Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-29 / 24. szám
4 • PETŐFI NÉPE •1991. január 29. AMERIKAI „TALÁLMÁNY” Vállalkozóképzés vállalkozásban Milyenek lesznek a magyar inkubátorházak? Hogyan működik Amerikában, hogyan működhetne itthon - egyáltalán: mi is az az inkubátorház?- Ezekre a kérdésekre sokkal többen voltak kíváncsiak Kecskeméten, mint azt az e témával foglalkozó egynapos képzés szervezői gondolták. Ugyanis kétszer annyian jelentkeztek az amerikai szakemberek előadásának meghallgatására, mint amennyi erről szóló értesítést, meghívót a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Hivatal (újabban: központ) elküldött. Ez egyébként lehet jó jel is, hiszen a résztvevők csupa olyan szakemberek voltak — oktatási intézmények, bankok, önkormányzatok, biztosítószervezetek stb. képviselői —, akik segíthetik, támogathatják az inkubátorházak létre-' hozását, működtetését. Más kérdés, hogy lesz-e erre módjuk, alkalmuk. Vagy szándékuk hozzá. Meglepő eredménnyel működnek A Kansas állambeli Pittsburghben, 1975 és 1982 között az acélipar összeomlása miatt tömegesen Váltak munkanélkülivé az emberek. S mivel több generáció dolgozott alkalmazottként ebben az ágazatban, az ott élőkben nem alakult ki a vállalkozási készség, de még csak az önállósulási szándék sem. Pedig, nem lévén más ipar a környékben, nem volt más választásuk, mint hogy a saját lábukra álljanak. De hogyan? — merült fel a kérdés. Ilyen körülmények között született meg az inkubátorház, azaz a vállalkozóvá válást segítő intézmény létrehozásának ötlete. Sokan, akik ebben partnerek lehettek volna, közülük is elsősorban a bankszakemberek, szkeptikusan vélekedtek az elgondolásról, s távol tartották magukat tőle. Nélkülük is megvalósították, akik hittek benne. De még őket is meglepte az intézmény hatékonysága, ami idővel egyértelműen bebizonyosodott. Amerikában az'induló kisvállalkozásoknak általában 50-80 százaléka tönkremegy az első egy-két évben, az inkubátorházból stártoltaknak csupán az öt százaléka fut . zátonyra. Erre már á hitetlenkedők is felfigyeltek, s idővel ki-ki hozzátette a maga tégláját az újabb és újabb inkubátorházakhoz. Persze, csak képletesen, hiszen az ilyen intézményeket többnyire kész épületekben hozzák létre. Megvásárlását, felújítását, s később az üzemeltetését például a bankok kedvezményes hitellel segítik. Az Önkormányzatok is hozzájárulnak, amivel tudnak: ajándékba adják a telket, vagy éppen jelképes - - egyszázalékos! — kamatra a kölcsönt stb. Még a különböző szakszervezetek is segítenek abból a megfontolásból, hogy a kicsi vállalkozások idővel nagyüzemmé nőhetik ki magukat, s dolgozóik szakszervezeti tagokká válhatnak. Az első ilyen intézmény megalakítása után egymásfél évre nagy lendületet vett az ügy, és a vállalkozóképzés rövid idő alatt, mondhatni, iparággá nőtte ki magát. Vállalkozásnak sem rossz (még mindig az amerikai tapasztglatról van szó), gazdasági, társadalmi haszna pedig egyértelmű. Hiszen azok, akik az intézmény segédletével önálló tevékenységbe kezdenek, önmaguk foglalkoztatásáról gondoskodnak, sőt, előbb vagy utóbb másokat is foglalkoztatnak, olyan munkát folytatnak, amire igény van (különben nem élnének meg), és nem a munkanélküli-segélyen levők, hanem az adófizetők l számát gyarapítják. Azóta a világ legkülönbözőbb országaiban működnek inkubátorházak, amerikai mintára. Oktatnak és szolgáltatnak A tipikus amerikai történetet megjelenésre is tipikus amerikai (szőke, hátrafésült hajú, kék szemű, ragyogó fogsorú) szakember,' Robert A. Meeder, a jűttsburghi kisvállalkozásokat menedzselő szervezet elnöke előadásában ismerhették meg á kecskeméti program résztvevői. A vendégelőadó elmondta a/J is: a menet közben elkövetett hibákból levonták a tanulságokat, s mindezt most készen nyújtják át nekünk, magyaroknak. Az inkubátorházakat általában régi, elhagyott épületben (volt üzemben) érdemes kialakítani: így gyorsabb és olcsóbb. De nem szabad az átalakításra nagy gondot fordítani, mert arra idő előtt elmegy a sok pénz, energia,’s maga az ügy megfeneklik. El kell indítani, s menet közben sok mindent meg lehet csinálni. Lényeg, hogy legyenek az épületben kisebb-nagyobb szobák, termek a vállalkozók munkájához, az oktatáshoz, s a nyújtandó szolgáltatáshoz: könyveléshez, nyilvántartáshoz stb. Tapasztalatból tudják most már azt is, hogy nem annyira a vállalkozásnak, mint inkább a vállalkozónak kell nagyobb figyelmet szentelni a képzés ideje alatt. Eleve azt nagyon megnézik, kit vesznek fel az intézménybe, alaposan kikérdezik az elképzeléseiről, pénzügyi és üzleti tervet készíthetnek, s két hónapig ismerkednek vele, mielőtt döntenek, hogy hajlandók-e menedzselni. Kereskedőkkel nem foglalkoznak, csak olyan tevékenységre készülőkkel, amely tevékenységek a gazdaságot fellendíthetik. A kecskeméti program résztvevői gondolatban azonnal megpróbálták a hallottakat hazai körülmények közé helyezni, s ezt meg is beszélték az előadás szüneteiben. Szerencsére, a vendégek egy kukkot sem tudtak magyarul, különben azt hihették volna, hogy az általuk mondottakon gúnyolódnak hallgatóik. Pedig csak azt találgatták, hogyan lehetne nálunk kevés gonddal építkezni, kitől lehetne egyszázalékos kamatra kölcsönt kérni, ajándékba telket kapni, s hogy például a magyar szakszervezetek mivel segíthetnék az inkubátor házakat. És, persze, az is szóba került, milyen készséggel, képességgel kell rendelkezzen nálunk a vállalkozó, ha a hitelkamatok, az adó, a társadalombiztosítási járulék, meg az infláció miatt nem akar tönkremenni. Egy ilyen fölvetésre azt mondták az amerikaiak, hogy ismerik a magyar körülményeket. De nehogy azt higgyük, hogy náluk könnyebb a vállalkozóknak. Ott egymást győzik le, a kemény versenyben vérzik el nagy részük. Bele kellene vágni Az inkubátorházak megteremtésének is rengeteg akadálya van Magyarországon, de ezek nem leküzdhetetlenek. Az elméletet már jól ismerjük, sőt, már szervezkedünk is a megvalósítás érdekében. Ehhez pénzforrást is teremtettünk (kerestünk). Máris három alapítvány áll rendelkezésünkre ilyen célra. Ezek közül az egyik a Seed elnevezésű (színtiszta magyar szervezet), amely az amerikai előadókat meghívta (ügyvezető igazgatója és menedzsere is elkísérte a vendégeket Kecskemétre). Mindehhez pénz külföldről is lenne, csak éppen nem tudjuk, hogyan lehetne hozzáférni, illetve még nincs mire felhasználni. A jelek szerint Bács-Kiskun megyében a legelőrehaládottabbak az előkészületek ebben. Dr. Vargáné Verasztó Jolán, a megyei munkaügyi központ vezetője erről is tájékoztatta a résztvevőket. Elképzelések szerint a rendszert a Bács-Kiskun Vállalkozási Alapítvány segítené anyagilag (központi pénzből), a munkaügyi központ irányítaná. A tréningcentrumban — a régi pártiskolán — folyna az oktatás, az inkubátorházban vagy -házakban (valószínűleg elhagyott laktanyában) kapnának helyet a képzés résztvevői. Lévén megyénk mezőgazdasági,' agrártréningcentrumot és mintagazdaságot is szeretnének létrehozni. Profitos és non profitos inkubátorházak működnek majd Magyarországon. Mindkettő pénzért vállalkozik ugyan, de az utóbbi a tevékenységbe köteles fektetni a hasznot. Működésűket a különböző alapítványok is segítik, ez nyilván a részvételi díjat is csökkenti. Megyénkben az Agrober—Agrofer vállalkozott „saját szakállára” ilyen intézmény létrehozására. Használaton kívül helyezett épületükből alakítják ki az inkubátorházat. Almási Márta ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA:________________ Alapítvány kisdiákok javára — Az általános iskolának olyan ismereteket kell adnia a tanulóknak, hogy jól megállják helyüket a középiskolában — kezdte a beszélgetést dr. Szappanos Albert, a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola igazgatója. — Nyomban hozzáfűzöm: a tantervet még jobban az élethez kell igazítani, mert igaz az a latin mondás: „Az élet-' nek, s nem az iskolának tanulunk”. Minden változtatáshoz azonban pénz kell. S ezt az okta. tásügyben egyre nehezebb megszerezni. Változtatni valóban szükséges, hiszen a munkahelyek modernizálódnak, s egyre nagyobbak a középiskolák követelményei. Nemcsak az elméleti, hanem az úgynevezett gyakorlati tárgyakban is nagyobb jártasságot kívánnak. Ezért alakították ki a Zrínyi-iskolában a számítógépparkot, ahol nemcsak hobbinák számító személyi, hanem IBM-kompatíbilis számítógépek is találhatók. A technika tantárgy tanításának reformja még várat magára, de ebben az iskolában erre nem vártak; a tantestület tett annak érdekében, hogy ezt központi akarattól függetlenül megvalósítsák. ~r- Kialakítottunk egy tankonyhát és egy varrószobát, ahol á felső tagozatosok a* technika tantárgy kéretében háztartási — főzési és varrási — ismereteket szereznek. Megtanulnak főzni, mosogatni, varrni, kötni. Kiscsoportos foglalkozás keretében az osztály egyik fele varr, a • Zöldi Kovács János tanár az 5/a osztály tanulóinak munkáját ellenőrzi. Itt a „felelet” eredményességet a tanulók megeszik. A sajtos rolád — amit ez alkalommal készítettek — valóban finom volt. másik főz. A konyhában háromtagú csoportnak kell elkészítenie az ételt. Ezek olyan alapismeretek, amelyek nélkül ma már aligha lehet útján! engedni egy fiatalt. Nem mesterszakácsokat, szabászokat képezünk, de arra próbáljuk megtanítani a gyerekeket, hogy tudjanak felvarrni egy gombot, megfőzni egy egyszerű ételt. Az ételek elkészítéséhez szükséges nyersanyagot jórészt a szülők adják, de kaptunk segítséget a baromfi-feldolgozó vállalattól, az Univer ÁFÉSZ-től és a vendéglátó vállalattól is. A konyha kialakítása — ahol villany- és gáztűzhely, hütő- és fagyasztóládák, villanybojler található — négyszázezer forintba került. Ezt a nem kis pénzt egy pályázat útján, bizonyos átcsoportosítással, több vállalat segítségével sikerült összegyűjteni, s ebben a tanévben a tankonyha már az oktatás célját szolgálja. A szülői munkaközösség alapítványt hozott létre, amelynek az a célja, hogy javítsa az iskola működőképességét, lehetővé tegye a kisdiákoknak: szerezzék meg azt a tudást, ami az élethez szükséges. G. G. AZ OSZTRÁKOK FÉLNEK Veszélyt jelenthet-e számunkra a szlovákiai atomerőmű? Az utóbbi időben két kisebb tűzeset is előfordult csehszlovák atomerőmüvekben, Dukovanyban, illetve a magyar határtól mintegy 60-70 km-re levő apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice-i) atomerőmű egyik blokkjában. Ezek, szerencsére, nem jártak semmiféle nukleáris következménnyel, ám különösen a bohunicei üzemzavar mégis nyugtalanította a környéken élőket és a szomszédos országok lakosságát. Ráadásul erről az erőműről köztudott, hogy nem éppen a legkorszerűbb technológiákkal, a mai biztonsági előírásoknak megfelelően építették és üzemeltetik. Emiatt az osztrák kormány korábban a szlovákiai atomerőmű bezáratásáért lépéseket is kezdeményezett. Franz Vranitzky osztrák kancellár jelezte Marian Calfa csehszlovák miniszterelnökhöz intézett levelében: az osztrák lakosságot aggasztja a két ország közös batátához közeli atomerőmű működése és akár több milliárd schilling értékű támogatással — ezen belül elektromos energia szállításával is — hozzájárulna az apátszentmihályi erőmű bezárásához, és a kieső áramtermelés pótlásához. Mi erről a magyar szakemberek véleménye? Valóban akkora veszélyt jelent-e a szomszédos országban működő atomerőmű? Kérdéseinkre Ördögh József, az Országos Atomenergia Hivatal vezetője válaszolt. — A szlovákiai atomerőmű kétkét különböző műszaki és biztonsági színvonalú blokkal üzemel. Ismereteink szerint az osztrák aggodalmakat elsősorban a két régebbi, WER típusú (szovjet) blokk váltotta ki. Ezek kétségtelenül elavultak, s a mai biztonsági előírások ilyenek üzembe helyezését már nem engedélyeznék — mondja Ördögh József, ám hozzáteszi: Arról azért nincs szó, hogy ezek ne lennének megfelelő mértékben biztonságosak, hiszen megépítésük idején is gondosan kidolgozott és ellenőrzött szabványokat kellett betarta-' ni. Napjainkra azonban alaposan megszigorították az atomerőmű• • Az Öböl-válság nyomában — gazdasági hanyatlás Az Öböl-háború kitörése súlyos csapást mér a világgazdaságra, amely amúgy is a lassulás aggasztó jeleit mutatja a nyolcévi töretlen fellendülés után összegzi szakértők véleményét a Reuter brit hír• ügynökség. Az üzleti bizalom már most is hanyatlóban van, s 1991 gazdasági növekedése végső soron lényegesen kisebb lesz az előrejelzések többsége áltál jövendőiméi véli a londoni Nomura kulatóintézét. Az üzleti élet zsugorodó bizalmának hanyatlása legszembeötlőbb az Egyesült Államokban, ahol az Öböl-válság máris recesszióba taszította a gazdaságot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egy hónapon belül hátra arcot kényszerült végrehajtani az amerikai gazdasági konjunktúrára vonatkozó előrejelzésében, oly mértékben megváltozott egyik napról ti másikra a fogyasztók és a vállalatok magatartása az Egyesült Államokban. Ha az emberek bizonytalannak érzik a jövőt, kevesebbet költenek, ami a/.eladások, a beruházások csökkenését, a munkanélküliség növekedését vonja maga után. A kontinentális Európát és Japánt ei az ördögi kör még nem ragadta magával, ám ezek is egyre sebezhetőbbek. A már idézett Nomura szakértői szerint nem lenne meglepő, ha például Olaszország és Spanyolország recesszióba süllyedne 1991-ben. A francia gazdaság növekedése jelentősen lelassult az Öböl-válság kitörése óta, s a legfrissebb statisztikai adatok még az NSZK-ban is a konjunktúra lendületvesztéséről tanúskodnak. Az olajárak magasba szökése csökkentené a növekedést Nyugat-Németországban és lassítaná a talpra állást a volt NDK területén .- véli a DIW berlini gazdaságkutató intézet. Az OECD számítása szerint a kőolaj minden 10 dolláros emelkedése 1 százalékpontos csökkenéstokozna a fejlett országok gazdasági növekedésében az első évben, ami elegendő lenne ahhoz, hogy recesszióba taszítsa országok sorát és milliókat fosszon meg munkahelyétől. (Reuter) vek részére előírt biztonsági követelményeket. Ebben a környezetvédelmi mozgalmak is szerepet játszottak. De a régebbi blokkokkal azonos típusokat még több országban használnak, nemcsak a Szovjetunióban, hanem például Bulgáriában is. A félreértések eloszlatására szeretném hangsúlyozni: ezek egyike sem „csernobili” típusú! A csernobili blokkoktól eltérő rendszerűek, azoknál korszerűbbek. Bár az is igaz, hogy a mi paksi erőművünk biztonsági színvonalát nem érik el. — És ha üzemzavar következik be egy ilyen — Magyarországhoz közeli — erőműben? Érintheti egy ilyen baleset hazánk lakosságát? — A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt érvényben van két egyezmény a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítésről, illetve a szükséges segítségnyújtásról. Hazánk mindkettőhöz csatlakozott. A gyors értesítés kötelezettségét vállalók minden nukleáris balesetről, amely más országokat veszélyeztethet, haladéktalan és a védelmi intézkedések meghozatalához elegendő részletességű tájékoztatást adnak egy nemzetközi ügyeleti rendszer révén. Ennek működését hazánk vonatkozásában is rendszeresen ellenőrzik. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársasággal pedig éppen a múlt év szeptemberében született egyezmény arról, hogy a két fél közvetlenül is értesíti egymást a környezetet esetleg veszélyeztető atomerőművi üzemzavarokról, továbbá azokról, amelyek a másik ország lakosságában aggodalmat kelthetnek. — így működött ez a rendszer a január közepén bekövetkezett bohunicei tüzeset során is? — így, és azonnal megtudhattuk, hogy nukleáris veszély, szerencsére, nem volt. A nem létfontosságú rendszerek villamosenergia-ellátását szolgáló elosztósinek helyiségében keletkezett a tűz, amit az erőmű tűzoltói azonnal eloltottak, és a reaktort a tűz észlelésekor nyomban le is állították. Zárójelben jegyzem meg: erre a leállításra óvatosságból, az üzemviteli előírások miatt volt szükség. Ha komolyabb az üzemzavar, akkor automatikusan leállítja az ellenőrző rendszer az erőművet. A tűz következtében egyébként sem áz erőművön belül, sem pedig a külső környezetben nem észleltek radioaktív szennyeződést. Ezt a többszintű magyar ellenőrzési rendszer mérései is igazolták. A honvédség, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Központi Fizikai Kutató Intézet és a polgári védelem keretében működő szervek a határ mentén — fokozott gyakoriságú — méréseket végeztek, de nem észleltek eltérést a normális értékektől. — Azért a hazai lakosság nyugodtabb lenne, ha nem .lenne a szomszédságban ilyen korszerűtlen atomerőmű. — Kétségtelen, hogy él egyfajta félelem a lakosság körében. X bohunicei atomerőműben már eddig is több intézkedést tettek a biztonság növelésére. Jelenleg is folyik — nemzetközi szakértők részvételével — az erőmű biztonságának felülvizsgálata a további tennivalók meghatározása érdekében. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek eredményeként olyan megnyugtató megoldás születik, amelyik eloszlatja a lakosság aggodalmát. Schölfer Jenő