Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-07 / 287. szám

1990. december 7. • PETŐFI NÉPE • 5 árukat tudunk szállítani. De 90-100 ezer autó árukkal történő ellentételezését valószínűleg nem lehet megoldani; ezért várjuk a kprmany döntését, amely meghatározza a jövő évi au­tókereskedelem pénzügyi kereteit is. Január 1-jétől a beszerzési áraink 30,—80 százalékkal nőnek. Ha megmarad a jelenlegi árképzési mechanizmus — tehát, ha nem változnak/á vám-, az illeték-, és a forgalmiadó-tételek —, akkor egy Lada ára január 1-jétől 400-500 ezer forint körül lenne. Ugyancsak változik az ár ^ mégpedig felfelé —, ha például leérté­kelik a forintot. (Ez pedig jövőre a tervek szerint legalább 15 százalékban megtörténik. — A szerk. megj.) A legkedvezőbb esetben a MERKUR-nál jövőre a gépkocsiárak „csak” 40 százalékkal emelkednek. — Mennyi a MERKUR árrése?- A beszerzési ár 4,3 százaléka, Á cég haszna azonban kevesebb, mint ) százalék. Azoknál a típusoknál, ahol előjegyzésre tör­ténik majd az értékesítés, a vállalat árrésvál­tozást nem tervez. Ahol azonban a készletezé­si - költségek növekednek, ott valószínűleg emelkedik majd.-— ön szerint hogyan alakul jövőre a gépko­csik iránti kereslet Magyarországon?- A gépkocsik iránti fizetőképes kereslet jövőre, becslésünk szerint, közel 40-50 száza­lékkal esik vissza. Ennek nemcsak á megnő- j| vekedett fogyasztói ár lesz az oka, hanem az is, hogy január 1-jével jelentősen emelkedik az autók fenntartási költsége is. Úgy véljük, a vásárlóerő szintén megoszlik majd. Valószí­nűsíthető, hogy a drágább, nyugati kocsik iránt megmarad a stabil, szűk kereslet. Re­méljük azonban, hogy desz kereslet az 500 ezer forint körüli keleti autókra is. Ezt a vá­sárlóréteget szeretné a MERKUR megnyerni magának. — Hogyan alakítja a MERKUR jövőre pia­ci stratégiáját? — Cégünk piaci stratégiája jövőre a meg­bízhatóság és a garancia irányába tolódik el. A jelszavunk az lesz, hogy a nálunk vásárolt gépkocsira mi garanciát adunk, és ezzel kí­vánjuk felvenni a versenyt a piacon a többi gépkocsi-forgalmazóval. Gondolunk például arra, hogy az egyéves garancia legyen kilométer-korlátozás nélküli. Szeretnénk a kötelezően előírtakon felül többletszolgáltatást is nyújtani az autókra, például további 2 éves, korlátozott garanciát. — Mi történik a MERKUR-nál jelenleg nyilvántartott közel 200 ezer gépkocsi-előjegy­zéssel?- Naponta közel 300-350-en mondják fel előjegyzésüket. Arra számítunk, hogy az év végéig 180 ezerre csökken az előjegyzések szá­ma, jövőre pedig tovább apad. Új előjegyzé­seket már nem veszünk fel. A régi lista pedig elfogy majd lassan, hiszen vagy megkapják az érintettek az autót, vagy pedig visszamondják az előrendelést, 1992-ben valószínűleg már nem lesz a pénzintézeteknél gépkocsi-előjegy­zés. , — Mik a teendőik azoknak, akik jövőre a MERKUR-nál mint az egyik gépkocsi-forgal­mazónál szeretnének autót venni? — Először is az előjegyzéses vásárlóinkat elégítjük ki. Ha ezek elfogynak, akkor piaci helyzet lesz,'tehát a felkínált készlet erejéig értékesítjük az autókat. Szabó Béla Miből finanszírozható a munkanélküli-járadék alapja? N?héz helyzetben lesznek a Pénzügyminisztérium, a Munka­ügyi Minisztérium és a Társada­lombiztosítási Főigazgatóság kép­viselői, amíg kidolgozzák az újabb kompromisszumos javaslatot az Erjdekcgycztető Tanács ,, pénteki szakbizottsági ülésére: a munka-' , nélküli-járadék jövő évi finanszíro­zásában kellene kompromisszumra jutni a munkaadókkal, és a munka- vállalókkal. Az Érdekegyeztető Tanács múlt heti plenáris ülésén ugyanis nem sikerült elfogadtatni azt a kormányjavaslatot, hogy a munkaadók és a dolgozók együtt vállalják a 43 százalékos társada­lombiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulékon _ felül az egy-egy százalékos pluszterhet. Ebből a 8-8 milliárd forintos befizetésből hoz­nák létre a munkanélküli-járadék 16 milliárd forintos alapját — kö­zölte Tökös János, a Pénzügymi­nisztérium főosztályvezető-helyet­tese az MTI munkatársával. ' A kormány azt javasolta, hogy a versenyszférán kívüli intéz­ményeknél dolgozók után fizeten­dő egy százalékot — a 8 milliárd mintegy felét, azaz 4 milliárd forin­tot — a költségvetés a foglalkozta­tási alapbóLf£lj£Mt£e.4gy >az erede-v tileg tervezett 13,6 milliárd forint­ról l'2j;6,' milliárd -forintra--módosí­tott foglalkoztatási alap újabb 4 milliárd forinttal csökkenne, 5 mil­liárd forintot pedig a korábban kifizetett újrakezdési kölcsönök kamatterhei visznek el. Azaz vala­mennyi, egyéb foglalkoztatáspoliti­kai célra csak 3,6 milliárd forint maradna, és ez a munkaerő-szol­gálati irodák, az át- és továbbkép­zési lehetőségek elmaradottságát, valamint egy sor más kötele­zettséget tekintve irreálisan kis Összeg, A munkaadók és a munkaválla­lók is tiltakoznak äz egy-egy száza­lékos járulékemelés ellen. Arra hi­vatkoznak: az előzetes egyeztető tárgyalásokon is arról volt szó, hogy a 43 százalékos társadalom- biztosítási járulékból 3, a 10 száza­lékos nyugdíjjárulékból egy száza­lékot csoportosítanak majd át eb­be a munkanélkülijáradék-alapba. Ez a megoldás viszont a Társada­lombiztosítási Főigazgatóságnak nem felelt még, hiszen mintegy 26 milliárd forinttól esnének el. A költségvetésnek nincs lehetősége ezt finanszírozni, ezért szóba ke­rült, hogy a munkaadók vállalja­nak át bizonyos táppénzfizetése­két. Ez. a tétel mintegy 25 milliárd forintot tesz ki, így nem okozott meglepetést, hogy a munkaadói oldal visszautasította a javaslatot. Nehéz lesz tehát megtalálni a költ­ségvetésben azokat a területe­ket, ahonnan — el már sokszo­rosan csökkentett keretekből — pénzt vonhatnak el a munka­adók és a munkavállalók járulékfi­zetési terheinek csökkentése érde­kében. r HOLNAP ESTÉ SZÍNPADON A KECSKEMÉT TÁNCEGYÜTTES Megérett a gyümölcs! A Kecskemét Táncegyüttesről ritkán hallani. A néptáncosok pedig kitartóan és eredményesen dolgoznak. Néhány évvel ezelőtt a róluk szóló inteijúban megem­lítettük, hogy a „gyümölcs még éretlen”, és most a beszélgetést ismét ezzel kezdjük. Vajon be- érett-e már a gyümölcs? — Igen — válaszolja határozot­tan Bedőcs József, a Kecskemét Táncegyüttes művészeti vezetője. — A négy évvel ezelőtti vezetővál­tást kiheverte a csoport. Az ered­ményeket illetően először elmon­dom, hogy az együttes megkapta az Arany II. minősítést, tehát egy fokozattal előbbre léptünk. A ta­valyi megyei néptánctalálkozón és a Gyöngyösön megrendezett észak-magyarországi néptáncfesz­tiválon nívódíjat érdemelt ki a kecskeméti együttes. Ugyancsak nívódíjjal jutalmazták két gyer­mekcsoportunkat az idei megyei nép táncos-seregszemlén. — Miért tűnik mégis úgy, hogy a Kecskemét Táncegyüttes nincs igazán benne a köztudatban? —- Ennek több oka lehet. Szá­molni kell azzal a ténnyel, hogy ma Magyarországon az emberek, a színházba járók nem verekszenek össze a néptáncműsorok jegyeiért, a jegyüzérek sem az ilyen előadá­sok belépőivel foglalkoznak. Az együttest illetően: abban az eset­ben érdemes közönség elé állni, ha új műsorral tudunk szolgálni. Ez nem biztos, hogy megvalósulhat minden évben. — Ha már az imént szóba került a fellépés, az új műsor, kíváncsi va­gyok arra, miért nem valósítható meg egy néptáncegyüttes esetében az, bogy, mondjuk, körbejárja a megyét színpadképes produkciói­val, és netán ezt évente, turné kere­tében oldaná meg. —- Ez nem így működik, való­ban, Ahhoz,. hogy például Báofi- Kiskunban rendszeresen szerepel­jünk, fizetőképes kereslet, érdeklő­dő közönség kellene. Nem tudom, lenne-e értelme úgy útra keink hogy a fellépés helyszínén, mond­juk, tízen ülnének a teremben. A költségek akkor is jelentkezné­nek! Azt veszem észre, hogy a nép­táncegyüttesek elsősorban saját te­lepülésükön igyekeznek életben maradni, közönség elé lépni, s csak ritkán hívnak meg máshonnan vendégeket. —'Jó, akkor maradjunk Kecske­méten. Itt miért, nem lépnek fel gyakrabban? I— Elég sokszor láthatott ben­nünket a közönség az idén is. A ta­vaszi napokon öt alkalommal lép­tünk fel. Az idegenforgalmi sze­zonban szintén négyszer-ötször Beszélgetés Bedőcs József művészeti vezetővel KECSKEMÉT táncoltunk a főtéren. Az Erdei Fe­renc Művelődési Központ színház- termében akkor érdemes fellép­nünk, ha megtelnek a széksorok. — A népzenészek, a táncosok mindig kedvezőtlen helyzetben vol­tak, magyarán: anyagi gondokkal küszködtek. A helyzet nem hiszem, hogy változott. Hogyan kívánhat­nám akkor azt, hogy állandóan hal­lassanak a csoportok magukról. Mégis: mit lehet a jövőben tenni? Merre felé kell elmozdulniuk a nép­táncosoknak, megmaradni a mosta­ni lehetőségek, korlátok között, vagy muszáj többre törekedni? — Anélkül, hogy ’dicsérném az együttes fenntartóját, az Erdei Fe­renc Művelődési Központot, el kell mondanom, nincsenek anyagi gondjaink. Pontosabban: csak a művészi munkára tudunk kon­centrálni, mert a feltételeket meg­teremtik számunkra. Az biztos: panaszra nincs okunk. Legfeljebb az a kérdéses, mi lesz a jelenlegi próbahelyiségeinkkel, az Erkel ut­ca sarkán lévő,'egykori1 G-házzal. Ezt az épületet visszaigényelte a katolikus egyház. Meglehet, mi pe­dig az utcára kerülünk. Szeretném az önkormányzat figyelmébe aján­lani, hogy „használjanak ki” ben­nünket. Ha már létezik Kecskemé­ten egy aranyminősitéssel rendel­kező táncegyüttes, miért ne dicse­kedhetnének velünk alkalman­ként. Itt, úgymond, reprezentációs célokra is lehet gondolni, vagy ide­genforgalmi látványosságra. Egyébként sok együttes idegenke­dik ez utóbbi lehetőségtől, de át­gondoltan, a hitelességet szem előtt tartva, mi nem rettenünk vissza ettől. Annál is inkább, mert bevételhez lényegében csak így jut­hatunk hozzá. Az előbbi kérdése a jövőre is utalt. Egy tánc­együttesnek sokféle célja lehet. A hagyományőrzés, a tanítás, a közösségi életre nevelés és azok a lehetőségek, alkalmak, melyek a gyerekek fejlődését szolgálják. Hogy mindezeknek milyen köz- művelődési hasznuk Van? Ezt nem hiszem, hogy forintban szükséges mérni. — Magában az a tény is értékel­hető, hogy az ezredforduló tájékán még mindig fennmaradhatnak a folklórértékek, és van is, aki ezek­kel szívesen foglalkozik, továbbadja az utódoknak. Önöknek vannak-e utánpótlásgondjaik ? ^—^.Nyilvánvaló, hogy a néptánc nem a tömegek kultúrája. Szeren­csére, nekünk nem Okoz fejfájást az utánpótlás kérdése. Szeretném elérni, hogy mind az öt csoportunk rendelkezzen önálló, színpadképes produkcióval. Egyébként öt, kü­lönböző korosztályú csoportunk létezik, a kisiskolásoktól a felnőt­tekig. Mintegy százhúszan találko­zunk a hét napjain. — Ha a jövőt forszírozzuk, lát­ható: jó néhány esztendőre megvan a tennivalójuk. — Hogy merre kell elindulni, azt nem mi döntjük el. Azt lehet mon­dani, a városi önkormányzat kezé­ben vagyunk. Egyelőre viszont köd van. Amit világosan látunk: minél több bevételt kell produkál­nunk. — Holnap este hatkor a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Köz­pont színpadán láthatjuk a tánc- együttest. Milyen műsort állítottak össze? Négy csoportunk táncol majd a színpadon. A műsor első részében, úgymond, könnyebb táncók, a szünet után inkább a technikailag nehezebb táncok lesz­nek láthatók. Két koreográfia te­kintetében nem hagyományos folklórműsort kínálunk, inkább arra törekedtünk, mit mondha­tunk el a néptánc formanyelvével. ASkandálás (József Attila verse, Sebő Ferenc zenéje) Varga Zoltán koreográfiája. A Táncszóknak (Nagy László versére) Tímár Sán­dor koreográfiájának az is érdekes­sége, hogy nem zenére, hanem hanghatásokra alapozódik. Kí­váncsian várjuk, milyen hatást vált ki a közönségből. Az est második részében három zenekari szám is szerepel a kecskeméti Csík és a He­gedűs zenekartól, illetve a szegedi Fabatkától. — Nem marad más hátra, mint megnézni a Kecskemét Táncegyüt­tes holnap esti műsorát. És végeze­tül hadd kívánjak biztató jövőt! Borzák Tibor ! KÉLESHALMÁN Nem elég csak a sárból kilábalni Beázott a kultúriíáz előcsarnoka. Az eső utat talált a mennyezethez, az el­mozdult vagy eltört cserepek között. A házban áldatlanok az állapotok, ne tetézze a bajokat még az időjárás is! Péter Szabó Lajosné polgármester be­szélt valakivel, rendbe hozná-e odafönt a hibás tetőrészt. A falubeli férfi vállal­ta. Nem kér érte egy fillért sem. Ám, aki föladogatja neki a cserepeket, megérti, ugye, a polgármester asszony, szívesen fogadna, a segítségért néhány száz fo­rintot. Megegyeztek. Kire számíthatnának bármiben, ha nem magukra? — El akarunk szakadni Jánoshalmá­tól! — A 692 fős kistelepülés, Kélesha- lom vezetőjének szavaiból némi kese­rűséget érzek. Nem bánja az elválást. Mi az, amit a város nyújt? Egy, ver­senytárs nélküli szövetkezeti kereske- v delem, a Jánoshalma és Vidéke ÁFÉSZ az alap(?)-ellátó. Ez azelőtt még megte­hette, hogy délben vagy legkorábban 11 órára szállította a zsemlét meg a kiflit a kéleshalmi vegyesboltba. Az ön- kormányzat nem nézhette tétlenül e ki-' szolgáltatottságot. Szóltak az áfésznek. Nem a világ végén élnek, hogy a reggeli nyitásra, fél 9-re ne érjenek ide a péksü­temények Jánoshalmáról! Mert most már ideéritek. , A községházán a címer új, de ettől még nem változott semmi. Gyermekor­vos és fodrász nincs. A körzeti orvos hetente egyszer tart rendelést, kedden, amikor kijön Jánoshalmáról. A hét közben megtalálható egyetlen, egész­ségügyi dolgozó Lógó Ferencné ápoló­nő. Nem csodálkozunk, amikor a köz­ségház elől, délben induló mikrobusz­ba, az öt felső tagozatos általános isko­láson kívül, Gusztos Károlyné nagyma­ma is készülődik beszállni. Mert mint mondja: Ha a fél 2-es busszal mennék be; nem biztos, hogy a jánoshalmi ren­delőben még ott lenne a doktornő. Hat óra harminc perckor indul az első busz innét — aztán már csak fél kettőkor a következő... Á Öt utcában az utat burkolat fedi. Ám a falu kellős közepén, eső után, megnézheti magát, aki az álló vízbe belepillant. A telefonközpont egyvona­las, és csak reggel 8 órától működik. Valakinek a hízója reggel nem bírt föl­kelni, megbetegedett. Az állatorvost valamikor csak délután tudta értesíte­ni. Amikor Jánoshalma mással beszél (mármint telefonon), Kéleshalom ad­dig „félreáll”. A szolgáltatások ? Szerencséjük, hogy a tsz-közi vállalat üzemegységében egy ember1 ért ä villanyszereléshez, hozzá fordulhatnak. Jelentkezett egy férfifod­rásznő, hogy idejönne dolgozni, csak­hogy az asszonyok és a lányok hajának ápolására még mindig nem akad vállal­kozó. Cipészük Jánoshalmára nősült, ■nem messze, és ez a jó. Néhányszor kijön lábbelit javítani. Itt is maradt égy háza. Az a háziasszony viszont, aki friss húst szeretne venni, nincs más vá­lasztása: csak Jánoshalma. Ilyen körülmények közt az is vala­melyest haladás, hogy tavaly 350 mé­terre} bővíthették a vízvezeték-hálóza­tot — egy külterületi rész, a III. Icörzet lakóinak ellátására. Három tanyának tervezik a villamosítását. Ezek már nem jutnak annak a kétszáznak a sor­sára, amelyek az elmúlt 12 esztendőben összedőltek, vagy amelyeket lebontot­tak a 410 kéleshalmi tanyából. A nyolctagú képviselő-testület a vá­lasztás után, ezektől a hetektől kezdve méri fel igazán, hogy milyen „szekér” elé fogták. Merthogy a kiflit és a zsem­lét Jánoshalmáról dél helyett 8.30 óra­kor küldik, ettől a kerekek még csak épp hogy elmozdultak. A kéleshalmiak ennél jóval nagyobb törődést várnak. Zsebi Sándor né, a Kinizsi utca 12- ből: — Férfialsónemüért, mackóért, öltö­nyért és egyéb ruhafélékért Jánoshal­mára kell bemennünk. Rámegy az egész napunk. Tóth JózseJ/ié három dűlőföldre la- , kik a falutól, a II. körzetben: — Elhagyott területen, erdő mellett, ötödmagunkkal élünk, ilyen, magam­fajta idősek ~ mondja. — Három ku­tyát tartok. Éjszakára jól bezárom az ajtót, mert annyi rablásról hallok mos­tanában. — Azelőtt két hétig is kint hagyhat­tuk az ^udvaron a ruhát száradni, nem nyúlt hozzá senki — így egy másik asz- szony. — Most már nem lehetünk ilyen 1 könnyen. \ — Szeptemberben betörtek a vegyes­boltba — tudjuk meg Maruzsa László- né üzletvezető-helyettestől. — Hatvan­ezer forint értékben loptak el dohány­árut, édességet meg italokat. Szeretnék nyugodtan dolgozni én is. ||j Nyugodtan élni és dolgozni Kéles- halmán is. Ez ma minden ember leg­hőbb vágya. Kohl Antal 9 Vízben, sárban.. Akad itt még tenni­való! 9 Egyvonalas telefonköz­pont. 0 Beszáll a nagymama is a gyerekek közé, hogy Jánoshalmán még ott érje az orvost. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents