Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

2 ® PETŐFI NÉPE 9 1991. február 16. A közép-európai együttműködés új alapja Angoltanárok első konferenciája Kecskeméten (Folytatás az I. oldalról) leti, egyöntetűen hangoztatták, hogy olyan együttműködési keretről van szó, amely senki ellen sem irányul. A három ország gazdasági, politikai fejlődése sok hasonlóságot mutat és külső meg- ítéltetésük is— mind a 24-ek, mind az Európai Közösség részéről csaknem azonos. Ez a megítélés részben már vá­lasz is volt arra a némely ország részé­ről felmerülő igényre, hogy bővítsék a hármas keretet: Magyarország, Len­gyelország, Cseh és Szlovákia egyaránt úgy ítéli meg, hogy jelenleg nem lenne célszerű újabb tagokkal bővíteni a há­rom hasonló fejlettségű ország együtt­működésének körét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elzárkóznának min­denfajta együttműködéstől; az egyes projektek megvalósításába bekapcso­lódhatnának a „körön kívül álló” álla­mok is. A tagfelvétel kérdése annak kapcsán merült fel, hogy a plenáris ta­nácskozáson Antall József közölte: csütörtökön levelet kapott Petre Ro­mántól. A román kormányfő kifejtette: szívesen csatlakoznának a hármas együttműködési kerethez. Az együttműködés leendő formáival kapcsolatban az az álláspont alakult ki, hogy évente egy alkalommal a mos­tanihoz hasonló csúcstalálkozót tarta­nak. A plenáris ülésen megfogalmazódott az is, hogy a megszűnő VSZ helyét a három együttműködő ország nem kí­vánja valamiféle multilaterális katonai kooperációval betölteni. A résztvevők külön figyelmet szen­teltek a KGST ügyének. Abban már most is mindenki egyetért, hogy a KGST-nek jelenlegi formájában meg kell szűnnie. A plenáris eszmecsere után némi késéssel — még a délelőtti órákban Göncz Árpád köztársasági elnök talál­kozott Václav Havellel és Lech Wale­sával a Parlamentben. A találkozón jelen volt Antall József és Jeszenszky Géza, s ott voltak a lengyel és a cseh­szlovák államfő kíséretének magas ran­gú tagjai. A magyar államfő méltatta az alá­írásra váró együttműködési dokumen­tumok jelentőségét, hangoztatva, hogy az együttműködő feleknek olyan nyi­latkozatokat sikerült előkészíteniük, amelyek tükrözik mindenki reális érde­keit, s méltán számíthatnak az olyany- nyira fontos nemzeti konszenzusra is. Göncz Árpád kifejezte abbéli meg­győződését is, hogy a regionális együtt­működés erősítése a nemzetiségi kérdés rendezését is ösztönzi. Ez annál is in­kább fontos, mivel térségünk „a nem­zeti kisebbségek tarka szőttese”, Euró­pa térképét nem lehet újrarajzolni, de megváltoztatható az emberek mentali­tása. A magyar államfő véleménye sze­rint az együttműködő felek példát mu­tatnak a kisebbségi jogok érvényesíté­sében, miáltal modellértékűvé válhat térségünk. Végül arra szólított fel Göncz Árpád, hogy az együttműködés részesei együtt lépjenek fel a különböző nemzetközi fórumokon, ami nem gyen­gítené, hanem erősítené az egyéni pozí­ciókat is. Az elnöki eszmecsere után a vendé­gek és a vendéglátók Visegrádra indul­tak, az együttműködési dokumentu­mok ünnepélyes aláírásának helyszíné­re. A ceremóniának a visegrádi Mátyás Múzeum adott otthont. Az ideérkező vendégeket korhű jelmezekbe öltözött zászlótartók, lovas és páncélos vitézek fogadták, és vezették az egykori királyi palota egyik restaurált altermébe. A történelmi levegőt árasztó falak között látta el kézjegyével az együttmű­ködési nyilatkozatot Antall József, Václav Havel és Lech Walesa. Ugyan­csak az Anjou-lobogókkal, címerekkel díszített teremben írták alá az együtt­működés alapgondolatait megfogal­mazó ünnepélyes nyilatkozatot. E do­kumentumot Göncz Árpád, Václav Havel és Lech Walesa után a kormány­fők is aláírásukkal erősítették meg. A háromoldalú csúcstalálkozó Vác­lav Havel vezette cseh és szlovák, vala­mint Lech Walesa vezette lengyel részt­vevői az esti órákban elutaztak Buda­pestről. (MTI) Nyilatkozat (A tegnap kiadott nyilatkozatban, egyebek között, az alábbiakat szögezték le a csúcstalálkozó résztvevői.) Az elmúlt évtizedek során ki­alakult helyzet hasonlósága a há­rom államot alapvetően meg­egyező célok elérésére ösztönzi: — az állami függetlenség, a de­mokrácia és a szabadság teljes egészében való helyreállítása; — a totalitárius rendszer társa­dalmi, gazdasági és szellemi meg­jelenési formáinak felszámolása; — a parlamenti demokrácia, a korszerű jogállam kiépítése, az emberi jogok és alapvető szabad­ságjogok tiszteletben tartása; — a korszerű piacgazdaság megteremtése; — Európa politikai, gazdasá­gi, biztonsági es jogalkotási rend­szerébe való teljes körű bekap­csolódás. A három állam együttműködé­sének intenzív fejlesztéséhez ked­vező alapot biztosítanak az ezen országokban végbemenő nagy je­lentőségű és hasonló változáso k, a történelem folyamán kialakult hagyományos kapcsolatrendsze­rük, kulturális és szellemi öröksé­gük, vallási hagyományaik közös gyökerei. Az itt élő nemzetek sok­féle, gazdag kultúráiban megta­láljuk az európai szellemiség alap­vető értékeit is. A szomszédság fé­nyéből adódó, hosszú történelmi időszakon keresztül ható szellemi, kulturális és gazdasági kölcsön­hatás elősegítheti a történelmileg szerves fejlődésre épülő együtt­működést. A nyilatkozat aláírói tisztelet­ben tartják minden más nemzet jogát identitásának egyidejű kife­jezéséhez. Hangsúlyozzák, hogy a nemzeti, etnikai, vallási és nyel­vi kisebbségeknek, az európai hagyományos értékeknek megfe­lelően, az emberi jogokról szóló nemzetközi dokumentumokkal összhangban, az összes jogokat élvezniük kell, a politikai, társa­dalmi, gazdasági és kulturális élet, valamint az oktatás területe­it is beleértve. Az egyesült Európában, mely­nek megteremtéséhez a három ország aktívan hozzá kíván járul­ni, a nemzeti kultúrák, a nemzeti sajátosságok megőrizhetők, mi­közben kiteljesedik az egyetemes emberi értékrend érvényesülése. Az aláíró államok meggyőző­dése, hogy az előttük álló politi­kai, gazdasági és társadalmi kihí­vások és a demokratikus alapo­kon történő megújulásra irányuló erőfeszítései tükrében együttmű­ködésük fontos lépés az összeuró­pai integráció felé vezető úton. A nyilatkozat aláírói kifejezik az alábbi gyakorlati lépésekre irányuló közös akaratukat: —: az egyes államok érdekelt­sége alapján harmonizálják az európai intézményekkel való együttműködés és szoros kapcso­latok kialakítását szolgáló törek­véseiket, valamint konzultációt folytatnak a biztonságukat érin­tő kérdésekről; — arra törekszenek, hogy ál­lampolgáraik, intézményeik, egy­házaik és társadalmi szervezeteik között zavartalan kapcsolatok jöjjenek létre; — a tőke és a munkaerő szabad áramlásának elősegítésére fejlesz­tik a piacalapú gazdasági együtt­működésüket, az áruk és szolgál­tatások kölcsönösen előnyös ke­reskedelmét, továbbá arra töre­kednek, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a közvetlen vállalati együttműködésnek és a gazdasági hatékonyság növelését szolgáló külföldi tőkebefektetésnek; — megkülönböztetett figyel­met szentelnek az egymást és or­szágaikat Európa más részeivel összekötő — különösen az észak —dél irányú—közlekedési infra­struktúra fejlesztésének, össze­hangolják energiarendszereik és a távközlési hálózataik fejlesztését; bővítik ökológiai együtt­működésüket; — megfelelő feltételeket te­remtenek az információ, a sajtó­termékek, a kulturális javak és értékek akadálytalan cseréjéhez; — kölcsönös erőfeszítésekkel sokoldalú együttműködést alakí­tanak ki az országaik területén élő nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű biztosítása, optimális megteremtése érdekében; — elősegítik országaik érde­kelt területi önkormányzati szer­vei kölcsönösen előnyös együtt­működését, szubregionális kap­csolatépítését. A nyilatkozat aláírói kijelen­tik, hogy együttműködésük sem­miben sem zavarja vagy korlá­tozza más államokkal fennálló viszonyukat, és senki érdekei el­len nem irányul. A nyilatkozat aláíróinak együttműködése különböző szin­tű és formájú találkozók és kon­zultációk keretében valósul meg. (Folytatás az 1. oldalról) teljesítőképességét, s egyúttal meg­vitassanak számos módszertani kérést. Nyitó előadásában Medgyes Pé­ter, a magyar egyesület elnöke, jó humorral és némi politikai kitekin­téssel, a saját pályafutásán keresz­tül adott keresztmetszetet az an- golnyelv-oktatás utóbbi 45 éves történetéről. Kezdve azzal, hogy milyen kedvező, kivételezett hely­zetben volt az, aki már óvodás ko­rában nyelvet tanulhatott, amihez az is kellett, hogy a család felismer­je: az idegennyelv-tudásra szükség lesz. A motivációt persze nem nö­velte az ötvenes évek hatalmi be­rendezkedése, s a tanulást sem könnyítették a túlpolitizált, a való­ságos, mindennapi élettől elszaka­dó tankönyvek. A hetvenes évek közepén jelen­tős változás történt, hiszen akkor jelentek meg az eredeti angol nyelvkönyvek és hanganyagok, az utóbbi két év pedig szinte földin­dulásnak tekinthető, mert az orosz kötelező voltának megszűntével óriási érdeklődés mutatkozik a nyugati nyelvek, főként az angol iránt. Megnőtt a tanárok presztízse, ugyanakkor a felelőssége is, hiszen ilyen hatalmas igénynek alig lehet megfelelni. S miután angolt akar tanulni gyerek és felnőtt, az okta­tás színvonala törvényszerűen csökken. Ennek megállítását is cé­lul tűzte ki az egyesület, éppen a konferencia megrendezésével, hogy minél több angol szakos ta­nárt vonjanak be a szakmai mun­kába, segitsék őket, s késztessék a további önképzésre. Alatt Muley, az 1ATEFL elnöke az angoltanitás helyzetét, jövőjét elemezte, előre tekintve a 90-es év­tizedre. Kifejtette: most, amikor a színvonalas tankönyvek, segéd­anyagok, video- és magnófelvéte­lek sokaságából válogathat bárki, akkor is a legfontosabb, hogy a tanár ne legyen rabja a techniká­nak. Találja meg a legmegfelelőbb módszert, ami az egyéniségéhez, a diákok tudásszintjéhez, életkori sajátosságaihoz legjobban alkal­mazkodik, mert így lesz igazán eredményes a nyelvoktatás. Alan Maley kérdésünkre el­mondta, hogy örömmel üdvözölte az Angoltanárok Magyarországi Egyesületének megalakítását, hi­szen ez a nemzetközi szervezet erő­södését is jelenti. Ugyanakkor a magyar kollégák bekerülnek a nemzetközi vérkeringésbe, s ez a tapasztalatcsere szakmailag is sok előnnyel jár. Hasonló egyesületek megszervezését tervezik Csehszlo­vákiában, Lengyelországban, Ro­mániában, Bulgáriában, s most tárgyalt az elnök Moszkvában is. Alan Maley az igazgatója annak a Bell oktatási alapítványnak, amelynek Angliában 6 iskolája van, ahol külföldieknek tanítanak nyelveket, s 6 másik intézménye működik Svájcban, Olaszország­ban, Csehszlovákiában és Magyar- országon is. Ez utóbbinak a veze­tője Matheidesz Mária, aki az isko­láról elmondta, általános és speciá­lis nyelvtanfolyamokat szervez, alap- és továbbképzést folytat — egyebek között — az angol szakos tanároknak. Egyfajta továbbképzés ez a kecskeméti Kodály-iskolában megrendezett konferencia is, ahol tegnap délután és ma szekcióülése­ken, munkacsoportokban 48 beje­lentett előadás, tájékoztató hang­zik el, s a résztvevők a legfrissebb kiadványokkal is megismerkedhet­nek, sőt, meg is vásárolhatják azo­kat a könyvkiállításon. V. T. Cousteau kapitány bajai gyerekek között (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap, délutáni Sügovica-parti sétám közben, a bágyadt napfény­ben lencsevégre kívánkozott a sok hajó a híddal és a város sziluettjé­vel. Ahogy a fényképezőgép kere­sőjében igyekszem a legjobb beállí­tást megtalálni, hirtelen nem hi­szek a szememnek. Jégtörő XI. — olvasom a legnagyobb hajó ol­dalán. — Lehetetlen — villan az eszembe, hiszen a bajai vízügynek éppen ezt a hajóját béreli a Cous- teau-alapítvány, és most ezzel járja a világhírű Cousteau kapitány a magyar Duna felső szakaszát. Egyszerre nyílik az egyik kajüt ajtaja, és az idős tudós lép ki a hajó tatjára. Szinte ugyanebben a pillanatban egy csapat gyerek érkezik. Jó néhá­nyat ismerek közülük, a Központi Általános Iskola tanulói. A kapi­tány barátságosan fogadja őket, az egyik kislány, Szabó Diána virágot ad át neki. Ezt követően a gyere­kek, a kapitány kalauzolásával, végigjárják a hajót, aki bemutatja az érdekességeket. A fő attrakció a fedélzeten állo­másozó kétszemélyes helikopter, melyről a Duna-expedíció a légifel­vételeket készíti. Kétéltű szerkezet — szárazföldre, vízre egyaránt le tud szállni. A rövid hajószemle után egy na­gyobb kajütben üli körül a kis tár­saság a kapitányt. A kapitány pedig mesél, egysze­rűen, amolyan nagypapa módra. A fiúk és lányok tágra nyitott szemmel figyelnek. Érzik, hogy nagy pillanatok ezek, amik egy éle­ten át emlékezetesek maradnak számukra. — Nemrég fejeztük be a Szent Lőrinc-folyó vizsgálatát. A követ­kező egy-másfél évet a Duna tanul­mányozásának szenteljük. Szeret­nénk felhívni a világ figyelmét, hogy környezetvédelmi szempont­ból ez a folyó a világ egyik legve­szélyeztetettebb területe. Filmet készítünk mind a négy évszakban, melyet több mint 100 országban 240 millió ember tekinthet majd meg. — Előfordult-e már, hogy a fil­mek hatására abbahagyták a ter­mészet rombolását? — vetette köz­be kérdését Sipos Szabolcs, mada­rász szakkörös természetvédő. — Nem is egyszer — válaszolta a kapitány. Csak egy példát hozva: megszüntették az Ántarktiszon a bányászatot. A déli-sarki örök hó és jég birodalma így háborítatlanul megmarad az emberiség örök érté­kének. És azért kísérnek el ben­nünket expedíciós útjainkon a gye­rekek is, hogy figyelmeztessük a felnőtteket: meg kell őrizni számo­tokra a tiszta Európát. — A hajó jelenlegi utasa 11 éves francia kislány, Diáne Triplet. Csokoládéval kínálta meg a bajai gyerekeket, akiknek nevében Abaffy Zsuzsa egy kis népművé­szeti babát hozott, és köszönte meg a beszélgetést. Gál Zoltán Mi lesz az Országgyűlés napirendjén? A napirend gazdasága —. külö­nösen a kárpótlási és tulajdonrende­zési törvénytervezettel kapcsolatosan felszólalni kívánók nagy száma — miatt hétfői és keddi plenáris ülés­napján megnyújtja munkaidejét az Országgyűlés. Hétfőn 14 órától 20 óráig, kedden pedig 9 órától 18 óráig tárgyalnak majd a képviselők je­lentette be Szabad György, az Or­szággyűlés elnöke pénteki sajtótájé­koztatóján. amelyen ismertette a jövő heti plenáris ülések napirendjét. Szabad György közzétéve a Házbizottság csütörtöki ülésén szüle­tett megállapodást — elmondta, hogy a hétfői munkanapot teljes egé­szében a kárpótlási és tulajdonrende­zési törvénytervezet vitájának szente­lik. Kedden reggel látnak hozzá a köz­kegyelem gyakorlásáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalásához. E napirendi pont előterjesztője — hívta fel a figyelmet a Házelnök — Göncz Árpád köztársasági elnök lesz. Ugyancsak kedd délelőttre ter­vezik az egyes nyugdijak felülvizsgá­latáról, illetőleg egyes nyugdij-kiegé- szitések megszüntetéséről szóló tör­vénytervezet, valamint a nyugdíj­felülvizsgálathoz szükséges adatszol­gáltatásról szóló országgyűlési hatá­rozati javaslat vitájának megkezdé­sét. A Házbizottság döntése alapján még az interpellációk előtt rátérnek a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatás­kört megállapító jogszabályi rendel­kezések módosításáról szóló törvény­javaslat vitájának folytatására, ame­lyet lezárva reményeik szerint aznap határozatot is hoznak. Kedd délutánra 15 interpellációt és 8 kérdést ütemeztek be, azonban a rendelkezésre álló időtől függ majd, hogy azokból mennyit adhatnak elő a képviselők. Hisz a késő délutáni, kora esti órákban a plénuinnak dön­tenie kell a külügyi és a honvédelmi bizottság önálló országgyűlési hatá­rozati javaslatának sorsáról. A mi­niszterelnök kezdeményezése nyo­mán született indítvány feloldaná az Országgyűlés 1990. december 18-ai zárt ülésén elhangzottak titkosságát, s felkérné a parlament elnökét: tegye közzé az akkor született országgyűlé­si határozat szövegét. — MEGÁLLAPODÁS A BUDAPESTI ROMÁN KULTÚRA HÁZA ÉS A BUKA­RESTI MAGYAR KULTÚRA HÁZA MEGNYITÁSÁRÓL. A Művelődési és Közok tatási Minisztériumban pénteken aláírt megállapodás értelmében de iure megkezdte működését a budapesti Román Kultúra Háza, valamint a bukaresti Magyar Kultúra Háza. Az okmányt magyar részről Fekete György művelődési és közoktatási helyettes államtitkár, román részről Adrian Dohotaru külügyminisztériumi helyettes államtitkár látta el kézjegyével. A két kultúra háza de facto megnyitása várhatóan májusig megtör­ténik. Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter az ünnepségen mondott beszédében hangsú­lyozta: a megállapodás megszületése áttörő jelentőségű, mivel korábban a két ország­nak nem sikerült hasonló egyezményt létrehoznia. Az esemény a magyar—román kapcsolatok egész fejlődésének újabb fontos állomása. Az aláírás után Fekete György az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámu­tatott: a román fél a megállapodást előkészítő tárgyalásokon nagyfokú együttműködési készséget mutatott. LEONARDY és TÁRSAI KFT. ] WOLFART LAKK CTUDIÓ ®) ® ^ikkens Nyugati autófestékek nagy választékban. Színkeverés gyári minta szerint. Gyári alkatrészek, tartozékok. Ugyanitt kapható: mosó-, öblítő- és tisztítószerek, műanyag áruk, csiszolóanyagok. NÁLUNK A LEGOLCSÓBBAN! Kiskunhalas, Széchenyi u. 97. Tel./fax: 77/22-218. _____________________________________ _________________________538 ? . _ . kecskeméti boltja új helyért, • • A ZSOlnay ^ az ALFÖLD ÁRUHÁZ főbejáratánál £ ^ Porcelángyár továbbra is szeretettel várja <> kedves vásárlóit. 4 $ KISTERMELŐK, FIGYELEM! a Hőgyészi Állami Gazdaság keltetőüzemében NEW-HAMPSHIRE fajtájú naposcsibék megrendelhetők: Vegyes ivarú naposcsibe március 22-éig 19,— Ft/db Vegyes ivarú naposcsibe március 22-étől 21,— Ft/db Naposjérce március 22-étől 40,— Ft/db Naposkakas március 22-étől 12,— Ft/db Háztájiban igen jól bevált fajta, gyors fejlődése szabad tartásban is biztosított. A gazdaság a megrendeléseket a beérkezés sorrendjében veszi előjegyzésbe, és az átvétel időpontját visszaigazolja. Levélcím: Hőgyészi Állami Gazdaság, 7191 Hőgyész Telefon: 74/88-313. Telex: 14-350

Next

/
Thumbnails
Contents