Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-18 / 296. szám

i 1990. december 18. • PETŐFI NÉPE • 3 BEZZEG Á GÁZPALACK NEM MEKEG, AVAGY Járt utat járatlanért el ne hagyj! Tudom, hogy furcsállják az olvasók e kis tudósítás címét. Pedig annak, hogy a PÖ-gáz- palackok nem mekegnek, igenis van köze a történethez. SŐt az ismert közmondásnak is, hiszen talán még most is járhatna a baráti társaság éjszakai portyá­ira, ha ismeri a népi bölcsessé­get: — Járt utat járatlanért el ne hagyj! ,7 Nos, egy kellemes májusi éj­szakán, de inkább hajnaltájt, látogatók érkeztek a bácsbokp- di gázcseretelepre.Félreértés ne essék, csehdháborításról szó , sem volt. Sőt! Lábujjhegyén osonva raktak be hirtelen a sze­mélykocsijukba tíz darab gáz­palackot, majd sietve távoztak. Itt csak ketten szövetkeztek a „munkára”, Pálkó Mihály és élettársa, Jánosik Ferencné, de néhány nappal később, — ak­kor Dávod-Püspökpusztára ve­zetett az útjuk — Czokoly An­tal is csatlakozott hozzájuk. (El ne felejtsem: a,szereplők mind garai illetőségűek.) Le a kalap­pal a kis Skoda előtt: a három utas mellett 24 gázpalack is be­lefért, amikor hazafelé igyekez­tek. — Kell egy kis változatosság gondolhatták, és a Palkó ve­zette trió, Czokoly és Fazekas Frigyes a nagy baracskai élelmi­szerboltot keresték fel, nyitva­tártási idő után. Samponokat, készpénzt, élelmiszereket vittek magukkal, és — nyilván a gye­rekek öröme végett — kis cso­kimikulásokat, mintegy 44 ezer forint értékben. Körülnéztek egy más alka­lommal a bókodi sertéstelepen is. Innen négy visító választási malacot raktak be az autóba, kettő Garára, kettő Csátaljára vándorolt, igazságosan eloszt­va. Palkó és Czokoly érdemei már ismertek, a csátaljai két le­gény kilétére — remélve, hogy ebben a rovatban többé nem találkozunk velük — borítsunk fátylat. Nem is tudom: hányszor ta­lálkoztam már a Borota-Antal- lapos külterületén levő italbolt­tal a bűnügyi hírekben. Palkó- ék sem hagyták ki az úti prog­ramjukból: cigarettát, italokat „szereztek” itt be szintén a nyitvatartási idő után ■*—, 14 ezer forint értékben. Járt utat járatlanért el ne hagyj! 11- idéztem a régi köz­mondást a tudósítás elején. Vagyis: aki gázpalackra szako­sodott, hagyja békén a kécskét. A trióból kvartetté vált társa­ság a közelmúltban Nagyba- racskára kirándult. A cserete­lep mellett levő építkezésen lel­tek egy vasdarabot, ezzel lefe­szítették a lakatot, majd az ösz­szeszedett 20 gázpalackot Pal­kó garai padlásán szépen felso­rakoztatták. Ekkor eszükbe ju­tott, hogy kár lenne a telepen hagyni a maradék 24-et, hát visszamentek értük, de csak ketten, hogy mind elférjen az autóban. És itt lassan véget ér a me­sém. Egy épülő ház óljában ész­revették egy magányos kecskét. — Mit csináljanak vele? el­mélkedett a két férfiú, akit meg­rendített a kecske egyedülléte. Csakhogy valakinek feltűnt, hogy Palkóéknál anyátlan- apátlan kecske mekegett. Gya­nús lehetett az is, hogy másva­lakinek meg hiányzott a ked­venc háziállata. így azután hősünk és Pataki Mihályné előzetes letartózta­tásban várja az elszámoltatást, a többiek szabadlábon fognak töredelmes vallomást tenni. Pa-' taki Mihánynéról eddig nem esett szó. Ő a garai gázcserete­lep vezetője, aki a lopott palac­kokat sorra megvásárolta 1000- 1500 forintos egységáron. Per­sze, azt hitte, hogy — a vállal­kozások korában — az ügyes kezű fiatalemberek palackgyá­rat nyitottak, és bizonyára érté- •kesítési gondjaikon akart segí­teni. Gál Zoltán • Egyéves a Strabag Hungária Hétfőn (délután Kecskeméten sajtótájékoztatót tartott Bútora Károlyra Strabag Hungária te­rületi igazgatója. Mint elmond­ta, egy évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon a Strabag Ös­terreich támogatásával, s már az első évben dinamikus fejlő­dést értek el. Egy olyan beren­dezést szállítottak Magyaror­szágra, amely óránként 300 tonna aszfaltot képes gyártani, s ez a berendezés a győri autó- páiyához 4 hónap alatt 200 ezer tonna aszfaltot készített. Kor­szerűsítik a számítástechnikát, azonosítják a négy vállalatnál és a budapesti központnál a számvitelt. A dolgozókat teljes egészé­ben átvették, s nyomban 30 szá­zalékos béremelést hajtottak végre, ami a jövő esztendőben is várhatód Gyakorlatilag húzta alá az igazgató —g a bér­emelés igyekszik követni az inf­lációs rátát. A korszerűsödő technikával, technológiával saj­nos együtt jár a létszámcsök­kentés, ez évben 83 fővel csök­kent a vállalat létszáma. Az igazgató végezetül elmondta, ho'gy nemcsak a szemlélet, de az építés minősége is megválto­zott, amelyet az is mutat, hogy egész évi munkájukért a közúti igazgatóság elismerését fejezte ki. A. jövő évben szeretne a Strabag Hungária kecskeméti területi igazgatósága továbbra is megfelelni az igényeknek. G. G. RÁDIÓ JEGYZET Vidék: 50 perc! Igazán jó elgondolás volt a Ma­gyarországról jövök ... című, áj-, landó heti műsor elindítása a rádió- j ban még március elején. A vidék magazinja címrnel is jelzett adás a Kossuth rádióban, pénteken, az Esti Krónika előtti órában.hallha­tó. Ötven perc jut rá, enűyit tudott kiszakítani részére a Magyar Rá­dió. S ez az, amiért lehetetlen hely­zetije került a felelős szerkesztő,' Simkó János és a legjobb erőkből összeállított, változó csapata. Az ország lakóinak nyolcvan százalékát kitevő vidékről szólni, hetenként alig egyórában, be kell látni: reménytelen vállalkozás. Né­mi túlzással, a nemzeti rádió sze­repkörének és műsorpolitikájának alapos félreértése, s egy megmere­vedett műsorszerkezet továbbélé­se. Elismerés viszont mindazok­nak, akik ebbe a zsűk kalickába beszorítva is mindent- megtesznek, hogy az ország lakosságának hét­köznapjairól, örömeiről és gondja­jról beszámoljanak a hallgatóság­nak. Egy-egy témára alig jut öt-hat perc, s mivel a riportokban felvá­zolt kép igen gyakran eléggé lehan­goló, ennek feloldására, igazi feltá­rására sincs idő. A vidék feltérképezésére, pász­tázó bemutatására a napi egy óra || kevés lenne. Ahhoz, hogy „a vi­dék” szerves részévé váljon a prog­ramnak, át kellene alakítani szinte az egész „struktúrát” (több ripor­ter, több és jobb eszköz kellene stb.) Lehet, hogy ez csupán a pén­zen múlik? A hallgató meditálhat ezen. Talán idővel válasz is érkezik a kérdésre. Kodály-hét Nem volt véletlen, hogy az el­múlt héten Kodály Zoltán munkás­sága kellő hangsúlyt kapott a rá­dió zenei műsorában. A mester születésnapjáról megemlékező Kecskeméten bizpnyára örömmel fogadták ezt a tiszteletadást. A hét elején, A magyar zene estje keretében a kecskeméti Kodály- iskolában tett látogatásról Varsá­nyi Zsuzsa, és Osváth Zoltán szá­moltak be hangképekben. Szó esett a negyven év előtti alapító, Nemésszeghy Lajosné és munka­társai, majd az utódok áldozatos- tevékenységéről, az intézet tíagy- szerű fejlődéséből. S arról is, hogy a némelyek által napjainkban meg­kérdőjelezett, de mégis élő Ko- dály-módszer segítségével művelt, zeneértő generációk nevelődnek a gimnáziumi képzést is nyújtó isko­lában. A rádió egyéb zenei műsoraiban is szerepeltek a kecskemétiek, pél­dául a szerdai Metronóm és a pén-' teki Hangoló című adásokban. Csütörtökön, a Bartók rádióban is Kodály-művek hangzottak el, a Négy olasz madrigált a Fővárosi Tanács Kodály Zoltán .női kara énekelte Andor Ilona vezényletével. Érdeklődéssel hallgattuk a Mu­zsikusházak sorozatban a buda­pesti Kodály Emlékmúzeumban készült felvételt, melynek tárlatve­zetője Kodályáé Péczeli Sarolta volt. Csalódást csak az okozott, hogy a szerkesztők <g| talán időhi­ány miatt — a látogatás befejező részét kihagyták, s nem is jelezték, hogy sor kerül-e valamikor ennek pótlására. De ne legyünk elégedetlenek! Bárcsak mindenütt legalább ilyen figyelmet kapna Kodály emléke és művészete. Ketten meséltek Dr. Róna-Tas András a JATE rektora A Magyar Köztársaság elnöke, a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztése alapján, dr. Csákány Bé­la tanszékvezető egyetemi tanárt, á Jó­zsef Attila Tudományegyetem rektorát - munkája elismerése mellett e tisztségé­ből felmenti, egyidejűleg dr. Róna-Tas András egyetemi tanárt 1990. decem­ber hó 16. napjával kezdődően egy év s időtartamra a József Attila Tudo­mányegyetem rektori teendőinek ellá­tásával megbízza. Az erről szóló okmányt Göncz Ár­pád hétfőn a Parlamentben, Andrásfal- vy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében, adta át. Jószolgálati közlemény A kecskeméti családsegítő közpon­tok az alábbi helyeken 1990. december 18—22. között fogadják a szegények­nek szánt adományokat, 8 és 16 óra között. Ügyanebben az időben adják tovább ingyenesen a rászorulóknak a különféle holmikat, Adakozni bármit lehet, kivéve a nem tartós élelmiszere­ket. I. Sz. Családsegítő Központ: Kecs­kemét, Táncsics M. u. 1. (Zöldfa ven­déglő mögött.) II. Sz. Családsegítő Központ: Kecs­kemét, Irinyi út 34. földszint 16. Katonák az oltár előtt Jótékonysági koncert a kalocsai főszékesegyházban Nem tudom: hányán figyeltek fel a Neveletlenek című sorozat vasár­nap kora délelőtti adására? Arról szólt, hogy egy Kecskemét melletti tanyán élő kisfiú, Józsika mesével nyugtatja, az édesanyját, és most ketten meséltek. Életükről. Az anya a küzdelmes sorsukról, a te­hetséges mesemondó fiú pedig játé­kairól, vágyairól. A műsort készítő Gáspqr Sarolta és a meghívott! Ko­zák András színművész azon töp­rengtek, vajon napjainkban milyen sors vár a különleges képességű, de a kibontakozás lehetőségeit nem is­merő, segítségre szoruló ifjakra. Mert bizonyára sok ilyen „Józsika” él még szerte az országban ... F. Tóth Pál Vasárnap délután négy órakor már minden ülőhely foglalt volt a kalocsai főszékesegyházban. Óriá­si érdeklődés élőzte meg a helyőr­ségi zenekar fellépését, melyet in­gyen vállaltak a kalocsai nagycsa­ládosok megsegítésére. Belépődíjat nem kértek a rendezők, ám a főol­tár előtt karácsonyi csomagolású dobozba adományokat lehetett el­helyezni, segítendő a rászorulókat. A Filus Antal karnagy vezényel­te helyőrségi zenekar színvonalas előadása igazolta: nem hiába moz­dult meg tavasszal Kalocsa lakos­sága, amikor híre jött, hogy felosz­latják őket. A különben is rendkí­vül sok koncertet adó zenekar (s ezek az előadások többnyire jóté­konysági jellegűek) a vasárnap dél­utáni órákban kitett magáért. Be­bizonyította: kihasználva a főszé­kesegyház akusztikáját, megfelelő repertoárral zenebarátokat tudnak szerezni a hívők táborából is. Szinte valamennyi műsoíszám után vastapssal jutalmazta a kö­zönség a komolyzene díszegyenru­hás követeit. A legvégén pedig szűnni nem akaró tetszésnyilvání­tás kísérte a-zenekar levonulását. Néhány éve még elképzelni is lehe­tetlen volt, hogy egy katonai zene­kar és az egyház képviselői megta­lálják a közös utat a szegények megsegítésére. Tán nem túlzás, ha azt állítom, ez a kapcsolat akár példaértékű lehet. A kalocsai polgárok büszkék a helyőrségi zenekarra, melynek tag­jai mostanság igencsak elfoglaltak. Szinte naponta lépnek fel a megye településein, s a koncertek bevéte­lével segítik a helyi rászorulókat. Zs. K. I. Mivel foglalkoznak a földművelésügyi hivatalok? A múlt héten vitatta meg az Országgyűlés önkormányzati bizottsága a megyei (és a fővá­rosi) földművelésügyi hivatalok létesítéséről, valamint az ezzel kapcsolatos hatáskör-módosu­lásokról szóló törvényjavasla­tot. Miért van szükség ilyen hi­vatalokra és milyen hatáskört kapnak? — erről kérdeztük dr. Borbély Gyulát, a Földművelés- ügyi Minisztérium jogügyi fő­osztályának vezetőjét. — Az agrár-szakigazgatási feladatok egy kisebb hányadát tanácsi szervek, elsősorban a megyei szakigazgatási részlegek látták el az önkormányzatok be­lépéséig. Most viszont megyei szinten a megszűnt tanács és hi­vatalai helyén csak a közgyűlés, valamint a főjegyző által veze­tett hivatal működik. A volt ta­nácsi feladat- és hatáskörök egy része az önkormányzatokhoz kerül, más részét viszont a maj­dani megyei (fővárosi) földmű­velésügyi hivataloknak kell át­vállalni. —Mi marad az önkormányza­toknál? ?|||| Mindazok a hatósági fel­adatok, amelyek nem megyei szintű döntést, végrehajtást igé­nyelnek, hanem a település kö­zösségére tartoznak. Ezek lehet­nek például állat-egészségügyi, de akár ebrendészeti tennivalók is. Az önkormányzatokhoz ke­rülő hatás- és jogkörök terveze­tét egyébként a Belügyminiszté­rium már ^készítette. WsjfÉs m i lesz a földművelésügyi hivatalok jog- és hatóköre ? — Tömören: a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi szakigazga­tási —volt tanácsi—feladatok­nak az a része, amelyek túllép­nek a helyi jellegen. Ilyenek a nö­vénytermesztési és állattenyész­tési szakigazgatási feladatok, a szőlő- és gyümölcstelepítéssel, borgazdálkodással összefüggő fajtavédelmi tennivalók, a halá­szat, vadászat igazgatása, a ta­lajvédelem egyes feladatai, az agrárszakoktatás, az erdőfelü­gyelet. De ide sorolhatom a tá­mogatási rendszerek működte­tését és nem utolsósorban az in­formációs-adatszolgáltató tevé­kenységet, ami nélkül a minisz­térium nem hozhat döntéseket. Vagyis: a földművelésügyi hi­vatalok azokra az ágazati fel­adatokra szerveződnek, amelye­ket eddig a tanácsi szakigazgatá­si szervezetek láttak el. — Kikből áll majd az appará­tus? —Tudom, hogy sokan a taná­csi emberek átmentésével vádol­ják a szervezőket. Ebből csak annyi igaz, hogy szakirányú fel­adatokra szakembereket alkal­mazunk ezután is, s nekik nem bűnük, hogy eddig a tanácsok­nál dolgoztak. Hiszen alapvető célunk: a szakigazgatás műkö­dőképességének a biztosítása! Ezért késlekednünk sem szabad. A vezetők kiválasztása egyéb­ként, a többi tárcához hasonló­an, nyilvános pályázattal törté­nik, munkatársaikat pedig ők maguk választják ki. — Eddig a megyei tanácsok az agrár-szakigazgatásban or­szágosan mintegy 350 embert foglalkoztattak. Az új hivata­lokban mennyire lesz szükség? — Úgy gondolom, kétszáz körüli összlétszámúnál elláthat­ják tennivalóikat, ami azt jelen­ti, hogy egy-egy földművelés- ügyi hivatal apparátusa alig tíz főből fog állni. ■ — Ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, meddig működnek majd ezek a hivata­lok? S?PÍ Csak átmeneti megoldás­ként számolunk magunk is a földművelésügyi hivatalokkal. Az agrárgazdaság irányításá­nak teljes intézményrendszerét felül kell vizsgálni és korszerű, a föld tulajdonjogában beálló és egyéb változásokhoz igazodó egységes szervezetet kell létre­hozni. Ez várhatóan egy regio­nálisan szervezett intézményhá­lózat lehet, tekintettel arra, hogy az agrárigazgatási felada­tok döntően nem közigazgatási területbeosztáshoz, hanem gaz­dasági térségekhez kötődnek. Schöffer Jenő Jövőre is export-„gőzhengert” A jövő évben is fenn kell tartani az export -„gőzhengert”, sőt a ma­gyar gazdaság exportoffenzíváját, mind keleti, mind pedig nyugati irányban szélesíteni szükséges — jelentette ki Kádár Béla, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­nisztere azon a hétfői sajtótájékoz­tatón, amelyet a tárca ez évi telje­sítményéről tartottak az NGKM- ben. Az év első 11 hónapját értékelve a miniszter aláhúzta: a magyar külkereskedelem az elmúlt évek legjobb mérlegét zárja 1990-ben. Hiszen a magyar külkereskedelmi konvertibilis aktívum értéke ebben az évben várhatóan meghaladjá a 900 miihó dollárt, kedvező esetben elérheti akár az 1 milliárd dolláros értéket is. Ezt a kedvező egyenleget annak ellenére sikerült elérni, hogy hazánk számára a külgazdasági vi­szonyok egyáltalán nem alakultak kedvezően, főként az elmúlt hóna­pokban. Rámutatott arra, hogy a magyar gazdaságban egyértelmű­en sikerágazatnak nevezhető a kül­kereskedelem. Az e téren történt liberalizáció, az importengedélye­zés leépítése és a viszonylag szűk keretek közé szorított exportenge­délyezés serkentőleg hatott a hazai gazdaság más ágazataira is. A miniszter elmondta, hogy míg az. év elején csupán 1800 vállalat folytatott külkereskedelmi tevé­kenységet, addig ez a szám az év végére elérheti a 10 ezret is. A ma­gyar áruk külföldi piacra jutásá­nak esélyeit gazdaságdiplomáciai eszközök segítségével kívánta elő­mozdítani a minisztérium, oly mó­don, hogy szakértői mind a Közös Piaccal, mind pedig az EFTA-val tárgyalnak a szabadkereskedelmi megállapodások megkötésének le­hetőségeiről. Eredménynek köny­velhető el továbbá az is, hogy a magyar export előtt álló vám- és kereskedelempolitikai akadályok számát ugyancsak sikerült csök­kenteni, elsősorban Nyugat-Eüró- pában. Külön kiemelte annak fon­tosságát: hazánknak sikerült első­ként megállapodnia a jövő évi ke­reskedelem feltételeiről nemcsak a központi szovjet szervezetekkel, hanem az Orosz Föderáció képvi­selőivel is. ■ A jövő évi kilátásokat elemezve, Kádár Béla hangsúlyozta: fenn kell tartani a jelenlegi külgazdasági stratégiát, amely egyértelműen az export bővítésének ad elsőbbséget azzal, hogy a rentábilis kivitelt nö­velni kell, elsősorban a jól fizető piacokra, ám a KGST-országok felé is, amennyiben ennek feltételei megteremthetőek.

Next

/
Thumbnails
Contents