Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-22 / 300. szám
2 • PETÖH NÉPE • 1990. december 22. “ Géppisztollyal „vitáztak” (Folytatás az 1. oldalról)\ A katonák megtámadták az incidens helyszínére érkezett tiszteket is. Az ütközetnek az őrség vetett véget. Összesen 21 katonát szállítottak súlyos sebesülésekkel kórházba; több katonatiszt is megsebesült. A magyar határőrség szóvivője, Zubek János alezredes pénteken tájékoztatta az MTI-t arról: mit tudnak azokról az eseményekről, amelyek csütörtökön Csapnál, a magyar határtól mintegy 30-35 kilométerre történtek. A szóvivő beszámolója szerint a magyar határőrség csütörtökön a záhonyi határátkelőhelyen belépő utasoktól olyan híreket kapott, hogy szovjet területen, szovjet katonák között fegyveres összetűzésre került sor. A hírek nyomán a nyírbátori határőrkerület parancsnoka határmegbízotti találkozót kért szovjet partnerétől. A találkozón a szovjet fél az információt nem erősítette meg, annyit azonban elmondott, hogy az említett zászlóaljtól 50 katona megszökött és közülük hármat sikerült elfogni. A szóvivő a továbbiakban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar határőrség az információkra reagálva a Záhony körzetében lévő határszakaszt a kerület erőinek átcsoportosításával megerősítette. Hangsúlyozta, hogy a magyar —szovjet határ nyugodt, a magyar határőrjárőrök lövöldözést nem észleltek, határsértővel nem találkoztak, a magyar —szovjet zöld határon semmi mozgás nem Volt. A hírekre reagálva azonban megszigorították a magyar határon belépő vonatok ellenőrzését és ezt a korábbiaktól eltérően most géppisztollyal megerősítve végzik. (MTI) Felparázsló vita a helyi adókról (Folytatás az 1. oldalról) . ezúttal Kupa Mihály, Botos Katalin, Gálszécsy András és Pungor Ernő ünnepélyes eskütételének tanúja volt az Országgyűlés. A képviselők ezt követően megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 46. évfordulójáról, majd döntöttek a háromnapos ülés tárgysorozatáról, elfogadva annak a törvényjavaslatnak a sürgős tárgyalását, amely a társadalombiztosítási alap jövő évi költségvetésének elfogadásáig szóló intézkedéseket szabályozza. Első napirendi pontként szintén a társadalom- biztosítással összefüggő kérdés került a képviselők elé. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosítását Kelemen András népjóléti államtitkár—az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva — azzal indokolta, hogy a jövőben az özvegyi nyugdíj az elhunyt hozzátartozó után a férfiakat is megillesse. A képviselők — egyetértve azzal, hogy mielőbb szükséges a nyugdíjrendszer teljes és átfogó rendezése — különösebb észrevétel nélkül lezárták a tervezet általános vitáját. A részletes vitára és a törvényjavaslat feletti döntésre várhatóan a vasárnapi ülésnapon kerül sor, miután a módosító indítványokat megtárgyalta az illetékes bizottság. Az Országgyűlés késő délután már működési nehézségekkel küzdött. A plénum döntött az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majid lezárta a Vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvények módosításának részletes vitáját is. Eközben a tanácskozás folytatása már-már lehetetlenné vált, mert a plenáris üléssel párhuzamosan két bizottság is ülésezett, így — bár a T. Ház állandóan kifogásolja, hogy a sajtó ezt szóvá teszi — a kelleténél kevesebb képviselő volt jelen a teremben. Jóllehet — e helyzet fonákságát átérezve — a kisgazdapárti Bereczki Vilmos indítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás • rendeljen el szünetet, a hozzászólások folytatódtak. Sorra-rendre jelentkeztek a képviselők hozzászólásra a helyi adókról szóló törvényjavaslat részletes vitájában, benyújtott módosító indítványaikat indokolva. Némi ügyrendi vita is kibontakozott arról: szabályszerű-e egy törvényjavaslat részletes vitáját'megkezdeni és lefolytatni, miközben a bizottság még az ehhez kapcsolódó módosításokkal nem végzett. Ennek a rendkívüli és zavaros helyzetnek volt a következménye, hogy Szűrös Mátyás már lezárta a részletes vitát, amikor kiderült: az alkotmányügyi bizóttság még nem végzett a módosítások tárgyalásával, sőt, saját javaslatot is kíván előteijeszteni. Erre tekintettel a részletes vitát újra meg kellett nyitni, s az szombaton folytatódik. A napirend szerint az adótörvények módosításáról, illetve elfogadásáról vasárnap határoz a plénum. Mivel azonban alig marad tárgyalnivaló, így lehetséges, hogy szombaton rövidített plenáris ülés lesz. Az Országgyűlés pénteki ülésnapja végén személyi kérdésekben döntött. A házbizottság felhatalmazása alapján Dombach Alajos alelnök országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a társadalmi szervezetek költségvetési támogatására szolgáló’ pénzeszközök elosztását előkészítő ideiglenes bizottság megalakítására. A javaslatot elfogadták. Az MDF képviselőcsoportja bejelentette, hogy Bethlen István helyére a költségvetési bizottság alelnöki posztjára Bakó Lajost jelölte, ezt is támogatta a plénum. A képviselők tájékoztatást kaptak arról, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választotta Kövér Lászlót (Fidesz). Az ülés este hét óra előtt néhány perccel ért véget. (MTI) Január elsejétől módosulnak a devizaszabályok A kormány és a pénzügyminiszter nem tervez semmiféle szigorítást a devizaszabályokat illetően. Olyannyira, hogy jövő év elejétől a magyar állampolgárok a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett konvertibilis valutájukat igazolás és eredetvizsgálat nélkül tehetik devizaszámlájukra. A Magyar Nemzeti Bank január 1-jétől a cseh korona kivételével megszünteti a kelet-európai valuták jegyzését. Devizaszámlát jövő év elejétől csak konvertibilis valutában lehet vezetni, és az eddig nem konvertibilis valutában vezetett devizaszámlákat az azt vezető pénzintézetek forintra váltják át, s a jövőben forintbetétként kezelik —jelentette be Draskovits Tibor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a minisztérium sajtótájékoztatóján. A helyettes államtitkár számos más módosítást is bejelentett, s január 1-jétől megszűnik számos korlátozás az egyéni turizmusra vonatkozóan is, így az utazási feltételek javítása érdekében európai, illetve közel-keleti célországba történő utazás esetén korlátozás nélkül lehet forintért vasúti és repülőjegyet vásárolni, tengerentúlra pedig évente egyszer lehet forintért repülőjegyet venni. A szervezett turizmus esetében is áttérnek a nemzeti valutában történő elszámolás helyett a konvertibilis elszámolásra. Mivel az MNB január 1-jétől a cseh korona kivételével megszünteti a keleteurópai országok nemzeti valutáinak jegyzését, ezekre nem lesznek érvényesek a devizákra vonatkozó különböző korlátozások, ezekből korlátozás nélkül lehet majd otthon tartani bármekkora összeget. A kereskedelmi bankoknak módjukban lesz üzleti megfontolásból ilyen valutákat vásárolni, illetve mindazoknak, akik ezt kívánják, devizahatósági engedélyt is adnak az ilyen nemzeti valuták kivitelére. A Pénzügyminisztérium azonban ma még nem tudja, hogy a környező kelet-európai országok milyen szabályokat fognak alkalmazni a valuták bevitelére. A gazdálkodó szervezetek, költségvetési intézmények esetében is számos jogszabály módosul. Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítők esetében új vonás, hogy konvertibilis valutában látják el őket. 1991. január 1-jétől a külföldi hivatalos utazásokról rendelkező jogszabályban foglaltak jelentősen megnövelik a kis- és középvállalkozók utazási lehetőségeit, egyúttal versenysemleges feltételeket biztosítanak. A költségvetési intézményeknek, az MNB-nek, a pénzintézeteknek és az önkormányzatoknak joguk lesz arra, hogy az adott év utazási lehetőségeit áz árfolyamváltozások függvényében automatikusan módosítsák. Ezen túlmenően 15 százalékkal növelik a devizavásárlási lehetőségeket. A költségvetési szervek devizaérdekeltségi rendszerét viszont megszüntetik. Jövő évben sem változik a lakosság számára eddig biztosított évi 50 dolláros utazási keret, a birtokban tartható konvertibilis deviza összege ötezer forint lesz. A jószomszédi viszony személyektől független (Folytatás az 1. oldalról) ló viszony mindenképpen jobb lehet, mint a korábbi volt. Ez személyektől független kérdés. í. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a szovjet csapatkivonások ütemét befolyásolhatja-e a szovjet külpolitika élén bekövetkezett változás, Jeszenszky Géza elmondta: a szovjet csapatkivonások érvényes nemzetközi egyezmény alapján folynak. A Varsói Szerződéssel kapcsolatban a külügyminiszter kifejtette: természetesen napirenden van továbbra is a Politikai Tanácskozó Testület Budapesten tartandó ülése. Valószínű, hogy még jövő év elején sor kerül erre a tanácskozásra. A KGST-vel kapcsolatban Jeszenszky Géza kiemelte, hogy a gazdasági kapcsolatok újjáalakítása van napirenden, s ez a szovjet külügyminiszter szentélyétől még inkább független. Mikor lesz béke? (Folytatás az 1. oldalról) illetve felnyitása nem a szabályokban előírt módon történt. A mozgóurnás szavazáskor — kihasználva a tanyákon élő idős emberek tájékozatlanságát - nem a választók szándéka szerint történt a szavazólapok kitöltése. Volt olyan személy, aki választás napján nem i tartózkodott a településen, mégis szavazott, vagy szavaztak helyette? A szeptember 30-án — feltehetően a tanács fénymásológépén — gúnyverset sokszorosítottak az egyik polgármesterjelöltről. Néhány panaszos ezeket az állításokat összegyűjtötte, majd feljelentéssel megtoldva, elküldte minden lehetséges jogorvoslati szervhez, a helyi választási bizottságtól kezdve az Alkotmánybíróságig. Egyesek szerint, a strassbourgi Európa Parlament panaszirodája is kapott a közjegyzővel hitelesített vallomásokból. Három hónap telt el a választások óta, de az ügyben csupán annyi történt, hogy a jogszabályban előírt határidőn belül a helyi választási bizottság meg-, tárgyalta a hozzá benyújtott kifogásokat. Elutasította a panaszosokat azzal, hogy állításaik nem felelnek meg a valóságnak. A Kiskőrösi Városi Bíróság jóváhagyta döntést. Hamar kiderült azonban, hogy egy község társadalmát megosztó vita egyszerű jogi eljárással nem zárható le. A nyilvánosság előtt ki nem tárgyalt ügy továbbgyűrűzik. A választás lebonyolításával kapcsolatos panaszos akták megülték a falu gyomrát. Rossz közérzetet, görcsöket és erős hányingert okozva. A megválasztott polgármester és az önkormányzat képvi- selő-testülete nehéz helyzetben van: hiszen többen a legitimitását kérdőjelezik meg. A panaszosok pártja pedig elkeseredetten szervezi az új es újabb tiltakozó akciókat, mert úgy látszik: Magyarországon nincs olyan szerv, amely tisztességgel, megnyugtatóan rendezné, tisztázná a falutársadalmat mélyen megosztó botrányt. A választás tisztaságát megkérdőjelező vallomások kötetét már hónapokkal ezelőtt én is megkaptam. Úgy gondoltam: a témának az újságban való tárgyalása is megbélyegzi, kellemetlen helyzetbe hozza a község vezetőit és azt a 958 tázlári polgárt, aki szeptember 30-án szavazott a választottjaira. A napokban viszont 350 aláírással, állampolgári kezdeményezés dokumentációját hozta a posta. A mellékelt levélből kitűnik: „Tázláron a választásra jogosult polgárok több mint 20 százaléka nyomatékkai kéri az illetékes hatóságokat: korrektül vizsgálják ki a tázlári hely- hatósági választások során, a panaszosok által a mellékelt vallomásokban rögzített visszaéléseket. Úgy gondoljuk — folytatódik a kérelem szövege —, hogy addig nem lesz községünkben nyugalom, nem születik meg a fejlődéshez elengedhetetlen béke, amíg a lakosság egy része meggyőzően állítja: a szeptember 30-ai választások során szabálytalanságok, törvénysértések történtek. Erre a témára feltétlenül és mielőbb pont kell hogy kerüljön, ha másként nem, új választások kiírásával.” A több száz aláíró között egyébként ott van a helyi választási bizottság elnökének és öt esküdtnek az aláírása is. Vajon ki tehet igazságot? Mely jogorvoslati fórumnak lesz lehetősége, hogy Tázláron tisztázó falugyűlést hívjon ösz- sze? Ki képes áldásos módszerekkel elsimítani a viszályt? Elgondolkodtató dr., Balogh Lászlónénak, a megyei választási bizottság elnökének a nyilatkozata: „a tázlári ügy — szerintem —jogi szempontból lezártnak tekinthető. Emberileg azonban azon múlik, hogy a jelenlegi polgármester és az őt támogatók köre, valamint a volt polgármesterjelöltek és támogatóik hogyan tudnak megegyezni, és hogyan tudják a jelenlegi helyzetet elfogadni. A falu érdeke mindenképpen az lenne, hogy az ügy végre nyugvópontra jusson. Ha nem ez történik, „második Fülöpszállás” alakulhat ki. Ami, ugye, szégyenletes és hosszú időre visszaveti a község fejlődését...” Tázláron nincs béke! A megválasztott vezetők mandátumuk jogosságával nem foglalkoznak és nem is foglalkozhatnak. A panaszosok *-T7-/köztük számos esküdt, a választások során szolgálatokat vállaló személy — úgy vélik: az igazsággal, a községgel szemben vétkeznének, ha elhallgatnák azokat a visszásságokat, amelyeket szeptember 30-án tapasztaltak. Egy valamiben van csupán egyetértés: valahol, valakinek végre tisztáznia kellene az ügyet, hogy ne vesszen el egy közösség a viszály és a paragrafusok útvesztőiben. Hogy utak, járdák, iskola, egészségház és a nyugdíjasotthon építésére figyelhessenek az emberek! Ne azt vizsgálják: elég mély-e a lövészárok ... Farkas P. József Az utasokat még nem engedték a közelébe (Folytatás az 1. oldalról) tüntetett apostagi zsinagóga rekonstrukciójánál is bizonyított: értőn, gonddal képes műemléki épületeket megújítani. A napokban megrendezett műszaki átadáson a beruházók és a tervezők együttesen elismeréssel szóltak a harmincmilliós beruházást tizennégy hónap alatt színvonalasan kivitelező kollektíva teljesítményéről. Most már csak az a kérdés: januártól — amikor majd az utazóközönség is birtokba veheti az épületet - meddig marad meg ilyen szépen a város büszkesége? Mikor jelennek meg a kávébarna falakon a rontás graffitóí? Reméljük: sosem! F.P. J. Az alkötriíailyban rögzítik a sajtószabadságot (Folytatás az lt oldalról) vonatkozó korábbi kormányhatározatokat. Egyben felhatalmazta az illetékes tárcák vezetőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a csehszlovák kormánnyal az államszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, illetve á megszüntetés következményeit rendező szerződés megkötéséről. Ezzel együtt ä kormány utasította Sámsondi-Kiss Györgyöt, hogy készíttessen vizsgálatot a vízlépcsőrendszer teljes elhagyásának, illetve a csehszlovák fél által javasolt alternatív műszaki megoldásoknak gazdasági, ökológiai hatásrendszerérői. Az átfogó vizsgálat eredményeiről a kormánybiztos július végéig köteles beszámolni a kormánynak. A vízlépcsővel kapcsolatos problémákról, tervekről jelentés készül az Országgyűlés számára is. Összegezve az elmondottakat, Sámsondi-Kiss György hangsúlyozta: a kormány mostani határozata nem jelenti a stratégiai irányvonal módosulását; azt jelenti, hogy a kormány kölcsönösen elfogadható, közös megoldást keres a csehszlovák féllel. Magyar- ország rugalmas tárgyalókészséget kíván tanúsítani, s arra törekszik, hogy egy alapvetően környezetvédelmi, gazdasági probléma ne kapjon politikai, nemzetiségi színezetet. A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Sámsondi-Kiss György részletesebben is szólt a magyar elképzelésekről. Leszögezte: a kormány programjának megfelelően a nagymarosi építkezést Magyarország elhagyja, s az osztrák féllel megegyezés született .a végkielégítésről. Ami a bősi létesítményt illeti, ennek ügye már nehezebb probléma, hiszen nagyobbik része csehszlovák oldalön található. A kormánybiztos közölte azt is, hogy becslések szerint 3 és 6 milliárd forint közötti összegre lesz szükség a nagymarosi beruházás rehabilitációjához, A sajtóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Fluckné dr. Papácsy Edit kiemelte, hogy a most elfogadott jogszabálycsomag az írott sajtó tevékenységével kapcsolatos kérdéseket foglalja törvénybe. A műsorszóró médiumokról: a televízióról és a rádióról tavaszra készül el áz átfogó törvényi szabályozás. A sajtóval kapcsolatos szabályozás jelentőségére utal, hogy a kormány alkotmánymódosító javaslatot is csatol a tervezethez. Ennek megfelelően az alaptörvényben is rögzítenék a sajtó és a véleménynyilvánítás ‘szkbadságái: Az allcótíhánymódosttás/á 'vön'atk'özo tervezet kimondja: „Mindenkinek ' jp^a yajn, ahhoz, hogy véleményét szóban, írásban vagy a közlés bármely más módján — így különösen a sajtó útján — szabadon kinyilvánítsa, valamint arra, hogy az általánosan hozzáférhető adatokról akadálytalanul tájékozódjék. A sajtó szabad, azt cenzúrának alávetni tilos.” Ugyanakkor „a sajtószabadsághoz való jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, továbbá nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével”. A sajtótörvény 17 oldalas tervezete szabályozza a lapalapítást is, kimondva annak szabadságát. Eszerint „időszaki lapot” — olyan sajtótermék, amely évente legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel — szabadon alapíthat és terjeszthet bármely természetes személyjogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága. A lapalapítást £l a nyilvántartásba vétel végett • +- a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak be kell jelenteni. A törvényjavaslat garanciákat tartalmaz az újságírói hivatás gyakorlásának biztosítására. Az egyik ilyen rendelkezés szerint az állami szervek kötelesek az újságíró rendelkezésére bocsátani a kért közérdekű adatokat. (Egy külön megalkotandó adatvédelmi törvény részletezi majd, hogy mely információk minősülnek közérdekűnek.) Az újságíró jogosult lesz arra i is, hogy megtagadja a közreműködést olyan közlemény, műsor kialakításában, amely ellentétes £ az újságírói hivatás etikai szabályaival. A törvényjavaslat számos rendelkezést tartalmaz a sajtó felelősségéről is. Részletesen szabályozza a helyreigazítással kapcsolatos eljárási szabályokat, s. intézkedik a kártérítés lehetőségéről is. A személyhez fűződő jogok megsértése esetén ugyanis a sajtó-helyreiga- zítási, illetve a sajtóval szemben indított, más polgári perben a bíróság — a sértett kérelmére — 1 millió forintig terjedő kárpótlás megfizetésére kötelezheti a sajtószervet. László Balázs közölte, hogy a kormány csütörtöki ülésén január 1-jei,hatállyal módosította a devizaszabályozás egyes előírásait. A magánszemélyek ezentúl az eredet igazolása nélkül helyezhetnek el valutát devizaszámlájukon. A devizatörvény átfogó felülvizsgálata a jövő év elején várható. A szóvivő közölte azt is, hogy a svéd Erricsson cég nyerte a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelekt- ro távközlési kapcsolástechnikai rendszerválasztó pályázatát. (Mint ismeretes, a digitális rendszerű magyar telefonhálózat telepítési jogának megszerzéséért éles nemzetközi verseny bontakozott ki. E pályázat győztese ugyanis jogot kap arra, hogy 5 év alatt 500-600 ezer fővonal-kapacitású rendszert építsen ki. Ugyanakkor a pályázat második helyezettje — a Siemens j|9 is fontos telepítési jogokat kap.) A kormány január 1-jei hatállyal hozzájárult három, részben, illetőleg teljes egészében külföldi tulajdonban lévő bank alapításához. Engedélyezte továbbá négy, részben vagy egészében külföldi tőkével működő biztosítóintézet létrehozását is.
