Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-05 / 285. szám

■\ 1990. december 5. • PETŐFI NÉPE • 5 ALAPÍTÁSÁHOZ A FŰSZERKERESKEDŐK ADTÁK ÖSSZE A PÉNZT OLIMPIAI BAJNOK^ VILÁGHÍRŰ MATEMATIKUS EGYKORI NÖVENDÉKEIK KÖZÖTT TÖBB MINT HATEZER SZAKEMBERT KÉPEZTEK A múltját keresi egy modern iskola Hallottak-e Kada Elekről, példá­ul azok, akik szerint csak az elvont eszmélkedéstől viszolygó, a műré­szetek iránt érzéketlen, döntéseinek hasznát csak azonnal bezsebelhető forintban, dollárban, koronában, rubelben mérő vezetőtől várható egy-egy település gazdasági felvirá­goztatása. Fiatal korában szívesen muzsi­kált, főszerepet vállalt műkedvelő előadásokon, kitűnő elbeszélése­ket írt, színdarabjait fővárosi és vidéki színházak játszották, ásatá­sokat vezetett, költőkkel, színé­szekkel, festőművészekkel barát­kozott, mégis Kecskemét főkofája volt. Kiváló elődjénél, Lestár Pé­ternél még következetesebben ér­vényesítette a közgazdasági érde­keket a gyorsan fejlődő nagyváros irányításában, lakói gyarapodásá­nak előmozdításában; Éppen ezért sorolta az iskolaügyet, a szakirá­nyú'oktatást, továbbképzést a leg­fontosabb, a legkifizetődőbb teen­dők közé. Mi tagadás: kétségtelen tekintélye, rábeszélő-, meggyőző­képessége ellenére váltakozó siker­rel támogatta, próbálta elfogadtat­ni az új igényeket szolgáló kezde­ményezéseket. A törvényhatósági bizottság maradi, szűk látókörű, csak a hagyományos paraszti gaz­dálkodás fenntartásában érdekelt többsége ott lassította a fejlődést, ahol tudta. A „mungók, a buga- cék”, megakadályozták munkás­házak építését és altatták a közép­fokú kereskedelmi iskola létesíté­sének eszméjét is. Ha szabad utat kap Rákosi Ti­bor budapesti tanár 1901-beh meg­fogalmazott javaslata, akkor e hó­napokban már fennállása kilenc­venedik évfordulójára készülőd­hetne. I a kecskeméti Kada > Elek ; Közgazdasági Szakiskola. Sajnos, még 1909'. augusztus 8-án is kény­telen volt Lucifer (Hajnal József) érvelni a július 31-ei közgyűlésen megszavazott felsőkereskedelmi is­kola érdekében. „Nem állunk egyébből, csak katonatisztből, hi­vatalnokból, ügyvédből és pap­ból.” Ezért nélkülözhetetlen a pol­gármester által is ajánlott új iskola, amely „olyan harcosokat nevel, akik fölveszik a nemes versenyt a külföld intelligens, európai művelt­ségű kereskedőivel." így kezdődhetett nyolcvan éve 47, nappali és 24 magántanulóval átmenetileg a mostani véradó állo­más helyén állt Cserepesben a szakirányú oktatás. Az évfordulóra átgondoltan szerkesztett, míves közös értesítő- ' vei emlékezett a napjainkban újabb virágkorát élő tanintézet: A két szerkesztő: Fazekas István és Károly falvi' József körültekintő kutatómunkáját dicséri az iskola történetét feldolgozó tanulmány. Ebből is tudható: kezdetben lá­nyok és fiúk is beiratkozhattak. Tisztelettel emlékeznek az iskola? alapítás már-már megfeneklő ügyét társadalmi gyűjtés kezdemé­nyezésével és adományokkal meg­valósuláshoz segítő Kecskeméti Fűszer| és Vegyeskereskedők Egyesületére, Nyirádi, Fispán, La­dányi kereskedőkre és a helyi saj­tóra. ' 1913 júniusában huszon-egyné- hány tanulója érettségizett sikerrel magyar fogalmazásból, könyvvitel­ből, német nyelvből, német—ma­gyar—francia kereskedelmi levele­zésből és kereskedelmi számtanból. Évről évre többen tanultak a ki­tűnő dr. Hajnóczy Iván igazgató által irányított tanintézetben. A világháború végén külön is­kolát szerveztek a lányoknak. A proletárdiktatúra, úgymond, burzsoá jellege miatt, meg akarta szüntetni az immár Fiú Felsőke­reskedelmi Iskolát. A város mindvégig segélyekkel támogatta a részben minisztériumi költségvetésből működő taninté­zetet. Számíthattak helyi pénzinté­zetek, vállalatok koronáira, illetve pengőire is. A negyvenes évek elejétől pár­huzamos osztályokat indíthattak. Sajnos, a többször költöztetett is­kola teljes bútorzata, valamennyi Szertára elpusztult, a helyiségeiket kórház céljaira lefoglaló szovjetek gondatlansága miatt. ■ A szerzők joggal helytelenítik, hogy az ötvenes években sűrűn módosították az iskola nevét, tan­rendjét, felépítését. Tárgyszerűen ismerteti Fazekas István és Károly falvi József az in­kább a jelenhez, mint a múlthoz tartozó folyaniatokat. Személyes emlékek felidézésé­nek köszönhető, hogy szinte meg- ejevenedik a kereskedelmi iskola múltja. Sok ezer diák tanult 35 év alatt Dubecz József tanár úrtól. Helyet adtak Laci bácsi, volt pénz­intézeti osztályvezető, azaz B. Kiss László öregdiák emlékeinek. Szü­lei 1918-ban íratták be az akkor háromosztályos tanintézetbe. Közlik a felsőkereskedelmi első tervezetének néhány részletét, a • Alapítvány az iskola tá­mogatására. A névadó. közgyűlés alapító »határozatát, a >belügyminiszter en­gedélyét. Az évkönyvben büszkén hivatkoznak név­adójukra, Kada Elekre. Az utóbbi öt év eredményeit külön részben összeg­zik. Közlik a tanári kar adataitraz érettségizők jegye­it, több oldalon az intézet legjobb diákjainak tanul­mányi, kulturális és sportsikereit. Olvashatunk a gyorsíró-világbajnokokat nevelő dr. Saskői Ernönéröl, a gokartos magyar bajnok Bakos Andrásról. A Tóth Imréné igazgató felelős kiadásában megje­lentetett évkönyv zárszavában szeretettel emlékeznek az eddig náluk érettségizett 6552 diákra, akik közül többen számottevő tudományos, gazdasági sikerrel büszkélkedhetnek. Itt tanult Bóbis Gyula, Fenyvesi Máté. Világhírű matematikus, lisszaboni egyetemi ta­nár, vezérigazgató, diplomata gondol szeretettel az immár 80 éves felsőkereskedelmire, a Kadára. Heltai Nándor A PORSCHE MAGYARORSZÁGON Félmilliárd schillinges osztrák beruházás A Porsche ma nem csupán á világ egyik legis­mertebb autómárkája, a név maga is élő „auto­mobil-történelem”. Ausztria eme légsikeresebb kereskedőháza, Porsche Hungária néven nem­régiben kereskedelmi kft-t hozott létre. Mint a nagyvállalat egyik tulajdonosától, dr. Wolfgang Porsche úrtól megtudtuk: a Porsche Holding néven összefogott vállalatcsoport Spa­nyolországtól Franciaországig mintegy 7500 embert foglalkoztat. Tavalyi bevétele megha­ladja a 29 milliárd Schillingen ennek az összeg­nek á kétharmada Ausztriára esik. A Porsche Holdingot a Volkswagen cég bízta meg azzal, hogy Magyarországon önálló — Audik, Seatok, Porschék és Volkswagenek el­adására specializálódóij hálózatot építsen ki, A cél: a lassan, de minden bizonnyal bővülő magyar piacot nyugati kocsikkal ellátni és or­szágos szervizhálózatot kiépíteni. Ezeket az m- • formációkat már dr. Georg Flandorfertől, a Forsche Inter-Aut cég vezetőjétől kaptuk. A Porsche magyarországi beruházásaira fél­milliárd schillinget fordít* és keresi az együtt­működés lehetőségeit a magyar bankokkal. A Porsche Hungária Kft. jövőre 2500 gépkocsit kíván Magyarországon értékesíteni, az évtized közepére pedig szeretnék elérni az évi tízezer gépkocsi eladását és szervizelését. Szórád József ügyvezető, igazgató szerint az osztrák vállalkozás nagyságára jellemző, hogy a Porsche Hungária valamennyi üzeme komp­lett szolgáltatást nyújt majd, azaz elad, javít,, »hitelez és kocsit kölcsönöz. G. R. Katonaerény Bárhogy is alakul a hadihelyzet a Perzsa (Arab)-Öbölben, a brit ten­gerészgyalogosok már beírták ne­vüket a hadtörténet rózsaszínű lap­jaira. Közelebbről is azok, akiket sorsuk és feljebbvalójuk az első vo­nalba vezényelt. Oda, ahol a leg­több a homok. Hogy tele van véle a lábbeli? Ez természetes. Hogy ro­pog a fogad alatt? Kit érdekel. A feszült harci helyzetben csupán azzal törődik mindenki az altisztek­től a tábornokig,' hogy tiszta-e a fegyver. Ä tengerészgyálogosok tudják, hogy a homok nem kapitulál, ezért cselhez folyamodtak. Elővették a hazulról hozott bátorságukat, és úgy találták; hogy, éppen méretre szabott. Azóta homok nincs a fegy­veresében, gondosan védi, a gu­mi óvszer. ­.Állítólag könnyű szívvel lemond­tak róla, úgyse tudnák mire hasz­nálni ... Talpra áll-e az Agrikon? Évek kellenek a vállalat megerősödéséhez November 1-jétől új vezérigazga­tója van az Agrikon csoportnak. Hu- gyecz Lászlót, az öt pályázó — ő volt az egyedüli belső pályázó — közül egyhangúan választotta meg a válla­lati tanács. Támogatta őt az egész kollektíva, sőt az érdekvédelmi szer­vezetek is. 1964 óta vallja magát — most is, amikor a vállalat mélypon­ton van —büszkén agrikonosnak itt járta végig a beosztások sokaságát, legutóbb vezérigazgató-helyettes volt. Az Agrikon csoport a központ­ból, a tiszakécskei gyárból és négy leányvállalatból áll, de termelésével, pénzügyi helyzetével, létszám-leépí­tési gondjaival az érdeklődés közép­pontjába került. Jogos tehát az első kérdés: — Hogyan határozná meg a válla­lat jelenlegi pénzügyi helyzetét? — Nálunk 1985—86-ban kezdő­dött egy szervezetfejlesztési koncep­ció. A cél az volt, hogy önálló egysé­geket alakítsunk ki, és ennek vége­redményeként egy vagyonkezelői szervezet jöjjön létre a működő rész­vénytársaság mellett. A konzerv üz­letágban bekövetkezett csőd miatt ezt vissza kellett szervezni, így ez az ágazat a siló leányvállalat keretén belül működik. A múlt évben a kon­zervgyártó és a mezőgép üzletág is jelentős veszteségekkel zárt, egyedül a tárolástechnikai leányvállalat volt nyereséges. Ebben az évben a kerek­egyházi, a sold leányvállalat is nulla körül zár. Ha mindent összevetek, az egész Agrikon csoport néhány milli­ós nyereséget tudhat magáénak az év végén. — Véleménye szerint mi okozta azt, hogy a vállalat ennyire „leült”? — A szervezeti változások a vára­kozással ellentétben nem javították a vállalat pozícióit. Ennek elsődleges okait csupán felsorolásszerűen: a külső környezeti hatások erősebbek," mint a szervezet, az egyprofilúság szinte kivédhetetlen. A volt szocialis­ta országok piackieséseit —- ez több mint egymilliárd — a megváltozott szervezet sem tudta kivédeni és he­lyettesíteni. A belföldi piac draszti­kus visszaesése, az infláció elszaba­dulása felkészületlenül érintette e szervezetek jelentős részét. — Milyen elképzelései vannak ar­ra, hogy megszilárdítsa az Agrikon anyagi helyzetét? — A vagyonkezelői koncepciót fel kell adni és helyette egy erős, vállalati stratégiát képzelek el. Egy oly an válla­latot, amely két gyárrá épül — Kecs­kemét, Kiskunmajsa—n amely tech­nikailag, termékszerkezetében, lét­számstruktúrájában jól kiegészíti egy­mást, így megteremthető egy kiegyen­súlyozott fizetőképesség. A több lá­bon állás profiljai: a tárolástechnoló­giai gépgyártás, a mezőgép-, a kon­zervipari gépgyártás, a vezetőfülke- és drótfonatkészítés, valamint egyéb, ki­egészítő ipari kooperáció. A vállalat e profilokkal jövedelmezően működhet oly módon, hogy 1991—93 között ki­fizeti az adósságterheket, sőt még va­gyonnövekedést is tud elérni. — A termelés az egyik oldal. A má­sik, talán most a legdöntőbb, a piac. Hogyan látja piaci pozícióikat? — Meggyőződésem, hogy egyet­len .piacot sem szabad feladni. A már megszerzettekről kivpnulni egyenlő egy bűncselekménnyel. Je­lenleg mi a helyzet? A szovjet belső helyzet bizonytalan. A rendelések pedig ettől függnek. A kérdés tehát az van-e tőkéje egy vállalatnak ah­hoz, hogy átvészelje ezt az idősza­kot? Ha nem ad az állam erre hitelt, lehetőséget, akkor kénytelenek le­szünk kivonulni. A gazdaságpoliti- ka, sajnos, ebben az irányban' mű­ködik. Eddig úgy volt, hogy a szov­jet exportból finanszíroztuk a tőkés exportot, most megfordult a kocka: a nyugati exportból kellene finanszí­rozni a szovjet piacon való bentmar radást. Szeretném remélni, hogy si­kerül átvészelni ezt az időszakot, és’ a termékszerkezetben mintegy 30 százalékos belföldi és 70 százalékos exportarány alakul ki. Nálunk sze­rencsésen keveredik a nyugat-euró­pai, a fejlődő országok és a volt szocialista országok piaca.-— Miképpen alakul majd a lét­szám, az árbevétel, a nyereség a kö­vetkező években? SféjggjElőször a létszámról. Egy év alatt négyszáz fizikai és alkalmazott, de zömében alkalmazotti és kiszolgá­ló dolgozót küldtünk el. Ennek, saj­nos, még nincs vége, decemberben még száz-, százötven fős létszámle­építés lesz. A jövő esztendőre 1,1-1,2 milliárd forint árbevételt tervezünk, amelyből nyolcszáz-nyolcszázötven millió lesz az export. A nyereséget 40-60 millióra prognosztizálom. Ka­pacitásunk nincs kihasználva, sem szellemi, sem fizikai, sem technikai vonatkozásban. Ennek rendelésállo­mányra^ való feltöréséhez több év szükségeltetik. — Ön most éppen egy szakszerve­zeti gyűlésről érkezett. Szeretnénk megtudni, milyen a kapcsolata az ér­dekvédelmi szervezetekkel. — Valóban egy hosszú és kimerítő beszélgetésen vettem részt, ahol is­mertettem az általam kidolgozott vállalati koncepciót. Ami a kérdés lényegét érinti: az asztal két oldalán ül á gazdasági vezető és a szakszerve­zet. Az természetes, hogy a kettő nem képviselhet azonos álláspontot. Kialakulhatnak nézeteltérések, oly­kor konfliktushelyzetek, a létszám, a bér, a végkielégítés és még lehet so­rolni milyen kérdésekben. Ezt ugyancsak természetesnek tartom, mint ahogy azt is, s ezt nyomatéko­san aláhúzom: mindkét félben meg kell lennie a kompromisszumkész­ségnek. Keresni kell a megoldásokat. Lehet, hogy nem mindenben sikerül egyik vagy másik félnek a gondokat megoldania, de erre kell törekedni. Tulajdonképpen akár akarjuk, akár nem, egy csónakban evezünk, straté­giai céljaink egyformák ... Gémes Gábor HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL Munkanélküliség — nemcsak nálunk A gazdasági reform a munkanélküliség jelentős növekedését vonhatja maga után Csehszlovákiá­ban—jelentette ki Marián Calfá miniszterelnök. Szerinte az állástalanok száma jövőre elérheti akár az 1 milliót is, ami a kereső népesség 15 százalékát jelentené. A legutóbbi hivatalos adatok szerint egyébként szeptember végén 44 000 mun­kanélkülit tartottak nyilván Csehszlovákiában, és a csehszlovák népjóléti'minisztérium egyik közel­múltbeli tanulmánya 400-500 ezerre tette az állás­talanok jövőre várható számát. Kritikus hat hó­nap előtt állunk — mondotta Calfa. „Az államta- lánított vállalatok vagy túlélik a nehézségeket és felvirágoznak, avagy összeomlanak — más lehe­tőség nincs”. (AFP) Színes tévék Kirgíziából A dél-koreai GoldStar elektronikai vállalat nyerte el azt a 250 millió dolláros megrendelést, amely színes televíziókat gyártó üzem felépítésére szól a Szovjetunióban. A vállalat szóvivőjének közlése szerint a gyártelepet Kirgíziában építik föl, és a szerződés teljesítése már november köze­pén megindul 4,5 millió dollár értékű berendezés szállításával. A kirgíziai üzem kapacitása 1,5 mil­lió készülék lesz évente. A GoldStar ezenkívül számos más háztartási elektronikai cikk szállítá­sát kezdte meg a Szovjetuniónak. (MTI) Levetett autók Japán a használt autók piacán is első Számú ex­portőrré küzdötte föl magát, kiszorítva pozíciójá­ból az NSZK-t. A „levetett autók” fő piaca Üj- Zéland, a Közel-Kelet, egyes délkelet-ázsiai orszá­gok, valamint a Szovjetunió. Japánban erősen megnövekedett áz új autókivásárlása, ami telitett- < séget idézett elő a másodkézből szármázó autók piacán. Az NSZK-ból idén gyakorlatilag meg­szűnt a használtautó-export, mivel a kínálatot tel­jes mértékben felszívja az egykori NDK piaca, Ja­pán idei használtautó-exportját 200 ezerre becsü­lik. Aki Japánból vásárol használt autót, biztos le­het a jó minőségben, mert tüzetes vizsgálat és jóvá­hagyó pecsét nélkül egyetlen autó sem hagyhatja el a. szigetországot. A használtautó-kereskedők egyébként igen jó üzletet csinálnak az exporttal, mert az odahaza csak 1600—2400 dollár között eladható gépkocsikért például Új-Zélandon, amely tavaly 58 ezer darabbal a fő importőr volt, 8 ezer dolláros árat is el lehet érni. (UPI). A TRANZIT Kereskedelmi Kft. vevőszolgálati irodája magánépítkezőknek, közűleteknek ajánlja fel a legolcsóbb építőanyag-beszerzési lehetőségeket, a gyártól saját fuvarral történő elszállítást. Irodánkban befizethetők különféle fálazóanyagok, cement, égetett mész, égetett cserép, hullámpala, vb. gerendák, áthidalók, vázkerámia és beton födémbéléstestek. VÁÉV-ÍBRAMAC színes betoncserép, LB nemesvakolatok házhoz szállítva az egész ország területére azonos áron. Felvilágosítás: személyesen vagy a 29-243-as telefonon. VÁSÁROLJON NÁLUNK, MOST ÉRDEMES! Cím: Kecskemét, Nagykőrösi u. 34. Nyitvatartási idő: hétfőtől csütörtökig 8—12, 13—15 óra között, pénteken 8—12-ig. HA GYORSAN DÖNT, JÓL DÖNT, MI MINDENNAP VÁRJUK! wfäßilfilglhr- K f RFSKFnn Ml rrr TRANZIT Kereskedelmi Kft. Kecskemét 480 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents