Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-04 / 3. szám
1991. január 4. • PETŐFI NÉPE • 3 A mélyhűtött könyvtár Dunapatajon önállósulnak az intézmények A legutóbbi önkormányzati ülésen a községi intézmények önállósulásáról is tárgyaltak a dunapataji honatyák. Az általános iskolák és a művelődési központ vezetői indítványozták a képviselőknek, hogy szeretnék maguk beosztani azokat a forintokat, melyeket az önkormányzat biztosít számukra a költségvetési keretből. Hogy mi adott okot az elkülönülési szándékra, arról elsőként Vajda Lászlóné könyvtárossal beszélgetünk. — Az utóbbi két évben borzalmas állapotok uralkodnak nálunk. Hetente csak két alkalommal tudunk fűteni, hétfőn egész nap, csütörtökön csak délig. Az lenne az ideális, ha elszakadnánk a művelődési háztól, mert a közösködésnek így nincs értelme. Nézetem szerint: az önkormányzat a művelődési házat képtelen fönntartani. Annyira megromlott az épület állaga, hogy egy kiadós tatarozás elkerülhetetlen. Már az építés idején túllőttek a célon, túl nagy ez a ház. — Fűtés híján képtelenség olvasóimat megtartani. Annyi mindent lehetne csinálni a középiskolásokkal, a kisebbekkel. Itt a szünet és didergünk. Szerencsétlen gyerekek nem tudnak a községben hova menni, mert nincs egy hely, ahol értelmesen töltenék a szabad idejüket. Pedig a szülők nagyon szeretnék biztonságban tudni a fiatalokat. Hogy legyen egy meleg hely, ahol meghúzhatják magukat, művelődhetnek. Szó ami szó: a dunapataji könyvtárosnak nem kell bajért a szomszédba mennie. Nem marad hátra más, minthogy valamiféle vállalkozásokba kezdenek. A művelődési ház elindult ebbe az irányba, a könyvtár azonban csak reménykedhet a közös fedél alatt. Az állami és zenei iskolák szintén leráznák- a közvetlen gazdasági kapcsolódást, jobban éreznék magukat köldökzsinór nélkül. Hogy milyen eséllyel indulhatnak, azt már Maár Ferenctől, a dunapataji önkormányzat gamesz-vezetőjétől kérdeztük. — Az önkormányzat a központi iskola és a művelődési ház önállósodási kérelmét jóváhagyta. A zeneiskolában egyelőre nem biztosítottak a személyi feltételek, bár az elvi engedélyt ők is megkapták. Ez az önállóság annyit jelent, hogy minden intézmény megkapja a költségvetésből rá eső részt, és saját számlaszámmal és könyveléssel maga gazdálkodik belőle. A költségvetésekről a január 17-ei ülésén dönt majd a képviselő-testület. Nincs tehát akadálya, hogy saját maguk döntsenek sorsuk fölött a község intézményei. A könyvtár ügyében csupán egy döntés látszik célszerűnek: ha minden marad a régiben. A jelenlegi állás szerint értelmetlen lenne az egyszemélyes intézményt ilyen értelemben önállósítani — summázhatjuk Maár Ferenc véleményét. Mi pedig csak abban reménykedhetünk, hogy az iskolások didergésének feloldására előbb-utóbb születik majd valamiféle megoldás. Egyelőre a hidegűzés legbiztosabb jelét abban látják: hogy kitavaszo-BENZIN, BENZINÁR Palotás János: a kormány életveszélyes hazardírozásba fogott (Folytatás az 1. oldalról) volt. Vagyis a benzin árában az adó mértéke nem 8, hanem 13 forinttal nő, 33 forintos adómérték esetén — mondta. „Amit igazán veszélyesnek ítélek ezzel kapcsolatban, hogy a kormány a parlamentre hárítja a felelősséget. A társadalmi elégedetlenség e kérdés kezelésével kapcsolatban óriási, ezt jól mutatják a már megélt események. Csakhogy most már nemcsak a kormány, hanem az Országgyűlés is az elégedetlenség célpontja lehet” — összegezte végül véleményét Palotás János, a VOSZ elnöke. Noha még nem ismeretes, hogy a parlamenti adóemelés következtében mennyivel drágul a motorbenzin fogyasztói ára, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kidolgozta üzletpolitikai stratégiáját. Zsengellér István vezérigazgató ennek lényegéről az MTI kérdésére elmondta, hogy a jövőben minden tekiptetben a piaci árakat kívánják követni. így figyelemmel kísérik az osztrák, a szlovák és a jugoszláv olajfinomítók árait, hogy az OKGT által felszámított nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak azokkal összhangban legyenek. Ez azért lényeges, mert ha a magyar finomítók magasabb áron dolgoznak, mint a szomszédos országok feldolgozóüzemei, akkor a liberalizáció adta lehetőséggel élve a magyar olajimportőrök minden bizonnyal külföldön dolgoztatnák fel a kőolajat, s hoznák be a motorbenzint. A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az Áfor-kutak szeretnének versenyben lenni az egyre erősödő konkurenciával, s ezért havonta követik majd a világpiaci árak mozgását. Ez természetesen nemcsak áremelkedést, hanem -csökkentést is jelenthet. Még az idén szeretnék a töltőállomásaikon a kútfejek mechanikus számlálószerkezetét korszerű elektronikusra átcserélni, mert így még gyorsabban lehetne az árakat követni. Mint mondta, Olaszországban kéthetente, Németországban pedig még ennél is gyakrabban változnak a benzinárak. Végezetül hangsúlyozta: az OKGT nem szeretné, ha a liberalizáció bevezetését követően sokkoló benzinárak alakulnának ki Magyarországon, de a parlament által jóváhagyott megemelt fogyasztási adót kénytelenek a fogyasztókra áthárítani. Emelkedik a külföldre feladott levelek postai díja A Magyar Posta Vállalat az MTI útján közli, hogy 1991. január 7-étől átlagosan 50 százalékkal emeli a külföldre feladott levélpostai küldemények díjait. Ennek megfelelően a 20 grammos levelekre az eddigi 20 forint helyett 30 forint értékű bélyeget kell ragasztani. A képes levelezőlapok díja 14 forintról 20 forintra emelkedik. A külföldre szóló, ajándékküldeményeket tartalmazó kis csomagok díjai az átlagosnál kisebb mértékben emelkednek, a 2 kilogrammos kis csomag díja 200 forintról 220 forintra változik. Továbbra is belföldi díjszabás szerint kell díjazni a szomszédos országokba, valamint a Bulgáriába és Lengyelországba szóló 20 grammos leveleket és levelezőlapokat. Január 7-étől emelkednek — a papíripari termelőiár-változások miatt — egyes, postán árusított értékcikkek: levélpapírok, borítékok, postai egységdobozok árai is. (MTI) Termelési sikerriport Straszer András képeinek tanúsága szerint sikeresen befejeződött a tavalyi telefontermés betakarítása. Mind a szabadföldi, mind pedig a fólia alatti kagylók szépen fejlődtek és így átlagon felüli terméshozammal dicsekedhetnek a készüléknevelők. Az egész éves megfeszített munka meghozta gyümölcsét. A telefonok immár készek arra, hogy bekerüljenek a gazdaság körforgásába: vonalra várnak. (S. A.—H. Z.) Nem a kicsiknek, a nagyoknak kedvez Az Egzisztencia Alap egyelőre illúzió Óriási a várakozás az Egzisztencia Alap révén juttatott hitelek iránt. A hitelkonstrukciót szabályozó jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben, ám egyelőre a vállalkozóknak nincs lehetőségük a hitel felvételére. Az E-Alapot az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda (OKI) kezeli. Csanády Ágnes, az iroda helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta: várhatóan legkorábban január végén lesz mód arra, hogy a kereskedelmi bankoktól E-hitelt vegyenek fel a vállalkozók. A Magyar Nemzeti Bank, az Állami Vagyonügynökség, a Pénzügyminisztérium és az OKI megállapodása alapján a kereskedelmi bankoknak szóló ajánlat elkészült, azokat már el is küldték az érintetteknek. Napokon belül eldől tehát, hogy melyek azok a kereskedelmi bankok, pénzintézetek, amelyek részt vállalnak az akcióból. Mint az iroda helyettes vezetője hangsúlyozta: a kereskedelmi bankok számára nem nagy haszonnal járó hitelkonstrukcióba való bekapcsolódás iránt vélhetően mégis azért nagy az érdeklődés, mert ily módon a hitelkihelyezéssel egyidejűleg széles körű vállalkozói réteg pénzforgalmát, számlavezetését végzi a bank, s az már jó üzlet. Az első visszajelzések máris megérkeztek: az OTP, a Posta Bank, a KHB jelezte, hogy be kíván kapcsolódni az E-hitel folyósításába. Korábban gondot okozott, hogy az iroda szűkös létszáma nem elegendő az E-Alap kezelésére. Az eredeti tervek szerint a bankok nem vizsgálták volna a kérelmezők hitelképességét, csupán az iroda ajánlására, automatikusan folyósították volna a kölcsönt. Ez most oly módon változott meg, hogy a pénzintézetek végzik az elbírálást és az iroda másodfokon dönt, amennyiben a pénzintézet elutasítja a kérelmezőt. Erre azonban várhatóan a gyakorlatban kevés példa lesz, hiszen a hitelt igénylőnek joga van arra, hogy amennyiben az egyik bank elutasítja kérelmét, másikhoz forduljon. Az pedig nem valószínű, hogy több pénzintézet véleményétől eltérően az Országos Kisvállalkozó Fejlesztési Iroda mégis viseli a hitel teljes kockázatát. , Az Egzisztencia Alap hónapok óta lázban tartja a vállalkozókat, ám úgy tűnik, egyelőre a felvétele illúzió - mondotta Szabó Tibor, az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnökc. Mint hangsúlyozta: a szövetség határozott véleménye szerint az E-Alap nem pótolja a kormány vállalkozásbarát politikáját. Eredetileg az E-Alap széles körű igénybevételi lehetőséget ígért, ezt az iparosság nagy örömmel és várakozással fogadta. Az azonban máris látszik, hogy a szigorú feltételrendszer miatt igen kevesen jutnak majd ily módon újabb forrásokhoz. Szabó Tibor kifejtette azt is, hogy a kisiparosok érdekvédelmi szervezetének jelenlegi ismeretei szerint a bankoknál egyelőre nem egységes a hitelelbírálási rendszer. Ez pedig ugyancsak akadálya annak, hogy az E-Alap a vállalkozóknak valódi gyors, megnyugtató segítséget adjon. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány csak közvetve kapcsolódik az E-Alaphoz. Mint azt Varga Zoltán, az alapítványt kezelő iroda munkatársa elmondotta: a vállalkozások támogatását célul kitűző iroda főként a már megvásárolt állami tulajdon felszereléséhez, képes hozzájárulni. Az érdeklődés óriási, ám félő, hogy mire az E-hitel gyakorlati folyósítása megkezdődik, kimerül az alapítvány anyagi kerete. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány forrásaiból az utolsó, harmadik részt, 1,7 milliárd forintot, a napokban adták át a hitelt folyósító tizenegy kereskedelmi banknak. E bankok a forrást sajátjukkal kiegészítve, így január 7-étől összesen 3,5 milliárd forintos hitelkerettel állnak a vállalkozók rendelkezésére. Félő, hogy az E-Alap csak lehetőség marad, gyakorlati haszna kevés mondta Károlyi Miklós, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ úgy véli: a pénz- és adóügyi szabályozók megváltoztatása nélkül a magántőke kialakításának ez a módja nem lehet sikeres. Mivel a hitel nem a meglévő vállalkozások „felfűtésére” szolgál, hanem új tevékenységek indítását célozza, a VOSZ tagjait az E-Alap kevéssé érinti. A mostani gazdasági körülmények, a munkanélküliségtől való félelem számos olyan állampolgárt is vállalkozásra kényszerít, aki nem rendelkezik kellő tapasztalattal. Támogatásukra éppen ezért a VOSZ elengedhetetlennek ítéli a különféle kedvezményes hitelkonstrukciók mihamarabbi bevezetését. A kiskereskedők ugyancsak csalódottak amiatt, hogy egyelőre nem élhetnek az E-Alap nyújtotta pénzfelvételi lehetőséggel. A magánkereskédők már nagyon várják, hogy a kisvállalkozói iroda megkösse a szerződést a bankokkal, s így mielőbb hozzájuthassanak a kedvezményes hitelhez. A Kisosz becslése szerint a 45 ezer magánkereskedő mintegy negyede számít az E-Alapra. Munkanélküli MHSZ-titkár volt a fegyveres benzinkútrabló Az új esztendő első meglepetését Baka Péter 24 éves recski lakos okozta az egri rendőrkapitányságon: január 1-jén, 11 órakor azzal jelentkezett az ügyeletén, hogy kéri az őrizetbe vételét, mert 1990. február 5-én ő rabolta ki a budapesti, XIII. kerületi, Dagály utcai benzinkutat. Az esetről annak idején bő terjedelemben számolt be az írott és az elektronikus sajtó; melegítőbe öltözött, fején bukósisakot viselő férfi pisztollyal kényszerítette a benzinkút kezelőjét a 45 ezer forintnyi bevétel átadására. Baka Péter, amint előzetes meghallgatása során elmondta, a rablás elkövetése idején munkanélküli volt, de társadalmi munkában ő látta el a recski MHSZ-titkár feladatait. így juthatott a rabláskor használt mem sportpisztolyhoz. A pénzre szorító adósságainak kifizetésére volt szükség — a rablással szerzett pénz ehhez azonban kevés volt. Érdekessége az esetnek, hogy Baka Péter a rendőrségen való jelentkezése időpontjában már állásban volt: egy Recskhez közeli, kiürített katonai laktanyában teljesített szolgálatot, polgári fegyveres őrként. A Dagály utcai rablás körülményeiről olyan pontos részletekkel szolgált, hogy Egerben őrizetbe vették, majd átadták az ügyben területileg ilietékes Budapesti Rendőr-főkapitányságnak. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság illetékesei a csütörtökön tartott sajtótájékoztatón elmondták, hogy Baka Péter önkéntes jelentkezését valószínűleg félelem motiválta, a rendőrségi őrizetbe vétel menekülést jelentett számára.
