Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

V 4 ® PETŐFI NÉPE « 1990. december 4. r.­HELYZETJELENTES A GAZDASÁGRÓL Évről évre áremelés A közelmúltban megjelent „Főbb nemzetgazdasági folyamatok” című KSH-kiadvány az 1989-es gazdasági év átfogó elemzésén túl a pénzügyi folyatnátok gazdasági- értékelésére, -valamint az új gazdasági jelenségek vizsgálatára is figyelmet fordit. Ez utóbbiak közül elsősorban a külke­reskedelem relációs szerkezetének változásával, valamint az.új gazdál­kodási formák (kft.-k, külföldi érde­keltségű vegyes vállalatok) elterjedés sével foglalkozik. A gazdálkodási ^formák változásához csak egyetlen adat: a korlátolt felelősségű társasá­gok száma 1988-ról 1989:re tízszere­sére nőtt, s alakításuk üteme 1990- ben tovább fokozódott, A pénzügyi folyamatok 1989-re mind makro-, mind pedig mikrogaz- dasági szinten meglehetősen összeku- szálódtak, s ez 1990-ben csak tovább folytatódott. A nemzetgazdasági szintű monetáris politika hatékony­ságát is meglehetősen korlátozza, hogy a bánki hitelek visszafogása kö­vetkeztében nagyon nagy méreteket öltött a „sorban állás”, a fizetésképte­len vállalatok kényszerű egymásnak nyújtott hitelei, azaz meglehetősen le- züllött a fizetési fegyelem. Ugyan­akkora problémák megoldásának ér­dekében a vállalati felszámolási eljá­rások sem gyorsultak fel, s a termelési struktúra átalakítása is vártat magá­ra. A valós piaci viszonyok hiánya miatt a gazdálkodók az egyre nehe­zülő gazdálkodási köfülményeket és a gyenge hatékonyság következmé­nyeit évről évre áremelésekkel védték ki, amely jelentősen felgyorsította az inflációt. * * * 1952 óta az elmúlt évben volt a legnagyobb arányú fogyasztóiár­emelkedés (több miíit 17%), melynek mértéke 1990-ben. tovább fokozó­dott,-, az év első felében 26%-kai ha­ladta meg az egy éVvel korábbit, az­óta pedig már a 30%-ot is túllépte. 1989-ben némileg — egy százalékkal — növekedett ugyan a nettó átlagke­resetek reálértéke, de ez a szint ös­szességében a 15 évvel ezelőttinek fe* lel meg. A nehezedő életkörülmények né­minemű kompenzálását a lakosság különféle túlmunkák vállalásával próbálja megoldani. Ennek eredmé­nyeként az összes bruttó munkajöve­delemnek a főmunkahelyről szárma­zó aránya az évtized elejihez képest 8 százalékponttal csökkent, 1989-ben már mindössze 64% volt., Ezzel pár­huzamosan, a jövedelmeken belül, folyamatosan emelkedett a társadal­mi juttatások súlya, s végső soron a lakosság reáljövedelmének emelkedé­se is ebből származik. Mivel a juttatá­sok magy része elsősorban demográ­fiai folyamatokkal függ össze, a csa­ládok számára ez nem jelent valós életszínvonal-javulást. Az elmúlt év­ben pl. nyugdíjakra 20%-kal, gyer­mekgondozási segélyre pedig 42%-- kai fizettek ki többet, mint egy évvel korábban. A növekedés nagyrészt a nyugdíjasok számának emelkedésé­ből, valamint a gyermekgondozási segélyre jogosultak körének kiterjesz­téséből (önállóan dolgozókra, felső­oktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatóira) származik. Ugyanak­kor köztudott, hogy a juttatások re­álértékét 1989-ben nem sikerült a ko­rábbi szinten tartani. Jelentősen — 30%-kal — emelkedett a táppénzkifi­zetések összege is, a táppénzesek napi átlagos állománya 10 ezer fővel ha­ladta meg az 1988. évit. A lakossági jövedelmek felhaszná­lását illetően hosszú távon az a ten­dencia, hogy csökken a fogyasztás aránya, ugyanakkor pedig emelkedik á beruházásokra fordított, illetve a megtakarított jövedelmek.aránya. Ez az általános tendencia azonban — elsősorban az inflációs hatások ered­ményeként — időről időre megtörik. Az elmúlt évek már egyértelműen ilyen általánostól eltérőnek tekinthe­tők. A lakosság ugyanis a fogyasztói- ár-színvonal folyamatos emelkedésé­re rendkívül racionális gazdálkodói lépésekkel válaszol. Ezt jelzik pl. az áremelés előtti felvásárlási hullámok, a megtakarítások konvertibilis valu­tába történő menekítése, az értékálló naturális felhasználás (ingatlan, ék­szer stb.) előtérbe kerülése. Mindezek a jövedelmek fogyasztásra fordított arányának növekedéséhez vezettek. * * * A fokozódó társadalmi differenciá­lódással összefüggésben a Központi Statisztikai Hivatal a különböző csa­ládtípusokra §1 egy korszerűsített módszertan alapján —; továbbvezette a létminimum és a-társadalmi mini­mum számításait. A társadalmi mini­mum a táplálkozási normák és a fo­gyasztási szokások figyelembevételé­vei tartalmazza az élelmiszerekre,! ezenkívül a lákásfenntartásra, vala­mint az egyéb (pl. mosószer, ruhane­mű, egyes élvezeti cikkek, utazás, szórakozás) célokra fordított mini­mális kiadásokat. A. létminimum­számításoknál természetszerűleg zö­mében olcsóbb élelmiszerekkel és ki­sebb lakásköltségekkel számoltak, az élvezeti és a szórakozási kiadások költségeitől pedig zömében eltekin-' tettek. A KSH számításai alapján 1989- ben az egy főre vetített tásadalmi mi­nimum 4650, a létminimum pedig 3890 Ft volt. Mind a társadalmi, mind.pedig a létminimum az aktív keresővel rendelkező, gyermek nél­küli, városban élő házaspároknál volt a legmagasabb (28, illetve 31 %- kai haladta meg az átlagot), és a köz­ségben élő nyugdíjas; házaspároknál a legalacsonyabb (85, illetve 83%-a az., átlagnak). A minimumszámítások ilyen megkülönböztetése azonban tartalmazza azokat a statisztikailag nem egyértelműen számszerűsíthető jelenségeket is, mint pl., azt, hogy köztudottan a községi háztartások élelmiszerekből sokkal inkább önel­látók, mint a városiak, így tehát való­jában nem a megélhetés olpsóbb, ha­nem a kiadások egy részét saját mun­kával pótolják, melynek tényleges teljesítményértéke csak családon be­lül jelentkezik. Ezenkívül a más élet­formából és adottságból eredően a megélhetés, azért tűnik olcsóbbnak, mert bizonyos kiadások nem fel­tétlenül az igények és szükségletek, hanem a lehetőségek hiányában — a kisebb vidéki településeken nem je­lentkeznek. Tomory Dona közgazdász csop. vezető,- KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságá VÁLASZ CIKKÜNKRE A visszaszeryezés nem jár ~" elbocsátásokkal A Petőfi Népe 1990. november 24-ei Visszaszervezés című cikke, alnely a közúti igazgatóság át­szervezésével foglalkozik, kissé feketére festi a jövőt. A dolgozók tájékoztatása érdekében fel jelep- leg nagy a bizonytalanság és a félelem —* néhány gondolatot kí­vánok elmondani, bízva abban, hogy sikerül megnyugtatnom az érintett, közel felezer munkást. Jelen átszervezést megelőzően a minisztérium egy vitaindító anyag közreadásával begyűjtötte az érintettek véleményét, ennek figyelembevételével hozta meg döntését. A döntést bizonyára motiválta az a tény, hogy napja­inkra a cikkben is említett bér­munkakényszer olyan káoszt te­remtett az útkezelésben, -fenn­tartásban, amely tovább nem volt tűrhető: A sok bérmunkázás veszélybe sodorta az igazgatóság alaptevékenységét is, mivel lehe­tőseget teremtett a nagyobb nye­reség elérése céljából bizonyos mértékű átkpntírozásra, így sok . esetben az útüzemelteto- fel ada­ték-hátrányba kerülését eredmé­nyezte. Az átszervezés alapvető célja a közlekedési törvény által a KIG-re bízott üzemeltetési és kezelési feladatok, valamint az útfenntartási feladatok . egyér­telmű szétválasztása. A szétvá­lasztás során a jelenlegi üzem- mérnökségekből kiválhatnak az üzemeltetést végző egységek, a megmaradó létszám pedig az útfenntartási feladatokat látná el. A fenntartási feladatot ellá­tó részleg fokozatosan alakulna át önállóan gazdálkodó egység­gé, vállalkozássá (kft., vegyes vállalat stb.), akár külföldi vagy magántőke bevonására is lehetősége lesz. Ez azt jelenti, hogy. a cikkben említett „karcsúsítás” nem az üzemegységekre vonatkozik, nem elbocsátást jelent, csupán a szervezeti hovatartozást, rendezi. H leírtakból látható^ hog<* egyet­len munkáját 'becsülettel; ellátó lídoilgoaánakfcssm -kell tartania az elbocsátástól, számítását remél­hetőleg egy újjáalakított szerve­zetben jobban megtalálja, mint a jelenlegi munkahelyén. Végül újból — amit már a cikk írója is alaposan alátámasztott — hangsúlyoznám a fokozatos­ságot, amely lehetőséget teremt az átgondolt, megfontolt dönté­sek meghozatalára. Az átalaku­lás sok feladatot ró minden dol­gozóra, azonban szakmánk talp­ra állítása érdekében bízom ab­ban, hogy sikerrel jár. Kurucsai Pál hídmérnök, Szegedi KIG koordinációs főmérnöksége KEDVES OLVASÓNK! • Lapunk szeretné megkönnyíte­ni az Önök számára azoknak a tőzsdei (banki) szakkifejezések­nek az értelmezését, amelyek a la­pot ban <i u.\* ii'dioinuvoioh ban rendszeresen előfordulnak. A Tőzsde Kurír dmű szaklap . közreműködésével készült foly ta- tólagos tőzsdeszótárunk közre­adásával elsősorban azokra gon- ■ dőlünk, akiket érdekel.a,tőzsde,, de mélyebb ismereteik még nin* .csenek. goodwill: egy vállalatnak a tisz- • ta vagyon feletti értéke (például hűséges ügyfélkör, kedvező föld­rajzi fekvés, szabadalmi és licenc­jogokból bevezetett név, szikér­telem stb.).' . határidős áruügylet: olyan áruk vétele vagy eladása, amelyeknek a szállítása vagy átvétele egy késöb-, bi időszakban esedékes. Ez a ke­reskedelmi forma főleg az amerí-’ kai és a londoni határidős áru­tőzsdéken koncentrálódik. határidős devizaügylet: devizák bizonyos * határidőre -történő adásvétele" A szerződés megköté­sékor megállapodás történik az ..átváltási árfolyamról és a szállí­tandó, illetve. átvételre kerülő mennyiségről, a szállításra illetve az átvételre azonban csak egy ké­sőbbi időpontban kerül sor. határidős kereskedelem:' áru, deviza vagy értékpapírok adásvé­tele, amikor az előre megállapí­tott áron történő szállítás Vagy át­vétel csak egy későbbi időpont­pw»«aöSMa!K-i ÉjÉ fi hátralevő futamidő: fix kamato­zású értékpapír esedékességéig hátralevő idő. hausse (fr.: hossz-áremelke­dés):, a tőzsdei árfolyamok több­ségének tartós, nagyobb mértékű emelkedése. hausse-spekufáeió: részvények felvásárlása árfolyam-emelkedés- ré-számítva. hedge (ang,: .kerítés, sövény): biztosítási ügylet. Olyan határ­idős ügylet, amelyet’ az áru-, devi­za- és értékpapír-kereskedelem­ben az árváltozások veszteségei­nek korlátozására kötnek', ■ hitel: kölcsönképpcn, többnyi­re kamatra, esetleg biztosítékok ellenében rendelkezésre bocsátott pénz. 'J hitelező: jogTvagy természetes személy, akt" szolgáltatásáért (áru, pénz, értékpapír) szerződés alap­ján tejesítést követelhet. hitelezői kamat: a bank oldala- ■ ról nézve az a kamat, amelyet á ta­karékbetétre vagy más, az ügyfe­lek által elhelyezett pénzösszegre fizetni kell. hitelképesség: a visszafizetés biztonságát szavatoló tényezők, vállalat vagy személy esetében a hitel felvételéhez szükséges fede­zet megléte. hivatalosan nem jegyzett érték­papírok: mindazon értékpapírok, amelyek nem kaptak engedélyt a tőzsdei hivatalos kereskedelem­ben való részvételre., ­hivatalos árfolyamjegyzék: va­lamennyi tőzsdén, minden tőzs­denapon megjelenő hivatalos közlöny, amely egyéb tájékozta­tás mellett tartalmazza az összes,. hivátalös kereskedelemben részt, vevő részvény árfolyamát. hivatalos jegyzés: a hivatalos kereskedelemben részt vevő rész­vények árfolyamjegyzése. E ke­reskedelemben csak olyan érték­papírok vehetnek részt, amelyek megfelelnek a tőzsde által előírt követelményeknek. ­holdingtársaság: tőkéscsoport az érdekkörébe tartozó vállalatok tevékenységének ellenőrzésére és pénzügyi irányítására. Csúcstár- saságnakis nevezik. A-csatolt vál­lalatok függősége a tág körű önál­lóságtól a teljes gazdásági aláren- TOHSePgkferjedheß' 8» • hozam: tényleges -‘kamatozás, azaz a befektetett tőkének a be­fektetett összeghez viszonyított évi hozadéka százalékban kifejez­,%í . i S : » II ’ , hozamérték: valamilyen ered- • ményforrásból várható átlagos nettó hozam Jelenlegi értéke (pél­dául egy vállalkozás jövőbeni nyergségénekjelenlegi értéke). ' hozamszelvény: osztalékszel­vény, kamatszelvény, megújítási szelvény, okirat, amelynek ellené­ben a fix kamatozású értókpapí- n A. esedékes kamatösszegét kifi- zelik. (Folytatjuk) TEXHUCERESKEDELMI VÁLLALAT KARÁCSONY^ A BÉTEX-nél! Az áruház földszintjén: ► import padlószőnyegek ► PVC padlóborítók « Az I. emeleten: ► divatos méteráruk ► különleges jacquard függönyök ► ágyneműk ► háztartási darabáruk között válogathat. ' , AJÁNDÉKOZNI MINDIG OfíOM! 74261 Széchenyi Kör — Münchenben «■«■■■■■ ................ N em is gondolná az ember, hogy Münchenben, illetőleg a bajor fővá­ros vonzáskörében mintegy tízezres lélekszámú a magyar diaszpóra. Van­nak közöttük ötvenhatosak, de ké­sőbbiek is szép számmal, s az utolsó néhány esztendőben igencsak meg­emelte számukat az erdélyi kivándor­lók népes serege. Számos vallási és művelődési egylet, alakulat igyekszik összefogni az .erőket, táplálni a ma­gyarságtudatot, ébren tartani az ér­deklődést a szülőföld, az anyaország iránt;-Mikes Kelemerit parafrazálvá úgy megszerettetni Rodostót, hogy azért el ne feledjék Zágönt. Ez az alapvető célkitűzése a Szé­chenyi Körnek is, melynek meghí­vottjaként e sorok írója nemrégiben, előadást tarthatott a romániai ma­gyar oktatás időszerű kérdéseiről. És természetesen nem csak ez került szó­ba: a mintegy harminc körtag, érdek­lődő számos egyéb kérdésre is választ várt, foglalkoztatja őket a jelenlegi (néni túl rózsás) romániai helyzet, az erdélyi kisebbségi sors, a kiútkeresés, a segíteni akarás. Ez utóbbi egyik szép példájaként az ulmi magyarság épp jelen lévő képviselője ekkor jelen­tette be, hogy gyűjtést indítottak az egykor híres nagyenyedi Bethlen Gá­bor Gimnázium megsegítésére, a’me- lypt a diktatúra utolsó másfél évtize­dében szándékosan lezülíesztettek, tönkretettek. A kör különben heti egy-két alka­lommal szervez valamilyen rendel­vényt, igen gyakran előadást, felolva­sást, sokszor igen neves magyaror­szági, vagy — áz utóbbi időben — erdélyi meghívottakkal. Nemrégiben egy marosvásárhelyí írót, Tófalvi Zoltánt, énutánam pedig főként sike: rés pódiumművészetéről ismert nagy­váradi színészt, Varga Vilmost láttak vendégül Ady-műsofával. ■ Mondanom sem kell, megható ér­zés, a müncheni Széchenyi Kör hall­gatósága előtt beszélni, érezni az ott­hon melegét—sok száz kilométernyi­re az igazi otthontól. Mert azért £gy ólyan nagyvárosban, mint amilyen München, érik az embert másfajta hatások is. Az elidegenedés például. Különösen, há nyelvi gondjai is van­nak. Márpedig nekem voltak. Fran­ciatudásommal nem sokra, mentem, az átlagember ott azonnal angolul válaszol a kérdezőnek, ha az nem hé- metül szól. Még a főpályaudvari tu­dakozóban sem értette a nemzetközi vonalak két szolgálatosán hogy arról ne is beszéljünk, amikor egyszerű közlekedési rendőrt állít le az ember. No, de azzal tényleg nem is kellett sokat kísérleteznem, hála a német precizitásnak, egy jó várostérképpel felfegyverkezve ^ sokat gyalogolva — viszonylag könnyedén tájékozód­tam s találtam meg..azokat a ponto­kat, amelyekre el kellett jutnom vagy 'el szerettem volna jutni. Ha már Münchenben jár. az ember (életében először és negyvenöt éves ffejjel), illik elmennie néhány, szinte kötelező helyre. A régi bajor királyi rezidenciára, például. Nem untatom az Olvasót olyan részletekkel, ame­lyek, csak nekem íűntek érdekesnek, újdonságnak, s anielyet áz magyaráz, hogy. előttünk, romániai magyarok előtt csak nagyon kis résre nyitották ki a Nyugat felé vezető kaput, s Aki egyszer kijuthatott, nagy yalószínű- séggef egyben búcsút is intett szülő­földjének; ha meg nem, lakkor épp azért lett gyanús — szóVal nem sze­retnék nevetségessé válni a „vidéki lány Pesten” szerepkörben, egyszerű­en csak jelezni kívánom, hogy szép gesztusnak tekinthetem á Széchenyi Kör meghívását, s értékelem azt a melegséget, amely személyemben a mindenkori otthon maradóknak jzólt. Ez is része az emigránséletnek: ápolni a kapcsolatot az otthoniakkal úgy, ahogyan lehet. Még akkor is, ha dúlva-fúlva jön el az ember otthon­ról, hogy aztán én ide vissza soha többé ... Vár az új élet, az új haza, hallani sem akaroktöbbé arról a nyo­morról, grról a , megaláztatásról, amelyben odahaza részem|volt. Az­tán . telnek az évek, lehiggadnak a szenvedélyek, megjelennek, megje­lenhetnek a nosztalgia,. a honvágy hullámai|, Nos, a honvágy, a nosztalgia is ben­ne van a-Széchenyi Kör képletében: tagjái úgy érzik, tartoznak azzal ma­guknak, magyarságuknak, hogy ápol­ják magukkal hozott örökségüket, kul­turális, etnikai hagyományaikat. Ezért a kitartás, á hemritkán száz kilométe­res körzetből való összegyulés, az egy ü- vé tartozás bizonyságtétele. Jelkép' értékűnek is tekinthetem, hogy szerény előadásomra a Tálálko- zásók házában került sör, ez az intéz­mény ad ugyan, rendszerint helyet a különböző emigráns csoportok.ren­dezvényeinek, ) de a Széchenyi Kör nem mindig ezt a szép termet veszi igénybe. Ebben az esetben viszont ezt tartották célszerűnek, hiszen a szer­vezők; számítottak arra, hogy leszünk Vágy husZonöt-harmincan, s köztük olyánok is eljönnek, akik oda-vissza két órát is autóznak azért, hogy egy­más közt legyenek, s otthonosabban érezzék magukat az új hazában, fel- töltődjenek az otthoni hírekkel, az anyanyelvvel. Demeter Zoltán Csíkszereda, I i A PÉNZ VILÁGA Tőzsdeszótár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents