Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

2 • PETŐÉI NÉPE • 1991. január 17. 4 Döntöttek a nyugdíjemelésről SZOLGALATI IDŐ SZERINT évek az emelés Síértéke 10—19 év 13% 20—29 év 14% 30—39 év * 16% 40 év felett 18% NYUGDÍJBAN ELTÖLTÖTT ÉVEK SZERINT Az ultimátum lejárta után — vihar előtt ('Folytatás az 1. oldalról) ( Folytatás az I. oldalról) tállyal felmentette tisztségéből Győr iványi Sándor munkaügyi minisztert saját kérésére -, Gerbovits Jenő és Kiss Gyula tárca nélküli minisztereket, valamint Nagy Ferenc József földmű­velésügyi minisztert. Egyidejűleg Kiss Gyulát munkaügyi miniszterré. Nagy Ferenc Józsefet tárca nélküli miniszter­ré és Gergátz Elemért földművelésügyi miniszterré kinevezte. A kinevezett miniszterek közül egye­dül a kisgazdapárti Gergátz Elemérnek kellett letennie a miniszteri esküt, mert a másik két újonnan kinevezett politi­kus korábban is a kormány tagja volt. Az ünnepélyes eskütételt követően az Országgyűlés hozzálátott a társada­lombiztosítással összefüggő döntésso­rozathoz. Surján László népjóléti mi­niszter a határozathozatalok előtt szükségesnek tartotta elmondani, hogy a lelkészek nyugdíjazására vonatkozó javaslatot most nem támogatja a ^or­mány, rövidesen azonban rendeletet al­kot e kérdésről, amely várhatóan még az idén törvényerőre emelktdhét. A tárca vezetője a nyugdíjakkal kap­csolatban a degressziós lépéseket jog­szerűnek tartotta, hiszen a jelenlegi biz­tosítás nem a teljes életutat veszi figye­lembe. A kormány a társadalombizto: sítási alap szétválasztására vonatkozó elképzelés szellemével egyetért, annak mostani bevezetése azonban nem jár­hat azzal a haszonnal, amely hosszabb távon mindenképpen elérendő. A miniszter szavai után megkezdő­dött a törvényjavaslat feletti szavazás, amely azonban a határozathozátal előtt félbeszakadta A kényszerszünetet azért rendelte cE Szabad György, az. Országgyűlés elnöke, mert az egyik módosítás - a képviselők szerint az Országgyűlés hivatali apparátusának leterheltsége miatt nem került idő­ben a plénum elé. Ez nem kevesebbről szólt, mint hogy a társadalombiztosítá­si járulék és a nyugdíjjárulék alapját, mértékét 1992-től törvény állapítsa meg, s az erre vonatkozó elképzelést a kormány ez év augusztus 31 -éig terjesz­­sze elő. A módosítás érvényességének tisztázására összehívták az ügyrendi bizottságot. A berekesz.tett határozathozatal után az Országgyűlés 206 egyetértő, 51 ellenző szavazattal és 19 tartózkodás­sal elfogadta a társadalombiztosítási alapról és annak költségvetéséről szóló törvények módosítását. A plcnum több mint 30 módosító javaslat közül alig néhányat fogadott el. Az egyik legje­lentősebb változtatás az volt. hogy a kormány június 30-áig köteles javasla­tot tenni a parlamentnek az ellátások mértékének és összegének évközi eme­léséről, az infláció mértékének és a net­tó átlagkereset alakulásának figyelem­­bevételével. Egy másik javaslat alapján 150 mülió forintot elkülönítenek, ame­lyet az egészségügyi intézmények egész­ségmegőrző mentálhigiénés progra­mokra pályázhatnak meg. Ugyancsak megszavazták azt a módosítást, hogy a befektetésihozam-tartalékból 600 mil­lió forintot az egészség megőrzését szolgáló célokra lehet fordítani, s e 600 millióból 450 millió forintot elkülöní­tett alapként ifjúsági és szabadidő­­sport tevékenységre kell fordítani. A társadaiombiztosíti alap idei költ­ségvetése 450 milliárd 150 millió forint bevétellel és ugyanennyi kiadással szá­mol. A bevétel nagy részét, 96,3 száza­lékát a társadalombiztosítási- és nyug­­díjjárulék-befizetés teszi ki. A szavazást követően elrendelt szü­netben ült össze az ügyrendi bizottság, amely hosszas ülésezés után úgy hatá-ÉVEK ' 5 éven belül ment nyugdíjba 5—15 15— rozott: önálló módosító indítványként szavazásra- bocsátható a költségvetési bizottság módosító javaslata, amelyet a társadalombiztosítási és a nyugdíjjá­rulékkal kapcsolatban nyújtottak be. A módosítást Surján László támogatá­sa mellett szavazták meg a képviselők. A testület a szavazás során úgy ha túl­zott, hogy a 10 és 20 év közötti szolgá­lati idővel rendelkpző. a nyugdíjkorha­tárt elért személyék résznyugdíjra jogo­sultak. Nyugdíjuk annyiszor két száza­lékkal csökken, ahány évvel a szolgála­ti idejük 20 évnél kevesebb. A képviselők elfogadták azt az indít­ványt, hdgy amennyiben az öregségi nyugdíj összegének, alapját képezd havi átlagkereset 12 000 forintnál több, ak­kor a 12001- 14000 förín,t közötti át­lagkeresetrész 80 százalékát, 14 001-től 16 000-ig 70, 16 001-től 30 000-ig 60 százalékát kell figyelembe venni. 30 001 forinttól 10 ezer forintonkénti nagyságrendben további 10-10 száza­lékkal csökken a megállapítás alapjául szolgáló keresetrész. A 80 ezer forint feletti átlagkeresetrész 5 százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. Döntöttek arról is, hogy a különféle ellátások emeléséről, illetve a havi át­lagkereset legnagyobb összegéről a kormányosak az Országgyűlés határo­zata alapján intézkedhessen. Ugyan­csak elfogadták azt a módosító indít­ványt, hogy az 1968 előtt gyermeket szülő nők szolgálatiidő-kedvezmény­­ben részesüljenek. Az egészséges gyer­meket felnevelő anyák szolgálati ideje egy. a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket felnevelő szülőké másfél év­­.vel növekedjen. A képviselők egy má­sik határozatukkal hatályon kívül he­lyezték azt a rendelkezést, amely a munkásmozgalomban 1945 előtt eltöl­tött éveket szolgálati időként vette fi­gyelembe. A képviselők többsége elvetette vi­szont azt a mósodítö indítványt, hogy a gyermek hároméves koráig járjon a gyermekgondozási díj, és azt is, hogy e díj az átlagkereset 85 százaléka, de leg­alább a nyugdíjminimum összege le­gyén. Nem értettek egyet azzal sem, hogy a lelkészi szolgálatban töltött idő munkaviszonynak minősüljön. Az Országgyűlés a kora esti órákban 243 igen, 2 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodással fogadta cl a társada­lombiztosításról szóló 1975. évi II. tör­vény módosításával foglalkozó tör­vényjavaslatot. Következő napirendként a nyugdíj­emelésekről döntött a törvényhozás. A négy alternatíva közül nagy többség­gel a kombinált, úgynevezett „C” válto­zat mellett voksoltak a képviselők. Ennek értelmében a nyugdíjemelésnél alapvetően a szolgálati idő érvényesül, de figyelembe veszik — a szociális szem­pontok mellett — a nyugdíjban eltöltött évek számát is., Mégpedig oly módon, AZ EMELÉS MÉRTÉKE 8% , 9% 11% hogy akj 5 éven belül ment nyugdíjba, annak 8 százalékkal, 5—15 éven belül 9 százalékkal, és aki több mint 15 éve ment nyugdíjba, annak 11 százalékkal növelik járadékát. A nyugdíj-megállapí­tás alapjául szolgáló munkaviszony idő­tartama szerint a következőképpen dif­ferenciál a határozat: 10—19 év közötti szolgálati időnél 13 százalékkal, 20—29 év között 14 százalékkal, 30—39 év kö­zött .16 százalékkal, míg 40 év feletti munkaviszonynál 18 százalékkal emel­kedik a nyugdíj összege. Az országgyűlési határozat értelmé­ben a nyugdíjemelés mértéke nem halad­hatja meg a havi 3000 forintot, ugyan­akkor nem is lehet kevesebb havi 1000 forintnál. Az elfogadott határozat rendezi a gyermekgondozási segély kiegészítésé­nek kérdését is. Eszerint a gyermekgon­dozási segélyhez folyósított jövedelem­pótlék összege, valamint a gyermekgon­dozási díj minimuma havi 900 forinttal emelkedik a jövőben. A plénum utolsóként a családi pót­lékról szóló törvény módosításáról dön­tött, kisebb módosításokkal elfogadva a kormány előterjesztését. A döntés szerint a családi pótlék havi összege egygyermekes családnak 2170, egy­gyermekes egyedülállónak 2570, két­gyermekes családnak ugyancsak 2570, kétgyermekes egyedülállónak 2900, há­rom- és többgyermekes családnak ugyancsak 2900, valamint a három- és többgyermekes egyedülállónak 3000 fo­rint gyermekenként. Családi pótlék az után a gyermek után jár, aki 16 évesnél fiatalabb, 16 évesnél idősebb, de húsz­évesnél fiatalabb és alap- vagy középfo­kú oktatási intézmény nappali tagoza­tán, illetve a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul, tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos. A plénum döntése szerint a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után 3900 forint családi pótlék jár, akkor is, ha nevelőszülő gondozza. A törvény szerint a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek után a nevelőszü­lő, ideiglenes hatályú beutalt, intézeti vagy állami nevelésben részesülő gyer­mek után az intézet vezetője, javítóin­tézetben lévő gyermek után a javítóin­­tézetfvezetője. a jogerős szabadságvesz­tés büntetését töltő személy után a bün­tetés-végrehajtási intézetjogQSuit a csa­ládi pótlékra. Egészségügyi gyermek­­otthonban. szociális otthonban vagy szociális intézetben elhelyezett gyer­mek után az intézmény vezetője jogo­sult a családi pótlékra, ha a szülő ehhez hozzájárul, illetve ha nincs családi pót­lékra jogosult személy. A parlament amely a jövő héten folytatja munkáját ezt a törvényja-. vaslatot 244 egyetértő, 2 ellenző szava­zattal, egy tartózkodással fogadta el. Az Országgyűlés idei első, rendkívüli ülésszaka szerdán este háromnegyed hatkor fejeződött be. (MTI) hogy „küszöbön áll a katasztrófa”. Az ENSZ-ultimátum lejártakor mondott rádió- és tv-beszédében az uralkodó kijelentette, hogy had­serege meg fogja akadályozni Jor­dánia területének vagy légterének átjárását „mindenkinek és minden irányból”. Korábban az izraeli légierő pa­rancsnoka közölte: az országra tá­madó iraki gépeket az izraeli va­dászgépek akkor is lelövik, ha eh­hez át kell repülniük Jordánia vagy Szíria területe fölött. Iraki részről több ízben jelezték, hogy ha kitör­nek a harcok, Izraelt Irak első szá­mú célpontjának tekinti. ' DAMASZKUSZ Szíriában több ezer tartalékost hívtak be katonai szolgálatra a fe­nyegető Öböl-háború és az esetle­ges izraeli bekapcsolódás miatt. Damaszkuszi források szerint a mozgósítottak zömét a légvéde­lemhez irányították. Szíria többez­res kontingest küldött az Ifakkal szemben felsorakozott nemzetközi haderőre, de p héten figyelmeztette Jeruzsálemet: azonnal a megtáma­dott arab ország oldalára áll, ha Izrael katonailag beavatkozik a válságba. Szerdán egyébként minden jel szerint megkezdődött az iraki rá­dióállomások komoly mértékű za­varása. A térségbeli rádióhallgató szolgálatok jelentették, hogy a bagdadi rádió rövidhullámú adá­sai gyakorlatilag már foghatatla­nok, a középhullámú iraki adások ami viszont marad, az 1992-től a-mindenkori, lakáscélú kölcsönök kamatával kamatozik. Ez most évi 32 százalék. Ebben az évben ennél a választásnál is 1500 forinttal lesz több a havi törlesztőrészlet, mint eddig. — Miről kell nyilatkozatot ten­ni? — Arról, hogy az ügyfél melyik változatot választja. Ám, ha az űr­lap kézhezvételétől számított 30 napon belül elmulaszt nyilatkozni, akkor automatikusan az első — vagyis a 15 százalékos kamatozást választók — közé sorolja őt a tör­vény. Azt is fontos tudni, hogy a már megtett és beérkezett nyilat­kozatot többé nem lehet módosíta­ni. — Hogyan nyilatkozhatunk? — Az OTP minden érintettnek kiküldi az űrlapokat, megfelelő magyarázattal szolgáló tájékozta­tó kíséretében. Ám nem kell feltét­lenül megvárni, amíg azokat a pos­ta kézbesíti, a kijelölt budapesti fiókokban és bármely vidéki OTP- fiókban beszerezhetők, s ugyanott le is adhatók a nyilatkozat példá­nyai. — Az ügyfél tehát választhat: kifizeti-e február végéig fele tarto­viszont — amelyeket a kuvaiti rá­dió által korábban használt sávo­kon sugároznak — egyelőre zavar­talanok. A \iétel jelentős mértékű romlása a beszámolók szerint az ENSZ-határidő lejárta után kez­dődött. WASHINGTON A washingtoni Fehér Ház a ki­vonulási határidő lejárta után rö­vid közleményt tett közzé, cáfolva az azonnali amerikai akciókra vo­natkozó találgatásokat. — A ja­nuár 15-ei dátum csak az irakiak távozásának határideje, nem pedig a hadműveletek megkezdését is­mételte meg az amerikai álláspon­tot a Fehér Ház szóvivője. Hozzá­tette, hogy a béke vagy háború kérdése továbbra is Szaddám Hu­­szeintől függ. A határidő végének közeledtét egyébként az egész világon nagy aggodalom kísérte. Kedden szá­mos országban tartottak béketün­tetéseket, amelyeke^ tízezrek vet­tek részt. Bár Irakban a» hivatalos propaganda továbbra is harcias hangot üt meg, az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint sok lakos már elmenekült a főváros­ból, az utcák és játszóterek kihal­tak. Az Öböl környékén fellendült a vegyi fegyverek ellen némi védel­met nyújtó Szigetelőanyagok for­galma, a térségből kifelé tartó légi­járatokra rengeteg a helyfoglalás. ANKARA Irak lezárta Törökországgal kö­zös határát, és vannak olyan infor­mációk, hogy az iraki oldalon ak­záisát és akkor már a január havi 1500forint plusztörleszjgs megfize­­tése nélkül leieszi vállárátakésohbi ' törlesztés terheit, hiszem az állam elengedi az összeg másik felét. Ha erre nincs módja, akkor azt kéll eldöntenie: meglévő adósságára idén havi 1500 forinttal magasabb törlesztést, jövőre pedig 15 százalé­kos kamatot vállal, vagy kéri tarto­zása felének elengedését, s a mara­dék piaci kamattal történő törlesz­tését ? ■— Fordítva: előbb a két változat között kell választani. Felteszem, hogy aki ki akarja fizetni a tartozá­sát, az a másodikat választja. Visz.­­szafizetni persze később is lehet, de akkor már az addig esedékes, ma­gasabb törlesztőrészletet is ki kell fizetni. — Mi van akkor, ha az 1500 forinttal megemelt havi törlesztés összege nem éri el azt a szintet, amennyi a 15 százalékos kamat mellett lenne? — Akkor sem kell jövőre — amikor egységesen 15. százalék lesz e csoport kamatterhe — pótolni az így keletkezett hiányt, az állam elengedi a kijlönbözetet. — Ha viszont többet fizet be az adós, mint a 15 százalékkal számí­tott kamat? nákat is lefektettek a határövezet­ben — közölték szerdán az ankarai külügyminisztériumban. A török hatóságok kedd délután észlelték először az iraki intézke­dést, amely elvágta a háború veszé­lye elől (Irakból) menekülők egyet­len lehetséges útját. A török közlemény szerint An­karát váratlanul érte a fejlemény, annál is inkább, mert a török ható­ságok már felkészültek a fenyegető háború várható menekülthullámá­nak fogadására. TEL-AVIV Izraelban szerdán a kora hajnali óráktól szinte mindenki feszülten figyelte a rádió és a televízió adása­it. A rádió növelte hírbulletinjei­nek gyakoriságát: most félórán­ként mond híreket. Az utcákon a forgalom jóval kisebb volt a meg­szokottnál, az iskolákban — egye­lőre — vasárnapig szünetel a taní­tás. A nyugodt hangulat megőrzé­se végett a lakosságot a rádióban felszólitották arra, hogy vigyék az utcára gázálarcaikat. Közölték: ha erre szükség lenne, marad elég idő ahhoz, hogy ki-ki biztonságba hú­zódjon. Minden házban hermeti­kusan elzárható szobát készítettek elő, amelynek ablakait plasztik vé­dőanyaggal ragasztották be. Az MTI érdeklődésére az izraeli magyar nagykövetségen elmon­dották: a magyarországi telefonhí­vások, aggódó szülői érdeklődések arra vallanak, hogy Magyarorszá­gon a valósnál sötétebb képet fes­tenek az izraeli helyzetről. — Akkor annyival csökken az .adósságterhe. És ugyanilyen össze­vetés lesz a megfelezett, aktuális kamatozású kölcsönnél is. — Hogyan fizetnek, akik több célra vetlek fel kölcsönt, s most ér­telemszerűen akár külön-külön is dönthetnek az egyes szerződések sorséiról? Ha nem akar vagy nem tud egy összegben fizetni, tartozását szerződésenként 1500 forint több­lettörlesztés terheli. Ám akik csak egy célra vettek föl kedvezményes kölcsönt és ifjúsági takarékbetét­hez kapcsolódó kölcsönt, azoknak csak egyszer 1500 forinttal kell ha­vonta többet fizetniük. .­— Mi lesz 1992 januárjától? — Azoknál a kölcsönöknél, amelyeknél az idén az 1500 forin-' tos plusz törlesztőrészlet érvénye­. sül, ezt felváltja az évi 15 százalé­kos, illetve a lakáshitelekkel azo­nos mértékű kamatozás. A három Is fél százalék feletti, fix kamatozá­sú kölcsönök feltételei is változni fognak jövőre. Ha valaki ebből igényel engedményt, akkor neki az állam az 1992. január elsején fenn­álló tartozása egyharmadát engedi el, de e kölcsönre is választható a 15 százalékos kamatozás. S. J. Új határidő az OTP-adósoknak (Folytatás az 1. oldalról) Moszkva elítélte a vilniusi akciót (Folytatás az 1. oldalról) A TASZSZ hírügynökség ismer­tette a Moszkvához hű Litván KP tájékoztatási ügynökségének jelen­tését. amely a „Nemzeti Megmen­­tési Bizottságra (NMB) hivatkoz­va közölte, hogy az ingalinszki atomerőműben,i a vilniusi vasúti csomópontban és a klaipedar ke­reskedelmi kikötőben sztrájkba léplek az ott dolgozók. Az NMB szerint a tiltakozók azt követelik, hogy a vasárnapi véres eseménye­kért vonják felelősségre Vytautas Landsbergis litván parlamenti el­nököt, valamint a köztársaság par­lamentjének és kormányának tag­jait. A fjítrájkolók közölték, hogy akciójukat mindaddig folytatják. amíg a dolgozók valamennyi köve­telését nem teljesítik. A srovjel hírügynökség szerdán délelőtt ismertette azt a felhívást, amelyet a szovjet belügyi csapatok vilniusi helyőrségének katonái in­téztek Mihail Gorbacsov államfő­höz, valamint az Oroszországi Fö­deráció parlamentjéhez. Ebben hangoztatják, hogy felháborodás­sal fogadták az OSZSZSZK parla­menti elnökségének állásfoglalását a Vilniusban történtekről, mert úgy vélik, hogy nagyobb megértést és jóváhagyást kellett volna kaprti­­uk a testülettől. Külön elítélték Borisz Jelcint, az oroszországi par­lament elnökét a1 katonákhoz inté­zett felhívásáért. A belügyi kato­nák Landsbergist okolják a véres összetűzés kirobbanásáért, mert ő többször arra hívta fel a Sajudis nevű népfronlmozgalommal együtt a litvánokat, hogy élő gyű­rűvel védelmezzék a tévéadót és más objektumokat, s ezzel sze­rintük — lényegében kiprovokál­ták az összecsapást. Az észt parlament szerdán tár­gyalt azokkal a tüntetőkkel, akik előző nap ultimátumot intéztek a törvényhozáshoz: egy napon belül alakítsanak új, a népi egységet tük­röző kormányt. A parlament en­nek és a többi követelésnek a meg­vitatására tíz napot tart szükséges­nek. ,A kormány lemondását követe­lő hangokra reagálva Edgar Savi­­saar miniszterelnök az észt televízi­óban kedden azt mondta, hogy egy nappal korábban hagyta jóvá a parlament a kormány tevékenysé­gét, s meglepné, ha egy nappal ké­sőbb ezzel ellentétes állásfoglalást hozna. A törvényhozás felfüggesztette az élelmiszerárak háromszoros emeléséről hozott hétfői döntését, de csupán ideiglenes jelleggel. A tíznapos határidő elfogadásá­ról vagy elutasításáról szerdán dél­után dönt a többségében nem észt nemzetiségüeket tömörítő Inter­­mozgalom vezetősége. Ha a válasz nemleges lesz, az tovább élezi az észtországi helyzetet. A. tiltakozó akciók szervűzői már jelezték, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel el akarják érni céljaikat: a legfelsőbb tanács feloszlatását és újnak a megválasztását. Ezen esz­közök között szerepel a politikai célú általános sztrájk is. A litván parlament kedden felhí­vást intézett az ENSZ-hez, kérve, hogy a világszervezet küldjön meg­figyelőbizottságot Litvániába. Az ENSZ-megfigyelők készítsenek je­lentést a Biztonsági Tanács és a közgyűlés számára arról, hogyan állítható helyre a törvényes rend, az igazságosság és a valódi béke a szenvedő Litvániában — sürgette a parlamenti felhívás. A vilniusi törvényhozás keddi ülésén három nappal — péntekig meghosszabbította az elesettek emlékére elrendelt, eredetileg ked­dig tartó gyászidőszakót. Az Egyesült Államok a szovjet vezetést teszi felelőssé a hét végi, véres litvániai „leszámolásért” közölte kedden Washington­ban a külügyminisztérium szóvi­vője. Margaret Tutwiler azonban kijelentette: az amerikai illetéke­sek nem tudják, hogy maga Miha­il Gorbacsov államfő adott-e uta­sítást a szovjet hadsereg támadá­sára. A litvániai események kapcsán James Baker amerikai külügymi­niszter a nap folyamán magához kérette a Szovjetunió washingtoni ideiglenes ügyvivőjét. A találko­zón' az amerikai diplomácia veze­tője hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok szerint nem indokol­ható az erőszak alkalmazása a de­mokratikusan megválasztott lit­ván vezetés, ellen. Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok mélysé­ges aggodalommal szemléli a szov­jet hadsereg fellépését a balti köz­társaságban. Baker ugyanakkor felszólította a szovjet kormányt, hogy térjen vissza a békés párbe­széd útjára, amely a válság rende­zésének egyetlen eszköze lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents