Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

ÖBÖL-HÁBORÚ BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 28. szám Ara: 6,80 Ft 1991. február 2., szombat ..............................:--------------2------------——-----------------------------------------------­S ÍRIM:» R&» _________________________________J ff f ff •• f AZ ORSZÁGGYŰLÉS HÉTFŐI ÜLÉSSZAKÁN Középpontban a tulajdon A Petőfi Népe péntek esti összefoglalója: Irak több tízezer harcos­sal vonult föl a szaúd- arábiai határon, az ameri­kaiak arra számítanak, hogy Szaddám Húszéin szombaton adja ki táma­dási parancsát. Megkez­dődne a szárazföldi csata, ám nem a szövetségesek, hanem az irakiak tervei szerint: másutt, máskor és máshogyan, amint az amerikaiak vezette koalí­ció elképzelte. Katonai szempontból érthető Szaddám Húszéin ötlete: a légi támogatást nélkülöző iraki erők meglepetéssze­rűen csatázhatnának el­lenfeleikkel. Mindamel­lett az angol parancsnok­ság a maga részéről in­kább örömének adott kife­jezést, mintsem aggódott volna a csapatösszevonás hallatán: így még köny- nyebb szétbombázni őket — volt lakonikus kommen­tárjuk. Ha megkezdődik is a támadás, nem ez a harc lesz a végső, sőt! A B—52- esek elindultak bombater- hükkel a tíz kilométeres sorokban kígyózva könnyű célpontot nyújtó iraki hadoszlop fölé — ám in­nen a hírek meglehetősen ellenőrizhetetlenek. Az vi­szont tény, hogy Szovjet­unióban teljes harcké­szültségbe helyezték a ha­tár menti déli körzet erőit. Tény, hogy az amerikai alelnök — a BBC-nek adott nyilatkozatában — nem zárta ki atomfegyver bevetését, ha Irak vegyi támadást intézne a szö­vetségesek ellen. (B.) —- A kárpótlásról szóló törvény- javaslat az átmenet egyik legfonto­sabb eleme, a gazdasági-társadal- folyamatok szempontjából meghatározó jelentőségű jogsza­bálytervezet. A javaslat feletti vitát a parlament február 4-én, hétfőn kezdi meg — jelentette be Szabad György, az Országgyűlés elnöke szokásos, pénteki sajtótájékozta­tóján, a soros plenáris ülés napi­rendjét ismertetve. Szabad György elmondta, hogy a képviselők az eddigitől némiképp eltérő vitarendben tárgyalják majd „a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. jú­nius 8. után az állampolgárok tu­lajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról” szóló törvényjavaslatot. Vala­mennyi képviselőcsoport két-két vezérszónokot állíthat. A frakciók előbb a törvényjavaslat koncepcio­nális kérdéséről fejtik ki vélemé­nyüket, majd „a második forduló­ban” az általános vitában képviselt álláspontjukat ismertetik, illetve reagálhatnak más frakciók állás­pontjaira. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a kivételesen nagy jelentőségűnek minősített jogsza­bály vitájával — a hétfői és keddi plenáris ülésen együttesen — mint­egy 7 órát tölthet az Országgyűlés. A Házbizottság úgy határozott, mam hogy a plénum szünet nélkül, egy végtében ülésezik hétfő délután. Kérdésekre válaszolva Szabad György elmondta, hogy a kor­mány álláspontját Balsai István igazságügyi miniszter ismerteti, de az Országgyűlés elnöke nem zárta ki, hogy a miniszteren kívül mások is megnyilatkoznak a kormány ré­széről. Az Országgyűlés hétfőn első fél­évi rendes ülésszakát kezdi meg. A napirenden szerepel egyebek kö­zött az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, a fog­lalkoztatás elősegítéséről és a mun­kanélküliek ellátásáról szóló tör­vénytervezet. A képviselők megtár­gyalják az egyes nyugdíjak felül­vizsgálatával, illetve az egyes nyug­díj-kiegészítések megszüntetésével foglalkozó törvényjavaslatot. A képviselők az ülést megelőzően 13 interpellációt nyújtottak be, s 8 kérdésre várnak választ a tárcák vezetőitől. A képviselők döntenek interpellációkra adott írásbeli vála­szok elfogadásáról is. Ezek között szerepel Antall József miniszterel­nök válasza Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-es képviselő interpelláció­jára, amelyet korábban, a kor­mányátalakítás tárgykörében inté­zett a miniszterelnökhöz. A PETŐFI NÉPE MEGKÉRDEZTE: Fél-e a munkanélküliségtől? lombiztosítási és szocpolügyekkel foglalkozom, de hogy jobban hasznosítható legyek, már a köny­velést is megtanultam. De ha meg­szűnik a cég? . .. Aztán ott vannak a gyerekeim: a fiam is most kezdő vállalkozó, ahogy a korszellem diktálja, de félig szükségből; a ve- jem helyzete sem biztos... Két unokám van. Reménykedem, hogy maradhatok. De ha nem?!... Jáksó János, a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság traktorosa: Kiss Lászlóné (Baja), a mezőgaz­dasági kombinát előadója: — Igen! Harmincegy éves mun­kaviszonnyal, a cégnél eltöltött ne­gyedszázad után, egy évvel az 50. évem előtt, engem is fenyegetően érint a munkanélkülivé válás. Rá­adásul a korengedményes nyugdíj­ba sem esek bele, ha nem lesz töb­bé szükség a munkámra, akkor máshol se fogadnak. A cégek ugyanis szívesebben vesznek föl fi­atalokat: kevesebbért, meg hát a „kedvükre” betaníthatóság okán is .. . Munkakörömben a társada­— Ki ne félne? Maga tán biztos a helyén? Na lássa. Most télen fű­tök, van munkám. De ha bejönnek a káefték, akkor úgy elküldenek bennünket. A feleségemnek talán biztos a helye, az enyém kilencven­kilenc ... Tizenöt év után. Akkor pedig régen rossz, mert a tanyából is ki kell költöznünk, ami szolgála­ti lakás. Itt tarthattunk jószágot is, mellékesként. De a disznókkal be- fürödtem. Most délelőtt adtam le kettőt, de még arra az egy fröccsre is meg kellett hívatnom magam, mert jó, ha tavaszra látom az árát... A hét végén meg levágok kettőt, a fene kínlódik velük. Föl­dolgozom, azt kész. Negyvenegy évesen nem retteg­het az ember. Valahogy lesz. Meg­fogunk minden munkát. Muszáj. Nem így gőndolja? Radva Márta (Kecel), könyvtáros: — Én már munkanélküli lettem: február 25-ével megszűnik a mun­kaviszonyom ... Nagyon szeret­tem ezt a munkát, bárcsak középfo­kú könyvtárkezelői képesítésem van. Egyelőre otthon leszek, aztán házalhatok: Kiskunhalason, Kis­kőrösön is van könyvtár ..., de .. . , de biztos, hogy ott is leépíté­sek lesznek. Lehet, hogy oda se kel­lek. Azért... elgondolkozom: a he­lyi önkormányzat az én havi 5700 — kézhez kapott — bérem megta­karításából fog meggazdagodni? Fölösleges volt a munkám, a nagy figyelmet igénylő katalógus­építés? Ami a könyvtár „lelke”? Fölösleges, hogy akiket még érde­kelnek a könyvek, akár szórako­zásból, akár a tanuláshoz, azok­nak segítségére lehettem? Hétfőn utoljára jövök dolgozni. Aztán?... KÉRDŐJELEK A SZOVJET—AMERIKAI LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOKON Moszkva meglepetést okozott A múlt heti, szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokon előreha­ladtak a hadászati fegyvereket korlátozó HTF-szerződés nyitott kérdései­ben, de a párizsi, hagyományos haderő-csökkentési egyezmény szovjet végrehajtása körül változatlanul amerikai kérdőjelek vannak. Pénteki amerikai sajtójelentések szerint a HTF-szerződés tekintetében a szovjet küldöttség több kérdésben „ismét elfogadta” azokat a megállapo­dásokat, amelyeket James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze (akkori) szovjet külügyminiszter még decemberben kötött. Az év elején szovjet részről — meglepetésre — e pontok újratárgyalását kívánták, s Washing­tonban most várják: vajon megerősíti-e a szovjet katonai vezetés az új megállapodásokat, amelyeket Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter vitt magával. A 8 éve készülő HTF-szerződésről a jövő héten kezdődik az újabb és — esetleg — utolsó tárgyalási forduló Genfben. A szerződés aláírását eredetileg a februári, moszkvai csúcstalálkozóra tervezték; a csúcs elhalasztásának egyik oka a végső megállapodás hiánya volt. A The Washington Post értesülése szerint amerikai részről közölték a szovjet külügyminiszterrel: nem terjesztik jóváhagyásra a szenátus elé az európai hagyományos haderők csökkentéséről novemberben, Párizsban aláírt egyezményt addig, amig nem tisztázódnak a szerződés szovjet végre­hajtásával kapcsolatos problémák. A Szovjetunió — a többi szerződő fél teljes meglepetésére — közölte, hogy tengerészgyalogos, partvédelmi had­osztályait, valamint az atomrakéta-állásokat védő egységeit nem vonja be a csökkentésbe — így a Washingtonban vártnál lényegesen kisebb mérték­ben csökkenne a szovjet haderő létszáma. Ugyancsak vita van a körül, mi lesz a sorsa a szerződés hatálya alá eső európai területről a Szovjetunió ázsiai területére szállított hadianyagnak. A vitát a szerződés előírásai szerint — február 17-éig el kell dönteni. Árak, bérek, őszinteség Negyven évig mindig hábo- rogtam azon, hogy a magyar kormányok csak arról számol­tak be, mit adtak, de arról nem, hogy mit vettek el a néptől. Han­gosan meghirdették, hogy eme­lik a béreket, de arról mélyen hallgattak, hogy az árakat ennél jobban fogják emelni. Sajnos, ebben a tekintetben nem követ­kezett be igazi változás. Ez jutott eszembe, amikor azt hallom, hogy a nyugdíjakat emelni fogják, méghozzá több mint húsz százalékkal. En sze­retném megérni, hogy ezt egy­szer valahogy így jelentsék be: „Tekintettel arra, hogy az or­szág pénzügyi nehézségekkel küzd, kénytelen lesz az idén a nyugdíjak reálértékét 15 száza­lékkal csökkenteni. Ez azt jelen­ti, hogy, a fogyasztás átlagos szintjének stagnálása mellett, a nyugdíjasok jövedelme 15 száza­lékkal fog csökkenni. Ez úgy áll elő, hogy a 39 százalékos inflá­ció ellenére a nyugdíjakat csak mintegy 24 százalékkal fogják emelni." Az is kormányzati kötelesség volna, hogy kiszámítsák: ho­gyan érinti a nyugdíjasokat az idei évre tervezett infláció. Mert lehetséges, hogy az átlagosnál lényegesen kevésbé vagy éppen annál is jobban. Nálunk ugyan van statisztikai apparátus, de az ilyesmivel vagy nem is foglalko­zik, vagy nem tartja kötelesség­nek, hogy nyilvánosságra hozza. Evek óta nem jelent meg egyet­len kormányzati közlemény sem arról, hogyan csökkent az átla­gos nyugdíj reálértéke. A tájé­kozatlanság pedig a reálisnál is rosszabb képet alakít ki a köz­véleményben. Annak ellenére, hogy évek óta a szegények egyre szegényeb­bek, a gazdagok egyre gazda­gabbak lesznek, meggyőződé­sem szerint, az infláció eddig ke­vésbé érintette a szegényeket, és jobban a gazdagokat. Ez a lát­szólagos ellentmondás abból fa­kad, hogy jóllehet a kormányzat a terheket egyre inkább a szegé­nyekre rakja, a gazdagok vi­szonylagos terhei egyre csök­kennek, a forint belföldi vásárló­ereje azonban még ma is a szegé­nyebb rétegek fogyasztási kosa­rában nagyobb, mint a gazdago­kéban. Ez elsősorban a viszony­lag olcsó lakbérrel, tömegközle­kedéssel magyarázható. Minden nyugati ország fo­gyasztóiár-indexében súlyának megfelelően szerepel a lakbér és a lakáshitelkamat, tehát a fo­gyasztóiár-index jelentősen függ attól, hogyan alakul a lakáshite­lek kamata vagy a lakbér. Ná­lunk ez, valamiféle okból, annak idején kimaradt, azóta pedig nem jutott eszébe senkinek. Pedig ez­zel az elmúlt évek során kisebb lett volna a kimutatott infláció, azaz például tavaly nem 30, ha­nem 27százalék. Az idén azonban nem 36, hanem 39 százalék. Ezt eddig az illetékesek, talán szak­maihiányosságok miatt, nem vet­ték figyelembe. Ezután azonban már azért fognak hallgatni róla, mert ron taná az egyébként is egy­re sötétebb képet. Általános tapasztalat, hogy naponta jelennek meg az újsá­gokban az olyan adatok, ame­lyek legjobb esetben is félreért- hetőek. Ezzel magyarázható, hogy a közvélemény már nem is veszi komolyan a közölt adato­kat, maga konstruál az életszín­vonalra, a jövedelmi viszonyokra még a ténylegesnél is lényegesen rosszabb számokat. A nem, vagy a félretájékoztatott közvéle­ményre az jellemző, hogy a rósz- szat felnagyítja, a jót ,pcdig fi­f yelmen kívül hagyja. így alakul i aztán a reálisnál lényegesen rosszabb helyzetkép az embe­rekben. Márpedig a jobb jövő legfon­tosabb feltétele a reális helyzet- felmérés. Nagy hiba, ha az em­berek nem ismerik fel a nehézsé­geket, de ennél sokkal nagyobb az, ha a reálisnál sötélehbnek látják a helyzetüket, és elvesztik bizodalmukat. Márpedig nálunk az utóbbi betegessé kezd válni. Ebben a hatalom felelőssége ta­gadhatatlan. Őszinteség nélkül soha nem lesz tárgyilagos a köz­vélemény. Kopátsy Sándor *T":: ­mától: műholdas MŰSOROK IS JOVO HETI RADIO- ES TÉVÉMŰSOR __________7—8. oldal P ártok sötétben? 3. oldal NÉVJEGY: KSC «. A szubrett igazi könnyei 5. oldal Iskola a (lét)határon

Next

/
Thumbnails
Contents