Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-25 / 21. szám

1991. január 25. • PETŐFI NÉPÉ • 3 * Ordason nagy terveket szőnek Séta a megye legifjabb polgármesterével- * Ordas, ez a Duna-parti kis település, a szomszédok hálójában vergődik. Határát Úszódhoz csapták, az ottani téesz a „gazda”. Amolyan távolsági hódítás. Fiatalok ugyan még maradtak, de a hatszáz fős lakosság kevesebb, mint fele az aktív dolgozó. Amúgy vegyes benyomást kelt a falu, új házak is sorakoznak, de több a régebbi, a tipikus parasztporta. A község kiemelkedő nevezetessége, a Rá­kóczi fejedelem emlékét őrző hatalmas, vénhedt tölgy még bírja magát. Mint már annyiszor, tavasszal lombosodásba kezd. Megért néhány száz esztendőt, a történelem zivata­raival. Most legutóbb a csöndes forradalmat. Ennek a szelével érkezett Szabó Zsolt polgármester, a huszonhat éves helybéli pedagógus. Mint MDF-tagot választották meg. Vele indulunk falusétára. — Hogy mit örököltem? Egy szívemhez nőtt falut, ahol minden­ki ismer, hiszen idevalósi vagyok. Csak az a baj, hogy Ordas már nem a régi. Mert még emlékszem arra, hogy itt élet volt, gazdasági virágzás, kibontakozó igyekezet. Mindezt gúzsba kötötte a téeszesí­­tés, az egybeolvasztások. így vesz­tette el Ordas fokozatosan az önál­lóságát — legalábbis gazdaságilag. Hát most ezen szeretnénk változ­tatni. Talán álomnak tűnik, de én hiszek benne, hogy megvalósul. Ahogy végigballagunk a főut­cán, úgy középtájt csinos magán­ház: vegyesbolt cégérrel. Hiába, a magánszféra erőre kap itt is, a ke­reskedelemben már bontogatja szárnyait, az itteniek legnagyobb örömére. Komfortosodik a falu, az árukínálatban már versenyhelyzet van. — Tudja, itt régebben virágzó kertészkedés folyt. Mellettünk a Duna, hetente többször hajóval jöttek a kofaasszonyok. Az ordasi újkrurpplinak híre volt szerte az országban. Most se kofaasszony, se hajó, — de még újkrumpli se. Nincs föld, amit művelhetnének. A dunai szigetet is tönkretették, kivágták a hatalmas fákat, a gyü­mölcsösök az enyészeté lettek. Az ittenieknek kedve volna újból bir­tokba venni a jövedelemforráso­kat, mi ebben támogatjuk őket. Bár mindez álomnak tűnik, a re­ményt nem adjuk föl: előbb-utóbb megszületik a földtörvény. Ha az útvi­szonyok lehető­vé tennék, a Duna-partra vennénk. az irányt, megcso­dálni, , miféle gazdag termé­szeti kincstárat kínál a sziget és környéke. De hogy nem tehet­jük, inkább „el­méleti síkon” folyik tovább a diskurzus. — A falusi turizmus kifej­lesztésének jó alkalmat kínál a környék, a helybeliek haj­lanának is rá. Sok lehetőség rejlik a vidék­ben, csak fel kell fedezni, ki kell használni. A jövő ennek kedvez. Min­den bizonnyal mérséklődik az elvándorlás is. A városi élet most nem hívo­gató . .. — Polgár­­mester úr! Ügy látom, szívén viseli a falu sor­sát. Távoli ter­veket szövöget, fiatal korának köszönhetően ideje is van, hogy megvalósítsák azokat. Mik lesznek az első lépések, mi most a közvetlen feladat? — Néhány átszervezés. Például az öregek napközi otthonában. Aránytalanul sok az alkalmazott. Szóval lesznek áthelyezések. Szá­mítok arra is, hogy ellenezni fogják. Szeretnénk a pénzünkkel optimáli­san gazdálkodni. Szeretnénk a kö­zösség összetartó erejét növelni, az érdekazonosságon alapuló csopor­­tusulások létrehozásával. Például gazdakört, kulturális egyesületet, meg ilyeneket... Remélem, a vidé­ken is egyre terebélyesedő démok­­rácia megfelelő táptalaja lesz ezek­nek a mozgalmaknak. Én hiszem, hogy Ordas újra virágozni fog. Zs. K. I. OLVASÓI ÉSZREVÉTEL NYOMÁN Amíg nincs költségvetés, pénz sincs Egyik kecskeméti olva­sónk a következőket közölte velünk: „Kisfái lakói és hob­bitulajdonosai, valamint az arra közlekedők nevében fo­galmazzuk meg évek óta fennálló gondunkat. A kis­fái bekötőút a repülőtértől kezdődően 1968-ban készült el. Az illetékesek az eltelt 22 év alatt az út javításáról — az utóbbi két évet kivéve — megfeledkeztek. Annak elhasználódása miatt a mi­nősége balesetveszélyes, a megnövekedett forgalom a kisebb járművek, a motor-, segédmotorkerékpár-közle­­kedésben részt vevők biz­tonságát veszélyezteti. Sze­retnénk gratulálni a város illetékeseinek, hogy erre az útra terelték a város szemét­­szállítását lebonyolító jár­művek forgalmát is...” Olvasónk levelével felke­restük Kecskemét város ön­­kormányzatának műszaki osztályát, ugyanis ez az út a városhoz tartozik. Elmond­ták, hogy kértek pénzt a vá­ros költségvetéséből az út megjavítására és szélesítésé­re, valamint egy fénysorom­pós vasúti átjáró létesítésére. Mivel még nincs a városnak költségvetése, nem tudják megmondani, lesz-e erre pénz. Ami a szemétszállítást illeti, a város egyik szemétte­lepét Kisfái környékén jelöl­ték ki, S ezért terelték erre a valóban rossz és keskeny út­ra a szemétszállítást. Tehát olvasónk és a kis­­fáiak reménykedhetnek, hogy a város önkormányza­ta figyelembe veszi kérésü­ket, s a költségvetésből meg­felelő összeget fordít erre a célra. GYILKOSSÁG DUNAPATAJON FÉLEGYHÁZA:___________________________ Átképzés munkanélkülieknek (Tudósítónktól) Állást keresők kilincselnek a munka­ügyi hivatalnál a kiskunfélegyházi vá­rosházán. Harmadéve nem egészen há­romszáz munkanélkülit tartott nyilván a szolgálat a Félegyházán és a szomszé­dos hét községben élők közül. Tavaly már ezerkétszázan kérték az iroda se­gítségét. Most naponta negyvenen, öt­­venen jelentkeznek, remélve, hogy be­látható időn belül munkához jutnak. Az állástalanok között legtöbb a fizi­kai dolgozó, akik a városból és környé­kéről a megyeszékhelyre jártak munká­ba. A kecskeméti vállalatok létszám­­csökkentése őket is sújtotta. Itthon sem könnyű elhelyezkedniük, hiszen a munkaügyi szolgálat betanított és se­gédmunkás számára tud állást kínálni elérhető közelségben. A jelentkezők között akadt gépko­csivezető, akinek munkahelyén a fuva­rozórészleget megszüntették, s ő töb­­bedmagával kereset nélkül maradt, a munkanélküli-segély csupán átmeneti megoldás lehet számára. A pályakez­dők, az érettségizett fiatalok munkába állása sem könnyű. Kiskunfélegyházán a Helyőrségi klub indított átképző tan­folyamokat. Tavaly egyet sikeresen be­fejeztek, harmincöt jelentkezettből hu­szonnyolcán vizsgát tettek. A traktor­­vezetői tanfolyam hallgatói pedig a ta­vasz utolsó hónapjában adnak számot tudásukról. Az új szakma elsajátítása, az átkép­zés is egyik módja a munkanélküliség enyhítésének. Sokan mégis az eredeti képesítésük szerinti munkakörben akarnak elhelyezkedni. Az állást kere­sők között sok a kisgyermekes édes­anya, aki a családi nevelés szempontjá­ból az úgynevezett középműszakban szeretne elhelyezkedni — mondja dr. Dobúkné Hevér Terézia, a munkaügyi hivatal vezetője. A vállalatoknál azon­ban főként két műszakban, délelőtt vagy délután dolgoznak. A gyermekek bölcsődei, napközi otthoni elhelyezése viszont számos családot megoldhatat­lan helyzet elé állít, nem a gyermekin­tézmények hiánya, hanem más okok miatt. Azok a munkáltatók, melyek még állást kínálnak, főként a középkorosz­tályú dolgozókat keresik, akiket már nem terhel a gyermeknevelés vagy a katonáskodás, szabadabban rendel­keznek az idejükkel, szakmaváltásra, új feladatokra is jobban hajlandók. Változatlanul nehéz helyzetben vannak a csökkent munkaképességűek; Fél­egyházán a családsegítő központ köz­reműködésével a szegedi fonalfeldolgo­zó vállalat nyitott szociális foglalkozta­tót, de itt sem lehet korlátlanul munkát találni. A városi önkormányzat lehetősége sem nagy e tekintetben. Bevételét a ke­resőképes lakosság száma és jövedelme befolyásolja, s a teherbíró képessége véges. A város és környéke idegenfor­galmának fellendítése teremthet újabb munkahelyeket, ehhez azonban szá­mottevő beruházásra van szükség. A magánvállalkozások térhódítása enyhítheti a gondokat, s a városnak nem szabad elszalasztania a kínálkozó ■lehetőséget, a vállalkozók kezdeménye­zőkészségét, mert az csak szegényíti Kiskunfélegyházát és környékét. M. D. ♦ ♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Mezőgazdasági termelők és üzemek figyelmébe! A Kecskeméti Agroker Vállalat MTZ-ERŐGÉPEK TELJES VÁLASZTÉKÁT, valamint JUMZ—-6KM ÉS ZETOR TÍPUSÚ ERŐGÉPEKET kínál eladásra 1991. február 6-áig KEDVEZMÉNYES ÁRON. Bővebb felvilágosítást a 28-600-as telefonon lehet kérni. 74524* ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ' ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Nagy balhét csináltam! — mondta a tettes, és egy kávét kért... November 16-án reggel Sz. K. szokásához híven átballagott 77 esztendős sógornőjéhez. Kopogta­tott az ajtón, lenyomta a kilincset, de csak résnyire sikerült nyitnia. Belülről valami akadályozta az út­ját, ám erőteljes lökésekkel elérte, hogy fejét, vállát átnyomhassa a nyíláson. Áz ajtó mögött Erzsiké néni hevert a földön. A teste már megmerevedett, körötte szétfröcs­költ vér, a fején zúzódások. A la­kás felforgatva, kegyetlen pusztí­tás nyomai a szobákban. „Embert öltek Dunapatajon’’ —­­került másnap a Petőfi Népe címol­dalára a szomorú szenzáció,-s be­számoltunk arról, hogy a rendőr­ség nagy erőkkel kezdte meg a köz­ségben szinte példa nélkül álló bűntett felderítését. Méghozzá mint az ilyenkor lenni szokott - egyszerre több szálon is elindulva, így történhet, hogy a dunapataji gyilkosságot minden bizonnyal az egyik legemlékezetesebb felderíté­sek közé fogják sorolni a megyei kapitányságon. Nem csak azért, mert a különböző szakágak apró­lékos, összehangolt, kitartó mun­kája végül mégis eredményre veze­tett, hanem azért is, mert a „képbe került” bűnözők miatt egy idő után csaknem vakvágányra futott az ügy. — A gyilkosságot négy nappal megelőzve ugyanis hárman meg­szöktek a kalocsai fiúnevelő inté­zetből— magyarázza Halasi István rendőrszázados,„a nyomozás egyik résztvevője. — Ők azután végigvo­nultak a Duna-parton, útközben vi­­kendházakat, lakásokat törtek fel, így jutottak el november 15-én, csü­törtökön késő délután Dunapatajra. A Duna felöl mentek a községbe, útközben valakitől még meg is kér­dezték, merre van a központ. Majd később vásároltak a boltban, legvé­gül pedig felszálltak egy menetrend szerint közlekedő buszra, amivel a Dunántúlra utaztak. Másnap reggel vérbe fagyva ta­lálták meg az idős asszonyt. Ter­mészetes, hogy a nyomozás — ak­kor még legerőteljesebb vonala — a fiúkat gyanúsította az elköve­téssel. Országos körözést adtak ki ellenük, mely néhány napon belül eredményre vezetett. Balatonbe­­rényben csípték meg a triót, a kecs­keméti rendőrök Marcaliban vet­ték át a jómadarakat, itthon pedig azonnal megkezdődtek a kihallga­tások. Elsőként persze a betöré­sekről faggatták őket. „Vitték a balhét”, de a gyilkosságról nem beszéltek. Azaz, az egyikük célzott rá: az egyik helyen egy idős nő meg­látta a kél társát. A nyomozók megerősítve érezték a gyanút, ugyanakkor további bizonyíté­kokra volt szükség. Ezek pedig a fiúk mellett szól­tak. Kiderült: Erzsiké néni azon a végzetes estén tésztát £yúrt a kony­hában. A tésztavágóert háromne­gyed 6-kor ment át Sz. K.-hoz, ott negyedórányit beszélgetett, sőt — az összevágott tésztából Ítélve — odahaza még vagy egy órán ke­resztül tovább dolgozott. A gyil­kosság eszerint hét óra után tör­tént. Akkor pedig a fiúk már a buszon ültek. Hat óra előtt hagy­ták el Dunapatajt, az alibijüket a nagy nehezen előkerített veszprémi sofőr is igazolta, aki még emléke­zett a három „szakadt” külsejű csövesre . . . Az ígéretes kezdet vakvágányra futott — szomorkodtak volna a rendőrök, ha egy mgsik csoport előtt fel nem csillan ismét a re­mény. Azok, akik Erzsi néni kör­nyezetét kutatták, megállapítot­ták, hogy a faluban élő cigányok elő-elő fordultak nála, használt ru­haneműket, tárgyakat vásároltak a házból. Kiderült az is, hogy az emlékezetes estén az egyik család­nál pénzhez jutottak, amit nagy vigalom közepette ünnepeltek meg az érintettek. „Ki volt ott, mit csi­nált, meddig maradt?” — tudako­zódtak a nyomozók, s a válaszok egyetlen pont kivételével nagyjá­ból egyeztek. Az egyetlen „pont” a házigazda testvérbátyja, Nyári La­jos volt, róla ellentmondásosan be­széltek, az öt megkérdezett közül öten ötféleképpen. Volt, aki három éve látta, más szerint egy éve járt Dunapatajon, egy vendég pedig el­szólta magát: még az este is itt mu­latott. Ha gyanúba keveredett, akkor bizony vizsgálni kellett a férfi du­napataji tartózkodását. A falube­liek szerint a gyilkosságot megelő­ző hónapot a kislányával együtt a nagymamánál töltötte a község­ben. Majd Erzsi néni halálának reggelén pánikszerűen tűnt tova. Két nap múlva a testvére látoga­tott el hozzá utóbb kiderült, Veszprémbe , és azóta sem járt egyetlen egyszer sem ezen a kör­nyéken. Viszont utánamentek a nyomo­zók. Nyári, Lajos eleinte mindent ta­gadott. Ő a hatodik verziót mond­ta a dunapataji kapcsolatáról, s csak lassan, nagyon lassan vált be­szédesebbé. Egyetlen dologhoz ra­gaszkodott: Erzsi néni lakásában sohasem járt. Ezt mindannyiszor megismételte, kihallgatója mind­annyiszor bólogatott, s csak befelé örült. Ő ugyanis tudta, amit a bű­nöző még nem sejtett: a techniku­sok a helyszínelésnél mintegy hat, igen használható ujjlenyomatot rögzítettek. Az egyiket a hálószo­ba szekrényén, a középső fiókon. Ez az ujjlenyomat Nyárié volt. Eljött a perc, amikor a nyomozó „terített”. Erről Gregor György rendőr százados beszél: — Ahogy ilyenkor lenni szokott, e!sápadt, cigarettát kért és csak ennyit mondott: nyerlek. Eltelt 10- 15 perc, mikorra újra megszólalt. „Akkor elmondom(' És a gyanúsított valóban beszél­ni kezdett. A mulatságon beivott, majd a nagymama háza felé. haza indult. Hogy honnét jött a tipp, az már kideríthetetlen, de átmászott az idős nő kertjének kapuján. Fel­törte az udvarra nyíló ablakot, ez zajjal járt, erre jött elő zseblámpát szorongatva a sértett. A tettes meggondolta magát és az ajtón ke­resztül nyomult be, fellökte Erzsi nénit, aki — mert beverhette a fejét — jo darabig meg sem mozdult. A férfi átkutatta a lakást, a szekré­nyekből kihúzgálta a fiókokat, ki­forgatta a dobozokat, megemelte az asztalt, kihúzta a rekamiét, pénzt, ékszereket keresett egyre kétségbeesettebben'. Mert nem ta­lált, iszonyú haragra gyúlt és egy szerelővassal lesújtott a védtelen áldozatra. Majd még egyszer, még egyszer, harmadszor, negyedszer is, a fejére. Eldobja egy fotelba a vasat és visszamegy a testvéréhez. Ott még tart a muri, amikor a sápadt férfi belép az ajtón. „Nagy balhét csi­náltam!” :— néz körüí. .. És egy kávét kér a házigazdától. Noszlopy Tisztelt ügyfelünk! Ha Ön precíz, gyors, megbízható, teljes körű szolgáltatást akar, a jövőben is keresse a KECSKEMÉTI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALATOT! ® Szolgáltatásaink: I sérült gépkocsik (személy-, teher-, mikrobusz, 3,5 t-ig) DATALINER—900 típusú lézeres mérőrendszerű hú­­zópadon történő javítása; I MAX-MAYER fényezési technológia, kitűnő minősé­gű festékek, katalógus szerinti gépi színkeverés; I motordiagnosztika SD—300 benzin- és dízelüzemű gépkocsira egyaránt; ) EUROTRONIC számítógépes futómű-beállítás, -el­lenőrzés; > mindennemű alkatrész biztosítása, keleti és nyugati gépkocsikhoz, max. 2 hetes átfutási idővel, forintért; I teljes körű helyszíni kárrendezés és javítás; I alkatrész- és fődarab-felújítás. Nyitva tartás: 6—22 óráig. Szervizügyelet és kocsimosás: szombaton "6—12 óráig. Autómentés éjjel-nappal (ügyeleti tel.: 47-398), Gondjaikkal bizalommal keressék a KECSKEMÉTI AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALATOT! Kecskemét, Mindszenti út 1. Tel.: 76/20-977. Telex: 26-339

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents