Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

PO LG A R M ESTER E K TŐ L K ÉR 1) EZTÜ K: HOLNAP: Nincs alagút az Országház és a volt pártközpont között 5. oldal Temető gazbarij szeméttd^ Izsákon 8. oldal Hitelképes maradt az ország Magyarország teljesítette az IMF-fel kötött megállapodását — Magyarország teljesítette az IMF- fel 1990-re kötött egyéves megállapo­dást — közölte az MTI érdeklődésére Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Elmondta, hogy a költségvetési hiány várhatóan 10 mil­liárd forint körül alakul, szemben az 1989. évi 55 milliárddal, a fizetési mér­legben pedig csekély aktívum várható, noha a vállalásban 400 millió dolláros hiány szerepelt. Ezenkívül egyensúly várható az 1990-es, rubelelszámolású forgalomban is, szemben az 1989. évi jelentős aktívummal, ami kamatmentes forráskihelyezést jelentett. Az MNB a napokban küldi meg az IMF igazgatótanácsának a parlament által elfogadott 1991. évi költségvetést, így várhatóan nincs akadálya annak, hogy hamarosan létrejöjjön a Nemzet­közi Valutaalap és Magyarország közti hároméves megállapodás. Amennyi­ben ez még januárban megszületik, ak­kor az MNB várhatóan februárban juthat hozzá az első, 200 millió dolláros részlethez. Az idén az IMF összesen mintegy 1,1 milliárd dolláros kölcsönt folyósít az országnak, ebből 600 millió dollár az úgynevezett készenléti hitel, s 500 millió dollár kölcsön pedig a kő­­olajimport finanszírozására szolgál. A hároméves megállapodás kereté­ben Magyarország vállalta, hogy az 1991. évi költségvetés hiánya nem lesz több 78 milliárd forintnál, s a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladja meg az 1,2 milliárd dollárt. Ennek fejében az IMF három év alatt — az idei olaj­­vásárlásra szolgáló kölcsönt nem szá­mítva — mintegy 1,8 milliárd dolláros készenléti hitelt nyújt az országnak. Mit vár 1991-től? 3. oldal Újévkor ne törj borsot a rendőr orra alá! 3. oldal PETŐFI NEPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évi., 2. szám Ára: 5,80 Ft 1991. január 3., csütörtök Hatvan személyvonatot érintett a mozdonyvezetők sztrájkja mondotta azt is, hogy az országos hírközlő szervek jóvoltából az uta­zóközönség már jó előre értesült a mozdonyvezetők sztrájkjáról, s en­nek is tudható be, hogy az átlagos­nál kevesebben utaztak. Többen január 1-jei délutáni, illetve esti vo­natokat vettek igénybe, amelyeket a MÁV megerősített szerelvények­kel közlekedtetett. Akik tegnap reggel mégis kénytelenek voltak vonattal utazni, azok tudomásul vették a kialakult helyzetet, pa­nasz, nézeteltérés sehol sem fordult elő. A Volán-vállalatoktól kapott értesüléseink szerint a vonatok ké­sése miatt többletjárat indítására nem volt szükség. Gellért József (Országos helyzetkép a 2. oldalon.) f Tudósítónktól) Az év első munkanapján, tegnap reggel 5 órától kétórás figyelmezte­tő sztrájkot tartottak a mozdony­­vezetők, emiatt a megyében épp­úgy, mint a Dél-Alföld többi vas­útvonalán nem közlekedtek a vo­natok. Kérdésünkre Ábrahám Lajos, a MÁV Szegedi Igazgatóságának üzemviteli igazgatóhelyettese el­mondta, hogy a vasútigazgatóság területén 103 személyszállító vona­tot érintett a sztrájk, ebből mind­össze öt vonat közlekedett, tizenöt pedig elmaradt. Bács-Kiskun megyében a moz­donyvezetők sztrájkja mintegy 60 személyszállító vonatot érintett, s ebből egyedül a Baja—Szekszárd —Budapest viszonylaté gyorsvo­nat indult el időben. Solt és Kun­­szentmárton—Tass között pedig egy személyvonatpár közlekedése elmaradt. A sztrájk következtében a vo­natok menetrend szerinti indulási idejének függvényében késtek a vonatok. A déli órákra sikecült menetidejükbe visszaállítani a vo­natokat. A vasútigazgató-helyettes el­Hitel vállalkozóknak Megint: benzin Várhatóan a jövő héten drágul a motorbenzin fogyasztói ára, mi­után az Országgyűlés elfogadta a benzin fogyasztási adójának növe­lését, s ezenkívül — az MTI értesü­lése szerint — termelőiár-emelés is előkészületben van. Az 1991. évi költségvetési tör­vény, amelynek része a benzin fo­gyasztási adójának növelése, csak a jövő hét elején jelenik meg a Ma­gyar Közlönyben, így az üzem­anyagot forgalmazó vállalatoknak csak azt követően kell befizetniük a literenkénti 33 forintos fogyasz­tási adót. A fogyasztási adó emelkedése literenként mintegy 8 forintos ár­növekedést okoz, amit a forgalma­zó vállalatoknak nem kötelező át­hárítani a fogyasztóra, hiszen ja­nuár elsejétől liberalizált az üze­manyag behozatala, forgalmazása és ára, ám ekkora költségnöveke­dést várhatóan sem az Áfor. sem a többi cég nem tud magára vállalni. Antal Lajos, az OKGT kereske­delmi igazgatója szerdán csak any­­nyit mondott, hogy az árváltozás részleteiről néhány nap múlví tájé­koztatják a közvéleményt. Emlé­keztetett arra, hogy a kormány ja­nuár elsejétől — a liberalizációval egyidejűleg — megszüntette a dol­lárelszámolású kőolajimport költ­ségvetési támogatását. Az energia­­hordozó forgalmazói (így az OKGT is) vásárlásaikért piaci árat fizetnek, miként az eladásaikért is. (MTI) m Nekivágtunk hát a legnehezebb, a legsúlyosabb próbák elé állító, a legkritikusabb stb., stb. esztendőnek. A jelzők közű! lehet válogatni, az utóbbi két hónapban az 1991-es évet, bár még előtte álltunk, a politikusok előléptették a magyar nép története legújabb leg-esztendejének. Bizo­nyára nem ok nélkül. Az óév elején, persze, még egészen más nóta járta, a Jele farmer, fele gyáros" kezdetű. Mármint hogy a lakos­ságfele az új rendszerben földbirtokos, de minimum far­mer, a másik ötven százaléka pedig gyáros, de legkevesebb vállalkozó lesz. Ki-ki tetszése szerint választhat majd: a földeket visszaadják. A parasztok ezután fölpántlikázva, magyar nótákat dalolva szántanak-vetnek, mint ahogyan az a Jávor-filmekben látható. Sehol semmi izzadság, verí­ték. No, persze, az ártott volna a pártpropagandának. Amint arról sem lett volna célszerű beszélni a választások előtt, hogy azok, akik az előző rendszerben három mű­szakban szőttek, fontak, hegesztettek stb., az új rendszer­ben is ugyanazt csinálják — ha lesz munkájuk, ha nem kerülnek az elbocsátandók listájára. Ez pedig a piacgazda­ságtól függ. Nos, erről nem lett volna ajánlatos beszélni, mert hiszen mit értik azt a kisjózsik meg a nagyerzsébetek, hogy a PIAC nem lehet tekintettel arra, tudnak-e ők kenyeret keresni a gyereküknek!... Ha van elég profit - a tulajdo­nosnak — a termelésen, akkor ők is kellenek, mert érde­mes többet gyártani, ha nincs, akkor nekik viszontlátásra, legyenek ők maguk is vállalkozók ... Programon kívül, persze, esett szó a munkanélküliség­ről, de nem úgy, mint amivel a kialakítandó új rendszerben együtt kell élnünk, mert az annak a legsajátosabb sajátos­sága, hanem csupán mint múlandó apró kellemetlenségről. Hallgatom a rádiót, a hírek élén az 1991-ben várható áremelkedések témája áll. Egy illetékes úr biztosítani igyekszik az állampolgárokat: az idénre tervezett har­mincöt százalékos árszintnövekedésből tíz-tizenkét száza­lékon már túlvagyunk, ennyi már decemberben megtörtént, tehát csak mintegy huszonöt százalékra kell számítanunk ; bagatell. . . Független gazdasági szakértők ötvenszázalé­kosra jósolják a várható inflációt, vagyis jobb, ha a huszon­öthöz még legalább tizenötöt hozzászámítunk —gondolom magamban. Ugyanis most azok próbálják elhitetni velem, hogy a gazdasági folyamatokat lehet tervezni, irányítani, akik korábban ezt tagadták, s csak a piac mindenhatósá­gában hittek. Elindultunk hát a nagy ütközetbe. A tisztek bátrak — de milyenek a közlegények ? A gyalogmunkás, a tehenész, a szövőnő, a vasgyári munkás ? Mekkorára sikerült csihol­ni a harci kedvüket ? Úgy tűnik, kénytelen-kelletlen bandu­kolnak a hetyke, kacagányos vezérek előtt. No persze, tudják, ebben a csatában is övék az ágyútöltelék szerep. A stratégiai cél az Európa Ház elfoglalása. (Én sok olyan polgártársról tudok, aki már rég ott van. Régen szuper nyugati autón jár, s annyi a dollárja, márkája, hogy másnak forintból is elég lenne a fele. Háza, bútora úgy­szintén „európai". Úgy látszik: ők a „rövidebb" ösvényt választották. Es senki sem kérdi meg tőlük, hogy az merre van ...) Mikorra kinyílik majd a nagy kapu — esetleg nekünk csak egy mellékbejáratot rigliznek ki — már a tisztek állnak majd az élen, ők bizton be is férnek még a Házba, nekik ez dukál. A közlegények a falakon kívül nyalogathatják sebeiket. És hallgathatják majd a generáli­sok szónoklatait, amelyekben elbeszélik azok a saját hősi tetteiket... ( Volt egyszer egy mozgalom, amelynek veze­tői valamiképpen úgy termettek, mint hajdan a talpasok vezéri. Úgy hírlett róluk: ők a közemberekkel együtt lépik át a Ház küszöbét, erre tették föl az életüket. Hol van már a tavalyi hó?) A minap egy képviselő hét csapást emlegetett a parla­mentben, amelyeket el kell majd szenvednie a magyar népnek az új esztendőben. Csak hetet? Jó lenne. Akár hét, akár több, kibírjuk, ha lesznek is — közember — áldoza­tok, ezzel vigasztal a mögöttünk lévő történelem. Lengyel mozihőstől— egy munkástól — való a filozófia: Volt már jobb is, rosszabb is. (Bele kell törődni a sors rendelésébe.) Mit tehetnénk? Végül is ez a hazánk. A. Tóth Sándor Ahol a munkanélküliek első' munkanapja kezdődött... • Minden egyes álláskeresővel egyénileg foglalkoznak a munkaügyi hivatalokban. Tóth Sándor felvétele a kecskeméti kirendeltségen készült. A megyei munkaügyi hivatal kecskeméti kirendeltségén a két ünnep között sem volt kisebb a forgalom, mint máskor. Ám a munkanélküliek között akad­tak, akik úgy döntöttek: az év utolsó napjaiban nem zavarják a kirendeltség dolgozóit. Szép do­log a tapintat, de ebben az eset­ben talán inkább arról van szó: a munkanélküliek engedélyez­tek maguknak egy kis szabadsá­got. Az rója fel nekik, aki cse­rélne velük... Január másodikán aztán már minden bizonnyal ott voltak ők is a kirendeltséget elárasztó tömeg­ben. De mintha most később kel­tek volna, mert, mint Lantos József kirendeltségvezető elmondta, a reggel nyolcórai nyitás előtt senki nem állt az ajtóban. Az iroda dol­gozói már-már azt hitték, csendes napjuk lesz — hovatovább nem is emlékeznek rá, milyen az —, de fél órával később szinte pillanatok alatt megtelt a hivatal. Pedig ügy­feleik semmivel sem várhatnak tő­lük több segítséget, mint amennyit nyújthattak pár nappal ezelőtt, azaz tavaly. Jelenleg minden eddi­ginél kevesebb a munkaerőigény, s általában az a kevés sem az állás­keresőkre vonatkozik. Bár az újak megalakulásával egyre több az olyan cég, amelyik nem jelenti be munkaerőigényét a hivatalnak így a statisztikák nem egészen a valós helyzetet tükrözik —, azért mégiscsak az az igazság, hogy na­gyon nehéz elhelyezkedni. Novem­ber végén 1960 volt a munkanélkü­liek száma megyénkben, jelenleg 2455. A. M. Lakások, laktanyák, hőközpontok, raktárak a szovjet hadseregtől (Tóth Sándor képei)

Next

/
Thumbnails
Contents