Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
1991. január 2. • PETŐFI NÉPE • 5 KISKUNHALAS — BORÓKA GYERMEKHÁZ Tudomány, játék, móka Bő másfél évvel ezelőtt döntöttek: megváltoztatják a halasi úttörőház nevét. Egy környékbeli őshonos növényre gondoltak, így lett a nevük: BORÓKA Gyermekház. — Megváltozott a név és megváltozott a program —, szögezi le Szécsényi Mihályné igazgatónő. Hatezer gyermek tartozik hozzánk, közöttük két cserkészcsapat, úttörők, és tudunk egy református ifjúsági olvasókörről is. Valamennyiük számára nyitottak vagyunk! — Mi az, ami alapjaiban módosult ? — Nem képzünk politikai tisztségviselőket, egyáltalán: a politikai tendenciát teljesen mellőzzük. A tehetséggondozást tűztük ki célul, ennek jegyében dolgozunk. Két ifjú segítőtársam van, Kaptás Ibolya és Kardos Mónika, ők készítik a programok felhívásait, plakátot rajzolnak vagy játszóházat vezetnek. — Mi után érdeklődnek a gyerekek? — A legnagyobb az érdeklődés a manuális szakkörök, foglalkozások iránt. Szeretik a főzőszakkört, de a legnagyobb sikere az új Százszorszép-foglalkozásnak van, ahol különféle, kisebb-nagyobb kézügyességet igénylő tárgyakat készítenek. Ennek keretében az esztétikai nevelésre törekszünk. Ezt éppen annyira lényegesnek tartjuk, mint a tűbe fűzés oktatását. . . (Nem egészen értem! Azután az igazgatónő elmondja, akadt egy kislány, aki elmondta: itt, a házban látott először varrótűt!) — Van-c kifejezetten lányoknak való szakkörük? Igen. a Varázstű. Itt kézzel és géppel varrnak a lányok. — Bizonyára kisállatkedvclők is járnak ide ... Nagyon szeretik a gyerekek a természetet, az állatokat, növényeket. Ezért több akváriumunk van, és nemrégen ezért vettünk két papagájt. Ezeket minden délután röptetjük, etetésüket, gondozásukat pedig a hozzánk betérők vállalják, örömmel. Akváriumunk olyan méretű, hogy a Halas környékén ismert fajták kis példányait is el tudjuk benne helyezni', dgy azután abban reménykedünk( hogy néhány halat minden gyermek nálunk fog megismerni, akár szeret majd horgászni, akár nem. A legnépesebb foglalkozásokon negyvenen-ötvenen is összejönnek. Mindig sok az új arc, és ez öröm. • A Boróka egyik akváriuma. • Kaptás Ibolya a szakkörökön készült tárgyak között. Megnézik, mit lehet nálunk csinálni, azután visszajönnek. (Közben két kislány érkezik kézenfogva. Hallották, hogy itt önthettek gipszet társaik a Hébó-játék formáival. Mónika nyomban feláll, viszi őket hébózni.) — Miből tartják fenn a házat? Erre az évre megvan a pénzünk. Hogy mi lesz jövőre? Reményke• Kardos Mónika plakátot készít. • Széchenyi Mihályné igazgatónő. (Straszer András felvételei) dünk, hogy önkormányzatunk is megérti törekvéseink fontosságát, és ad pénzt fennmaradásunkhoz. Vannak táboraink, amiket szeretnénk hasznosítani, szerény összegért bérbeadni. Szóval, hiszünk a munkánkban, abban, hogy mi is képesek vagyunk Halas leendő felnőtt polgárainak gyermekkorát élményekkel gazdagítani. S. K. Árszakértőtlenítés Tiltakozom, kérem. Arszakértőtlenítést akarnak végrehajtani. En mellékfoglalkozásban ármagyarázó is vagyok, így egyértelműen be tudom bizonyítani, hogy ez a lépés igen káros lenne rám nézve, s általában nézve az egész országra. Ad 1.: re ám legalább olyan nagy szükség van, mint az áremelésre (ezt később még részletezem); ad 2.: ha én nem lennék, a lakosság tudatlanságban élne, mert a megbízható, pontos, bár elszomorító információkat nem tudná kellően feldolgozni, nagyon a lelkére venné, s ez búskomorságba sodorná az egész országot; és végül ad 3.: árszakértőt nem lehet árszakértőtleníteni, mert ez Jóból vaskarika, s mivel ez utóbbi axióma, bizonyítása nem kívántatik. Az én legélesebb fegyverem a logika, a szakértelem és a gazdasági kényszer. Az idő most nekem dolgozik: aszály, olajválság Irakkal a középpontban, nem folyik a Barátság, adós, fizess!, veszteséges és szanált vállalatok, munkanélküliség, aprón és cseprőn vitázó parlament, környezetszenynyezés, alacsony felvásárlási árak, magas szintű „rárakódások” . . . Soroljam még? De mindezt meg kell magyarázni a tudatlan és hellyel-közzel bugyutának kinéző állampolgároknak. Például tudniuk kell, hogy a drágább benzinből kevesebb fogyhat, s akkor nem lesz belőle annyi korom. Az útadót már legalább háromszor bekalkulálták a benzin árába, de kérem, azóta a kátyúk is nőttek! Nem szabad az emeléssel megállni. Az alkohol árát azért emeljük mindig, mert legalább olyan méreg, mint a cigaretta. A hús pedig emeli a vér koleszterinszintjét, ami fölöttébb káros. A zöldségfélék és a gyümölcsök azért olyan drágák, mert az nem helyes, ha valaki vegetáriánus, ugyanis akkor nem fogy eléggé a hús. Megromlik vagy le kell értékelni. A tej és a tejtermékek áremelése szintén ebből a logikából fakad, ugyanis ha olcsó lenne, még víz helyett is tejet innának. De a mi országunk nem tejjel-mézzel folyó Kánaán. . . Vagy itt van a kenyér. Azt igazán nem engedhetjük meg magunknak, hogy valaki olcsó árfekvésű kenyérből fedezze a napi energiaszükségletét, mert köztudomású, hogy a kenyér hizlal, az aszály miatt a liszt különben is drága. És egyáltalán: az országban mindenkinek megvan a napi kenyere, nem hiába mondogatják: „A mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. . .” Én a szabad árak mellett vagyok, s ezt észérvekkel el tudom fogadtatni mindenkivel. Szabad állam szabad polgárai! Szabadon dönthettek a demokratikus vásárlás során arról, hogy aznap mit vesztek: tejet vagy kenyeret, esetleg böjtöt tartotok. Visszatérve az alkoholra és a benzinre. Abban is csak logika van, hogy a benzin és a szeszes italok árát szinkronban emelik. Tudniillik ha az előbbi ne táléin viszonylagosan alacsony ár fék vésben kerülne piacra, néhány elvetemült alkoholista átképezné magát négyütemű Trabanttá. Felhajtana kétszer három litert, mert annyit fogyaszt százon. Ismételten kifejezem tiltakozásomat az árszakértőtlenítés ellen. Az nem lenne igazságos, ha engem a jelenlegi korméinyból eltávolítanának, mert nélkülem a kormány nem tudná szakértelemmel és a logika egész fegyvertárával felvértezve emelni az árakat. A dolgokhoz nem értő, botcsinálta árszakértő és ármagyarázó még képes lenne valami egészen más árpolitikát folytatni. . . Saiga Attila ADÓRENDSZER ÉS ERKÖLCS Menekülés a forinttól A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozták az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott. ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsösöket, jutalmazza az erkölcsteleneket. Ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, amit technikai szempontokból a legegyszerűbbnek tart. Ennek klasszikus példája a kamatadó. Ma az ország lakosságának az a fele, amelyik képes megtakarítani, tudja, hogy ezt nem szabad abban a formában tennie, hogy a megtakarított forintját bankba teszi. Pedig erre volna szüksége a gazdaságnak. Ha mégis akadna ilyen naiv ember, azt ezért súlyos adóval büntetik. Van ugyan néhány ország a világon, ahol a kamatjövedelmet adóztatják, de ott a kamat valóban jövedelem. A kamatadó nevetségessé válik azonban ott, ahol a kamat kisebb, mint az infláció. Márpedig nálunk legalább öt százalékkal kisebb. Ez azt jelenti, hogy az a naiv állampolgár, aki forintot takarít meg, és azt bankba teszi, évente elveszti a pénze vásárlóerejének öt százalékát. De az állam ezzel sem elégszik meg, hanem még kamatadót is beszed. Ez jelenleg további mintegy 5 százalék. Még az a szerencse, hogy csak 30 százalékos az infláció, ha nagyobb lesz, még nagyobb lesz ez a sarc* Márpedig nagyobb lesz. A kamatadó azonban marad. Mi lett ennek az ostoba és erkölcstelen adónak a következménye? Az, hogy a megtakarítók feketén devizát vásárolnak, ami után egyrészt eleve nem mínusz öt, hanem plusz öt százalék a reálkamat. Ehhez járul aztán az, ha külföldön teszi bankba, ahol kamatadót sem kell fizetnie. Ezt ma már mindenki tudja, csak a pénzügyi kormányzat vezetői nem. Talán mint magánemberek ők is tudják, és esetleg van is devizaszámlájuk. Nálunk negyven éve nem volt olyan erős a politikában a nemzeti érdekek hangsúlyozása, mint jelenleg. Ezt a politikusok tiszta szívvel teszik. Nem veszik azonban észre, hogy a gazdasági életben ugyanakkor sokkal erősebben ösztönzik az állampolgárok internacionalizmusát. A „Ne becsüld a nemzeti pénzt, gyújtsd a külföldi devizákat” elv érvényesítésére való állami ösztönzés soha nem volt olyan erős, mint manapság. Márpedig nagy adag naivság kell ahhoz, hogy valaki reménykedjen a hazafiság elmélyülésében, ha a megtakarított pénzecskéjével muszáj „világpolgárnak” lennie. Ez a devizavásárlási hullám továbbá féllegális. A kormányzat azonban nem meri ellenőrizni, sőt titkosságát is garantálja, mert ezzel is devizához juthat. Es nem tartja erkölcstelennek, hogy a feketén felvásárolt devizáért maga is jó tíz százalékkal magasabb kamatot fizet, mint a forintot megtakarító naivaknak és tisztességeseknek. A kormányzat talán abban reménykedik, hogy a nép előbb lesz erkölcsös, aztán ebből a kormányzatnak is lesz annyi bevétele, hogy maga is megengedheti magának az erkölcsi normák betartását. Ez a logika azonban hamis. Az erkölcsösségben a kormányzatnak, és annak is mindenekelőtt a gazdaságban kell élenjárnia. Kopátsy Sándor TEREPSZEMLE HAZÁNK KÖZELMÚLT TÖRTÉNELMÉRŐL Új sorozatot indított a Gondolat Kiadó MEGKÉRDEZTÜK A FORDÍTÓT ... A taoista szerelemről és a szexről A közelmúltban tűnt fel a könyvesboltokban egy „szexuális kézikönyv”, amely magasan kiemelkedik a manapság mindent elárasztó szex és pornográfia áradatából. Jolán Chang A tao tanítása a szerelemről és a szexről című könyvét az Arany Lapok Kiadó jelentette meg a kiváló író, Temesi Ferenc fordításában. Megkérdeztük a fordítót, hogy sikeres író létére miért adta a fejét szexkönyv fordítására. — Nem szexológiai kézikönyvről van szó, itt az olvasó az ősi kínai filozófia, a tao tanításával találkozik a testi és a lelki szerelemről. Ez a könyv részletesen leírja az elsajátítható szerelmi technikát is, de közben szemléletet tanít. A lényege: egy filozófia konkrét alkalmazása az egyik legalapvetőbb emberi megriyilvánulásban. És persze költészet: a taóban a szeretkezést költészetként éljük meg, ezt a költészetet nem írják és olvassák, hanem mindenki megélheti. — A könyv férfiaknak szól, mégis végig a nők szerelmi igényeit tartja leginkább szem előtt...- Nincs itt ellentmondás. A taóban a jin (nő) és a jang (férfi) csak együtt létezik. A jang a tűz. a jin a víz. Ebből következik, hogy a férfi a kiszolgáltatottabb. A férfiak romantikusabbak, ők tépik a gitárt éjszaka egy ablak alatt, a férfiak akarják éjszaka a nők nevét lángbctükkel az égre írni. A nők mindig két lábbal állnak a földön. A tao tanítása: mivel a jang a gyengébb, a jint kell növelni, hogy táplálja a jangot. — Az Európában élő kínai szerző bőven idéz könyvében az ősi kínai szövegekből. A gyakorlatiasan célratörő leírás, a szerelmi technika fogalmai is sajátos virágnyelven, költői képekben fogalmazódnak meg. Hogyan sikerült ezt ilyen találóan visszaadni a fordításban? — A kínai nyelv, mivel nehéz, felkeltette a becsvágyamat. Három éve tanulom. Beleszerettem a klasszikus kínai költészetbe és filozófiába. Gyönyörű nyelv! Van-e ilyen szép nyelv a világon, amelyben a férfi es a nő írásjele együttesen azt jelenti: ZZ. o Egy ember életének, egy társadalmi szféra, egy történelmi korszak történéseinek közvetlen tapasztaláson alapuló bemutatására vállalkozik a Gondolat Kiadó új sorozata, a Terep. Terepszemlék a sorozat könyvei, a részvétel, a szemtanúi hitelesség adja az elgondolkodtató témákat, döbbenetes puritánsággal feldolgozva a megélt évekét. Olvasmányos, meditációra késztető gondolatok: mit bír ki az ember, milyen út vezetett a mostani rendszerváltás keserű politikai közhangulatához? A T erep első kötete Kutrucz Gizella írása. Válogatott kö/ügycim címmel. Levelek, értesítők szó szerinti Idézésével telitűzdelt tanulmányában a publikáló közreadja elképesztő nyomozását a politikai, állami vezetők „falazásáról”, a támadhatatlan politikai vezéralakokról. Kutrucz következetes, hajlíthatatlan elvei szerint végigkísér a lesújtó magyar közállapotok elképesztő manipulativ világában, saját életútja a vezérfonal: az illegális pártmunkás, a Szocialista Hazáért érdemérem tulajdonosa, majd kitüntetésének visszavonása, az MSZMP-ből való kizárása az ára a Kádár-rendszer hatalmasságaival való szembeszegülésének egy háborús bűnös körüli titok kapcsán. Pallavicini-Andrássy Borbála kitelepítési és 1956-os naplója az 1951—53, majd az 1956- os időszak történéseit sorolja. A napló írója Pallavicini György őrgrófnak, az egyik legnagyobb tekintélyű magyar arisztokrata feleségének (a „vörös grófnő” Károlyi Mihályné húgának) története. A hatvanadik évét már betöltött, különös humorral, vitalitással, festői ambíciókkal megáldott hölgy különleges korrajza a kötet: sorsa a kastélyi kivételezettségböl a zsclléri nyomorúságba, megaláztatásba, a Tisza menti, besenyszögi számüzettetcsbc vezetett. Olvasmányos, őszinte, képszerűen megrajzolt leírása kitelepítettek és a kulákok sorsáról, az ötvenes évek elejének kínok között megélt éveiről. Braham professzor angol nyelvű munkájának magyar fordítása rövidített kiadásban, viszonylag olcsón került most könyvárusi forgalomba. A magyar Holocaust monumentális mű, első — teljes kiadása nagy könyvsiker volt, de magas ára miatt sokak számára megvásárolhatatlan maradt. A hazai zsidóüldözés történetét olvasva érthetetlenül áll az ember: az elborult elme szadizmusa határtalan! A Holocaust a meg nem érthető tettek —■»történéseinek papírra vetéséről így vall Braham: „Az én dolgom az, hogy kikutassam az igazságot. Megkísérlem megérteni a megérthetetlent". „Nézz vissza haraggal!” mondja Osborne darabjának címével a Londonban élő C'zigány Lóránt irodalomtörténész. Az államosított magyar irodalom 1946 1988 alcímmel megjelent kötetében az elmúlt negyven év tükrét tárja elénk: hogy jutottunk ide. ebbe a lehetetlenül zavaros helyzetbe? Hogyan tört meg Állam bácsi tekintélye, hogyan kerültek sokan a koldulás határára? Olvashatunk az irodalmi tudat manipulálásáról. a kommunista sznobságról, a hatalmat kiszolgáló írástudókról, a személyi kultuszról az elmúlt négy évtizedről sok humorral idézve a 40 év tragikus tévedéseit. A történelem, a politika, a közelmúlt eseményei iránt érdeklődők körében vitathatatlan sikerre számíthat az új sorozat. A Terep előkészületben lévő kötetei: John Dwyer: A test mint csatatér (immunbiológiáról a gyakorló tolmácsolásában), Könezei György: Fogyatékos társadalom (testi cs leki fogyatékokról), Aczél Gáspár: A szabadkömíívesség titkai (1912-ben kiadott könyv új kiadása az újra polgárjogot nyert mozgalomról.) K. M.