Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 19. S. KÖRNYEZETVÉDELEM Bács-Kiskun az utolsó helyen A környezetvédelem össztársadalmi érdek. A téma közüggyé válását az is jelzi, hogy napjainkra számos alternatív csoport szerveződött, melyek fő feladatuknak környezetünk megóvását tekintik. Összetett jellege, ágazati tagolódása és a térségi elv érvényre juttatása miatt a környezet- és természetvédelem megvalósulásához magasfokú koordináció szükséges. Ennek a felismerésnek köszönhetően 1976 óta van érvényben magyar környezetvédelmi törvény. Ez lényegében egy kerettörvény, melyet nem követtek végrehajtási utasítások. Mára már szükségessé vált a környezetvédelemnek az új körülményekhez alkalmazkodó, új szemléletű jogi szabályozása, amely, ismereteink szerint, a jövő év második felében kerül az Országgyűlés elé. Csökkenő beruházások Bács-Kiskun megye a környezetvédelmi . beruházások tekintetében 1989-ben a megyék között az utolsó helyen állt. ugyanakkor jó néhány illegális veszélycshulladék-lerakóhely vált ismertté ebben az időszakban a megyében. Az 1980-as évek második felében a környezetvédelmi célú beruházások visszaszorultak megyénkben. Míg az 1981 !985közöttiévekbenakörnyezctvédclmi beruházásokra fordított pénzügyi teljesítések átlaga megközelítette folyó áron az évi 600 millió Ftot, addig az elmúlt négy évben ez át lúgosán 358 millió Ft volt. A jogi személyességgel rendelkező gazdálkodó szervezetek összes beruházásának arányábanmégkedvezőtlenebba kép: a környezetvédelmi beruházások aránya az összes beruházásból az 1981— 1985. években 8,2% volt, az 1986— 1989. évek átlaga már csak 4,2 % 1989-ben Bács-Kiskun megyében környezetvédelmi beruházásokra 327 millió Ft-ot költöttek a gazdálkodó szervezetek, 210 millió Ft-tal közel négytizedével kevesebbet, mint az előző évben. Ez a gazdálkodó szervezetek összes beruházásainak 3,6%-a volt, arányában közel 3 százalékponttal maradt el az előző évitől, és 1,2 százalékponttal az országos átlagtól. Az elkészült és üzembe helyezett környezetvédelmi beruházások értéke 317 millió Ft, 146 millió Ft-tal, 32%-kal kevesebb, mint 1988-ban. Több pénz a levegőre 1989-ben a rendeltetés szerinti összetételben legnagyobb részesedést a vízvédelmi beruházások tették ki (46,7%ot), a legkisebbet pedig a hulladékok káros hatása elleni védelemre fordított kifizetések (3,0%). A vízvédelmi beruházásokra fordított kifizetések is ugyanakkor jelentősen csökkentek a múlt évihez képest, folyó áron még a felét sem érték el annak. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos beruházások kifizetései viszont jelentősen emelkedtek 1989-ben, és ez a tendencia — az 1988. évi visszaesést kivéve — tíz év óta növekvő. A hulladékok káros hatása elleni védelem s ezen belül is a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása — az 1980-as évek második felében országosan mindinkább súlyponti feladattá vált. E kiemelten kezelt területen Bács-Kiskun megye országosan az utolsó helyen áll mind részesedésben, mind pedig kifizetésekben. A hulladékok káros hatása elleni védelemmel kapcsolatos beruházások aránya 1989-ben megyénkben 6,5 százalékponttal csökkent az előző évihez képest, ami összegében még jelentősebb visszaesés, mindössze egyötöde az előző évi kifizetéseknek. (Országos viszonylatban a hulladékok káros hatása elleni védelem beruházásai részarányban a második helyen állnak a vízvédelmi beruházások mögött.) A termőföld védelmével kapcsolatos beruházások 1989-ben — számottevően, több mint egyharmadával csökkentek. Az egyéb, környezetvédelmi beruházásokra fordított összegek, mint pl. az élővilág, a területi környezet védelmével kapcsolatos beruházások, a természetvédelmi, zaj- és rezgésvédelmi beruházások a megye környezetvédelmi beruházásaiból 17,8%-os aránnyal részesednek. Közülük a legnagyobb hányadot az 1987-től megfigyelt, a települési környezet védelmével kapcsolatos beruházások alkotják. Sok vagy kevés? A környezetvédelmi beruházások pénzügyi teljesítésének csökkenése — az építőipar, valamint a közlekedés, posta és távközlés kivételével minden népgazdasági ágban jellemző volt 1989-ben. Az ipar összes beruházásából 3% volt környezetvédelmi célú. Az ipar ágazatain belül a bányászat beruházásaiból költöttek legtöbbet kereken 10%-ot — környezetvédelmi beruházásokra. Igen keveset, mintegy 1,7%-ot fordítottak környezetvédelemre az élelmiszeripar beruházásaiból, és csupán 0,1% jutott a villamosenergia-ipar beruházási kifizetéseiből ilyen célra. Az egy lakosra jutó környezetvédelmi beruházások értéke 1989-ben országosan 1213 Ft volt. Ez a mutató Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb (a nagymarosi vízlépcső építése éreztette hatását), megközelítette a 3900 Ft-ot, de Veszprém megyében is majdnem elérte az országos átlag kétszeresét. Bács-Kiskunban mindössze 593 Ft volt, ami a főváros és a megyék között az utolsó helyre rangsorolja. A sorrendben előtte a 19. helyen — álló Jász- Nagykun-Szolnok megyében már közel 20%-kal költöttek többet egy lakosra jutóan a környezet védelmét szolgáló beruházásokra. A tényszámok alapján Bács- Kiskun megyében, egy főre vetítve, valóban a legkevesebbet fordítottak környezetvédelemre 1989-ben a megyék közül; arra azonban ebből nem lehet egyértelműen következtetni, hogy sok, vagy kevés-e ez az összeg. Ehhez ismerni kellene a környezetszennyezés mértékét és az annak megszüntetéséhez szükséges beruházásigényt. Ezekről a KSH nem rendelkezik adatokkal, mi csupán arra vállalkozhattunk, hogy a korábbi időszakokkal és országos kitekintéssel összehasonlítást végezzünk a környezetünk védelmét szolgáló beruházások területén. Csüllög Mihály, KSH Bács-Kiskun Megyei ___________________Igazgatósága ECY LAKOSRA JUTÚ KÚRUYEZEIVÉOELMI BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI TELJESÍTÉSE MEGYÉNKÉNT 19BP < 1000 1001-1212 1213-2000 > 2001 EGY LAKOSRA JUTÚ KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK ÜZEM0EHELYEZÉTT ÉRTÉKE MÉGYÉTKÉNt 1V8V A gazdálkodó szervezetek összes és környezetvédelmi beruházásainak pénzügyi teljesítése Bács-Kiskun megyében 1981 1989 I. sz. táblázat (Folyó áron) 1981—1985. Megnevezés évek átlaga 1986 1987 1988 1989 A gazdálkodó szervezetek összes beruházása, millió Ft 7249 7714 9113 8397 9032 Ebből: környezetvédelmi beruházások, millió Ft Körnvezetvédelmi beruházások 59! 243 325 537 327 az összes beruházás %-ában 8,2 3,2 3,6 6,4 3,6 n. sz. táblázat A gazdálkodó szervezetek rendeltetés szerinti környezetvédelmi beruházásainak pénzügyi teljesítése Bacs-Kiskun megyeben (1981 1989) (Százalék) 1981—1985. Rendeltetés évek átlaga 1986 1987 1988 1989 A termőföld védelmével kapcsolatos beruházások 12,2 10,0 21,5 17,6 59,9 18,3 Vízvédelmi beruházások 81,0 74,6 50,3 46.7 Levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos beruházások 3,2 8.6 9,5 0,6 14,2 Az élővilág védelmével kapcsolatos beruházások 1,8 4,9 2,8 2,3 5.6 Természetvédelmi beruházások Települési környezet védelmével 1,5 1,5 — 0.4 0,9 kapcsolatos beruházások 9,9 9,5 10,9 A hulladékok káros hatása elleni védelemmel kapcsolatos beruházások 6,0 9,5 3,0 Zaj- és rezgésvédelmi beruházások 0,3 0,4 0,2 0.4 ÖSSZESEN 100,0-i ■ . 100,0 100,0 100,0 100.0 Ki a felelős a földfoglalásért ? mmmmammamKmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Igaza volt Szarka Balázsnak, amikor fiatalos lendülettel verte le régi-új földjének sarkára a karót. Az alsónémedi földfoglalók nevét megismerte az ország, s vélhetően többen követni is fogják a földre várakozó társak közül. A három úttörő család megmutatta, hogy hatalom nélkül, kiszolgáltatva is sikeres lehet az elszánt, cselekedeteit pontosan megtervező gazda. Szarka Balázs igazsága ugyanakkor büntetést is érdemelne, hiszen önkényesen foglalt földet, sutba vetve az érvényes paragrafusokat. Furcsa kettősség a büntetendő igazság, ám az elmúlt hónapok, évek, évtizedek eseményei épp e szokatlan helyzetet erősítették. Még fél évszázada sincs, hogy a magyar parasztság örökölt, juttatott, vásárolt földjén szabadon kezdett gazdálkodni. A friss szellem csupán lélegzetvételnyi ideig tartott, majd hosszan követte az esetenként vadabb, máskor szelídebb erőszak, és mindkettőnek ugyanazon következménye lett; a földjétől és gazdálkodói-lététől megfosztott parasztság. Sokszor becsapták az egyébként józan eszű, szorgos falusi népet. És ezek a félrevezetések nemcsak a szocialistának nevezett társadalom sajátosságai voltak, sajnos, a friss demokrácia sem szakított a hagyományokkal. A politikai ígérgetések, alkudozások játékszerévé vált a parasztság. Gazdálkodásban járatlan, de annál hangosabb szónokok kardoskodnak a mezőgazdaság érdekeiért, felelőtlen kijelentéseiket pedig alig követik tettek. Eközben lassan, jól láthatóan hanyatlik a mezőgazdaság. Eladatlan húshegyek, vágásra ítélt tehenek, a fizetésképtelenség határán tántorgó gazdaságok jelzik a pusztulást. Nehéz megmondani, hogy az ágazat irányítási válsága okozta-e a gazdasági válságot; vagy éppen fordítva zajlottak a folyamatok. Ilyen előzmények után faragott karót, ragadott fejszét Szarka Balázs, s törvénytelenül, önkényesen, de visszafoglalta ősi jussát. Mire várt volna még? A tavaszi ígéretek ködbe vesztek, a várva várt gabonavetéskor nem az ő szándékai szerint vezették a csoroszlyák a magot. Az egészséges tettvágy, a bizonytalanságból fakadó nyugtalanság legyőzte a bölcsességet, s a földfoglalók leverték a karókat. Bizonyára tisztában voltak cselekedetükkel, de megunva a halogató politikát, tavasztpl maguk akarják irányítani sorsukat. A felelősség tehát legalábbis megoszlik a törvénytelenül eljárt gazdák, és a föld-, valamint a szövetkezeti törvényt elodázó politikusok között. Az arányokon, persze, aligha érdemes vitatkozni, hiszen mindkét tábornak a maga módján változtatnia kellene a magatartásán: a vérmes falusiaknak önmérsékletre, a lomha törvényelőkészítőknek pedig nagyobb sebességre volna szükségük. A hosszú huzavona után végre tisztázni kellene a parasztság jussát, jogait; az állami gazdasági, a szövetkezeti és a magángazdálkodás esélyeit, szabályait, törvényes kereteit. Egy világosan megfogalmazott törvény adna választ arra, ki elégedett jelenlegi sorsával, gazdaságával; ki akar új úton, családi gazdaságban boldogulni. A politikai halogatás következménye, hogy ma senki nem ismeri a parasztság valóságos szándékait, nincs számszerű válasz a gazdálkodási formát illető elképzeléseikről. így lehet ma homályosan. de sokat sejtetöen fogalmazni a „nép igényeinek megfelelő földtörvényről”, az országszerte meginduló erőszakos és tömeges földfoglalásokról. Remélhetően nem sok követője lesz Szarka Balázsnak, ha a közeli jövőben a szövetkezetéhez hű és a magángazdálkodásért buzgólkodó parasztság egyaránt megnyugtató és végleges választ kap. A karókat leverő fejsze nyele tehát nem a kérges kezekben lapul. V. Farkas József VILÁGGAZDASÁGI PANORÁMA Tovább tart az osztrák gazdasági csoda A sógoroknak nincs okuk panaszra — legalábbis ami a gazdaságot illeti. Tavaly 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, és 1991-re is igen kedvezőek a kilátások: Ausztriát csupán Japán előzi meg a ranglistán. Ausztriában napjainkban gyorsabban fejlődik a gazdaság, mint a közös piaci államokban. Ez a tény annál is figyelemreméltóbb, mivel a szakértők igen különböző módon ítélik meg az 1991 - es világgazdasági fejlődést. Az Egyesült Államokban recessziótól tartanak, a skandináv országokban 0 százalékos növekedéssel számolnak. Csupán itt, Közép-Európában — annak is a nyugati felén — alakult ki a német egyesítés révén egyfajta „növekedési sziget”. A nyugatnémetek mellett főleg az osztrákok profitálnak ebből. Az osztrák munkavállalók bruttó fizetése 1991-ben 6,8 százalékkal nő majd — hosszú évek óta ez a legmagasabb érték. A nettóreáljövedelcm-növekedés a tavalyihoz hasonlóan alakul, vagyis átlagban 1,6 százalékkal emelkedik. Ugyancsak kedvező tendenciák rajzolódnak ki a fogyasztási szférában: közel 3 százalékos emelkedést prognosztizálnak 1991-re, amely ugyan nem éri el a tavalyi értéket (4,3 százalékot), de az 1989-es szinttel azonos. Minden jóban van azonban valami rossz: Ausztriában is szembe kell nézni az emelkedő inflációval. 1991-ben 4,5 százalékos pénzromlás várható, szemben a tavalyi 3,3- del. Nemzetközi összehasonlításban azonban nyugati szomszédunk még az inflációt tekintve is a legstabilabb államok közé sorolható. A munkanélküliség is egy kicsit nagyobb lesz az idén, de még így is szinte elhanyagolható: a tavalyi 5,5-ről 5,7 százalékra növekszik. Ez az érték, a beáramló külföldiek számát is figyelembe véve, kimondottan hízelgő. A gazdasági szakértők mindezeket a biztató prognózisokat azonban két feltételhez kötötték: 1991- ben az átlagos dollár/schilling árfolyam 10,25 lesz, és a kőolaj hordónkénti világpiaci ára nem lesz 25 dollárnál magasabb. Ha ez igy alakul, akkor mindenki biztos benne, hogy 1991-ben is tovább tart majd az osztrák gazdasági csoda. Sz. B. TAKTIKA AZ ÉLETBEN MARADÁSÉRT Fizetésemelés nem lesz, de nem bocsátanak el senkit A múlt évben az MMG Automatikai Művek Vezérléstechnikai Gyára egymilliárd forintnyi termelési értéket állított elő, a korábbinál 10 százalékkal kisebb létszámmal. Tíz százalékkal volt magasabb a termelési érték az előző évekénél. Mindez annak köszönhető, hogy volt munka, a dollár- és a rubelelszámolású piacra egyaránt jelentős mennyiségű gyártmányt küldtek. Szakolczai István igazgatóval az ez évi kilátásokról, lehetőségekről beszélgettünk. — Ezt az évet teljes bizonytalansággal kezdtük. Szovjet piacra csak gépkocsiműszerfal gyártására van magánjogi szerződésünk. Ennek teljesítése már dollárelszámolású. Dicsekvés nélkül elmondhatom, nem volt előnytelen az ármegállapodás, ugyanazt kapjuk dollárban, mint korábban rubelben. Ilyen szerződést sikerült kötni a lengyel partnerrel is. Tulajdonképpen jó fizetési feltételeket, jó árat értünk el. — Ha csupán ezt vennénk tudomásul, akkor úgy tűnne, a gyárban minden rendben van, csupán termelni kell. — Sajnos, a dolog nem ilyen egyszerű, sokkal összetettebb, bonyolultabb a piaci helyzet. Tavaly a termelés mintegy 25 százaléka tőkés kooperáció volt. Ezek a partnereink megmaradtak, sőt, növekszik a vásárlás mennyisége. Viszont érzékenyen érintett bennünket a szovjetpiac-vesztés, amely főként gáz- és olajvezetékek automatikájának, jelzőberendezéseinek előállításában csökkentette a termelést. Az éves kapacitásunk mintegy 30 százaléka még nincs lekötve, s ezt aligha lehet pótolni. Egy új termék bevezetéséhez idő kell, s bármennyire is igyekszünk, képtelenek lennénk behozni az elveszett heteket, hónapokat. — Ha egy gyár kedvezőtlen helyzetbe kerül, igyekszik olyan taktikát kidolgozni, amely nemcsak fennmaradását teszi lehetővé, hanem kedvező gyártási és piaci pozíciók elérését is. Mi is készítettünk olyan tervet, amely mindezt lehetővé teszi. Az első fél évet át kell vészelni a szovjet rendelésállomány nélkül. Fél év alatt történnie kell valaminek, s ezért nem tervezzük sem a létszámleépítést, sem a szellemi kapacitás csökkentését. Arra törekszünk, hogy visszahódítsuk korábbi megrendelőinket, de ehhez bizalom, és természetesen megrendelés kell. Ha ez sikerül is, nem leszünk képesek elérni a tavalyi éves termelést, mindenképpen veszteségre kell számítani. Mi műszakilag felkészültek vagyunk, s ha a szovjet fél igent mond, azonnal szállítunk. Sajnos, a belső szovjet helyzet nem túl biztató. — Átszervezésre kényszerülnek a gyárban? Ez a dolgozók létszámát, alapbérét nem érinti, de a jövedelem éppen a teljesítmény miatt, ami a begyakorlottságtól függ —, kevesebb lesz. A költségek csökkentése érdekében programot készítettünk, amelyben kialakítottuk az energia-, a közüzemi díjak lefaragásának módját. Sajnos, a régi kiadásainkhoz újabb csatlakozott, a telekadó, amelynek kifizetése már súrolja az elviselhetetlenség határát. A bérek emeléséről annak ellenére, hogy harminc százalékkal növekszik az infláció — addig szó sem lehet, amíg nem sikerül kitölteni éves rendelésállományunkat. Sajnálattal kell kimondanom: manapság örülni lehet annak, hogy van munkahelyünk. Tavaly sikerült megőrizni fizetőképességünket, az idén ezt nem láthatjuk előre. Ha olyan helyzetbe kerülünk, szükség lesz a gyári ingatlanok eladására. Az MMG Automatikai Művek Vezérléstechnikai Gyára szállít belföldre is gáz- és olajvezeték-automatikát, jelzőberendezéseket, de ezek árában képtelenek érvényesíteni az infláció, illetve az energiaár-emelés okozta többletköltségeket. S ami még ennél is szomorúbb számukra: gyártmányaik nem versenyképesek a nyugati elektronikával, mert az olcsóbb. Gémes Gábor
