Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 3. A határidő feszes, de reális Heten ä Columbia fedélzetén Vasárnap reggel hét űrhajóssal a fedélzetén útnak indították az amerikai Columbia űrrepülőgépet. Az idei év utolsó amerikai űrkísérletére féléves — hidro­génszivárgás és egyéb problémák miatt szükségessé vált — halasztás után került sor. A Columbia vasárnapi indítása az amerikai űrhiva­tal, a NASA idei hatodik űrkísérlete — hárommal kevesebb a tervezettnél. Az Atlantis alig két héttel ezelőtt tért vissza titkos katonai küldetéséről. A Columbia tíznapos útjára magával visz egy 150 millió dollár értékű, Astro—1 elnevezésű csillagászati obszervatóriumot. A legénység négy tagja csillagász, akik az obszervatórium öt teleszkópja segítségével 24 órás megfigyeléseket fognak végezni. Mérik a csilla­gokról és galaxisokról kiinduló ultraibolya sugara­kat, tanulmányozzák a szupernóvákat, a kvazárokat, a kozmikus port és gázokat, valamint a csillagok keletkezését. A tudósok azt remélik, hogy mindegyik teleszkóp 80-100 órás adat- és képmennyiséget továb­bít majd. A mostani Columbia-űrkísérletet veteránok vállal­kozásának is nevezik. A Columbia a NASA legrégeb­bi űrrepülőgépe, ez a tizedik útja. A parancsnok az 59 esztendős Vance Brand, a legidősebb űrhajós, aki űrutazáson valaha is részt vett. Guy Gardner (42 éves) és John Lounge (44 éves) feladata, hogy az űrrepülőgépet a kívánt pályán tartsák. Az obszerva­tóriumot két űrhajós csillagász, Robert Parker (53 éves) és Jeffry Hoffman (46 éves), valamint két „civil” csillagász: Ronald Parisé (39 éves) és Sámuel Durran- ce (47 éves) kezeli. Jazov a csapatkivonásokról A Komszomolszkaja Pravdában szombaton nagy interjúban tért vissza Dmitrij Jazov szovjet védehni miniszter a hét első felében sugárzott, meglehető­sen fenyegető hangú televíziós nyilatko­zatára. Akkor a marsall — a szovjet államfő­től, a szovjet fegyveres erők főparancs­nokától kapott felhatalmazás birtoká­ban 4é elmondta, hogy mivel a hadsereg egységei, különösen a Baltikumban és a Kaukázuson túl gyakran válnak táma­dások célpontjaivá, parancsot adott, hogy működésük, ellátásuk érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket, beleértve az energiaszolgáltató egységek ellenőrzésének átvételét, s indokolt eset­ben a tűzparancsot is. Jazov. az ifjúsági lapnak nyilatkozva szólt a szovjet csapatok csehszlovákiai, magyarországi és németországi kivoná­sával összefüggő problémákról is. A legfontosabbnak a hazatérők lakás­gondjait nevezte. Mint elmondta, a ha­zatérő’ sorkatonák elhelyezésével nincs gond, számukra van hely a laktanyák­ban. Nehézségekbe ütközik viszont a tisztek, tiszthelyettesek és családjaik el­helyezése. |, A csapatkivonás kérdéseit érintve Ja­zov hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákia és Magyarország elhagyására megszabott határidő rendkívül feszes, de reális. Ami Németország elhagyását illeti, megemlí­tette a némét kormány készségét a lakás­építésben faló részvételre. Elmondta, hbgy a haza nem szállítandó eszközök; ér­tékesítéséből márkamilliókat vételezhet­nek be, ha sikerül megfelelő üzleteket köt­ni. Ugyanakkor sok minden marad hátra értékesítetlen fémhulladékként. A csapatkivonási kérdéskör kapcsán Jazov arra emlékeztetett, hogy a szovjet csapatok státusa Magyarországon és Németországban nem azonos. — Né­metországba 1945-ben vonultunk be, le­győztük a fasizmust. Magyarországra — 1956-ban... S e gondolatot megszakítva a riporter es a miniszter témát váltott, felelevení­tette, egyebek között, Jazov miniszteri kinevezésének történetét, amely Matthias Rust emlékezetes Vörös téri landolása után történt, 1987 tavaszán. Alagút a csatorna alatt brikett között Szombaton 11 óra 13 perctől (közép-európai idő szerint 12 óra 13 perctől) megszűnt „az európai kontinens elszigeteltsége” Nagy- Britanniától: ünnepélyes keretek között megnyílt az átjáró a szi­getország és Franciaország felől fúrt csatomaalagútban. A 30 méterrel a tengerfenék alól, egyenes tévéadásban ’ közvetített utolsó fúrógépds^pások után Ro­bert Graham Fagg és Phillippe Co- zette átmászott a lyukon és kezet rázott: a két — brit és francia —| munkásnak jutott a tisztesség, hogy hivatalosan is megnyithatták az alagutat. Néhány héttel ezelőtt egyszer már volt összeköttetetés a brifís I francia olflütPkfjZöttr ŰZÖtf a néhány hüvelyj^^ lyul^^ a^gn-^ ban csak hahóztak egymásnak. Utoljára 8000 évvel ezelőtt volt szárazföldi, ám- akkor felszíni ösz- szeköttetés a ma Brit-szigetek né- ■ ven ismert földrajzi egység es a ké­sőbbi Európa között — az Utolsó jégkorszak végén. Utána az, elő­nyomuló tenger ^ csakúgy, mint a csatorna fölött gyakori köd—, a brit időjárás-jelentésekben régeb­ben gyakori kifejezéssel élve, „elszi­getelte” Európát a szigetországtól. A brit különállást fizikailag és lélektanilag egyaránt megszüntető alagúton 1993-tól lehet majd köz­lekedni. Az Eurptunnel francia—brit magántársaság eddig mintegy 6 milliárd fontot költött a részvénye­sek pénzéből és hitelből az építke- ' "ZéSte. "MöSTS,5’ rtíilliáfd'fontra te* mászik a-taiáfrkőlteéget. anjelyet az építkezés kezdeten meg csak 4,8 milliárd fontra becsültek. Kukoricagránát a Három kukoricagránátot ta­lálták a fűtésre szolgáló brikett között a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei taktaszadai általá­nos iskolában; A Dorogról ér­kezett brikettet az Észak- Magyarocszági Tüzép Vállalat bocsi telepéről szállították no­vember 28-án, szerdán. A grá­nátokat a tűzszerészek időköz­ben hatástalanították. Az esetleges balesetek elkerü­lése t^gett az Észak-Magyáror- szági Tüzép Vállalat kéri mind­azokat, akik november 10. után az alábbi helyeken vásároltak brikettet és a tüzelőanyag kö­zött gyanús tárgyakat találtak, jelentsék a legközelebbi rendőri szervnél. | Az OrszágosTlendőr-főkkpi- tányság szintén 'kéri'átérségben' vásárolt fűtőanyag felhasználás előtti fokózott ellenőrzését. A szállítmányból a következő Tüzép telepekre érkezhetett bri­kett; bocsi Tüzép-telep (415-ös számú)., kazincbarcikai telep (408), ózdi telep (409), szikszói, 414), mezőcsáti (416),. szendrői 426), egri (301), füzesabonyi (316), apci (320), recski (321), hat­vani (322), balassagyarmati (212). Az ügyben vizsgálat kezdő­dött;:v * sk A Dorogi Szénbányák disz­pécsere az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a szénbányák­nál sem a technológiai művele­tek során, sem . az úgynevezett csortfäg^oläsnSTtaeüi-’ike^ilhäitett ilyen robbanószerkezet a fűtő­anyag köáé. (MTI) wWipi. A Szovjetunió nem vállal katonai szerepet A Szovjetunió támogatása volt a kulcskérdés az Irakkal kapcsolatos amerikai lépésekben, s a két kor­mány között páratlan együttműkö­dés alakult ki. Ugyanakkor a Szov­jetunió nem fog katonai szerepet vállalni, ha Irak elleni háborúra ke­rülne sor, jelentette vasárnap az amerikai sajtó. A The New York Times és a The Washington Post szerint Mihail Gorbacsov szovjet államfő és James Baker amerikai külügymi­niszter novemberi, moszkvai tár­gyalásain közösen alakították ki a térvet áz ENSZ-határozatról, ame­lyet a héten fogadtak el a Biztonsági Tanácsbah. A terv részleteit, meg­valósítását azután olyan szorosan egyeztették, mintha Baker „a brit, vagy a kanadai külügyminiszterrel működött volna együtt”. Az elvi­politikai egyetértés mellett a szovjet, állásfoglalásban szerepet játszott az amerikai támogatás is, így az, hogy Szaúd-Arábia (washingtoni köz­benjárásra) egymilliárd dolláros tá­mogatást nyújt a Szovjetűniónak, ’ A Szovjetunió egyébként1 csapa­tokkal nem tudna részt venni egy Irak elleni háborúban. Két évvel Afganisztán után a lakosságnak legfeljebb fél százaléka támogatna ilyen döntést, mondotta Geörgij Sahnazarov, Gorbacsov tanács­adója. A The Washington Postban megjelent nyilatkozatában kijelen­tette: e szempontból a helyzet olyan, mint Amerikában a vietnami háború után: a törvényhozás nem adna felhatalmazást újabb külföldi katonai akcióhoz. IDF: „nyugodt derű” > Az Ifjúsági Demokrata Fórtím e hét végén rendezett, harmadik országos gyűlésével túljutott a szerveződés, az önmeghatározás korszakán, program­ja a jövő év elején, a mostani gyűlés második fordulójakor kristályosodik ki — közölte Patai József, az IDF újon­nan megválasztott elnöké újságírókkal vasárnap, a szervezet kétnapos tanács­kozásának befejeztével. Az 1989 nyarán létrejött-.ihozgalom új vezetője fontosnak tartotta hangsú­lyozni, hogy az IDF jogilag és szerveze­tileg is független az MDF-től. A szelle­mi rokonságot azonban vállalják, hi­szen a„nyugódt derű” elvét-valló IDF is azon, értékek, mentén szerveződött, amelyek atapján az MDF. A jelenleg 2500 tagot tömörítő kulturális és politi-, kai mozgalom egyébiránt mindenféle eszmei irányzat előtt nyitott és a jelen­leg kirajzolódó kereszténydemokrata, nemzeti-liberális, népies vonulat sem különül ermárkánsanaz IDF-en belül. Patai József a mostani tanácskozás érdemi részeként szólt az alapszabály módosításáról és uz új módon felálló elnökségről: a különböző témakörök­kel foglalkozó 17 ügyvivő közül ketten alelnöki tisztet is betöltenek,. Az orszá­gos gyűlésen előtérbe kerültek az ifjú­ságot érintő kérdések, az IDF értelmes kulturális programot kínál a fiatalok­nak, s hangsúlyt fektet az ifjúság érdek- védelmére is. Az elnök az IDF értékei közptt említette kisebbségi,.illetve kö- zépLéüíópai csoportjának működését. Ez utóbbi közösség rendszeres kapcso­latot tart á határon túli magyar kisebb­ségi ifjúsági szervezetekkel, j Végezetül szólt arról, hogy az IDF-et együttműködési megállapodás köti a Független Ifjúsághoz, a Keresztényde­mokrata Fiatalok Szövetségéhez és a Nemzeti Ifjúsági Koalícióhoz. Az IDF a napokban felvette a kapcsolatot az SZDSZ ifjúsági1'szervezetével; közös szándékuk, hogy a fiatalokat érintő kérdések megvitatására ifjúsági kerék­asztalt hozzanak létre. m ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE Az SZDSZ küldöttgyűlésé a magyar gazdaság válságának leküzdéséről Magyarországnak haladéktala­nul szüksége Van olyan válságkeze­lési programra, amelyben a politi­kai pártok és az érdekvédelmi szer­vezetek egyetértésre juthatnak. Ezért az SZDSZ küldöttgyűlése a nyilvánosság elé tárja a szabadde­mokraták véleményét azzal a céllal, hogy a széles körű vita kezdetét ve­hesse. 1. Olyan kormányra van szükség, amely egységes gazdaságpolitikai koncepciót követ, és szembenéz a realitásokkal. Megengedhetetlen, hogy a kormányt megbénitsák a gazdasági kabinetjében dúló viták. 2. A gazdasági vezetők körében és a kormányapparátusban véget kell vetni' a politikai indítékoktól vezérelt személycseréknek. A szak­vezetők munkáját kizárólag a szak­mai hozzáértés és teljesítmény, va­lamint a beosztottak bizalma alap­ján szábad megítélni. 3. A gazdaságpolitikának a világ- gazdasági nyitás talaján kell állnia. Nem szabad semminemű gazdasági elzárkózással kacérkodni. Teret kell nyitni a külföldi tőke masszív jelenlétének. Fel kell számolni a jo­gi korlátokat; melyek a tőke beá­ramlását és a külföldiek .tulajdon- szerzését (egyebek közt ingatlanvá­sárlást) akadályozzák. 4. Gyors privatizációra van szük­ség. Szakítani kell azzal az illúzió­val, hogy az állami bürokrácia ké­pes lehet a kiterjedt állami szektor menedzselésére és az állami vállala­tok privatizálás előtti „rendbe ho­zására”. A privatizálás kezdemé* nyezését és bonyolítását, a kor­mánytól független, egymással is -versengő bel- és külföldi ügynöksé­gekre, pénzintézetekre kell bízni; Az Állami Vagyonügynökség fel­adata ne a privatizáció irányítása, hanem a kormányzat felügyelete, a -gyüwiá&fs ellenőrzés biztosítása le­gyen. j§$i|ífcé Jogbizlonsággak - beszerzési ? biztonsággal, kiszámítható hitelel­látási feltételekkel és az infláció megfékezésével kell létrehozni a magángazdaság gyors bővülésének feltételeit. Kisbankok hálózatára, magántulajdonú nagy- és külkeres­kedelemre van szükség. A kor­mányzat által létrehozott kisvállal­kozási hivatal pártpolitikától füg­getlenül segítse a magánvállalkozá­sokat. 6. Rögzíteni kell a magyar agrár- politika alapelveit, s ehhez igazod­va megfogalmazni a mezőgazdaság tulajdonjogi, szervezeti, intézményi kereteit, az állámi beavatkozás le­hetséges formáit.. A földtulajdon és'.földhasználat olyan rendezésére van szükség, amely alkotmányos módon földhöz juttatja mindazokat, akik a mező- gazdaságból élve a maguk uraivá kívánnak lenni, és módot ad a szö­vetkezés és a mezőgazdasági nagy- vállalkozás más, versenyképes for­máira is. 7. A gazdaságpolitika homlokte­rébe' az infláció megfékezését kell állítani. Ezért továbbra is szükség van a kereslet átfogó korlátozására. Nincs esély a kormány által vezérelt „szelektív élénkítés” sikerére sem. A bér-ár spirált meg kell állítani: az áremelés és annak ellensúlyozására kialkudott béremelés nem kínál ki­utat, csak az infláció megfékezése és a bér-, illetve juttatásemelési igé­nyekben tanúsított önmérséklet. 8. A keresetkorlátozás csak ak­kor lehet eredményes és társadalmi­lag elfogadható, ha a kormányzat nem bővíti, hanem leépíti saját ap­parátusát, ha csökkenti a katonai kiadásokat, ha lemond mindenne­mű presztízsberuházásról. I— min­denekelőtt, ha visszalép a világkiál­lítástól. Biztosítani kell ugyanak­kor az egészségügy, az oktatás és a művelődési intézmények működé­sének, valamint a közbiztonság fenntartásának pénzügyi feltételeit. 9. Az összkereslet korlátozása, a költségvetési hiány kézben tartása elkerülhetetlenné teszi a lakosság további áldozatvállalását. A költ­ségvetési támogatásokat ott kell csökkenteni, ahol azok igazságta­lan előnyhöz juttatják a lakosság amúgy is jobb helyzetben levő cso­portjait. 10. Gyors szociális intézkedések­re van szükség a létminimum alatt tengődök, a kisnyugdíjasok és nagycsaládosok szociális támoga­tására, a munkanélküliek átképzé­sére és újraelhelyezkedésük feltéte­leinek megteremtésére, a hajléktala­nok fedélhez juttatására. 11. A válságkezelés, az árpolitika és a bérek, juttatások meghatározá­sa terén a kívánatos konszenzus csak a háromoldalú érdekegyezte- tésfolyamatos működtetésével kép­zelhető el. Az Országos Érdek­egyeztető Tanács mintájára az ön- kormányzatok szintjén is kíyánatos .érdekegyeztető f^tnppj^t^Jeten- HÖzni. Szükség van, i munkáltatói és munk,avállalói oldal, kiváltképp a független szakszervezetek meg­erősödésére. A szakszervezeteknek és a munkáltatói érdekképvisele­teknek függetleneknek kell lenniük a politikai pártoktól és a kormány­zattól. 12. A dollárelszámolásra való át­téréssel megszűnnek azok az okok; amelyek az utóbbi évek kormányait a kelet-európai Országokba irányú? ló export korlátozására késztették. Meg kell őrizni azokat a piacisme­retből, a kapcsolatok sok évtizedes hagyományaiból merített előnyö­ket, amelyekkel ebben a térségben, kivált a Szovjetunióval és köztársa­ságaival folytatott kereskedelem­ben rendelkezünk. 13. El kell kerülni, hogy az or­szág fizetőképtelenné váljon , és kényszerhelyzetben . adósságainak átütemezését kéije. Ugyanakkor fel kell tárni az adósságkezelés olyan módszereit, amelyek lehetővé ten-/ nék a magyar gazdaságra nehezedő törlesztési teher enyhítését. Konzul­tálni kell a nemzetközi pénzügyek­ben jártas, független szakemberek­kel, és fel kell újítani a Kékszalag Bizottság működését. Letartóztatási parancs Honecker ellen (Folytatás az 1. oldalról) kát' az elvtársakat, akik eredmé­nyesen használták fegyverüket, di­cséretben kell részesíteni.” 1961 augusztusa óta mintegy 190 személy, lel te halálát a német —német határ, illetye a berlini fal mentén megkísérelt szökés ,során. A berlini igazságügyi hatóságok egyelőre néni vették őrizetbe az egy­kori NDK-s párt- és állami vezetőt. Honeckert a kórházban felke­resték védői, s a találkozó után kijelentették: védencük nagyon nyugodtan fogadta a hírt, s több­ször is megismételte, hogy aláveti magát a parancsnak. A védők egyébként az elfogatóparancsot politikai döntésnek minősítették, ugyanis — mint mondták alig­ha véletlen, hogy azt éppen szom­baton, a németországi választások előestéjén adták ki. Az ügyvédek azt is közölték, hogy a volt politikus állapota, szovjet kezelőorvosa szerint, vala­melyest romlott nyár óta, pedig a- 78 éves Honeckert emiatt már ak­kor sem ítélték letartóztathatónak. Honeckernek a szovjet katonai kórházból a berlin-moabiti bör­tönbe való átszállításáról „legfel­sőbb szinten, Moszkvában születik döntés” — közölte vasárnapra ber­lini szovjet képviselet szóvivője. Az _illető úgy fogalmazott, hogy maga a kiadatás semmiképpen sem képe­zi vita tárgyát, nyitott kérdésnek csupán a börtönbe való átszállítás időpontja minősül. A berlini szenátus igazságügyi szóvivője, Cornel Christoffel pj fej­leményről nem tudott beszámolni a sajtónak, annak ellenére, hogy szombaton este a szolgálati útjáról főhadiszállására visszatért Borisz jSznyetkov hadseregtábornoktól remélte a döntő szó kimondását. Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 48. játékhéten a fottónyere- mények f[| a nyereményilleték levonása után — a következők: 5 találatos szelvénye 3 fogadónak volt,' nyereményük egyenként: 4 397.346 forint; 4 találatos szelvénye 93 fogadónak volt, nyereményük egyenként: 98 839; 3 találatos szelvénye 6202 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1482; a 2 találatos szelvények száma 188 833, ezekre egyenként 49 forintot fizetnek. (MTI) A kisgazdák még nem adták fel (Folytatás az 1. oldalról) ós részvételből, nem pedig a kilé­pésből. A miniszter bejelentette, hogy a- gabonaipar és a parasztszövetség az abraktakarmány importálásában kölcsönös i közreműködést vállalt.í A gabónaipar a beszerzési árra a kezelési költségen kívül ném rak rá semmit. A vidéki vállalatain kérész-1 tül jut el a takarmány a boltokba. A parasztszövetség igyekszik "meg­akadályozni, hogy az importált ta­karmány a feketepiacon kerüljön forgalomba. A nagygyűlésen Nagy Ferenc Jó­zsef, a párt elnöke, földművelésügyi miniszter beszédében egyebek kö-‘- zött arról szólt, miért lassú és ne­hézkes az országban az átalakulás. A-társadalomnak túlságosan nagy tehertételt jelent az elmúlt 40 év ke­serves öröksége. Az alakuló új rendszer eléggé nehezen, veszi tudo­másul, hogy a nép szolgálatáért van. Megítélése szerint lényeges az is, hogy a múl) rendszer vezetői'kö- zijl sokan töltenek; be ma is fontos , posztokat — az önkormányzatok­ban is — és azt hiszik, hogy koráb­bi, negyven év alatt kialakult pozí­ciójuk fenntart(iató. Egzisztenciaalap csak januártól Az árverést el kellene halasztani? ? (Folytatás az1: oldalról) zett privatizációs hitelre esetleg két hétéit belül lehetőség nyíl­hat, de az erről szóló körlevél is, még csak most jutott el a pénz­intézetekhez. A két hitel között egyebek között az a különbség, hogy a privatizációs hitelnek nincs fel­ső határa —1 az Egzisztencia­alapé 50 millió forint —, de a kért kölcsön mellé 25 százalék saját erőt — készpénzt, érték­papírt stb. — le kell tenni. A Magyar Nemzeti Bank által folyósított hitel kamata' is ma­gasabb —jelenleg 1 százalékkal —, mint az Egzisztenciaalapból felvehető hitel. Mindkét köl­csönre vonatkozik azonban, hogy teljesen pénztelen vagy a pénzintézetek által hitelképte­lennek ítélt személyek nem ve­hetik igénybe. Az Országos Kisvállalkozás­fejlesztési Iroda képviselője sze­rint a Korizum Kereskedelmi Vállalat elsőként magánkézbe kerülő üzleteinek már meghir­detett árverését érdemes lenne elhalasztani. Illetve — mivel et­től a privatizáció meghirdetői elzárkóztak ±4- esetleg lehető­ségnek véli, hogy a vevők ve­gyenek fel privatizációs köl­csönt, amelyet a számukra elő­nyösebb Egzisztenciaalapra „átváltanának”, amint az alap működni kezd. Ezt a javaslatot a kisvállalkozás-fejlesztési iro­da továbbítja, természetesen az érdekelt pénzintézeteket erre kötelezni semmiképpen nem le­het. Az előprivatizációs törvény adta lehetőségekre, illetve az el­hangzott előadásokra lapunk­ban hamarosan visszatérünk. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents