Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-18 / 15. szám

4 • PETŐK! NÉPE • 1991. január 18. ' KECSKEMÉTI INTERJÚKÖTET Miniszterek, tudósok, költők a rendszerváltásról Antall József az öntevékenységről, Göncz Árpád Bibóról A Magyar Demokrata Fórum­hoz közel álló Antológia Kiadó je­lentette meg a Közép-F.urópa moz­gásban cimű interjúkötetet. A be­szélgetések túlnyomó részét Frigye­­sy Agnes rögzítette, Agócs Sándor szerkesztette, gondozta a szövege­ket. Ő irta a — tudtommal — két fontos mondattal megrövidítve ol­vasható előszót. „Ebben az interjú­kötetben a közép-európai szellemi és politikai mozgások alakítói, sor­sunk formálói szólalnak meg.” Nyilvánvaló, sokat tett Antall Jó­zsef, Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Für Lajos, Csurka István, Surján László, Bőd Péter Ákos, Horváth Balázs és a többi megszólaltatott a rendszerváltásért, de hiba volt Pozsgay Imrét, Horn Gyulát. Demszky Gábort, Orbán Viktort, ^ Magyar Bálintot, KonrádGyörgyöt, Mécs Imrét és másokat „kifelejteni” a demokratikus átalakulást előké­szítők közül, tehát bántóan fölösle­ges a reformerek, forradalmárok körét szűkítő határozott névelő az előző mondatban. A 180 oldalas kötet egy-két kivé­tellel a jelenlegi kormánykoalíció vezetőit, híveit és a velük rokon­szenvező, határainkon túl élő ma­gyar politikusokat, közéleti szemé­lyiségeket szólaltatta meg. Kétség­telenül többet tudunk a könyv elol­vasása után róluk, így közvetve a közép-európai, még inkább a hazai mozgásokról. Többet, de a lehetsé­gesnél és kívánatosnál kevesebbet. Mindenképpen hasznára vált volna a könyvnek, ha céltudatosab­ban kérdez a főként a Kecskeméti Lapokban publikáló Frigyesy Ág­­neN. (Több interjút —- kissé rövidít­ve — közölt a megyeszékhelyen ki­adott hetilap.) Okkal tanácsolta az ártatlanul érdeklődő ifjú újságíró­nak Csoóri Sándor, hogy gyakor­lott újságírónak a kérdések egész tömegét illik átrostálnia az első ki­mondása előtt. A megkérdezettek egy része j— köztük a nomád értel­miségi költő — így is megtalálta fontos, lényegláttató gondolatok, érvek kifejtésének lehetőségét. A változó színvonalú interjúk ré­vén sok információval gazdago­dunk. az elmondottak árnyalják, pontosítják a megnyilatkozóról ki­alakult képet. Bizonyos kérdések több megkérdezettnél visszatérnek, az például, hogy ki mennyire felel az elmúlt negyven évért. Nagy Gás­pár szavai számomra a legrokon­szenvesebbek. Nem igaz, hogy min­denki, aki ebben a rendszerben élt és itt vett levegőt, az kollaboráns volt. Kellene azért különbséget ten­ni. [.. . ] Voltak, akik nagyon benne voltak, voltak, akik kevésbé, és vol­tak, akik tiszták tudtak maradni." Az interjúk készítője jó érzékkel fag­gatta korábbi ellenállókat kocká­zatvállalásuk indítékairól, a szelle­mi ösztönzésekről. Göncz Árpád azt hiszem, az egyetlen SZDSZ-es nyilatkozó a „Öibó-tanszéket” emlegeti, Antall József — egyebek között — a nemzeti szellemű piaris­ta gimnáziumokra hivatkozik. A közéletben, a napi politikában, a történelemtudományban egy­aránt fontos szempontokra figyel­meztet több nyilatkozó. Borbándi. Gyula elsősorban Pozsgay érdemé­nek tudja a vértelen átalakulást. Megállapítja: mint ahogyan nem le­het sommásan ellenforradalminak nevezni a Horthy-korszakot, ugyanúgy téves a Kádár-korszakot szerves egységnek minősítő felfo­gás. Az indulatok csillapultával, tárgyszerűbb vizsgálatokkal mód lesz a bűnök, a vétkek, a mulasztá­sok megkülönböztetésére, sőt, ese­tenként bizonyos eredmények clis­­rrterésére. Milyen jól látja Antall József (is): „A társadalomnak fel­készültnek kell lennie mindenre, mert a kommunista rendszerek sa­játossága, hogy infantizálódik a társadalom. Egyik része diktatóri­kus politikát folytat, sajnos, olyan hatással, mint régen a nagybirtok az uradalmi cselédekre. Mindenki várja, hogy milyen parancsot kap. vagy azt, hogy az állam megoldja helyette a problémát. A természetes öntevékenység hiányzik." Olykor félreérthetők az interjú­kat bevezető informáló és hangu­latkeltő kis összefoglalók. Volt azért már néhány magyar belügy­miniszter például —, aki Hor­váth Balázs előtt is tiszteletben tar­totta az emberi jogokat. A könyvben, természetesen, gyakran esik szó Lakitelekről, talá­lunk közvetlen kecskeméti utaláso­kat is. Fodor András említi: a (saj­nos, mindinkább hivatali feladattá szürkült) kecskeméti népzenei talál­kozóra politikai okokból nem hív­ták meg Csoóri Sándort, aki pedig nehéz időkben is kiállt az ügy mel­lett. Agócs Sándortól és Für Lajos­tól tudható, hogy a történész őrizte sokáig Buda Ferenc börtönverseit. A Lezsák Sándor felelős kiadásá­ban megjelent Közép-Európa moz­gásban az említett kifogások ellené­re ha'sznos vállalkozásnak minősít­hető. Nagyobb érdeklődésre szá­míthatott volna, ha két-három hó­nappal előbb elkészül. Bár honi nyomdai viszonyaink között így ik gyorsnak mondható közreadása. Heltai Nándor TUDOMÁNYOS K1SHÍREK Fényözönben dolgoznak A rendszeres éjszakai műszakban dolgozók előbb-utóbb szinte valamennyien kisebb-nagyobb testi vagy lelki betegségekre kezdenek panaszkodni. A legtöbbjük biológiai órája még hosszú idő után is képtelen alkalmazkodni a természetellenes időbeosztáshoz. Ezen próbál segíteni egy amerikai kutatócsoport kísérlete. Ehhez két alapfeltétel szükséges. Az egyik, hogy a munkások nagyon erős, az átlagos műhelyvilágításná! akár ötvenszer erősebb fényben dolgozzanak. A másik köve­telmény, hogy napközben 7-8 órát teljes sötétségben tudjanak pihenni. Kontroll­csoportok vizsgálata nyomán megállapították, hogy az erős fényben dolgozó, nappal sötétben pihenő munkások biológiai ritmusa, életfunkciói rövid időn belül »'szinte tökéletesen alkalmazkodtak az éjszakai munkához. Elmélet tehát már van, volna talán még elegendő fény is, csak hát hány éjszakás dolgozó tud napközben teljes sötétségben, ráadásul nyugodtan pihenni? Miért jobb kettő, mint egy? Irigylésre méltó tulajdonságokkal ruházta fel a természet a hím gyíkokat és kígyókat. Szívük joga eldönteni, hogy szükség esetén melyik péniszüket használ­ják. Nekik ugyanis kettő van; mindkét heréhez csatlakozik cgy-egy. A nemi szerv megduplázódásának biológiai magyarázata lényegében a spermiumok versenyez­tetése. Egyes fajok például olyam hímivarsejteket fejlesztettek ki, amelyek egysze­rűen megakadályozzák más hím spermiumainak előrejutását a petesejt felé. Me­gint más fajok viszont azzal versenyeznek, melyikük képes több spermiumot útjára bocsátani. Erre találta ki a természet a két péniszt. A laborvizsgálatok kimutatták, hogy a szóban forgó fajok a maximális ivarsejtátadás érdekében felváltva használják az éppen bevethető szervüket. Alkoholos eső Alkoholt általában akkor adnak a vizhez. ha csökkenteni akarják azt a hőmér­sékletet, amelyen a viz megfagy. Ezért is használják fagyálló folyadékok adaléka­ként. Izraeli kutatók most éppen eZ ellenkező felhasználási módját keresik az alkoholnak: hogyan lehetne növelni a víz fagyáspontját? Kísérleteikben vízcseppe­­ket vékony alkoholréteggcl vontak be, és lehűtötték. Azt tapasztalták, hogy az alkohol elősegítette a jégképződést, pontosabban magának az alkoholnak a mole­kulái alkottak hatszög alakú, jégkristályszerű formákat. A módszernek az „esőcsi­­nálás’'-ban lehet jelentősége. A felhőképződés elősegítésére jobbára ezüstjodidot alkalmaznak, s rakétákkal juttatják a levegőbe. Míg azonban az ezüstjocjid hatá­sára 88 fok körül indul cl a jégképződés, alkoholt alkalmazva ezt már 0 °C-hoz közeli hőmérsékleten is elérhetik. A szárazsággal küszködő országoknak több esélyük lehet a mesterséges felhőképzés beindítására. • Veress Pál: Ka \iliarhan Romániai magyarok kiállítása Negyven évig nem állíthattak ki ro­mániai magyar művészek csoportos ki­állításon Magyarországon. Most egy bukaresti magyar kortárs művészeti ki­állítás viszonzásaként érkeztek erdélyi festők, szobrászok alkotásai Budapest­re. Ezért is, meg az igen értékes művek okán is nagyjelentőségű az a kiállítás, amelynek január végéig a Budapesti Történeti Múzeum adott helyet. Megadták az esemény módját azzal is, hogy magyar és román kulturális államtitkár nyitotta meg a romániai magyar művészek tárlatát. S a Buka­restből érkezett Horváth Andornak a románul, majd magyarul is elhangzó beszéde alatt többször elcsuklott a hangja a meghatottságtól. Negyven romániai —jószerivel erdé­lyi — festő, szobrász, grafikus 120 al­kotása ismeretlenül is ismerősnek tű­nik. Egyik-másik művész munkássága albumokból, külföldi kiállításokról, s szórványosan Magyarországon is meg­jelent müvei által valóban ismert. Nagyrészt azonban a sajátosan erdélyi magyar hagyomány által ismerjük fel a még sohasem látott képeket, szobro­kat. A nagybányai, az alföldi piktüra jegyeit viselik Cs. Erdős Tibor, Györ­kös Mányai Albert, Barabás Éva, Ko­vács Zoltán, Mátyás József munkái. És ugyanilyen határozottan jelennek meg az európai modernista, sőt, posztmo­dern irányzatok is egyes művészeknél, például Benedek József mobil plaszti­káin, Kancsura István, Nemes László festményein. S különös egybeesés, hogy miként a magyar, az erdélyi grafi­kák is világszínvonalúak. Sajátos helyzetben élő, alkotó művé­szek tették le ezúttal névjegyüket. Olyan tájról jöttek, hoztak üzenetet, ahol a művészet — a képzőművészet — még mindig szolgálatnak számít. Miként Kántor Lajos megfogalmazta, a romániai magyar képzőművészet • Kovács Zoltán: Önarckép életfunkciói ném szakíthatok el a nemzetiség egészének sor­sától, ugyanakkor az egyetemes kortárs képzőművészet vér­keringésétől is meghatározottak. E szükségszerű determi­nánsok egymáshoz viszonyított aránya eltér a nyugati világ­ban érvényesülő arányoktól. Ha túlzás volna is ma a romá­niai magyar piktúra vagy plasztika sajátosságát elsősorban a hagyományőrzésben keresni, lehetetlen tagadnunk az álta­lánosnál is hangsúlyosabb múlthoz ragaszkodást. Ám ebben nem akármilyen, egyéni kvalitások érvényesülnek. A nagy életművek árnyékában, nemegyszer velük polemizálva, fel­növőben van viszont egy új szemléletű, az általánosra jobban figyelő művészet, amely mégsem akar, mégsem tud elszakad­ni attól a közösségtől, amelyből vétetett. Ezek a visszakap­csolások ma nyilván áttételesebbek, de továbbra is létezők. (kádár) Irodalmi, zenetörténeti összeállítás iskoláknak a félegyházi városi könyvtárban Kiskunfélegyházán egy éve nyílt meg a Petőfi Sán­dor Városi Könyvtár zenei részlege, melyet négyezer­négyszáznál többen kerestek fel. Az érdeklődők meg­közelítőleg ugyanennyi zenei és irodalmi dokumen­tum értékeivel ismerkedtek meg. Gulyás Jenöné zenei könyvtáros szerint a hallgatók többsége fiatalkorú, főként a könnyűzenét kedveli, az iskolai tanítás után a szabad idejében jön a könyvtár­ba a kiválasztott zeneműveket meghallgatni. Iskolai feladataik megoldásához többen kutatási céllal is fel­keresik a zenei részleget. A könyvtár, anyagi helyzetéhez mérten, törekszik a hanganyag felújítására, gyarapítására. A Téka köz­vetítésével tavaly 236 normál és CD-lemezt, kazettát szerzett be. Nagy része klasszikus zenei felvétel, de van számos könnyűzenei és irodalmi anyag is. Szívesen fogad iskolai csoportokat, hiszen az iro­dalmi, művelődéstörténeti, történelmi és zenetörténeti órák tartására kedvezőek a zenei részleg körülményei. Vajon mi lehet az oka, hogy ezt a lehetőséget kevés tanintézet használja ki, holott az iskolák sincsenek bőven „eleresztve”, szükség szerint ellátva zenei doku­mentumokkal, s szűkös körülményeik sem alkalma­sak a zavartalan zenehallgatásra. Emellett a könyvtár a kért műveket, felvételeket kölcsönözheti, sőt, zenei, irodalmi műsorok összeállítására, kazettára rögzítésé­re is vállalkozik. Készít olyan analitikus bibliográfiát, amellyel az irodalmi és a zenei anyagokról részletes tájékoztatást tud majd nyújtani. Látogatják a könyvtárat óvodások, kisiskolások is, a mese- és gyermekirodalmi művek iránt érdeklődve. A zenei részleg életre hívásakor szóba került a korosz­tályok szerinti zenei klub nyitása. Ez az elképzelés nem valósulhatott meg, de e céljáról véglegesen nem mondott le a könyvtár. Az idegen nyelvek elsajátításában szintén nyújthat segítséget a zenei részleg a nyelvkönyvek, kazetták beszerzésével. A hangzó dokumentumok ára, sajnos, egyre növekszik. “Tavaly a zenei részlegnek 60 ezer forintja volt az állomány gyarapítására, de felajánlott vagy kölcsönzött lemezekről, kazettákról készitett fel­vételekkel is gazdagította gyűjteményét. Major Dóra ÚJ KÖNYVEK Gustave Flaubert: Érzelmek iskolája (Világkönyv­tár) (Európa, 180 Ft) — Kováts Andor: Rejtvénylexi­kon (Zrínyi, 180 Ft) — Borisz Paszternák: Versek (Európa, 98 Ft) — George Steier: Örök Antigoné (Európa, 80 Ft) — Csiky Agnes Mária: Álomnyelven (Bethlen, 150 Ft) — Csongrád megye népművészete (Népművészeti örökségünk) (Európa, 850 Ft). Ez az ön horoszkópja az 1991. esztendő 365 napjára. Rák (Láng, 69 Ft) — Iványi Attila Szilárd: Innováci­ós stratégia és módszertan (Közgazdasági és Jogi K., 180 Ft) — Társaságról társaságra. Közkereseti társa­ságok és betéti társaságok kézikönyve (Pallas, 650 Ft) — M. Scott: Úttalan utakon. (Láng. 148 Ft) Ho­ward Spring: Szerelmetes fiam (Polygon, 198 Ft) —­­Talmud könyvei (Ikva, 800 Ft) — Czeizel Endre: A magyarság genetikája. (Csokonai, 172 Ft) — Kará­csonyi csillag. Vál.: Lator László (Európa, 195 Ft). ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let hétfőtől péntekig, 18 órá­tól másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 9 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), köz­ponti tömb. diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). ’ A fogászati készenléti ügyelet — sürgőssé­gi esetben — hétköznap este 20 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He­­tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlörinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány. központi rendelő (T.: 76-325. 76-030), Szabadszállás, Fülöp­­szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75). Lajosmizse, Felső­­lajos. Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöp­­háza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegy­háza, Lenin tér 3. T.: 71-338), Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, egészségház, T.: 42-152), Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 10. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tisza­­alpár. Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon hívható, naponta 18 órától másnap 6 óráig. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el (Pokorny u. T.: 22- 822). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi. bács­­borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai. csávolyi, dávodi, érsekcsan jdi, fel­­söszentiváni, garai,. hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlős!, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, katymári lakosokat látják el. KISKÖRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ÁLLATORVOSOK szakorvosi rendelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskanlyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián u. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfél­egyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek­­orvosi ügyelet rendje hétvégeken 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti­­szakécskei és szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, öregcser­­tő-Csorna, Szakmar, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszenthenedck, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Védgátsor 6. T.: 122). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállá­­si, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc; Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kélcshalom: Já­noshalma, központi rendelő (T.: 88), Kele­­bia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30), Szánk, Jászszentlászló: dr. Rácz Gy. (Jászszentlászló, Alkotmány u. 11. T.: 31-628). Az ügyelet szombat reggel 7,órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ:. folyamatosan BAJAI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12- 524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsa­­nád: jJr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgörgy, Gara, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u. 65/B), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bács­­borsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dá­­vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A). KALOCSAI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Ko­­vácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi u. 2. T.: 993), Tass, Szalkszentmárton: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákóczi u. 1.), Dunave­cse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vö­rös Hadsereg u. 8/A), Solt, Újsolt, Dunaegy­háza, Állampusztai Célgazdaság solti kerüle­te: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Mé­száros J. (Harta, Rákóczi u. 9. T.: 225), Du­­napataj.Ordas, Géderlak, Úszód, Duna­szentbenedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T: 45), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Hajós, Császártöltés: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.:. 11), Fájsz. Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) KECSKEMÉTI ÁLLAT-EGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegv­­háza: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Kecskemét, Ballószög. Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlörinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlörinc, Sugár u. 16. T.: 43-192), La­josmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161). működik. KISKŐRÖSI ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Hajdú Á. (Kiskő­rös, Bacsó B.u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Jávor P. (Izsák, Ságvári u. 5. T.: 74-263), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Pe­tőfi ltp. B ép. T.: 51-618), Szabadszállás, Fü­­löpszállás: dr. Bálint Gy. (Szabadszállás. Baj­­csy-Zs. u. 18. T.: 45-084), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Judák R. (Bocsa, Tanács u. 11. T.: 53-140), Akasztó, Csengőd, T abdi, Páhi, Solt­szentimre, Kaskantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Ságvári u. 2. T.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A, (Kecel, Nádas u. 10. T.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfél­egyháza: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), vagy dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. T.: 62- 292), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61-447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Hor­váth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44- 191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszentlászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLAT-EGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas, Pirtó: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3. T.: 21-748), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó. dr. Kazinczi É. (Kunlehértó. Kiserdő u. 16. T.: 22-214), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút. Kisszállás: dr. Holló A­­(Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Ke­lebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás. Csikéria. Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria. Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza. Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri .1. (Bácsalmás, Petőfi u. 48. T.: 467). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak ^tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabad­ság tot I.. BAJA: Tóth Kálmán tér 2., BÁCS­ALMÁS: Hősök tere 4., IZSÁK: Rákóczi u. 2., JÁNOSHALMA: Béke tér 1/A, KALO­CSA: Széchenyi-lakótelep, Kossuth u. 57/B, KISKÖRÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉL­EGYHÁZA: Attila u. 1 , KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kossuth u. Ií—19., KUNSZENTMIKLÓS: Kálvin tér 7., SOLT: Béke tér 6., SOLTVADKERT: If­júság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 5.

Next

/
Thumbnails
Contents