Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
1991. január 22. • PETŐFI NÉPE • 5 Világnépesség és mezőgazdaság A MARKETINGSZAKEMBEREK SEGÍTHETNEK A GAZDASÁGI FELLENDÜLÉSBEN Új szemléletet kíván a piacgazdaság Mire eljött az 1990-es évtized, a világ népessége robbanásszerűen megnövekedett, s ma már 5,2 milliárd ember él a Földön, kétszer annyi, mint az évszázad közepén. Igaz ugyan, hogy ezalatt a világgazdasági termelés mintegy megnégyszereződött, de ez magával hozta a környezet pusztulásának globális méretűvé növekedését. A fnezőgazdasági és ipari fejlődés hatására megkezdődött egyes állat- és növényfajok visszaszorulása, mások kihalása. Láthatóvá lettek és egyre nagyobb mértékben jelentkeztek olyan következmények, mint a talajerózió, az erdők, óceánok, folyók eltartóképességének csökkenése. Ezekkel a hatásokkal fokozottabban kell számolni, ha az emberi népesség és a gazdasági aktivitás növekedése tovább folytatódik — állapítja meg a Világ Erőforrás Kutató Intézetének évi jelentése. A világ környezeti dilemmája abban fogalmazható meg, hogy miközben máris hatalmas méreteket öltött természeti erőforrásaink fogyasztása, és ezzel együtt a hulladékok termelése, elmaradott országok sokasága érzi hiányát a fejlett mezőgazdaság, az iparosítás nyújtotta gazdasági előnyöknek. A földi élet nagyon szoros kapcsolatban van az élő talajjal és a tavak, folyók, óceánok élővilágával. Termőtalaj és a benne élő baktériumok nélkül élelem nem teremne, az elpusztult élőlények nem bomlanának el, és a táplálékok nem lennének hasznosíthatók. Már megkezdődött a talaj elvesztésének, terméketlenné válásának folyamata. Becslések szerint bolygónk szárazföldi területeinek 10 százaléka vált az emberi tevékenység következtében erdőből vagy termőföldből sivataggá. A mezőgazdasági hasznosításra számba vehető területek nagy része jelentős vízhiányban szenved vagy más fizikai, kémiai korlátok miatt válik megművelhetetlenné. A növekvő népesség miatt a fejlődő világ sok országában művelés alá vett új mezőgazdásági területek, gyakran csalódást okoznak. Ez következett be az Amazóniában létesített új farmok mintegy húsz százalékában. Az erózió következtében tönkretett termőföldeket 6-7 millió hektárra becsülik, s hozzászámíthatjuk azt az 1,5 milliárd hektáros területet, amelyen a vízháztartás felborulása, az ásványianyag-tartalom elvesztése jelentős terméskiesést eredményezett. A modern öntözőrendszerek képesek nagy távolságokon keresztül a víz szállítására, teraszos műveléssel a meredek lejtők használata vehetők. Bravúros technikai megoldásokkal Latin-Amerika pampái is megművelhetővé tehetők, de nem jelentenek igazi áttörést a mezőgazdaság számára. Az utóbbi tíz esztendőben, annak ellenére, hogy a népesség jelentősen növekedett, Ázsiában megnőtt az egy főre eső élelmiszer termelése. Ezt úgy sike' rült elérni, hogy jelentősen növelték a műtrágyázást, a rovarirtó szerek alkalmazását, új talajművelő eljárásokat vezettek be. Ugyanekkor Latin-Amerika éppen hogy fenntartotta az egy főre jutó élelmiszer-mennyiség megtermelését, jóllehet hatalmas erőfeszítéseket tettek a mezőgazdasági területek növelésére. Ezalatt Afrikában a népesség növekedéséhez képest az élelmiszer-termelés csökkent. Az elmúlt nyolcvanas évtizedben az egy főre eső gabona termelése világviszonylatban ugyan növekedett - kivéve az 1987-es és 1988-as észak-amerikai aszály éveit —, ám ennek föld részenkénti megoszlása nagyon szélsőséges. A legrosszabb helyzetben Afrika lakói vannak, ahol az utóbbi húsz évet tekintve nem beszélhetünk növekedésről. Napjainkban a világ termőföldjeinek egy főre jutó átlaga kb. 0,28 hektár, de igen szélsőséges megoszlásban. Latin-Amerikában ez az érték a világátlagnak közel'kétszerese, de a termőföldek nagy része csak néhány tulajdonos kezében összpontosul. Ázsiában pedig csak mintegy 0,15 hektár jut egy főre. Ahhoz, hogy az élelmiszer-termelés 2025-re; 60 százalékkal emelkedjen —- ami elengedhetetlen feltétele a prognosztizált 8,5 milliárd ember táplálásának —, vagy a termőterületeknek kell növekedniük, vagy a terméshozamoknak kell emelkedniük. Ez utóbbi valószínűleg azzal fog járni, hogy fokozódik a műtrágyázás, a rovarölő szerek használata és az öntözés, azzal a kockázattal, hogy a víz szennyezettsége növekszik. Kevésbé kockázatosnak ígérkezik új, termelékenységnövelő eljárások bevezetése, a biotechnológia ígéretes megoldásainak alkalmazása, nagy terméshozamú és rovarkártevőknek ellenálló fajták előállítása. Bolygónk élő erőforrásai közé több tucat növény- és állatfajt számíthatunk, melyek élelmiszerként vagy rostanyagként szolgálnak. Ez az örökség mindinkább nagyobb veszélynek van kitéve, annál is inkább, mivel a ma élő fajok közül naponta 100 (!) tűnik el örökre a Föld színéről, szűkítve a táplálékforrások lehetőségét is. Eközben a világ népességének várható növekedése a ’90-es években elérheti a 96 milliót évente. Különleges erőfeszitések szükségesek ahhoz, hogy' a világ népessége kielégítő mennyiségű élelemhez jusson, és megálljon vagy legalább lelassuljon a biológiai rendszer tönkretétele, amelytől minden élet függ a Földön. — dns — Vajon mit taníthattak egy éven át marketingről a felnőtteknek meghirdetett kecskeméti tanfolyamon, amelyet egyébként először szerveztek vidéken? A Magyar Reklámszövetség kecskeméti csoportjának felkérésére a volt oktatási igazgatóság szervezte meg ezt a képzési formát, s az előadásokat a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban tartották. A január közepén megtartott oklevélkiosztó, évzáró ünnepségen az is eszembe jutott, hogy úgy másfél évvel ezelőtt mit mondott, hogyan vélekedett a marketingről, annak jelentőségéről a magyar származású híres svájci professzor, Magyar László. Ismeretlenek kiváló termékeink A svájci professzor több definícióval fejezte ki azt, hogy mi is értendő marketingen. Felfogható kereslet-, illetve fogyasztásszabályozásnak, a csere tudományának, olyan gazdasági filozófiának, amely egy ötleten alapszik, s magában foglal technikát, organizációt, metódust. A marketing feladatának mondotta azt, hogy megállapítsa, mit kíván a vevő és abból több kerüljön a piacra, a marketingszakember abból gyártat és forgalmaztat. A professzor szerint csak az nevezhető marketingötletnek, amiben van kockázat is. Átlagos termékkel semmit sem lehet elérni, az egyedülállóság a marketingelmélet alapja. Amikor arról érdeklődtem, hogy ez utóbbi megfogalmazás alatt mit ért, rögvest magyar termékekkel példálózott. Szerinte ugyanis vannak egyedülálló — senki más által azt a minőséget és összetételt nem garantáló — magyar termékek, mint a kolbász, a szalámi és a bor. Tévedésben vagyunk, amikor azt hiszszük, hogy Nyugat-Euróában a vásárlók széles őrben ismerik ezeket. Emiatt azt gondoljuk, hogy a termékeknek nincs piaca, nem lehet belőlük többet exportálni, amit a marketing-filozófia egyik állításával is alátámasztott: ami nem érvényes a nagy tömegekre, az értéktelen. Mi ezt érzékeljük, amikor eladási gondokra panaszkodunk. Nemcsak kitűnő, hanem a jól exportálható termékek -közé sorolta a magyar borokat és elárulta, milyen módon lehetne egyedülállóvá tenni. Szerinte hisztamin-mentes bort kellene előállítani. A hisztamin allergiakeltő anyag (is), például a szénanátha, a migrén stb. okozója, s egyes élelmiszerek nagyobb mennyiségben tartalmazzák, aminek kedvezőtlen hatásairól a nyugat-európai országokban egyre több cikksorozat jelenik meg. Az egyedi gyártmánnyal, egyedi csomagolással és reklámmal óriási sikert lehetne aratni ilyen termékkel a nyugati, sőt az amerikai piacon is. Említette még a füstölt halat, az alkoholszegény italokat, példaként arra, hogy jó marketingmunkával ezekből is jelentős mennyiséget lehetne értékesíteni külföldön. Hogy mi a valószínűsége a professzor tanácsainak, megjegyzéseinek? Nos, mindenki megtapasztalhatja, aki a nyugat-európai üzletekben a termékválasztékot, az árakat nézegeti, s netán az említettekből magyar származásúakat,gyártmányúakat is keres, sajnos sikertelenül. Meghatározó a vevők igénye Szóval, mi is a marketing feladata, mi az, amit ebből el kell és lehet sajátítani egy tanfolyam keretében? Az oklevélkiosztó után erről kérdeztem a 34 sikeres vizsgázó közül a két legjobbat, akiket egyébként a megyei reklámszövetség vezetője, Lehoczki József, az Alföld Kereskedelmi Vállalat igazgatója külön jutalomban is részesített. Tóth Kálmán, az orosházi amerikai—magyar vegyes vállalat Hunguard Float Üveg Kft. termelésprogramozója a következőket mondotta: — A lényeg, hogy a vevői igények döntsék el a vállalat cselekvését,. A marketing a termeléstől a felhasználásig minden közbeeső részterület megfigyelését, elemzését jelenti. Borsos Eszter, az MMG kecskeméti gyáregységének gyártáselőkészítője szerint: — A marketing vásárlóközpontú, piacorientált szemléletet jelent. Minden tevékenységet, megnyilvánulást úgy kell irányítani és végrehajtani, hogy az a vásárlók érdekeit szolgálja. A tanfolyamon ennek a szemléletnek a megértetésére törekedtek a nagyon lelkes előadók. Amit hallottam, rám nagyon nagy hatással volt, azóta én már mindent csak „marketingszemüvegen” át vagyok képes nézni, értékelni, bírálni. S hogy a munkájában tudja-e hasznosítani, alkalmazni a tanfolyamon elsajátítottakat, erre Borsos Eszter bizonytalan választ adott: —- Talán ezután, ugyanis a kecskeméti gyáregység az önállóság kapujában áll. szeretnénk elszakadni a főváros; központtól. Amikor ez bekövetkezik, akkor remélhetem, hogy itt arra az ismeretre is szükség lesz, amit a tanfolyamon megszereztem. Folytatás szeptemberben lloványi Gábor, az MTA Ipargazdasági Intézete, valamint a pécsi tudományegyetem professzora nemcsak előadásokat tartott, I hanem kidolgozta az oktatás tematikáját, és mintegy irányítója volt a kecskeméti kurzusnak. Véleménye I szerint a marketing-készség még nem alakult ki a vállalatokban. A verseny- I piacokon elért eddigi sike- I rek csekélyek, s egyébként is nagy áráldozatok árán következtek be, amin marketingmunkával lehetne változtatni. \ — A magyar iparnak jó I exportlehetőségei volnának — mondotta —, ha a I piaci réseket kihasználnák. A jelenlegi exportszerkezettel versenyképtelenek va- I gyünk. Arról viszont, hogy milyen termékkörre vált- I sunk, hogy mit és hogyan I fogadnak be a „réseken”, I arról a piac aprólékos isme- I rétével tudunk információhoz jutni. A feltárás a marketing szakemberekre vár. Hangsúlyozottan szakembereket említett a professzor, s hogy legyenek I ilyenek, a képzés folytatását tervezik. Ä Reklámszövetséggel, valamint a Gazdasági Kamara megyei szervezetével közösen őszszel ismét tanfolyamot indítanak, felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére. Tehát közgazdászoktól a mérnökökig várják a jelentkezőket. A marketingszemlélet elsajátítása a nem . kereskedelmi szférában dolgozók számára is nélkülözhetetlenné vált, s válik különösen akkor, amikor valódi piacgazdasági környezetben kell termelni és kereskedni. Csabai István Ukrajnai vendégmunkások a mecseki szénbányáknál Ukrajnai vájárok álltak munkába a Mecseki Szénbányák pécsi "bányaüzemének vasasi bányájában, a Petőfiaknán. Az ötven külföldi foglalkoztatásával a közvetlen szén termelő munkábelyeken jelentkezett szakemberhiányt igyekezett enyhíteni a vállalat. Az Ungvár ás Lvov környéki bányavidékről érkezett bányászok mindegyike rendelkezik vájár képesítéssel, s mivel a mecseki munkahelyeket szintén meredek dőlésű széntelepekben alakították ki, szakmai tapasztalataikat jelentősebb átképzés nélkül is hasznosíthatják. A mecseki szénbányák üzemeiberf dolgozó lengyel vendégmunkások száma a tavalyihoz képest hetvennel csökkent, s. ez tette szükségessé az ukrajnai vájárok foglalkoztatását. (MTI) Európa-órák Szekszárdról ABHG szekszárdi gyáregysége és a német Európa óragyár között egyezség jött létre órák gyártására. Ennek értelmében jelenleg 40-50 fajta kvarcórát készítenek, de a teljes gyártási vertikum átvétele után mintegy 200-félét gyártanak majd. Most még bérmunka jellegű az együttműködés, de a jövő év elejétől már vegyes vállalatként naponta 1000-1200 órát készítenek. (MTI-fotó) • Szállításra előkészített órák. I • „Kesztyűs kézzel” kell bánni a finom szerkezetekkel.
