Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-27 / 302. szám

1990. december 27. • PETŐFI NEPE • 3 NÉGYSZÁZAN BÁCS-KíSKVNBÓL Gyermekkarácsony ’90 Az OSC ritmikussportgimnasztika-csoportjának gyakorlata. PAPUCISZ: „EGY SZÖRNY FELESÉGÉT ÖLELGETTEM” Hasfelmetsző Jack felesége vesztett Klastromi hűséget esküdött MAGYAR LENIN, MOSZKVAI SZEGFŰ, KANADAI HÓLAPÁT.. . Év végi gondolatok a piacról (Tudósítónktól) Mintegy tízezer gyermek — köz­tük négyszáz Bács-Kiskun megyei — kapott meghívót karácsony első napjára a Budapest Sportcsarnok­ban rendezett ünnepi műsoTra. A Magyar Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány megbízásából a Videoart Kulturális és Szolgálta­tó Kft. volt a főszervező, a műsor főrendezője pedig Arató András. Az ország minden részéből érke­zett gyerekek láthatóan megille- tődve léptek be a hatalmas csar­nokba. Még a küzdőtér is megtelt gyerekekkel Tizenhárom órakor — Göncz Árpád köztársasági el­nök köszöntő szávai után L*- meg­kezdődött a rendezvény, művé­szek, sportolók, együttesek közre­működésével. Nágy taps fogadta Katona Klá­rit, Sárközi Anitát, Koncz Zsuzsát, Vikidál Gyulát, a Tolcsvay testvé­1 Stone hadnagy megérke­zik a gyilkosság helyszínére, ahol előbb áttöri magát az utcán rekedt kíváncsiak gyű­rűjén, majd az épületbe lép. A folyosón éppen akkor vi­szik ki a hullát a szállítók egy fémkoporsóban. A szobában, ahol a tetem az imént még feküdt* két-három férfi cso­magol akkurátusain. Hatal­mas táskáik mélyére fényké­pezőgépek, vakuk, különféle dobozkák, kesztyűk, porok és gondosan becsomagolva a gyilkos szerszám, egy va- dásztőr kerül. — Oké, hadnagy — szólal meg most embereink közül valamelyik — a technika végzett, a terep a magáé. Ebben a pillanatban a tele­vízió képernyőjén rögződik Stone ravaszkás mosolyé portréja, megszólal a zene, „felúszik” a cím, a szereplők névsora — és kezdődhet a krimi. * H« Ez az a kép, amely megmarad bennünk egy-egy ilyen „képzelt” nyomozásról. Az abszolút hős a bátor zsaru, miközben a sztori ele­jén elvonult technikára a későbbi­ek során már csak a hulla krétával gondosan körülrajzolt helye emlé­keztet. Jobb esetben egy technikus, aki valamilyen fehér porral pepe­csel a történet valamely epizódjá­ban a felfeszített ajtón, vagy a ki­lincsen. Varga Károly őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság bűn- ügyi-tecnikai alosztályának veze­tője is minden bizonpyal hozzászo­kott már, hogy ő és emberei általá­ban a háttérben maradnak. A kí­vülálló számára. Mert az igazi bűnügyeknél kulcsszerepet visz — s ez egyre inkább igaz — a techni­kus, a szakértő. — Illetve nem csak a bűnügyek­nél —javít ki az őrnagy —, hanem olyan események helyszínein is, ahol feltételezhető ennek a gyanú­reket, Eszményi Viktóriát, Heilig Gábort és Tamást, valamint a Ta­lentum Kulturális Fórum gyer­mektáncegyüttesét, majd rövid szünet után több helyszínen folyta­tódott a műsor. A játékteremben a Kaláka együttes, a jégcsarnokban válogatott műkorcsolyázóink és az NSZE (Népstadion Szabadidő Egyesület) formációs csoportja tartottak bemutatókat. A nagyszínpadon egymás után lépett fel az Állami Artistaképző Intézet több csoportja, az OSC rit­mikussport gimnasztika-csapata, Ónodi Henriette kiváló tornász- nőnk, a Fóti Folt együttes stb. Hatalmas sikert arattak. Az ön­feledt ünneplés után léggömbvadá­szattal, majd ajándékozásokkal okoztak újabb izgalmas perceket a gyerekeknek. ja. Például egy önakasztásnál, vagy mondjuk egy tűzesetnél is mindenképpen tisztázni kell, hogy mi történt valójában. — Éttől függetlenül, az igazi munka ott vár önökre — gondolom —, ahol már az első pillanatban megállapít­ható: erőszakos jellegű az eset. — Tulajdonképpen így van, ott is a bűnügyi technikus kezdi meg elsőként a vizsgálódást. Elsősor­ban magát a helyszínt rögzíti, váz­latrajzot, fényképet, újabban- videofelvételeket készít, hogy a ké­sőbbiekben, illetve az ítélkezésnél minden részlet egyértelmű legyen. Ezt követően szűkíti a kört, egy- egy tárgyi bizonyítékként fölhasz­nálható eszközről, nyomról rögzít méretarányos felvételt. Majd megpróbálja végigjárni azt az út­vonalat, amelyet az elkövető be­járt. Mondjuk egy rablásnál a tet­tes megérkeztétől, a lakásba való behatolás helyén át, egészen a tá­vozásig. Ezen az útvonalon megin­dul a nyomkutatás és a nyomrög­zítés. — Mik lehetnek a leggya­koribb nyomok? — Elsősorban is az emberi test­részek nyomai, a bőrfelületek, mondjuk az ujj, a kéz, a tenyér, a homlok által okozottak. A kö­röm-, a fognyom, a fedett testré­szek nyomai... — Ezek mik? — Lehet a kesztyűnyom. Tekin­tettel arra, hogy még á bőrkesztyű­nek is. vannak egyedi sajátosságai, a porózus felület miatt. Egyébként volt is olyan sikeres bizonyításunk, amikor az elkövető azonosítása igy vált lehetségessé. De szóba jö­Megcsalta-e Hasfelmetsző Jack fele- sége Hasfelmetsző Jacket, míg a hasfel­metsző éppen- életfogytiglani börtön- büntetését tölti, vagy nem csalta meg? Hiába a készülődés az Öböl-háborúra, hiába az infláció és a kamatláb, vagy Sevardnadze lemondása — ennél job­ban semmi más nem foglalkoztatta a napokban a brit sajtót. Végül is történt-e házasságtörés, az bizonyára soha ki nem derül, egy azon­ban bizonyos: Sonia Sutcliffe, a hasfel­metsző felesége pénteken elveszítette a londoni felsőbíróságon azt a pert, ame­lyet a News of the World című vasárna­pi lap ellen indított, mert a lap két évvel ezelőtt azf írta, hogy megcsalta. Az ügy tulajdonképpen 1981-ben kezdődött,, amikor Peter Sutcliffe mö­gött nagy dördüléssel örökre becsapó­dott a broadmoori börtönkapu. Ő az e századi Hasfelmetsző Jack, a Yorkshi­re Ripper, vagyis a yorkshire-i hasfel­metsző. Néhai elődje mintájára 13 nőt ölt meg, hogy bosszút álljon a női jel­lem ingatagságáért. Felesége, Sonia Sutcliffe akkor tíz évig tartó klastromi hűséget esküdött a~ hasfelmetszőnek. Ám, közeledvén a lejárat, a News of the World 1988 decemberében nagy hírt kürtőit világgá: Sonia megcsalta a hasfelmetszőt, méghozzá egy Georgi-, ősz Papucisz nevű görög utazásiiroda- tulajdonossal. Sonia- Sutcliffe rágalmazásért bepe­relte a lapot. Nem először tett ilyet: az egykori tanítónő tíz éve abból él, hogy a róla és igazi vagy feltételezett kaland­jairól író lapokat följelenti. Eddig 334 ezer fontot gyűjtött össze a megsértett becsülete után megítélt kártérítésekből. Most azonban úgy tűnik, hogy Has- felmetsző Jack feleségét elérte az új­ságírók bosszúja. 1988 nyarán összeba­rátkozott vele egy Barbara Jones nevű újságírónő, és együtt utaztak nyaralni a görög szigetekre. Ott már várt rájuk Papucisz, még a szállodaszámlájukat is hét. a ruházat, amely odaérhet egy alkalmas nyomhordozó felülethez, vagy égy közlekedési ügynél, ami­kor előkerül a cserbenhagyó kocsi és megtaláljuk az áldozat ruhájá­nak szövetminta-lenyomatait a lökhárítón, a lemezrészeken. Vizs­gálja még a technikus a lábnyomo­kat és — talán ezzel kellett volna kezdeni — az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapott szagnyo­mokból steril Ágnes pelenkával rögzíti, amit lehet. Ezeket úgyne­vezett szagbankokban — tulaj­donképpen közönséges csavaros tetejű befőttes üvegekben—raktá­rozzuk el, majd a későbbiek során a szagazonosító kutya segítségével használhatjuk a gyanúsítottak kö­rében. Az igazság az, hogy a kü­lönböző nyomok gyűjtésének olyan hatalmas tárháza ismert, amelyről egy ilyen rövid beszélge­tés során még képet adni is nehéz. Maguk a szákemberek évekig ta­nulják. A munkájuk során pedig -állandóan továbbképzik őket, ahol egyrészt a bűnözők új trükkjeit, másrészt az új anyagokat tanulmá­nyozzák. — Nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól, amikor azt mondom: ennek a szakmának ismernie kell a bűnözök teljes fegyvertárát, ennélfogva valószínűsíthető, hogy mindenki nem is lehet alkalmas a bűnügyi technikai feladatokra. — A leglényegesebb tényleg az, i hogy műszaki-érzéke, ilyen beállí-v tottsága legyen a területünkön dol­gozónak. Leegyszerűsítve: fúrni, faragni, köszörülni tudók kellenek hozzánk, mert másképpen nem boldogulnak. Akinek a kezében fizette. A hazatérés után Jones kisasz- szony adta el Sonia és Papucisz állítóla­gos románcának történetét az újság­nak. „Felfordul a gyomrom. Egy szörny feleségét ölelgettem”, nyilatko­zott két éve Papucisz áz újságnak. Sonia Sutcliffe ügyvédei szerint az ügy teljesen világos. Papucisz megté­vesztésig hasonlít Hasfelmetsző Jackre. Ezért brit turistákra alapozott idegen- forgalmi üzlete fokozatosan tönkre­ment: senki sem akarja olyan turista­irodára bízni magát, amelyet egy has­felmetsző külsejő alak vezet. Barbara Jones összejátszott hát Papucisszal és vígan megosztoztak az újságtól a szto­riért kapott pénzen. Ezt azonban ezút­tal nem sikerült bizonyítani. Jones kisasszony arra alapozta véde­kezését, hogy Sonia hűségfogadalma amúgy sem ér semmit, hiszen a börtön­ben ülő hasfelmetsző már nem szereti őt. Tény,/hogy Hasfelmetsző Jack leg­alább tíz merész hölggyel áll levelezés­ben, egyikük még. tulajdon bikinis fényképét is elküldte neki a zárkába. Sonia Sutcliffe azonbán azt állítja, hogy szerelmük és az ő tulajdon hűsége ennek ellenére szilárd. Mire alapozza eltökéltségét? Ezt csak találgatni lehet. Talán arra, hogy házasságukat semmi­képp sem' fenyegethetik a nők, hiszen Hasfelmetsző Jack rács mögött Van, s ha történetesen valami csoda folytán kiszabadulna, Somának akkor sem kel­lene mozdítania a kisujját sem: végtére is nem viccből hívják a férjet hasfelmet­szőnek .:. E pillanatban azonban a hasfelmet­sző felesége 300 ezer fonttal tartozik a News of the Worldnek, a perköltségek fejében. Eddigi keresménye csaknem odavész. Ám mivel a börtönben tartóz­kodó yorkshire-i hasfelmetsző iránt nem csökken a közvélemény és a lapok érdeklődése, valószínű, hogy Sonia még behozza mostani veszteségét. például nem csúszott még meg egy -csavarhúzó, az hogyan is tudná, milyen sérülést okoz ez a szerszám a tárgyon eközben. Ha pedig ilyen alapvető, dolgokkal nincs tisztá­ban, akkor logikailag sem tudja majd követni a nyomok keletkezé­sét, amit pedig egy idő után össze­függéseiben kell látnia. A bűnügyi technikusnak már a helyszínen se­gítenie kell a nyomozót. A földerí­téshez az első támpontokat ő adja. Tegyük fel, hogy gumicsizmát vi­selt a tettes, nagy valószínűséggel rövid nyelű feszítővassal dolgo­zott, uram bocsá’: szőke volt. — Visszakanyarodva a be­vezetéshez: megjelenik a nyo­mozó és a technikus távozik. Befejezte a munkáját? ' Amiről eddig beszéltünk, az tulajdonképpen a technikai része volt a feladatainknak. A helyszí­nen összegyűjtött nyomok labora­tóriumi körülmények közötti vizs­gálata, elemzése a szakértőre vár. Az új büntetőeljárási törvényünk előírja, hogy jogi garanciát kell biztosítani ennek a két területnek a korrekt szétválasztására, azáz: ne legyen egy ügynél szakértő az, aki a helyszínelésnél volt kint. — Mert elfogult lehet? — Talán az. Ugye vannak bizo­nyos elképzelései, amihez ha ra­gaszkodik, akkor elvileg elképzel­hető, hogy ezeket igyekszik alátá­masztani. A szakértői képesítés szigorú vizsgákhoz kötött és — bár nem bővelkedünk a létszám­ban — a megyében szinte minden területen' rendelkezünk szakértők­kel. Van ujjnyomszakértőnk, bal­lisztikusunk, szerológusunk, írás- szakértőnk. Mint mondottam, szétválik a jövőben a technikusi és a szakértői munka és az elképzelé­sek szerint két-három megyénként krimináltechnikai mikrocentru- mokat. létesítenének. Ezek min­denképpen gyorsítanák a'nyomo­zói munkát'. Az új kapitányság épületében megépültek erre a célra a. helyiségek. Nagyon bízunk ab­ban, hogy előbb-utóbb pénz is ke­rül a berendezésükre — mondja Varga őrnagy. Noszlopy N. Miklós A közelmúltban sokat vitat­koztam a legkülönbözőbb hely­zetű és korú emberekkel arról, vajon a világpiacon emelkedő olajár'akat inaokolt volna-e át­hárítani a lakosságra. Érdekes módon, még olyanok is, akiknek nincs gépkocsijuk, azt ajánlot­ták, hogy inkább az üzemanyag- árakban lévő adót csökkentsék. Azt tapasztalom, egyszerűen nem tudatosul az emberekben, hogy amit valaki nem fizet meg, azt másnak kell megfizetnie, amit valakinek adóban elenged­nek, azt valaki niásnak kell adó­ban, illetve pénzének romlásával megfizetnie. Mitől van infláció? Azt én is elismerem, hogy \hasznos társadalmi reflex, ha az emberek sajnálják az államtól a' pénzt. 'Hiszen minden rendszer­ben minden állam azt szeretné, ha, a lakosság és a vállalatok minél többet adnának neki, hogy abból aztán ő jótékonykodhas­son. Az is igaz, vannak esetek, amikor, a monopóliumok vissza­élnek a helyzetükkel. De e két tényező jelentősége,^ szerepe sokkal kisebb a valóságban, mint a közvélemény tudatában. A pártállam már hosszú évek óta gyenge volt ahhoz; högy a kiadásait adókból fedezni tudja. Az „élete” meghosszabbítása és népszerűtlensége romlásának fé­kezése érdekében osztogatta az adókedvezményeket. Inkább el­adósodott kifelé és befelé, in­kább nyomatta a fedezet nélküli pénzt, mintsem adókból fedezze kiadásait. Ez az infláció alapve­tő oka, • Az a másik tény, hogy voltak területek, ahoi az állam többet költött az indokoltnál, ahol po-' csékolás volt, az eladósodás és az infláció szempontjából csak­nem elhanyagolható, mert ezek­kel párhuzamosan az állam egy sor feladatát nem finanszírozta megfelelően. Például nem fizette a megígért nyugdíjakat, a költ­ségvetési szektorban a béreket aránytalanul kurtította. Tehát nem elsősorban azért van nálunk infláció, nem azért van óriási külső és belső állam-, adósság, mert sok volt a klasszi­kus értelemben vett állami ki­adás, hanem azért, mert kevés volt a bevétel. Ezt bizonyítja az is, hogy a korábbi bevételi szin­ten a mostani kormányzat is to­vább adósodik, az infláció to­vább nő, az indokolt állami ki­adásokra most sincs megfelelő pénzügyi fedezet. A költségveté­si kiadásokat már alig lehet to­vább csökkenteni, mert már így is megengedhetetlenül kevés jut az elesettek támogatására, csa­ládi pótlékra, nyugdíjra. Ezzel szemben a bevételek a jelenlegi elvonási rendszerben még szin­ten sem tarthatók. Nem tartha­tók, mert a bevételek elsősorban .onnan származnak, ahol csök­ken a termelés, csökken a jöve­delem, és alig vannak bevételek onnan, ahol nő a lakossági jöve­delem, tehát a fekete gazdaság­ból. ' A Skála esete a paradicsommal Az sem igaz, högy az árak emelkedésének jelentős oka szá­mos vállalat monopolhelyzeté. A monopóliumoknak ugyanis nálunk nem az a fő hibája, hogy indokolatlanul magasak az árai. Ha ez volna a helyzet, nagy vol­na a nyereségük. De a valóság­ban a többségük veszteséggel dolgozik. Vagyis az önköltségü­ket még a magas árak sem fede­zik. Az - viszont valóban sokba kerül, hogy nagyvállalati formá­ban működik az is, aminek kis- és középvállalkozások formájá­ban kellene működnie. Ezért ezek termékei túl drágák, és ma­gas áraik ellenére is vesztesége­sek. ' Végül az sem igaz, hogy a jel­lemzett közfelfogás csupán az elmúlt negyven év tapasztalatai­val magyarázható. Az áremelke­déseket a közvélemény a légiibe- rálisabb tőkés országokban is gonosz mesterkedésnek tartja. Kanadában pár éve egy közvéle­mény-kutatás kimutatta, hogy a lakosság 82 százaléka elítéli, ha a kereskedelem.hófúvások idején drágábban adja a hólapátokat. Azt viszont ott is mindenki ter­mészetesnek tartja, hogy gyenge telek esetén és nyáron leárazot- tan lehet ezeket megvenni. Én mint közgazdász jobbnak tartom a- „lelketlen” kanadai üz­letemberek módszerét, mint a szocialisták rögzített hólapát- árait. Nyáron azért olcsó a hóla­pát, mert nagy teleken sokat le­het keresni rajta. Ez a kanadaia­kat is jellemző szemlélet hasonló ahhoz, amikor pár évé azon há­borodott fel a hazai sajtó bizta­tására a közvélemény, hogy feb­ruárban nagyon drága volt a pa­radicsom. Sőt azok is háborog- tak, akiknek soha nem volt'pén­zük arra, hogy februárban para­dicsomot vegyenek. Arra még a szakmai körök sem mertek 'fi­gyelmeztetni, hogy februárban nem is lehet olcsó a paradicsom. Ezért hát annak idején a Skála vezetői elhatározták, hogy im­porttal verik le az árát. Éz pár . napra síkérült, de ennél nagyobb volt az az „eredmény", hogy on­nantól kezdve, kevesebben láttak jó üzletet a korai paradicsom termelésében. Ezért aztán azóta kisebb a kínálat, és még drágább a korai paradicsom. Pedig nem volna nehéz belát­ni, hogy a dolgok valódi logikája a következő: ha drága a februári paradicsom, akkor sokan akar­nak ezen jól keresni, tehát egyre többen termelik. Ezért aztán — de drágább semmiképpen sem 4-^olcsóbb lesz, tehát többen jut­nak hozzá ebben az időben is. Ne szóljon bele az állam! A közelmúltban engem is meglepett, hogy a magas szezon­árakat áj liberális Amerikában éppen úgy elítélik, mint a 70 évig szocializmust építő SzovjetunióM bon. Egy kérdésre, hogy elfo­gadhatónak tartja-e, ha ünnepek \előtt magasabbak a virágárak, a szovjet lakosság 66 százalékú \nemmelfelelt. Az Egyesült Álla­mokban viszont ennél is maga­sabb, 68 százalék volt a nemmel válaszolók aránya ugyanerre a kérdésre. Tehát ebben a tekin­tetben a kedvező tőkés és a ked­vezőtlen szocialista tapasztala­itoknak ugyanaz a hatása. Sőt a szocialista hiánygazdaságba be- lecsömörlöttek botránkoznak \meg kevésbé a nőnapi mágcis vi- Irágárakon. Azt hiszem, felesle­ges a paradicsomos példa után lazt mondani, hogy nálunk sem lenne alacsonyqbb a szezonárak lellen tiltakozók részaránya. Az amerikai és a szovjet köz­vélemény között azonban már világosan mutatkozik a különb- \ség egy másik kérdésre adott vá­lasz esetében. Ez így hangzott: helyesnek tartja-e, ha az állam beavatkozik, a virágárak alakí­tásába. Erre a szovjet megkér­dezettek 74 százaléka igennel válaszolt, az amerikaiaknak azonban csak 28 százaléka. A világ, és a szovjet hivatalos politika a piaci rendszerre való áttérésről beszél, de a lakosság többsége még a virágok szabad­piaci árát sem tartja kívánatos­nak. Gondoljuk el, mi lett volna a válasz akkor, ha a cigaretta és a vodka vagy éppen a szén és a kenyér szabad árát kérdezték volna! Nálunk a közvélemény vala­hol az amerikai és a szovjet kö­zött van, tehát nem sokkal ma­radhat el a többség mögött még a szabad virágárak ellenzéke sem. Márpedig az ilyen közvéle­ménnyel a hátuk mögött, aligha várható el a pártoktól, hogy merjék vállalni a gyors piacosí­tást. E téren a késlekedés azon­ban tragikus következmények­kel járhat. Aligha van tehát fon­tosabb közvélemény-formálási feladat, mint a piac előnyeiről meggyőzni a lakosságot. Kopátsy Sándor Kép és szöveg: Némedi László rr • • A BUNUGYI TECHNIKUSNAK A TRÜKKÖKET KELL ISMERNIE tíüdnagyi f§lj||® mi végeztünk* A terep a magáé!

Next

/
Thumbnails
Contents