Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

eW

A BALTIKUM ELLENÁLL MOSZKVA DÖNTÉSÉNEK

Jelcin:

az erőszak erőszakot szül

A balti köztársaságok vezetői kedden kilátásba helyezték, hogy nagyméretű polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak Moszkva azon döntése ellen, hogy deszantegységeket küld a köztársaságokba a katonai sorozást elkerülni szándékozók „begyűjtése” céljából.

Rigában a lett parlament határozatában közvetlen agressziós lépésnek és az állami függetlenség durva megsértésének nevezte a moszkvai védelmi minisztérium hétfői, a csapatok küldésére vonatkozó nyilatkozatát.

Landsbergis litván államfő kedden felhívással fordult a litvánokhoz, hogy jöjjenek a parlament épületének védelmére. Egy nyilatkozatban azt közölte, hogy határozott tervek vannak a parlament szerdai megrohamozására és elfoglalására. Estére több ezren tettek eleget a felhívásnak és vonultak fel a parlament körül.

Savisaar észt kormányfő kijelentette, hogy kormánya terveket készít a szovjet csapatok elleni polgári engedetlenségi mozgalom megvalósítására, amely magába foglalhat sztrájkokat is. Elmondta, hogy mintegy 8000 alternatív szolgálatot teljesítő észt fiatalt engedtek el munkahelyeikről, és ösztökéltek arra, hogy bujkáljanak.

Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció elnöke szerdán elítélte, hogy Moszkva ejtőernyős alakulatokat vezényelt hét tagköztársaságba a sorozások végrehajtására.

Moszkvában japán parlamenti képviselőkkel folytatott megbeszélése után újságíróknak arra célzott, hogy a szovjet vezetés említett lépése erőszakhoz vezethet.

—Ellenzem a döntést. Az erőszak még nagyobb erőszakot szül. Tárgyalni kellene — mondta az orosz vezető. — Ez nyílt támadás, amely hasonló választ válthat ki.

Borisz Jelcin véleménye szerint Moszkvának le kell ülni a köztársasági vezetőségekkel tárgyalni, és körültekintően megvizsgálni a kérdést, hogy megoldást találjanak.

Jánoshalmi kérelem a polgármesterhez

3. oldal-Bioklinika Budapesten

3. oldal

„Egérkét” is megkoronázták

7. oldal

& Élénk vállalkozási kedv Baján A JOG FÉLEGYHÁZÁN IS JOG

sv:

&

JAMES BAKER ÉS TÁRIK AXIX GENFI TALÁLKOXÓJÁN

Nem jött létre megállapodás

Megerősítették az atomerőmű őrzését

• A két külügyminiszter kézfogása a genfi Intercontinental Szállóban.

Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:

GENF

Nem jött létre semmiféle megállapodás James Baker amerikai és Tárik Aziz iraki külügyminiszter genfi találkozóján. A több mint hat és fél óra hosszat tartó megbeszélés után Baker kijelentette: Irak részéről semmiféle rugalmasságot sem tapasztalt, és tárgyalópartnere semmi jelét sem adta annak, hogy országa hajlandó lenne kivonulni Kuvait területéről. Tárik Aziz — Baker közlése szerint — még George Bush amerikai elnök Szaddám Huszeinhez intézett üzenetét sem vette át, „bár gondosan elolvasta” azt.

Az amerikai külügyminiszter kijelentette: még mindig reméli, hogy sikerül békés és politikai megoldást találni az Öböl-válságra. Hangsúlyozta: lehetőség nyílik arra, hogy Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár jószolgálatait igénybe vegyék, de nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy más országok, így például az Európai Közösség tagjai vagy az arab államok járjanak közbe Iraknál a békés rendezés érdekében.

Baker megismételte: nem tárgyalni, hanem eszmét cserélni jött Genfbe. A tárgyalás lehetőségét eleve kizárja az, hogy a Biztonsági Tanács érvényes határozatán nem lehet változtatni. Az amerikai külügyminiszter ezúttal is elutasította, hogy összekapcsolják a kuvaiti válság rendezését a Közel-Kelet más problémáival, így mindenekelőtt a palesztin—izraeli probléma rendezésével, mert ez—mint mondotta — az agresszor megjutalmazását jelentené. Közölte: Tárik Aziz „közvetetten” utalt egy ilyen lehetőségre, az Egyesült Államok azonban nem hajlandó a két kérdés összekapcsolására, és hasonló

(Folytatás a 2. oldalon)

Megerősítették az atomerőmű őrzését — közölte az MTI érdeklődésére Szabó József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatóhelyettese. Az ellenőrzés eddig is szigorú volt az épületekbe való bejutás minden pontján, ezenkívül járőrszolgálatot is teljesítenek az üzemi területen, de most még nagyobb létszámmal őrzik az erőművet, kívül-belül egyaránt. Az őrszolgálatot és a járőrözést a PAV- hoz tartozó,jól kiképzett fegyveres őrök látják el. A vezérigazgatóhelyettes elmondta, hogy a személyek és a járművek ellenőrzésében elmentek addig a határig, ami még nem zavarja az erőmű üzemvitelét, mindennapos munkáját. (MTI)

Még nem érvényes a fokozott ellenőrzés

Rendszerváltás a határátkelőn

Számoljuk a napokat és szorongunk, ki-ki a vérmérsékletének függvényében. Mindennapi beszédtémáink közé egyre inkább betolakszik a külpolitika, az Öbölválság várható következményeit latolgatjuk. Rémhírek kelnek szárnyra és cáfolataik jelennek meg a sajtóban. Azután egyikről kiderül, hogy mégis van benne valami, a másikról állítják, hogy minden alapot nélkülöz. Ezekben a napokban különös jelentőséget tulajdonítunk határaink védelmének is, főként amikor új intézkedések bevezetéséről ad hírt a sajtó. Ennek a hírnek eredtem nyomába, s kerestem fel a tompái határátkelőt, megtudni, mi változott a gyakorlatban.

(Folytatás a 2. oldalon)

A munkaügyi bíróság után a munkaügyi döntőbizottság előtt folytatódhat a lakiteleki ügy

A kecskeméti munkaügyi bíróság tegnap végzést és ítéletet is hozott a lakiteleki önkormányzat 12 elbocsátott dolgozójának ügyében indult munkaügyi vitában. Mint ismeretes, a képviselő-testület 1990. november 20-ai határozatában megszüntette a volt szakigazgatási szervet. S merthogy annak feladatait a polgármesteri hivatal veszi át, így felmondott 12 egykori tanácsi dolgozónak azzal, hogy az állásokra pályázatot ír ki. Az ügyben törvényességi kezdeményezést tett a megyei vb-titkár, a köztársasági megbízott jogkörében eljárva, s ez az ügy a Kecskeméti Bíróságon folytatódott. Az ottani ítélet szerint a lakiteleki önkormányzat határozata törvénysértő, ám az alperes fellebbezéssel élhet.

A szerdai tárgyalás előzményeihez tartozik, hogy hétfőn délután — a Közalkalmazottak Szakszervezete területi szövetségének megbízottja jelenlétében — megegyezés született az önkormányzatot képviselő Anka Balázs polgármester és 10 dolgozó ügyében. Nyolc

esetben — miután az érintettek pályáztak, s a pályázatukat elfogadták — a volt tanácsi szakemberek a fölmondási időn belül, közös megegyezéssel, áthelyezéssel kerülted a polgármesteri hivatalba. Egyik dolgozó a takarékszövetkezethez került áthelyezéssel, míg a nyugdíjkorhatárt elért szakember fölmondását visszavonták, ő most betanítja utódát, és nyugállományba vonul — tájékoztatott Szél Zoltán szb-titkár.

(Folytatás a 2. oldalon)

ILYEN MÉG NEM VOLT! — AKÁR SZEGEDRE IS ELMENNEK TÜNTETNI

Több száz aláírás a miskei rendőr védelmében

s

p

z

w

r

e

""w* —-—— - —- - - - _______________________________________________

Nemrégiben arról írtunk, hogy a miskei Csöpi presszó hívatlan éjjeli látogatóit fiilöncsípték, miután bejelzett az infrazár. A teljes sötétségbe borult épületben eddig tisztázatlan körülmények között sült el Harangozó István rendőr főtörzsőrmester fegyvere, s az egyik betörő a combján megsebesült. Utóbb olyan hírek terjedtek el Miskén és a környező községekben, hogy esetleg felelősségre vonják a rendőrt a fegyverhasználat miatt. Erre aztán felháborodott a nép. Kónya József hajósi lakos kezdeményezésével aláírási akció indult, s

egy petíciót továbbítottak a szegedi katonai ügyészségre, melyben a következőket írják:

„Határozott véleményünk, hogy a községben megromlott közbiztonsági állapotot figyelembe véve az intézkedés minden tekintetben szükséges volt és ezért a lakosság részéről köszönetünket és elismerésünket fejezzük ki... Követelésünk nem kellő figyelembe vétele esetén további határozott intézkedéseket teszünk, mert nem hagyjuk, hogy Harangozó István rendőr főtörzsőrmestert elmarasztalják olyan intézkedésért, amiért a lakosság az elismerését követeli.” 4

642 aláírás

Az aláírók között miskei, drágszéli, hajósi, nemesnádudvari, érsekhalmi polgárok szerepelnek. Öt község lakossága fogott tehát össze a miskei rendőrért. Az aláírók száma akár több ezer is lehetne, de mesterkélten nem akarták kiterebélyesíteni az akciót.

(Folytatás a 2. oldalon)

PÁNIK NEM VOLT — ELÖBB-UTÓBB KIDERÍTIK

Bombariadó

Kecskeméten

A megyei Munkaügyi Hivatal telefonja tegnap 10 óra 50 perckor csörrent meg Kecskeméten.

— Bejelenteni valóm van az önök számára — mondotta egy férfi. — Bomba van a megyei tanács épületében. Tizenkét órakor robban — s azzal megszakította a vonalat.

A tizennégy emeletes hivatali épületben dolgozó tisztviselők nem estek pánikba, de mindenesetre értesítették a kecskeméti városi rendőrkapitányságot.

— Tizenegyre már itt voltunk — tájékoztatott Kovács Ferenc százados, a bombariadó hírére átvonult különítmény

vezetője.

A nyomozók — miután elrendelték az épület kiürítését — hozzákezdtek a helyiségek átkutatásához. Szerencsére semmit sem találtak, ezért 14 órakor a munka ismét megkezdődhetett.

A Petőfi Népe értesülései szerint egy-egy bombariadó manapság már hétköznapi eseménynek számít. Ugyanakkor kevéssé tudott, hogy meglepően magas a felderítési arány: előbb-utóbb majdnem minden második fenyegetőző kiléte kiderül. Ekkor természetesen a megfelelő eljárást is lefolytatják vele szemben — ami már nem is olyan vicces.

Mindig is csodálattal adóztam Csengey Dénes eredeti gondolatainak, de ezúttal a Nemzeti Alapítvánnyal, úgy érzem, elkésett.

En ugyanis már évek óta több olyan alapítvánnyal igyekszem a magam egyszerű módján szolgálni a nemzet felemelkedését, amelyek ugyan nincsenek bejegyezve, de sok havifizetésem akkumulálódik bennük.

Nézzük sorjában.

Van két gyerekem, akikből — ki tudja, mit hoz a jövő — talán még vállalkozó is lehet egyszer. A taníttatásukra szánt összeg így tökéletesen megfelel egy vállalkozásbarát alapítvány feltételeinek. Hogy lássák őszinteségemet, bevallom, ez alapítvány létrehozásában egy érzelmi motívum is közrejátszott. Lehet, hogy ez gyöngeség, de én azt szeretném, ha az én pénzemből az én fiaim szereznének olyan tudást, mely a későbbiekben a haza javát fogja szolgálni.

A Csengey kitalálta Nemzeti Alapítványnak egyéb célja is van. Egyszerűen szólva a szegények támogatása.

Nos, van énnekem nyugdíjas apám, s anyám, sőt egyedül élő apósom is. JNyugdija 5300 forint/hó). Úgy gondoltam, hogy e nemes célra kiszakított összeget az ő megsegítésükre •fordítom. Ezzel megkímélem a kormányzatot a pénz szétosztásával járó, megterhelő adminisztrációtól, ráadásul én is jól járok, mert higgyék el, őket jobban szeretem, mint az összes szegényt együttvéve. Hiába, én már csak ilyen érzelmes típus vagyok.

Következőnek itt van a kultúra.

Erre az alapítványomra sajnos szerényebb összeget tudok csak utalni ■— ebben hasonlítok a költségvetésre —, de azért nem feledkeztem meg róla. Minden hónapban vásárolok olyan kulturális, művészeti folyóiratokat, amelyek veszteségük miatt a csőd szélén állnak. Sőt könyveket is. (A múlt hónapban még egy verseskötetet is vettem, de bizony isten nem várok érte hálát.)

Vannak járulékos alapítványaim is. Dohányzom, és bár tudom, hogy ez egy nagyon káros szenvedély, de a költségvetés vitathatatlanul jól jár vele. Vettem egy autót. Ebben, bevallom, önös érdekek is szerepet játszottak, ugyanis néha máshol szeretnék lenni, mint ahol éppen vagyok, és az ilyen perverz vágyak kielégítésére találták fel a közlekedést. Ebben segít az autó, mely, mint tudjuk, benzinnel működik, amelynek árában az adó dominál. (Ha vicces akarnék lenni, azt mondanám, hogy útalapot kötöttek a talpamra.) Tekinthetjük-e a benzinfogyasztást egy infrastrukturális alapítványnak? Szerintem igen.

És végül meg kell jegyeznem, hogy mindezt én nem vonom le az adóalapomból. De ez már csupán egy gesztus részemről: bizonyítván, hogy a nemzet felemelkedéséért folytatott küzdelem nálam nem szalmaláng.

S mivel úgy gondolom, hogy a fentiekkel nem állok egyedül, s minden család külön-külön részt vesz ezekben az alapítványokban, javaslom, hogy minden magyar ember a Nemzeti Alapítvány részesének tekinthesse magát. Ezt a közösséget esetleg hívhatnánk úgy, hogy Magyar Köztársaság.

Hámori Zoltán