Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
1991. február 14. • PETŐFI NÉPE • 5 Jegyezze meg a házasságról! ÚJ ÉLETRE KEL A LISKA-MODELL? Adómentes kisvállalkozások A Liska-féle vállalkozási modell másfél évtizede került a köztudatba, amikor a modell „szellemi atyja”, Liska Tibor közgazdász a Szentesi Felszabadulás Tsz-ben elképzelései gyakorlati megvalósítását is kipróbálhatta. Az általa szervezett kis csoport néhány éven át bizonyította az akkor még ugyancsak eretneknek számító gondolatok életrevalóságát. MILYEN AZ IDEÁLIS ÁLLAM? Ehhez képest nagyot fordult napjainkra a világ, s ma már inkább erény, mint bűn a privatizáció elősegítése és a magántulajdonon alapuló vállalkozási formák kialakítása. Megnőtt tehát az egyszer már — igaz: apró méretben — kipróbált Liska-modell élettere? — kérdeztük F. Liska Tibortól, az eredeti modell szerzőjének fiától, aki — mivel maga is részese volt mind a kutatásoknak, mind pedig a gyakorlatba való átültetésnek — alapos ismerője a teóriának. — Elméletileg valóban nagyobb ma a modell szélesebb körű bevezetésének a lehetősége, a gyakorlatban azonban erre nemigen számíthatunk. A magyarázat egyszerű. A Liska-modell olyan értelemben „államellenes”, hogy azt várja el: az állam „szokjon le” a gazdaság utasitgatásá- ról, s vegyen fel helyette piaci szerepet. Más szóval: ne döntéseket hozzon, hanem megfelelő helyzeteket teremtsen — vélekedik F. Liska Tibor. — Miféle helyzeteket? — Például olyat, amely az embereket vállalkozásra ösztönzi. Olyat, hogy az emberek hajlandóak legyenek és merjenek is hiteleket felvenni, mert tudják, hogy azokat vissza is képesek fizetni. Olyan helyzetet, amelyben a gazdaság szereplői sok lehetőség között választhatnak. — Ha ilyen helyzetek teremtődnek, tömegesen létrejöhetnek a Liska-modellben szereplő, nem adózó vállalkozások ? — Szerintem ez kettőn áll: azon, hogy legyenek vállalkozni akaró és tudó emberek, s azon, hogy az állam mondjon le, esetükben, a bevételek gyarapításának hagyományos és legkényelmesebb módjáról, az adóztatásról. — Miért tenné meg ezt? — Természetesen csakis azért, mert bebizonyosodna, hogy nem éri őt veszteség, legföljebb a kockázata növekszik valamelyest. — Ön a minap egy cikkében számításokat is közölt ennek az állításnak a bizonyítására. Foglalja össze egészen röviden e nem adózó modell tartalmát és a mellette szóló érveket! AKÁR 50 MILLIÓS HITELKERET —- Az alaphelyzet a következő. Az állami tulajdont elárverezik és a vállalkozók azt megveszik hitelkeretük terhére. Ez a hitelkeret mai mércével igen nagy, egy-egy jelentkező számára akár 50 millió forint is lehetne. Természetesen ez nem jelent ennyi készpénzt, hiszen a volt állami tulajdon értékét is tartalmazza, ami könyv szerinti értéken cserél gazdát. A hitelek kamatai viszont valóságosak és mindig piaciak, tehát azt a vállalkozónak fizetnie kell. Ha ráadásul még adóval is sújtják, könnyen lehetetlenné válik, hogy sikerre vigyék a vállalkozást. így viszont —- ha van elég széles vállalkozói réteg e modellhez — a hitelt felvevők hosszú távon fedezik az állami költségeket, hiszen igen komoly kamat terheli a kölcsönöket. Vagyis a visszafizetésekből éppúgy finanszírozhatók az állami kiadások, mint az adókból, amelyeket éppen e céllal vetnek ki. — Csakhogy a Liska-modellben a vállalkozó nem lesz valódi tulajdonos is. — Éppen ez a koncepció lényege! Csak addig gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat, amíg az adott vagyont ő tudja a leghatékonyabban működtetni. De arra is kötelezve van, hogy vállalkozásának mindig szabjon meg egy aktuális árat, amely után évi néhány százalékos járulékot tartozik fizetni, viszont — ha akad vevő — annak az általa megjelölt áron köteles eladni a vállalkozást. Ez a szerkezet kettős haszonnal jár: részint azzal, hogy a vállalkozónak nem lesz monopoljoga a tulajdon működtetésére, részben pedig azzal, hogy ha irreális árat szabna, akkor csak több járadékot fizet, lehetséges vevő pedig számításba se jön. NEM CSODASZER, DE... — A jó vállalkozó tehát egyik üzletből a másikba fogna; felvirágoztat egy üzletet, azt eladja, a többletértékkel pedig új vállalkozásba kezd. Am mi lesz azzal, aki megbukik ? — Számítani kell arra, hogy — főleg kezdetben — ilyenek is lesznek. Ők vélhetően adósságukat sem tudják majd visszafizetni. Velük rosszul jár az állam, de ők is ráfizetnek. A kárt viszont, amit az államnak okoztak, kiegyenlíti, ha e vállalkozások döntő százalékban sikeresek. Akik ilyen eredménnyel zárnak két-három év után, azokból végre hozzáértő és addigra már gyakorlott vállalkozók lesznek, akiknek nem okozhat gondot, ha akár egészen más jellegű vállalkozásba kezdenek az első siker után. — Persze, a sikerhez az is kellene, hogy az állam az e modellt alkalmazók adóztatásától eltekintsen. Van ennek realitása? — Megvallom, a mai helyzetben én sem hiszek az állam effajta engedékenységében. De az ötletet azért kell fenntartani, hogy minden helyzetben újra és újra meg lehessen gondolni: nem len- ne-e célravezető legalább a gazdaság egyes kis szektoraiban újra kipróbálni? Mekkora költség- csökkentést lehetne csak azáltal elérni, hogy megszűnnének az államnak a jövedelmek ellenőrzésével és az adók behajtásával kapcsolatos feladatai! Mi sem gondoljuk; hogy a modellel az egész magyar gazdaság egy csapásra megváltható. Sok még a kidolgozást igénylő részlet, s ennek elvégzése után is csak egyes szektorokban lehet tág tere a mi vállalkozási modellünknek. De néhány önkormányzatban már vannak lelkes hívei az elképzelésnek, s a családi kezdeményezésre most alakulóban lévő vállalkozásszervezési káefténk keretében a szolgáltatások, néhány fős családi üzemek körében megpróbálkozunk a modell kísérleti alkalmazásával. (MTI-Press) Sehöffer Jenő Szókrátész görög bölcs már az ókorban megmondta: A jó házasság feltétele, hogy a férj süket legyen, a feleség pedig vak! * Az özvegyen maradt asszony még a múlt században is az újabb férjhez me- nési szándékát csak közvetett jelekkel adhatta tudtára a környezetének. A Pest megyei Foton, ha középkorú özvegyasszony ismét házasságot akart kötni, akkor az alsószoknyáját piros színű szegővel díszítette. * Ackerman amerikai szociológus véleménye: Miközben a család a földrengésszerűén változó társadalomban igyekszik alkalmazkodni, tagjai óriási árat fizetnek ezért érzelmi jólétük számláján. A férj és a feleség a pörlekedések, vádaskodások ördögi körébe zárják magukat. Az ilyen kapcsolatokban ritkán jön létre kölcsönös érzelmű, szexuális élmény. Nagyon gyakori, hogy a szeretkezés hideg, személytelen és frusztráló, utána mindketten még magányosabbnak érzik magukat, mint előtte. * Magyar közmondás a határozatlan, tutyimutyi legényről, férjről: Kitakar, betakar, fene tudja, mit akar! * , A házasságon kívüli együttélés és a próbaházasság ma már szinte egész Európában szokásban van. Igen gyakori a házasság előtti terhesség. Egyes országokban eléri a szülések 20 százalékát. A házasságon kívül született gyermekek aránya 1976-ban Svédországban 34,5 százalék volt, ezzel szemben Görögországban csak 1,3 százalék. * A házastársi hűség az ókori Egyiptomban is elsősorban a feleséget kötelezte. A hűtlenség halállal büntethető vétségnek számított. A hükszósz korból származó irodalmi szöveg, a Westcar Papirusz egyik'történetében a király elrendeli, hogy a házasságtörő asszony tűzhalált szenvedjen. A Két testvér története című írás tanúsága szerint a, férfi megöli és a kutyáknak veti oda feleségét, mert az a sógorát, a férje öccsét akarta elcsábítani. * A közelmúltban végzett magyar felmérés szerint arra a kérdésre, hogy Mi köze a szerelemnek a házassághoz ?, két és fél száz válaszoló fiatal közül ötvenegyen úgy érzik, hogy a szerelem és a házasság két különböző, ellentétes előjelűfogalom. A kérdezett főiskolás lányok közül sokan úgy látják, hogy a házasság elavult dolog, és benne kudarcra van ítélve a szerelem. * A kanadai Anna Hanen Swan (1846 —1888) 227 centi magas nő volt. 1871- ben Londonban férjhez ment a 219 centi magas amerikai Martin van Buren Ba- tes-hez (1845—1919), s ezzel a világ legmagasabb házaspárja lettek. * Publilius Syrus római író és színész véleménye: Amikor szerelmes vagy, nem vagy eszednél, ha viszont eszednél vagy, nem vagy szerelmes. * A házasságon kívüli nemi kapcsolatok lehetőségét biztosították a magyar pusztán élő férfiember számára az ún. közösanyák. Ezek a nők a nőtlen pásztorokhoz jártak ki a pusztára, de szükség esetén a többieknek is a rendelkezésére álltak. A nyugtaldn, bővérű szabad lányok fehérnemű-javítás, -mosás ürügyén keresték fel a pásztorokat, és laktak velük. K. Gy. M. A peron PÉPE AJÁNLATA LEMEZ__JJ Fekete tűz A Ka/yi Jug ( Fekete tűz, Black fire) a cigányfolklór prominens együttese. 1978-ban alakították zenekarukat Budapesten. A szatmári cigányfiatalok, a Kalyi Jag tagjai (Künstler Agnes, Varga Gusztáv, Nagy József, Balogh József) nemcsak színvonalasan zenélnek, énekelnek, hanem behatóan foglalkoznak a cigány dallamokkal, eredeti hagyományokkal. Mint tudományos kutatók gyakran megfordulnak a helyszíneken, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében. A lelkes fiatalok több száz cigány dallamot ismernek, megszólaltatásukban jeleskednek. Az eredeti hangzást megőrizték akkor is, ha feldolgozásokról van szó. Az otthonról hozott előadói stílus értékes elemei mellett felfedezhetők úgymond mai, színesítő panelek is, elsősorban a hang- szerelést illetően. Ezek ötvözetéként igazán izgalmas, érdekes és sokszínű a Kalyi Jag produkciója. Az együttes nemcsak idehaza, hanem határainkon túl is népszerű. Legutóbb Párizsban kaptak vastapsot, az őszi fesztiválon. Hogy hazánkban is felfigyeltek rájuk, bizonyítja, hogy immáron három nagylemezük van. A mostani, Amerre én járok című albumon elsősorban szabolcs-szatmári dalok kaptak helyet. Feltűnnek egyszerű „hangszerek”, mint például a kanál, a vizeskanna vagy a szájbőgő. A Kalyi Jag műsorában improvi- zatív jellegű szerzemény is hallható, melyet Rostás Jánosné egykori énekes emlékére adják elő (Fiitus pergetője). Az én bajszom oldalra áll — cigány botos tánc zenei kíséretéül szolgál. Élményt adó Az elhagyott férj című ballada és a Ket- rí, Ketri, amely balkáni stílusú táncdallam. A lemez B oldala orosz cigány stílusú balladával kezdődik (Luma máj) és A szatmáriak című „önvallomással” fejeződik be. Biztos vagyok abban, hogy a cigány folklór ma még fellelhető remekei előbb-utóbb lemezre kerül- nek. Nemrég mi is írtunk a Vízöntő együttes cigányalbumáról, most a Kalyi Jag sörozatának újabb darabját ajánljuk olvasóinknak. És van még bőségesen átadandó anyag! A Kalyi Jag lemezborítóján Szenlandrássy István festménye látható. A mellékletben pedig megtalálhatók a műsorban elhangzó dalok szövegei cigány, magyar és angol nyelven. B. T. VIDEO Spielberg és a rajzfilmek Közismert tény, hogy Új-Holly- wood egyik legnépszerűbb és legtermékenyebb rendezője: Steven Spielberg — korántsem csak úgy mellékesen — kitűnő rajzfilmes is. A komputeranimációt felhasználó, müfajteremtő kalandfilmjeiben, sci-li-fantáziáiban annak rendje és módja szerint hasznosítja egykori stúdiuihait. Azt viszont kevesen tudják, hogy az E. T. alkotója most készíti második igazi rajzjátékfilmjét. A hazai videotékákban (legálisan) is forgalmazott első munka: az An American Tail semmisnek tekinti a műfaj tradícióit, de távol tartja magát a klasszikus meséktől is. A véres és a humort sem nélkülöző családi sagában szerepet kapnak a Spielberg-történetek építőkockái is. Eseményei Oroszországban játszódnak, a múlt század utolsó éveiben. A Mousekowitz egércsalád már nagyon unja reménytelenül hátrányos, helyzetét a macskáktól nyüzsgő világban, és Odesszában hajóra száll. Amerikában szeretné kipróbálni: milyen macskák nélkül a szabadság. New York azonban kellemetlen meglepetéseket tartogat, elveszítik például fiukat: Fievelt, a sztori további főszereplőjét. Fievel szemével ismerkedik meg a néző az Újvilággal; utcagyerekeivel, politikusaival, tolvajaival és galambjaival. Különös nézőpontból, állat-r-egér —ember vetületűben elevenedik meg Amerika. A történet természetesen igazi hepienddel zárul, Fievel, a megfelelő mértékű megpróbáltatás után, megtalálja családját és helyét a világban. Mint a főszereplő figurája sejtetni engedi, Spielberg nem függetlenítette magát teljesen a patinás Disney-hagyományoktól. A figuratervekben és a legfontosabb szakmunkákban a Disney-specia- lista rajzfilmes: Don Bluth volt a segítségére. A forgatások befejezése után azonnal nekilátott a második résznek is, amely a tervek szerint 1991 végén kerül a hazai mozikba. K. J. FOLYÓIRAT Új Művészet A folyóirat februári száma a korábbiaknál is gazdagabb a kortárs művészek friss kiállításairól szóló elemző ismertetésekben. Korszakos művek címmel Amos Imre és Anna Margit Vigadó Galéria-beli tárlatára invitálja az érdeklődőket Körner Éva művészettörténész. A méreteiben szegény tárlat Ámos teljes pályaívét és Anna Margit több korszakát reprezentálja. Ami azért is nagy dolog, mert a két történelmi jelentőségű művész alkotásaival a nagyközönség csak elvétve találkozhat. „Életük kényszerpályán mozgott, mint annyi sorstársuké. De éppen ők, a számkivetettek vívták ki azt a szabadságot, amely szükséges volt a közvetlen szabadság világképi nagyságrendben való értékeléséhez, értelmezéséhez.” A kiállítási ismertetők között az egyik legérdekesebb — Inspiráció- improvizáció címmel — a hannoveri „Sommeratalier”-ről számol be, amely az elmúlt nyár (a Velencei Bi- ennálé melletti) legnagyobb szabású művészeti eseménye volt. Az augusztus végén nyílt tárlaton Európa 24 országából 330 fiatal művész vett részt. A rendhagyó esemény annyiban számított rendhagyónak, hogy a fiatal művészek munkáiknak csak egy részét hozták készen, a másik rész — a „kreatív improvizáció” jelszavával — a helyszínen készült. Magyarországot Nemes Csaba, a Hejettes szomjazok és az Újlak csoportok képviselték. A kiállítások sorozatában az egyetlen iparművészeti témájú Acsay Judit cikke, aki Imaginárius bútorok címmel az Iparművészeti Múzeumban bemutatkozott francia design-ról ír. A februári számban két kecskeméti kötődésű anyaggal is találkozhatunk, az egyiket Pócs Péter plakátkiállítása, ■ a másikat pedig a Kecskeméti Képtárban bemutatott Bene Géza- emlékkiállítás inspirálta. Érted Vagyok ^rted va Közösségi és családi folyóirat I. évf. 3. szám 1990. szept.- okt. 29 - Ft A/- új, kéthavonta megjelenő, „közösségi és családi” folyóirat témái — a szerkesztők koncepciói szerint — a család, a nagycsalád, a szerelem, a nevelés, az önnevelés, az ökológia, az életminőség, a szociális kérdések, a harmadik világ, az erőszakmentesség, az evangéliKÖNYV Varázsos évek Hogyan értsük meg és miként kezeljük a korai gyermekkor problémáit: gyermekünk szorongásait, félelmeit, érzelmeit, nyiladozó értelmének titkait. Ezekre a kérdésekre keres választ Selma H. Frai- berg Varázsos évek című könyve, mely a Park Kiadó gondozásában nemrégiben látott'napvilágot. Az amerikai gyermekpszichológus az-első öt életév személyiségfejlődéséről való legfontosabb tudnivalókat foglalta össze a kötetben, amely AI pár Zsuzsa fordításában most a magyar szülők számára is hozzáférhető lett. — Véleményem szerint akkor hasznos egy ilyen könyv — írja a szerző —, ha a jellemző problémák leírásánál és nevelési tanácsoknál többet ad, ha betekintést nyújt a kisgyermek lelki életébe és annak fejlődésébe. Ne várjon hát az olvasó biztos tippeket, általánosan érvényes recepteket. Annál inkább olyan ismereteket, melyek nagyban segítik e korosztály megértését, s ily módon a szülők empátiás készségének kialakulását. • Jó néhány kitűnő, gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos könyv áll ma már a könyvesboltok polcain. A Varáz;sos évek mégsem hasonlítható egyikhez sein, hiszen az elmúlt évtizedek gyermekpszichológiával és gyermekneveléssel kapcsolatos, tudományos felismeréseit és következtetéseit fogja össze élvezetes stílusban. G. T. T.
