Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

A konzervipart még az ág is húzza!

A nyugati megrendelések növekedése nem pótolja a keleti piacot

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 24.

A/er elejeii minden üzem gyors számvetést készít arról, hogyan sikerült az elmúlt esztendő, s mi várható erre az érre. Ez tulajdonképpen nemcsak a latolgatások, hanem a megrendelések megszerzésének időszaka is. Különösen áll ez a konzerviparra, ugy anis már most. az év elején meg kell határozni a fő tennivalókat, megnyerni ehhez a partnereket, akik biztosítják az egész éves munkát, a kereskedel. mi tevékenységet, a jövedelmet. Csongovai Tamással. a Kecskeméti Konzervgyár vezérigazgatójával ezekről beszélgettünk.

— Sok volt a híresztelés, egyrészt "a gyár üzemeiben, másrészt a városban a múlt év nehézségeiről, a/, egyre csökkenő munkáról. Valójában hogyan sikerült a múlt évi termelés?

A múlt év hasonlatos volt ahhoz a bizonyos állatorvosi lóhoz, minden baj elért bennünket. Az ismert külső és belső körülmények mellett növekedett az infláció, csökkent az állami támogatás, többször volt áramdíjemelés. s mindenki számára emlékezetes a rendkívüli aszály. Ezek kiilön-külön is megrengették volna a vállalat gazdálkodását, de így együttes hatásban felért egy földrengéssel. Nem kell‘különösei! érteni a pénzügyekhez, bárki megértheti, bármilyen költségnövelő hatás nálunk milliókban mérhető.

• — Terveztek-e egyáltalán a múlt évre nyereséget?

Az év elején 30 milliós nyereséget terveztünk az előző évi húszmillióval szemben. Ez kényszerpálya volt. ugyaíiis termelőberendezéseink elhasználódtak, a behozott gépeket lízingeljük, mert megvásárolni pénz hiányában nem tudjuk. A lízingdíj egy-egy .forintleértékeléskor növekszik, s a múlt évben kétszer történt ilyen. Arról is szólnom kell, hogy az év végén tíz százalékkal csökkentették az állami szubvenciót, ami önmagában ötvenhatvan millió forint kiesést jelentett.. Mindezek mellett jelentkeze.lt az. aszály okozta nehézség, azaz a kevesebb mezőgazdasági termék. magasabb ár. Az aszalj okozta veszteségről még nem készült tételes kimutatás, de több tízmilliót „emelt ki a gyár zsebéből”.

— Ennek következményeként csökkent a termelés, az eladott áru mennyisége. A gyár veszteségesen zárta a múlt évet?

A dolog nem ilyen egyszerű. -A már felsorolt természeti és gazdasági csapások ellenére a termelési érték mintegy ötszázalékos, az értékesítés értékben kifejezve tízszázalékos növekedést mutat az 1989. évihez viszonyítva. Ez a fejlődés sajnálatos módon elmaradt attól. amire szükség lett. volna az eredményességhez. Bármilyen keményen is dolgozott a gyár kollektívája nem rajtunk múlóan a múlt évet veszteséggel zárjuk. Ebben az sem vigasztaló, hogy a magyar konzervipar valamennyi gyára hasonló helyzetbelcerülC sőt ez nehezíti a mi helyzetünket is, megkérdőjelezi a konzervipar létét. Ez a mezőgazdasági termelésben is gondot okoz. Ha ez a tendencia 'folytatódik, túltermelés következik be, ami munkanélküliséghez, ellátási zavarokhoz vezethet, sőt elherdálódnak azok a mezőgazdasági értékek, amelyek korábban meghatározóak voltak.

— A múlt év — megismerve a gyár nehézségeit — nem sikerült. Mi várható ebben az évben?

— Ma még ismeretlen számomra, hogyan alakul az állami támogatás rendszere, milyen lesz a szovjet export. Amit inár biztosan tudunk: egy agyon támogatott nyugati élelmiszerpiaccal kell konkurálni, ugyanakkor a * legnagyobb felvevőpiaccal rendelkező Szovjetunió regionális, nemzeti, szövetségi keres; kedelmi megbízottjaival nem tudtunk sem ár-, sem partneri kérdésekben előbbre jutni. Termékeinkre van igény, de^hova és mennyiért, ez meg nem derült ki. Éves szinten har- • mincezer tonna árut küldtünk keleti szomszédunkhoz. a magyar konzervipar 300 ezer tonnát. Korábban a gyár teljesítményének 40 százalékát ilyenkorra már szerződéssel lekötötte a keleti export, most egyetlen tonnára sincs szerződésünk. Reményeink vannak, bízom abban, hogy rövid időn belül sikerül a

, szovjet partnerekkel megegyezni.

— Ha ilyenek a kilátások —- ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni —, hogyan lehet a jelenlegi létszámot foglalkoztatni?

— A gyár jelenlegi létszámának foglalkoztatásához szükséges félkész alapanyag elegendő az új termésig. Nagy kérdőjel, hogy a külföldi megrendeléseken kívül hogyart alakul a belföldi fogyasztás. A felmérések szerint szűkült a felvevőpiac, csökkent a fizetőképes kereslet, országosan tíz százalékkal visszaesett a fogyasztás. Nálunk szerencsére az elszállított áru mennyisége még nem csökkent.’ Folyamatban van a gyárban átcsoportosítás, összevonás, s há sikerül megszereznünk a szovjet piacot, nem lesz. elbocsátás, ha nem, ez elkerülhetetlen.

— A támogatott nyugati élelmiszerpiacra sikeriil-e továbbra is magyar konzervet szállítani?

— A nyugati, a tengerentúli exportról előzetes tárgyalások folynak. Kedvező kapcsolatokat alakítottunk ki Németországgal és az Egyesült ÁJlamokkal. Paradícsomporból nagyobb az igény a korábbi éveknél. Az idén még bizonyára megfelelünk a nyugati előírásoknak, sőt úgy tűnik, tovább tudjuk növelni a mennyiséget. A nyugati export 30-40 százalékos növekedése azonban képtelen helyettesiteni a Szovjetunióba küldött árut. ügy vélem, m^g kell teremteni a jó kereskedelmi kapcsolatot, s ebben jnindkét félnek vannak tennivalói. A rengeteg baj. gond ellenére én optimista vagyok, de ennek alapja a közös erőfeszítés, ugyanis a kormánynak is tépni kell az élelmiszer-gazdaság és a mezőgazdaság összeroppanásának elkerülése érdekében. Van természetesen másik lehetőség is. Külföldi tőke bevonásával részvénytársaságpt alakítani — ebben a nyugati tőkések látnának fantáziát-itTM, s a Szovjetunióba továbbítani az árut. Dőreség volna ezt a nálunk már meglévő pozíciót másoknak átengedni mondta befejezésül Csongovai Tamás. •

Gémes Gábor

KIS NYOMDA TÖRTÉNET

Százötven éve alapították az első kecskeméti nyomdát

A nyomdászat több mint másfélszáz éve talált otthonra Kecskeméten. Szilúdy Károly 1841-ben a mostani Aranyhomok Szálloda helyén nyitotta meg az első műhelyt. Az emberek csodájára jártak a kézzel hajtott gyorssajtó gépnek és a kézzel szedett ólombetűknek. A mester akkor még nem sejtette, hogy 140 év múlva milyen modern, korszerű üzeme lesz a városnak: Petőfi Nyomda néven. A múltban nagy tisztességnek számított, ha valaki egy nyomda alkalmazásában állhatott. Kulturáltságot, műveltséget és'rátermettséget követeltek. A helyesírás, a rajzkészség és az esztétikai érzék alapkövetelmény volt. Szilády. több mint három évtizeden át vezette egyik nyomdáját. A fővárosi lapok méltatása szerint: ő az első magyar nyomdászok nesztora, aki a magyar irodalmat nemcsak szerette, hanem támogatta is. Később (1871 után) fia vette át a műhely vezetését. Halála után hosszú időre bezárt a nyomda Kecskeméten.

Az 1920—30-as években három számottevő üzem működött a városban. Az első az úgynevezett Részvény-nyomda, amely később az első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaságként tevékenykedett. A Petőfi Nyomda címet Spitczer Vilmos és Fiai nyomdája viselte a Kéttemplom közben. A harmadik az Arany János utcából nyíló udvarban letelepített Hungária'Nyomda völt. Nem nehéz elképzelni, hogy állandóan rivalizáltak egymással, hiszen a megrendelők köre meglehetősen szűk volt. A nagyobb munkákat, mint például a városi zárszámadást, az a nyomda kapta, amelyik a legolcsóbb kalkulációt nyújtotta be’. A Részvénynyomda a református egyház és részvényesei tulajdonát képezte. Ebben az időben, az 1920-as években Varga Gyula volt a vezető. Irányításával készült a Mezőgazdasági Kamara havi folyóirata, a Magyar Róna, a Reformátusok Lapja és számtalan kereskedelmi nyomtatvány. Akkor még minden nyomdatermék előállítása kéziszedéssel, hosszadalmas, türelmes munkával és magasnyomással történt. A betűk ólom, antimón és ón ötvözetből készültek. A betűszedők nélkülözhetetlen munkaeszköze a sorjázó (vinkel) volt, amelybe a kéziratról olvasva szedték ki a különböző nagyságú betűket. 1930-ban szerelték be Kecskeméten az első két Lhlbtyp tipusú, németországi sorszedőgépet. Nagy szenzációnak számított ez akkoriban, mert korábban türelmes munkával, kézzel szedték a betűket. Az új technikával kisebb-nagyobb betűket szedtek és öntöttek ólomsorok alakjában, rézmatricák segítségével, amelyeken negatív és pozitív betűk voltak láthatók. így készítették a Kecskeméti Lapok-at, a sakk-könyveket és folyóiratokat. Az új technológia megkönnyítette és meggyorsította a szedők és a nyomda munkáját. Beszerzőjük Tóth László nyomdaigazgató, sakkíró és szerkesztő volt. (A nyomdai kivitelezésben segítségére volt e sorok írója.) Tóth László neve nemcsak a Részvény Nyomda vezetőjeként volt ismert, hanem a nemzetközi sakkéletben is. Huszonkilenc éven át szerkesztette, terjesztette A Magyar Sakk-Világ-ot. Az 1920-as években Tóth László nyomdájában híres írók: Babits Mihály, Illyés Gyula, Veres Péter, Kodály Zoltán munkái láttak napvilágot.

A Hungária Nyomda a katolikus egyház tulajdona volt. Három nyomdász: Szabó Gyula, Czucor József és Dobos József bérelte. Profilját elsősorban moziplakátok, vidéki újságok és különféle nyomtatványok képezték. A Hungária az államosításkor beolvadt a Részvény Nyomdába.

A három nagyobb üzemen kívül még öt kisebb is működött Kecskeméten. A legrégebbi, a Fisli Dávid-féle, a református templommal szemben (a Tisza cipőbolt helyén) tevékenykedett, a második pedig az Arany János utcában (a Pajtás Áruház helyén). Ebben a dr. Horváth Ödön főszerkesztő tulajdonát képező üzemben készítették a Kecskeméti Közlöny című napilapot. A harmadik az 1920-as 1930-as években működött az’ akkori Vásári utcában, a Nagytemplom mögött. A Molnár-féle kis nyomda egy lábbal taposós, amerikai rendszerű tégelysajtó volt. Mindössze három betűszekrény volt a berendezése. Kis formátumú nyomtatványokat, meghívókat, röplapokat és névjegyeket készítettek. A negyedik kisüzem az 1930-as években éldegélt. Két nyomdász: Luspay Gyula és Dohos \József vezette. Rövid ideig működhetett csak, gyorsan a konkurenciaharc áldozatául esett. Az ötödiket a Wesselényi utcában Ábrahám Izsák működtette. Üzemében szép, többszínnyomásos nyomtatványokat állítottak elő.

Visszatérve a jelenbe: Kecskeméten a közelmúltban a Városházán létesült egy modern gépekkel berendezett nyomda, ahol a lakosság részére minden igényt kielégítő színes és fekete nyomással készülő, különböző kereskedelmi és ügyviteli nyomtatványokat (meghívó, gyászlap, névjegy, röplap stb.) készítettek.

A jelenlegi Petőfi Nyomda 1972-ben települt a Kéttemplom közből a Külső-Szegedi útra, és az ország egyik legmodernebb nyomdaüzemévé fejlődött,. Fejlesztéséért hosszú éveken át sokat tett Ablaka István vezérigazgató, a kitűnő szakember, aki a többi között előszöralkalmazta Kecskeméten a legmodernebb technikát, a fényszedést, valamint bevezette az öntapadós, színes címkék nyomását. Az ólombetűkkel való kézi szedés és magasnyomás, valamint a linó- és monószedés már a múlté a Petőfi Nyomdában. Az új elnök vezérigazgató, Birkás Béla továbbfejlesztette a vállalatot. Hatalmas üzemcsarnokot és létesítményeket építtetett a könyvkötő üzem számára, modern, korszerűbb nyomdatechnikát, az ofszet- és a mélynyomást (és még sorolhatnám) alkalmazzák a vállalatnál.

S. M.

FURCSASÁGOK, EXKLUZÍV REKORDOK

A világon legszélesebb körben terjesztett könyv a Biblia. Háromszáztizennégy nyelvre fordították le teljes egészében, egyes részletei. pedig további 1614 nyelven olvashatók. A Biblia változataitól eltekintve a világ első számú bestsellere a Guinness Rekordok Könyve, amely 1955-ben jelent meg először. Az elmúlt év közepéig 33 nyelven több mint 63 millió példányban adták el.

Ezek az adatok a Guinness Rekordok Könyve 1991 című kötetben olvashatók, méghozzá magyarul, tehát az érdekességet közvetítő nyelvek köpött már anyanyelvűnk is szerepel. A téli könyvvásár valóban egyik legsikeresebb könyve — a borsos, 545 forintos ár ellenére — a Guinness-kötet

Tulajdonképpen mi ez a könyv? Lexikon, enciklopédia, adatgyűjtemény? Nevezhetnénk kultúrtörténeti kuriózumnak, de ha a kincsesbánya

jelzőt akasztjuk rá, akkor sem tévedünk. Egyszerűbb, ha azt mondjuk: annyi érdekesség van benne, hogy nem lehet letenni. A tizenkét fejezetre osztott könyv az élővilág furcsaságait, meghökkentő eredményeit éppúgy felsorolja, mint a tudomány, a gazdasági élet, a művészeti ágak érdekességeit, vagy az emberi teljesítőképesség rekordjait.

íme, néhány érdekesség, rekord a könyvből!

A legrégibb rekord, amelyről az emberiség tud, valószínű, hogy az ifjabbik Szent Simeon szerzetes nevéhez fűződik, aki a „sztiliták”-ként ismert, guggoló oszlopszentek szigorú szektájához tartozott, és aki Kr. u. 597-ben a szíriai Antiochia közelében 45 évet töltött egy oszlop tetején.

1987. június 2-án Anna EÍTza Williams lett a világ harmadik személye, aki megünnepelhette 114. születésnapját, és az első

olyan személy, aki születési anyakönyvi kivonat birtokában érte meg e magas kort.

A jelenleg élő legmagasabb nő az 1955-ben született Sandy Allen. Az USA-ban, Indianapolisban titkárnőként - dolgozik. 1977-ben agyalapimirigyműtéttel további növekedését sikerült megakadályozni. Ekkor 231 centiméter magas volt. Jelenleg a testsúlya 209 és fél kilogramm, 50-es cipőt hord.

Magyar rekordtartó szereplői is vannak a Guinness 91- nek, méghozzá elég szép számmal. A kötet utolsó oldalán összesítik honfitársaink teljesítményét, de végigolvasva a rekordok sokaságát, magyar eredményeket máshol is talál a kíváncsi olvasó.*

így például a világ legkisebb törpe ikerpárja a 76 centi magas magyar Matina Béla és Mátyás voltak. Budapesten születtek 1903-ban, később Amerikában éltek. Két. 100 évnél idősebb

kort megért törpéről tud a Rekordok Könyve. Az idősebbik a• magyar születésű Bakonyi Zsuzsanna („Zsuzsanna , hercegnő”), aki az Egyesült Államokbeli Newtonban élt, és 105 éves korában, 1984. augusztus 24-én hunyt el.

A legkorábban született ember, akinek a hangját lemezre rögzítették, Kossuth Lajos volt. Kossuth 1802-ben született, és 1894-ben halt meg. A politikusnak 1890. szeptember 20-án rögzítették az olaszországi Torinóban mondott beszédét. A Kossuth hangját megörökítő viaszlemezt Budapesten, a Széchényi Könyvtárban őrzik.

Hollywood legidősebb rendezője ugyancsak magyar származású volt: Cukor György, angolul George Cukor. 1980. októberében, 81 éves korában kérték fel őt, és szerződtették a Rich and Famous című film rendezésére. A világhírű rendező 1983-ban halt meg.

Magyar sportolók is szerepelnek a kötetben a legjobbak között. Az amatőr ökölvívók közül két sportoló nyert három ízben olimpiai aranyérmet: a magyar balkezes Papp László 1948-ban középsúlyban, 1952- ben és 1956-ban nagyváltósúlyban. A kubai Teofilo Stevenson ugyancsak- három aranyéremmel dicsekedhet.

A birkózók között is van magyar rekorder, méghozzá Pólyák Imre, aki 1952 és 1964 között négyszer állt fel a dobogó valamelyik fokára, és szerzett olimpiai érmet.

Az öttusázók közül a magyar Balczó András nyerte a legtöbb világbajnoki aranyérmet, szám szerint tizenhármat. Egyéniben hatszor, csapatban hétszer volt a legjobb. Ő nyerte a legtöbb olimpiai aranyat is: 1960-ban és 1968-ban csapatban, 1972-bep egyéniben lett olimpiai bajnok.

A magyar furcsaságok között olvashatunk Szabó Lászlóról, aki egy teljes hetet, azaz 168 órát töltött el egy szögekkel kivert ágyon, a budapesti Fórum Szálló különtermében, közönség előtt. Gyányi Bálint — ugyancsak 1989-ben — 216 órát töltött el egy 12 négyzetméteres, üvegfalú helyiségben 6 óriáskígyóval összezárva.

És miért ne szerepelhetnénk mi, magyarok a politikai furcsaságok között? A Guinness Rekordok Könyve szerint hazánkban van a legtöbb szociáldemokrata párt, szám szerint hat. Négy az állampárt felbomlása után újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Pártból osztódott szét. Rajtuk kívül — ötödikként — az MSZP ugyancsak szociálde- 1 mokratának vallja magát, és jelentkezett az Internacionáléba is. Hatodikként ott a Szabad Demokraták Szövetsége, amelynek több képviselője szerint ők testesítik meg az igazi szociáldemokrata értékeket.

Kiss György Mihály