐL VETTE FEL A KESZTYŰT • A négy gyorslábú lány (balról): Varga Zsuzsa, Kósa Klaudia, Fehér Erzsébet és Kőrös Rita edzőjükkel: Adamik Zoltánnal. (Farkas Tibor felvétele) Itt a Forma—1 mezőnye A Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA) a nevezési határidő lejárta után közzétette az 1991. Forma—1-es autós világbajnokság mezőnyének névsorát. A 34 pilóta között öt újonc (mindannyian európaiak) mutatkozik be, és a rajtlistát — mint szokás — a címvédő vezeti. Az 1-es rajtszámmal az idei futamokon a brazil Ayrton Senna indulhat, aki 1988 után másodszor lett világbajnok. Az is régóta „bevett” hagyomány, hogy az ezüstérmes (ezúttal a francia Alain Prost) a 27. a listán, valamint, hogy a 13-as rajtszámot babonából nem osztják ki. A névsorban szerepel a tavaly visszavonulással „fenyegetőzött” Nigel Mansell, és egy másik brit pilóta, Martin Donelly is, aki csaknem végzetes balesete után még csak most lábadozik. A Forma—1-es szezon március 10-én, Phoenixben rajtol. Feladó neve: Lakcíme: Megrendelő (bélyeg nélkül feladható) POSTAHIVATAL POSTASZOLGÁLATI HELYBEN

Next

/
Thumbnails
Contents