Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
ÖBÖL-HÁBORÚ BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 28. szám Ara: 6,80 Ft 1991. február 2., szombat ..............................:--------------2------------——-----------------------------------------------S ÍRIM:» R&» _________________________________J ff f ff •• f AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÉTFŐI ÜLÉSSZAKÁN Középpontban a tulajdon A Petőfi Népe péntek esti összefoglalója: Irak több tízezer harcossal vonult föl a szaúd- arábiai határon, az amerikaiak arra számítanak, hogy Szaddám Húszéin szombaton adja ki támadási parancsát. Megkezdődne a szárazföldi csata, ám nem a szövetségesek, hanem az irakiak tervei szerint: másutt, máskor és máshogyan, amint az amerikaiak vezette koalíció elképzelte. Katonai szempontból érthető Szaddám Húszéin ötlete: a légi támogatást nélkülöző iraki erők meglepetésszerűen csatázhatnának ellenfeleikkel. Mindamellett az angol parancsnokság a maga részéről inkább örömének adott kifejezést, mintsem aggódott volna a csapatösszevonás hallatán: így még köny- nyebb szétbombázni őket — volt lakonikus kommentárjuk. Ha megkezdődik is a támadás, nem ez a harc lesz a végső, sőt! A B—52- esek elindultak bombater- hükkel a tíz kilométeres sorokban kígyózva könnyű célpontot nyújtó iraki hadoszlop fölé — ám innen a hírek meglehetősen ellenőrizhetetlenek. Az viszont tény, hogy Szovjetunióban teljes harckészültségbe helyezték a határ menti déli körzet erőit. Tény, hogy az amerikai alelnök — a BBC-nek adott nyilatkozatában — nem zárta ki atomfegyver bevetését, ha Irak vegyi támadást intézne a szövetségesek ellen. (B.) —- A kárpótlásról szóló törvény- javaslat az átmenet egyik legfontosabb eleme, a gazdasági-társadal- folyamatok szempontjából meghatározó jelentőségű jogszabálytervezet. A javaslat feletti vitát a parlament február 4-én, hétfőn kezdi meg — jelentette be Szabad György, az Országgyűlés elnöke szokásos, pénteki sajtótájékoztatóján, a soros plenáris ülés napirendjét ismertetve. Szabad György elmondta, hogy a képviselők az eddigitől némiképp eltérő vitarendben tárgyalják majd „a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8. után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról” szóló törvényjavaslatot. Valamennyi képviselőcsoport két-két vezérszónokot állíthat. A frakciók előbb a törvényjavaslat koncepcionális kérdéséről fejtik ki véleményüket, majd „a második fordulóban” az általános vitában képviselt álláspontjukat ismertetik, illetve reagálhatnak más frakciók álláspontjaira. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kivételesen nagy jelentőségűnek minősített jogszabály vitájával — a hétfői és keddi plenáris ülésen együttesen — mintegy 7 órát tölthet az Országgyűlés. A Házbizottság úgy határozott, mam hogy a plénum szünet nélkül, egy végtében ülésezik hétfő délután. Kérdésekre válaszolva Szabad György elmondta, hogy a kormány álláspontját Balsai István igazságügyi miniszter ismerteti, de az Országgyűlés elnöke nem zárta ki, hogy a miniszteren kívül mások is megnyilatkoznak a kormány részéről. Az Országgyűlés hétfőn első félévi rendes ülésszakát kezdi meg. A napirenden szerepel egyebek között az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvénytervezet. A képviselők megtárgyalják az egyes nyugdíjak felülvizsgálatával, illetve az egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetésével foglalkozó törvényjavaslatot. A képviselők az ülést megelőzően 13 interpellációt nyújtottak be, s 8 kérdésre várnak választ a tárcák vezetőitől. A képviselők döntenek interpellációkra adott írásbeli válaszok elfogadásáról is. Ezek között szerepel Antall József miniszterelnök válasza Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-es képviselő interpellációjára, amelyet korábban, a kormányátalakítás tárgykörében intézett a miniszterelnökhöz. A PETŐFI NÉPE MEGKÉRDEZTE: Fél-e a munkanélküliségtől? lombiztosítási és szocpolügyekkel foglalkozom, de hogy jobban hasznosítható legyek, már a könyvelést is megtanultam. De ha megszűnik a cég? . .. Aztán ott vannak a gyerekeim: a fiam is most kezdő vállalkozó, ahogy a korszellem diktálja, de félig szükségből; a ve- jem helyzete sem biztos... Két unokám van. Reménykedem, hogy maradhatok. De ha nem?!... Jáksó János, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság traktorosa: Kiss Lászlóné (Baja), a mezőgazdasági kombinát előadója: — Igen! Harmincegy éves munkaviszonnyal, a cégnél eltöltött negyedszázad után, egy évvel az 50. évem előtt, engem is fenyegetően érint a munkanélkülivé válás. Ráadásul a korengedményes nyugdíjba sem esek bele, ha nem lesz többé szükség a munkámra, akkor máshol se fogadnak. A cégek ugyanis szívesebben vesznek föl fiatalokat: kevesebbért, meg hát a „kedvükre” betaníthatóság okán is .. . Munkakörömben a társada— Ki ne félne? Maga tán biztos a helyén? Na lássa. Most télen fűtök, van munkám. De ha bejönnek a káefték, akkor úgy elküldenek bennünket. A feleségemnek talán biztos a helye, az enyém kilencvenkilenc ... Tizenöt év után. Akkor pedig régen rossz, mert a tanyából is ki kell költöznünk, ami szolgálati lakás. Itt tarthattunk jószágot is, mellékesként. De a disznókkal be- fürödtem. Most délelőtt adtam le kettőt, de még arra az egy fröccsre is meg kellett hívatnom magam, mert jó, ha tavaszra látom az árát... A hét végén meg levágok kettőt, a fene kínlódik velük. Földolgozom, azt kész. Negyvenegy évesen nem retteghet az ember. Valahogy lesz. Megfogunk minden munkát. Muszáj. Nem így gőndolja? Radva Márta (Kecel), könyvtáros: — Én már munkanélküli lettem: február 25-ével megszűnik a munkaviszonyom ... Nagyon szerettem ezt a munkát, bárcsak középfokú könyvtárkezelői képesítésem van. Egyelőre otthon leszek, aztán házalhatok: Kiskunhalason, Kiskőrösön is van könyvtár ..., de .. . , de biztos, hogy ott is leépítések lesznek. Lehet, hogy oda se kellek. Azért... elgondolkozom: a helyi önkormányzat az én havi 5700 — kézhez kapott — bérem megtakarításából fog meggazdagodni? Fölösleges volt a munkám, a nagy figyelmet igénylő katalógusépítés? Ami a könyvtár „lelke”? Fölösleges, hogy akiket még érdekelnek a könyvek, akár szórakozásból, akár a tanuláshoz, azoknak segítségére lehettem? Hétfőn utoljára jövök dolgozni. Aztán?... KÉRDŐJELEK A SZOVJET—AMERIKAI LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOKON Moszkva meglepetést okozott A múlt heti, szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon előrehaladtak a hadászati fegyvereket korlátozó HTF-szerződés nyitott kérdéseiben, de a párizsi, hagyományos haderő-csökkentési egyezmény szovjet végrehajtása körül változatlanul amerikai kérdőjelek vannak. Pénteki amerikai sajtójelentések szerint a HTF-szerződés tekintetében a szovjet küldöttség több kérdésben „ismét elfogadta” azokat a megállapodásokat, amelyeket James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze (akkori) szovjet külügyminiszter még decemberben kötött. Az év elején szovjet részről — meglepetésre — e pontok újratárgyalását kívánták, s Washingtonban most várják: vajon megerősíti-e a szovjet katonai vezetés az új megállapodásokat, amelyeket Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter vitt magával. A 8 éve készülő HTF-szerződésről a jövő héten kezdődik az újabb és — esetleg — utolsó tárgyalási forduló Genfben. A szerződés aláírását eredetileg a februári, moszkvai csúcstalálkozóra tervezték; a csúcs elhalasztásának egyik oka a végső megállapodás hiánya volt. A The Washington Post értesülése szerint amerikai részről közölték a szovjet külügyminiszterrel: nem terjesztik jóváhagyásra a szenátus elé az európai hagyományos haderők csökkentéséről novemberben, Párizsban aláírt egyezményt addig, amig nem tisztázódnak a szerződés szovjet végrehajtásával kapcsolatos problémák. A Szovjetunió — a többi szerződő fél teljes meglepetésére — közölte, hogy tengerészgyalogos, partvédelmi hadosztályait, valamint az atomrakéta-állásokat védő egységeit nem vonja be a csökkentésbe — így a Washingtonban vártnál lényegesen kisebb mértékben csökkenne a szovjet haderő létszáma. Ugyancsak vita van a körül, mi lesz a sorsa a szerződés hatálya alá eső európai területről a Szovjetunió ázsiai területére szállított hadianyagnak. A vitát a szerződés előírásai szerint — február 17-éig el kell dönteni. Árak, bérek, őszinteség Negyven évig mindig hábo- rogtam azon, hogy a magyar kormányok csak arról számoltak be, mit adtak, de arról nem, hogy mit vettek el a néptől. Hangosan meghirdették, hogy emelik a béreket, de arról mélyen hallgattak, hogy az árakat ennél jobban fogják emelni. Sajnos, ebben a tekintetben nem következett be igazi változás. Ez jutott eszembe, amikor azt hallom, hogy a nyugdíjakat emelni fogják, méghozzá több mint húsz százalékkal. En szeretném megérni, hogy ezt egyszer valahogy így jelentsék be: „Tekintettel arra, hogy az ország pénzügyi nehézségekkel küzd, kénytelen lesz az idén a nyugdíjak reálértékét 15 százalékkal csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy, a fogyasztás átlagos szintjének stagnálása mellett, a nyugdíjasok jövedelme 15 százalékkal fog csökkenni. Ez úgy áll elő, hogy a 39 százalékos infláció ellenére a nyugdíjakat csak mintegy 24 százalékkal fogják emelni." Az is kormányzati kötelesség volna, hogy kiszámítsák: hogyan érinti a nyugdíjasokat az idei évre tervezett infláció. Mert lehetséges, hogy az átlagosnál lényegesen kevésbé vagy éppen annál is jobban. Nálunk ugyan van statisztikai apparátus, de az ilyesmivel vagy nem is foglalkozik, vagy nem tartja kötelességnek, hogy nyilvánosságra hozza. Evek óta nem jelent meg egyetlen kormányzati közlemény sem arról, hogyan csökkent az átlagos nyugdíj reálértéke. A tájékozatlanság pedig a reálisnál is rosszabb képet alakít ki a közvéleményben. Annak ellenére, hogy évek óta a szegények egyre szegényebbek, a gazdagok egyre gazdagabbak lesznek, meggyőződésem szerint, az infláció eddig kevésbé érintette a szegényeket, és jobban a gazdagokat. Ez a látszólagos ellentmondás abból fakad, hogy jóllehet a kormányzat a terheket egyre inkább a szegényekre rakja, a gazdagok viszonylagos terhei egyre csökkennek, a forint belföldi vásárlóereje azonban még ma is a szegényebb rétegek fogyasztási kosarában nagyobb, mint a gazdagokéban. Ez elsősorban a viszonylag olcsó lakbérrel, tömegközlekedéssel magyarázható. Minden nyugati ország fogyasztóiár-indexében súlyának megfelelően szerepel a lakbér és a lakáshitelkamat, tehát a fogyasztóiár-index jelentősen függ attól, hogyan alakul a lakáshitelek kamata vagy a lakbér. Nálunk ez, valamiféle okból, annak idején kimaradt, azóta pedig nem jutott eszébe senkinek. Pedig ezzel az elmúlt évek során kisebb lett volna a kimutatott infláció, azaz például tavaly nem 30, hanem 27százalék. Az idén azonban nem 36, hanem 39 százalék. Ezt eddig az illetékesek, talán szakmaihiányosságok miatt, nem vették figyelembe. Ezután azonban már azért fognak hallgatni róla, mert ron taná az egyébként is egyre sötétebb képet. Általános tapasztalat, hogy naponta jelennek meg az újságokban az olyan adatok, amelyek legjobb esetben is félreért- hetőek. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény már nem is veszi komolyan a közölt adatokat, maga konstruál az életszínvonalra, a jövedelmi viszonyokra még a ténylegesnél is lényegesen rosszabb számokat. A nem, vagy a félretájékoztatott közvéleményre az jellemző, hogy a rósz- szat felnagyítja, a jót ,pcdig fif yelmen kívül hagyja. így alakul i aztán a reálisnál lényegesen rosszabb helyzetkép az emberekben. Márpedig a jobb jövő legfontosabb feltétele a reális helyzet- felmérés. Nagy hiba, ha az emberek nem ismerik fel a nehézségeket, de ennél sokkal nagyobb az, ha a reálisnál sötélehbnek látják a helyzetüket, és elvesztik bizodalmukat. Márpedig nálunk az utóbbi betegessé kezd válni. Ebben a hatalom felelőssége tagadhatatlan. Őszinteség nélkül soha nem lesz tárgyilagos a közvélemény. Kopátsy Sándor *T":: mától: műholdas MŰSOROK IS JOVO HETI RADIO- ES TÉVÉMŰSOR __________7—8. oldal P ártok sötétben? 3. oldal NÉVJEGY: KSC «. A szubrett igazi könnyei 5. oldal Iskola a (lét)határon
