Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 19. KALENDÁRIUM Január 19—25. JELES NAPOK Jan. 20., Szent Sebestyén: A legenda szerint Sebestyén testőrtiszt volt, 290 táján hitéért vértanú lett. A szabad ég alatt egy karóhoz kötözték és össze­­nyilazták, de isteni csoda kap­csán felépült sebeiből. Másod­szor is elitélték, ekkor halálra botozták. (354-től ezen a napon tisztelték az újjászületés havá­nak utolsó szentjeként). A kö­zépkortól Szent Sebestyént hív­ták segítségül a „fekete halál” ellen. A pestisemlékműveken (1576-tól) hagyományos, osz­lophoz kötözött, nyilakkal lőtt testtel ábrázolják. Jan. 21., Szent Ágnes napja (A jegyesek és a kertészek védő­­szentje^ A monda szerint Ág­nes 13 eves volt. amikor a dioc­­letianusi üldözések idején kivé­gezték (304-ben). A római le­ányt a város prefektusának fia ostromolta szerelmével, de az ellenállt, mondván, Krisztus menyasszonya. Az ifjú apja fel­szólította Ágnest, hogy áldoz­zon az istennek, amit a leány megtagadott. Ekkor meztelenre vetkőztették, úgy vitték fényes nappal a bordélyba. Ágnest azonban a csoda folytán hirte­len megnövő haja eltakarta a kíváncsiak szeme elől, majd a bordélyházban egy angyal még fénybe is öltöztette. Egykori ostromlóját, aki oda is követte, egy démon halálra sújtotta. A lányt mint boszorkányt akar­ták megégetni, de, a lángok a hóhérokat pörkölték meg. Vé­gül lefejezték. E napon Rómá­ban két bárányt áld meg a pá­pa, ezek gyapjából készülnek az érseki palliumok (főpapi jel­vény). Jan. 22., Vince. A keresztény hőskor egyik legünnepeltebb vértanúja, a három diakónus (szerpap) egyike. A legenda sze­rint miután hóhérai válogatott kínzásokkal megölték, holttes­tét a szántóföldre dobták ku­tyák és madarak eledeléül. Az égből holló szállott le, és az minden állatot elkergetett a te­tem mellől. Erre kövekkel együtt zsákba varrták, és a ten­gerbe vetették. Hiába, mert a hullámok újra meg újra partra sodorták. Bírája, akit egyéb­ként is nagyon keserített a szent kínzások alptti állhatatossága, felkiáltott: Hát még halálá­ban sem tudom legyőzni? (Vin­ce latin szó, győzelmet jelent.) Vincét az emberek úgy is tisztel­ték, mint a tél felett győzedel­­meskedőt. Nevének rokon hangzása vintum: bor szóval is magyarázzák, hogy a szőlészek, szőlősgazdák védőszentje. A Vince-nap időjárásából a várható bortermést jósolták ré­gen: Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. Vagy: Ha kemény, kopog, kevés lesz a borod. Vin­­cézési szokás volt: a szőlőskert szélét szentelt borral vagy vízzel öntözték azért, hogy sok bor legyen. Jan. 23., Mária menyegzője, avagy Mária eljegyzése. A Franciaországból elterjedt ünnepi szokás a menyegzős far­sangi vasárnapok és a kánai menyegző ünnepével kevere­dett. Folyt a Vince-'napi ivászat (borrá változott víz = kánai menyegzői csoda), kegyesebb, esküvői hangulatban. Jan. 25., Pál — Saul megtéré­se. Pál, akit eredetileg Saulnak hívtak, vezető szerepet játszott a keresztények üldözésében. Egy ízben Damaszkuszba ment, az úton hirtelen nagy fé­nyesség vette körül. Leesett a lóról és látomásában szózatot hallott: „Saul, Saul, miért ker­getsz engem?” Az élmény hatá­sára megtért és a kereszténység nagy térítő apostola lett (Pál fordulása). Megtérésekor a zsi­dó Saul név helyett a Paulust (Pál) vette fel. Hajdan ez a Pál­­nap volt a kötélvcrők napja. A fonásra készen álló len és kender hulladékából nagy tüzet raktak a fonóban, len- és ken­dervászon ruhákban táncolták körbe. NÉVNAPTÁR /. 19. (szombat): SÁRA: Hé­ber eredetű név, jelentése her­cegnő, uralkodónő. A Sarolta névvel önkényesen kapcsolták össze- Nevükhöz illő virág a gerbera. A Sáráknak narancs- és citromsárga, a Sáriknak élénkpiros, a Sárikáknak fehér és rózsaszínű gerberát válasz­­szunk. * MARGIT („magyar Margit”, IV. Béla királyunk lá­nyának ünnepe). A téli Margi­­toknak fehér rózsát vagy fehér gerberát ajándékozzunk! * MÁRIUSZ: a latin Marius nemzetségből, a latin más, ma­ris (férfi) szóból származik. * -Köszöntjük a névnapjukat ma tartó Kanut, Kenéz, Márió, Má­riusz, Márta, Veronika nevű ol­vasóinkat is! I. 20. (vasárnap): FÁBIÁN: A latin Fabianus névből szár­mazik, jelentése a Fabius nem­zetséghez tartozó férfi. * SE­BESTYÉN: A latin Sebastia­­nus rövidüléséből, ez pedig a görög szebasztos „magasztos, felséges” latinos továbbképzé­se. H< ÖZSÉB: A görögből lati­­nosított Eusebius rövidülésé­ből, istenfélőt, jámbor férfit je­lent. * Köszöntjük a ma név­napjukat ünneplő Eutim, Fabiá­­na, Sebő nevű olvasóinkat is! I. 21. (hétfő): ÁGNES: A görög hagnosz szóból ered, jelentése szent, tiszta, szemér­mes, érintetlen, szűzi(es), tar­tózkodó. A középkori szófej­tésben az Ágnes nevet az agnus (bárány) szóval hozták kapcso­latba. Hajdan Ágnes volt a ker­tészek és a jegyesek védőszent­je. Ha tehetjük, különleges nö­vényeket válasszunk az Ágne­seknek: egy cserép piros vagy fehér amarilliszt, piros tulipánt hóvirággal. H= ÁGNÉTA: Az Ágnes latinos, kicsinyített for­mája. * Köszöntjük a ma név­napjukat tartói, Menyhért nevű olvasóinkat is! I. 22. (kedd): VINCE: A la­tin Vincentius rövidülése, jelen­tése győztes. Vince napja jeles nap népszokásaink között, (lásd ott). * ANASZTÁZIA: Az Apastasius (magyarul Anasztáz) férfinév női párja. Je­lentése: halhatatlan. * ARTE­MISZ: A vadászat istennője az ókori görögöknél Artemisz volt, aki Zeusz és Léto lánya,. Apolló ikertestvére. Jelentése friss, egészséges. * Köszöntjük a ma névnapjukat tartó Artemi­­zia, Artúr, Cintia, Dália, Do­monkos, Dorián, Dormán, Neszta, Surány, Szirén, Szíriusz nevű olvasóinkat is! 1. 23. (szerda): EMESE: Ré­gi magyar személynévből ered, jelentése anyácska. Többségük júliusban tartja névnapját, azoknak, akik most ünnepük, illatos mimózával kedvesked­jünk! * EMERENCIA: Latin eredetű név, jelentése érdemek­ben gazdag. Nevükhöz legin­kább a cserepes kék jácint illik. H« ZELMA: A német Selma névből ered, ez a Salome és az Anselmá név becéző alakja. A Zelmáknak fényes, zöld leve­lű növényt vigyünk, mint pél­dául a Tripogandra warscewi­­czianát. H« Köszöntjük a név­napjukat most tartó Alfonz, Bertram, Ildefonz, Izaiás, Já­nos, Mária, Rajmund nevű olva­sóinkat is! 1. 24. (csütörtök): ERIKA: A germán Erich, Erik férfinév latinos Ericus formájának nőie­­sítése. Nevüket egyesek az erika (magyarul csarab) növényfaj nevével azonosítják. Ez az ala­csony félcserje lila színű, fürtös virágzata miatt hozzájárult a név népszerűsítéséhez, a név eredetéhez azonban semmikép­pen sem kapcsolódik. H« TI­­MÓT: A görög Timetheosz név latinos Timotheus formájának rövidülése. Jelentése: Isten böl­csője. * Köszöntjük még a név­napjukat most ünneplő Balár, Bános, Bertram, Erik, Makár, Taddeus, Tóidé, Veronika nevű olvasóinkat is! I. 25. /péntek): HENRIK: A germán Heimrich névből ered, jelentése: körülkerített birtokon uralkodó. * BOTY­­TYÁN: Bothianus hitvalló ne­véből ered. * PETŐ: A Péter rövidült és ő kicsinyítő képzős származéka H« SAUL: Héber eredetű, jelentése: kért. H< Kö­szöntjük a névnapjukat most tartó Pód és Péter nevű olvasóin­kat is! Megyénk jelesei ÉVFORDULÓK /. 22. 85 éve, Kalocsán szüle­tett Gruber Zoltán kardiológus. Budapesten szerzett diplomát, 1930 48 között az egyetem I. sz. belgyógyászati klinikáján dolgozott. 1948-tól ’55-ig a ba­latonfüredi szívszanatórium or­vosa, ill. igazgató főorvosa volt. 1955-től a budapesti orfi belosztályának főorvosa, egy­idejűleg a kórház igazgató­­helyettese volt. I. 23. 130 éve született Pesten Petrovits István szőlész. 1874- ben végzett a Budai Vincellére­ket és Pincemestereket képző tanintézetben. A farkasdi filo­­xérakísérleti állomáson eltöl­tött évek után, 1889-től szőlész­borász vándortanítóként több­­megyényi területen oktatta a gazdákat. 1891-től a kecskemé­ti Miklóstelepre helyezték, Ko­­ritsán§zky János igazgató he­lyettese volt. Miklóstelepi évei alatt írta nagy sikerű munkáját, A homoki szőlő telepítése és művelése címmel, elsősorban a filoxéramentes homoki ter­mesztést javasolva. 1894-ben szőlészeti és borászati felügye­lővé léptették elő. Temes megye állami szőlőtelepítéseit irányí­totta, majd a Nagyenyedi Vin­cellériskolában tanított. 43 éves korában nyugdíjaztatását kér­te, visszatért Kecskemétre, a város határában lévő 15 kh-nyi kisnyíri birtokára. Ez a telep biztosította családjának a meg­élhetést, innen szervezte az Első Kecskeméti Pinceszövetkezetet és szerkesztette 1909-től a Ho­mok cimű szőlészeti-borászati lapot. Kecskeméten hunyt el, 1919. okt. 10-én. Görcsoldó, fertőtlenítő kakukkfű Már a regi egyiptomiak is ismerték és gyanta illatosítá­­sára használták ezt az alacsony, bokros növényt. A görö­gök templomaikat illatosították a kakukkfüvei. Később rájöttek arra, hogy a kakukkfű illata fertőtlcnilő hatású. 1563-ban egy füszerkönyv is említi, mint húsok és kolbá­szok készítésénél használható kiváló fűszert. A kakukkfűnek sok, egymáshoz hasonló fajtája van. A Kaukázus és a Balkán vidékéről származik. Halványli­la virágai igen erős illatúak, ezért különösen vonzzák a méheket. A növény levelei hosszúkásak, hegyesek és be­felé gömbölyűdnek. Köves, száraz talajon terem, de kerti növényként otthon is termeszthető. A kakukkfű gyógyhatásút étcrolaj-tartalmának kö­szönheti. melynek hatóanyagai fertőtlenítő és görcsoldó hatásúak. Segít a kakukkfű köhögésnél, bronchitisncl, és fűszerként ajánlható emésztési zavarok esetében. Házi használatra a kakukkfű friss, virágzó hajtásait gyűjtsük össze. Szárítsuk meg árnyékban, majd aprítsuk össze. Jól zárható edényben tároljuk. Teakészí léshez egy jól púpozott kávéskanál kakukkfü­vet öntsünk le negyed liter, forrásban lévő vízzel. Öt percig hagyjuk állni, majd szűrjük le, mézzel ízesítsük, és forrón igyuk meg, hogy az éterolajak gőzét is bclcheljük. Napi 3 csésze kakukkfűtea az ajánlott mennyiség. Meghűléses betegségeknél hatásosak a kakukkfüfür­­dők. A fürdővízhez nagyobb mennyiségű szárított ka­kukkfüvet adunk. F.mésztési rendellenességeknél, felfújódásnál fűszer­ként használjuk ételekhez, vagy pedig teaként fogyasszuk édeskömény, menta és ezerjófűvel keverve. A kakukkfű zsíros ételek kellemes illatú-aromájú fű­szere. K. Gy. Fejes káposzta télre Téli étrendünket vitamingazdaggá tehetjük, ha beiktatjuk a C-vitaminl tartalmazó fejes káposztát. Káposztás rakott hús Hozzávalók: 50 dkg sertéshús (la­pocka vagy comb). 1 kg fejes káposzta. 3 evőkanál olaj, só, törött bors, borsi­­kafü, 1 kiskanál pirospaprika, 4 para­dicsom, 1 fej vöröshagyma. A sertéshúst vékony csíkokra vág­juk. A hagymát apróra vagdalva né­hány kanál olajban üvegesre pároljuk. Rátesszük a húst, és jól megpirítjuk. Kevés vizet öntünk alá, s 15 percig pároljuk. A káposztát csíkokra vágjuk, a húshoz adjuk, megsózzuk, borsoz­­zuk, meghintjük kakukkfűvel, és né­hány kanál vízzel 10 percig pároljuk. Tűzálló tálba tesszük, a tetejére friss paradicsomot karikázunk, alufóliával vagy fedővel latakarva, a sütőben 50- 60 percig sütjük. Káposztás tekercs, paprikás mártással Hozzávalók: 1 kg-os káposztafej, 30 dkg darált sertéshús, 15 dkg füstölt sza­lonna, 2 zsemle, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 10 dkg zsír, 10 dkg gomba, 1 tojás, 2 dl tejföl, só, pirospaprika, törött bors, majoránna. A káposztafej torzsáját kivágjuk, utána a fejet 10 percig sós vízben főz­zük. Hideg vízben lehűtjük. Az apróra vágott gombát, fokhagymát, és hagy­mát a zsír felében megpirítjuk. Össze­dolgozzuk vele a darált húst, a vízbe áztatott, kicsavart zsemléket, az egész tojást, sóval, borssal, majoránnával és paprikával ízesítjük. Fakanállal erősen kidolgozzuk. A kihűlt, lecsurgatott ká­posztát szétbontjuk leveleire. A levele­ket tiszta ruhán egymás mellé tereget­jük úgy, hogy a sütőnek megfelelő nagyságú tekercset kapjunk. Az anyag­keveréket egyenletesen elsimítjuk, s a káposztaleveieket a ruha segítségével összetekerjük. Vékony szalonnaszele­tekkel borítjuk, majd erős fehér szállal átkötözzük a tekercset. Kizsírozott tepsibe tesszük, egy kevés vízzel meglo­csoljuk, és 30-40 percig sütjük. Ha kész, egy negyedórát pihentetjük. A szálat levesszük, és a tekercset éles késsel vastag szeletekre vágjuk. Tejfö­lös, paprikás mártással leöntve, forrón tálaljuk. Köretnek rizst, tarhonyát vagy sós burgonyát adunk hozzá. Káposztás nudli Hozzávalók: 40 dkg fejes káposzta, 70 dkg burgonya, 10 dkg liszt, 0,5 dl napraforgóolaj, só, őrölt bors, őrölt kömény. A káposztát lereszeljük, besózzuk, 10 percig állni hagyjuk, á kioldódó nedveket kinyomkodjuk. Serpenyőben hevített olajon gyakori kevergetés mel­lett, világosbarna színűre pároljuk. Őrölt borssal és őrölt köménnyel ízesít­jük. A burgonyát megmossuk, sós víz­ben megfőzzük, héját lehúzzuk. Áttör­jük és hagyjuk hűlni. A burgonyát a liszttel tésztává gyúrjuk, szükség sze­rint sózzuk. Ujjnyi vastag hengerré for­máljuk, melyet 4-5 cm hosszú darab­kákra vágunk. Forrásban lévő sós víz­be tesszük, és néhány perc forralás után, ha a tészta feljött a víz tetejére, szűrővel kiszedjük. Óvatosan összeke­verjük a megpárolt káposztával és azonnal tálaljuk. RÖVIDEN, BÖLCSEN I 'l/SZIKTES: I. Adum Smith angol közgazdász (1723—1790) velős megál­lapítása (zárt betűk: A, S, L, B, A). 14. Lombok közt tanyázó kétéltű. 15. No­­bel-díjas angol gyógyszerkutató (Hen­ry Hallett). 16. Csigasor rögzítésére szolgáló háromlábú állvány. 17. Kör­möt krimiolvasás közben rövidít! 18. Sziget a Kaliforniai-öbölben (Gore). Emerre a végén! 20. Káliumtartalmú fertőtlenítőszer volt. 21. Nomen nes­­cío, röv. 22. Belső reakció! 24. Pest egyik fele! 26. Egyfajta amfidsav szár­mazéka (Tiosó). 27. Postai címzés. 30. Világbajnok japán asztaliteniszező. 32. Olimpiai csúcsszerv, röv. 33. Nyelvész, szótáríró (László, 1910—1974). 34. Előadóművész, filmzenék szerzője (Fe­renc). 36. Keresd a végén! 37. Úgysem a közepén! 38.... tör; apró darabokra zúz. 41. Spanyol és portugál autók jel­zése. 42. A berkélium vegyjele. 43. Az Odera német neve. 44. Bolíviai bánya­város. 46. A bór és a szilícium vegyjele. 48. Kairó a fővárosa. 49. Egyik festmé­nye A zöld hegedűs (Maré). 51. Motort túráztat. 53. Főporta része! 55. Arra a helyre. 56. Bentről. 57. Nagy terheket szállító közúti jármű. 58. Nincs füge nélküle! 60. Összeveti az ... a hattal; meghányja-veti a dolgot. 62. Felvigyá­­zás. 63. A Hortobágy szélén lakik. 65. Ábel gyilkosa, idegen írásmóddal. 66. A tizedik követi. FÜGGŐLEGES: 2. Közlés hangszó­rón át. 3. For ...; örökre, angolul. 4. Nem marad tétlen. 5. Széken pihenő. 6. Ex . . .; könyvtábla belsejére ragasztott cédula, jegy. 7. Bugás virágzatú szür­kés/öld lű. 8. Észak-baranyai település. 9. Régi rádiómárka. 10. Súlyarány, röv. 11. Paradicsomi. 12. Tízpontos be­tűnagyság. 13. Meggyengítő, labilissá tevő. 14. Carlo Goldoni olasz drámaíró (1707—1793) tömör megállapítása (zárt betűk: O, É, T). 17. Apollón és Artemisz anyja a görög mitológiában (Létó). 23. Pintyféle madárka. 25. Sze­replő a Bánk bánban. 28. Relé egyne­mű betűi. 29. Fehéres-zöldes színű, se­lyemfényű ékszerdíszítő ásvány. 31. Vadászkés. 35. A máj termelte emész­tőnedv. 36. Dzsúdózó vagy karatéka jelzője lehet (két szó). 39. Utótagként állatcsoportot jelöl, önmagában: uzso­ra páros betűi. 40. Middle of the .. .; skót együttes volt. 41. Goethe-núi. 42. Népi játékot játszik. 45. Ugyanaz, röv. 47. Észrevétlenül oson. 48. Falu Salgó­tarján közelében. 50. Természetesen. 52. Magdolna egyik rokon neve. 54. Német terület, Neustadt a központja. 59. Kocog. 61. Férfinév. 63. Nagy Konstantin szülővárosa. 64. Szláv ere­­deteű családnevek végződése. 66. Bent­ről. Schmidt János Beküldendő: vízszintes 1. és a függő­leges 14. sorok. Az elmúlt heti rejtvény megfejtése: A kalapom cilinder, / nem holmi cse­kélység: / Ha fölteszem: magasság, / Ha leveszem: mélység. Az elmúlt héten közölt keresztrejt­vény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Patai László, Pirtó; Takács Mihály, Kecel; Kullai Lukács, Orgo­­vány; Szászi Endre, Kiskőrös; Kuruc/ Tibor, Kecskemét. Hová lesz a benzin ? Miközben a benzin világpiaci ára felfelé kúszik, ismeretesek olyan rém­történetek, miszerint egy benzinkút közelében lakó szőlősgazda pincéjében egy napon megjelent a benzin a hordók alatt, valamint olvashattunk arról, hogy egy repülőtér közelében a telektulajdonosok fúrt kútjaiban fél méter magasan áll a kerozin. A víz ihatatlan ugyan, de a rossznyelvck szerint az olajkályhák remekül üzemelnek vele. Vannak a világon olyan kőolajfino­mítók, amelyek az évtizedek alatt elcsöpögő nyersolajtól ma már egyetlen hatalmas olajlencsén állnak, amelynek következményei kiszámíthatatla­nok. Az elszivárgón üzemanyagféleségek a nyilvánvaló gazdasági .és környe­zetszennyezési károkon kívül komoly katasztrófát kiváltó tényezőjévé is válhatnak. A korróziós károsodást szenvedett tartályok felújítására a bu­dapesti Műanyagipari Kutató Intézet munkatársai olyan eljárást dolgoz­tak ki, amely végleg megoldhatja a problémát. Olyan műanyag bevonati rendszert dolgoztak ki, amely akár utólag is felvihető az acéltartályok belső felületére, az elrozsdásodott lemez helyett önmaga is nagy szilárdságot biztosít, és, ellentétben más műanyagokkal, nem töltődik fel elektromos­sággal, tehát igen üzembiztos. A Közel-Kelet — az égbolton A civilizáció és kultúra egvik bölcsője a Közel-Kelet, főként a Tigris és az Eufrátesz vidéke, a legendás Mezopotámia. De ehhez a fogalomkörhöz tartozik a Nílus és a Gangesz mentén kialakult egyiptomi és in­diai társadalom is, hogy együtt ringassák az európai civilizáció bölcsőjét. De e kultúr­körön kívül, az afrikai és ázsiai kontinensen is jelentős eredményekhez jutottak az eget fürkésző emberek. A csillagos ég fogalom­körei mezopotámiai eredetűek. A mi Kis Göncölünk (Kis Medve) csillagalakzatát az egyiptomiak víziló alakjára rögzítették em­lékezetükbe. A csillagképek nagy részét az ószövetségi szent könyvek állatairól nevez­ték el. Képünkön a Dendarai Állatin egvik vál­tozata látható, amely egy alexandriai temp­lom díszítésének részlete, s időszámítás előtt, a hellenisztikus korban készült Jobb­ról a második alak a téli égbolton jól látszódó Orion, egy nílusi barkán, míg balra egy tehén szarvai között a Szíriusz látható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents