Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-15 / 294. szám
1990. december 15. • PETŐFI NÉPE #11 SPORT # SPORT 0 SPORT 0 SPORT LABDARÚGÓ NB II. A bajai focisták nem a kertek alatt járnak AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖK FELÁLL A BÁRSONYSZÉKBŐL Családias hangulatú összejövetelen zárták az őszi idényt a bajai* labdarúgók, akiknek erre minden okuk megvolt, hiszen az előkelő 6. helyről várhatják a tavaszi folytatást. Nagy László, a BSK ügyvezető elnöke köszöntötte a vendégeket, köztük Agfal- vy György alpolgármestert és a szakosztály tagjait, majd Márton László szakosztályvezető vázolta tevékenységük fontosabb állomásait. Ennek lényege, hogy a csapatban megvolt az erkölcsi erő ahhoz, hogy a nehéz helyzetből is talpra tudott állni és eredményes szereplésével jogos közönségszórakoztató igényt elégített ki. Kincses Viktor, a kék-sárgák mestere ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy'Baján olyan csapatra van szükség, a mély nem a pofozógép szerepét játssza. Az együttes teljesítménye végre feljogosítja a játékosokat, hogy emelt fővel nézhetnek a szurkolóik szemébe, nem kell nekik a kertek alatt járni, hogy elkerüljék közönségük szemrehányó tekintetét. A szakmai munkáról szólva elmondta, hogy a védelem túlteljesíted,Oeryet, a csatáfjor viszont a harmadik legkevesebb gólt. Lőtte. Rengeteg helyzetet dolgozott ki, de nagy részét ki is hagyta. A csapat a legjobb teljesítményét a BVSC ellen nyújtotta, amikor 3—2-re kikapott. A vereségben — miként az edző fogalmazott —; az ő hibája is benne van, mert a 2—1-es bajai vezetés után hagyta, hogy a csapat tovább rohamozzon. Diósgyőrben ugyancsak nyertnek vélt mérkőzést adtak döntetlenre, ami a hazai tudósító szerint is a DVTK-nak volt hízelgő. Végül is a csapat nyolc mérkőzésen maradt veretlen s gólkülönbsége 10:4. A szeplőt Szolnokon, a mezőny egyik leggyengébb csapatától elszenvedett vereség jelentette. Ezt azonban a nagy menetelés miatt bekövetkezett idegi fáradtságnak tulajdonítják. A vezetőedző jó példaként szólt arról is, hogy az őszi idényben egyetlen játékost sem állítottak ki a bajai csapatból. ÖRÖMÖK ÉS CSALÓDÁSOK Kincses Viktor nem csak saját munkáját értékelte önkritikusan — eddig nem sok megyénkben dolgozó edző ismerte el, ha hibázott —, játékosairól is kritikus véleményt mondott. S ezt azért írjuk le, mert úgy véljük, hogy erről mindazoknak a szurkolóknak is tudni kell, akik kánikulai melegben, esőben, hidegben is szurkoltak kedvenceiknek. A bajai játékosok teljesítmény szerinti rangsora tehát a következő: Horváth D. 6,64 ponttal a legjobb volt. Morvái 6,5, Evanics 6,2 (tudatos játékkal, profi szemlélettel irányított), Schneider is 6,2- es osztályzatot kapott. Játékára jellemző, hogy NB.I-es klubok is érdeklődtek utána, de még nem érte el lehetőségei határát, tartalékai mozgósításával tovább növelheti értékét. Horváth A. 6,0 (6 góljával a csapat házi gólkirálya), Berényi 5,95, Kovács B. 5,85 (a csapat Jolly-Jokere volt, több poszton is beilleszkedett), Tóth R. 5,69, Vén Cs. 5,66 (a pécsi kiruccanása megviselte), Vidák 5,9, Szűcs L. 5,7 (tíz mérkőzésen szerepelt), Kovács 5,2 (az őszi idényben nagy csalódást okozott a játékával), Bene T. (hét mérkőzésen szerepelt), Faddi (csak csereként kapott lehetőséget), László Z., Nagy A., Farkas L. (kevés játéklehetőséget kapott), Gombás (távozási szándéka és sérülése miatt keveset szerepelt. SZÁZHÜSZ PALÁNTA Rónai Sándor utánpótlásedző elmondta, hogy százhúsz labdarúgó-palánta kergeti a labdát a különböző korosztályokban. A velük foglalkozó szakemberek gondja, hogy a többségük alapvető fizikai felkészültség híján került a klubba. A kevés testnevelési óraszám miatt az iskolák nem készítik fel a gyerekeket a megfelelő alap-állóképességre, amit az edzésen próbálnak pótolni, de ez mindenképpen a szakmai munkától vonja el a nagyobb lehetőséget. A nagyszámú utánpótlás- korúak között azonban máris vannak olyan ígéretes tehetségek, akiknek nincs nagy gondjuk a labdával. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a kicsik heti öt alkalommal edzenek. A jó hangulatra, az alkotó légkörre jellemző, hogy 80 százalékos az edzéslátogatottság. A kitűnő szakember felhívta a figyelmet, hogy a BSK-ban, kisegyesület lévén, nagyon fontos a fiatalok nevelése, mert játékosokat ugyan eladhatnak, de szűkös költségvetésük miatt venni nem tudnak. Ezért hisz a folytonosságban, mert a kiöregedők, eltávozok helyébe majd azok léphetnek, akik jelenleg még a sportág alapjaival ismerkednek. Kérte az NB Il-es csapat tagjait, hogy segítsék azoknak az ifistáknak a beilleszkedését, akik hamarosan együtt készülhetnek majd a felnőttekkel. TÁRSADALMI MUNKÁBAN IS VÁLLALJA A bajnoki teljesítmény értékelésének lezárásaként a klub ügyvezető elnöke meglepő bejelentést tett. — A BSK úehéz gazdasági1 helyzetben van — mondta Nagy László —, ez azonban nem azt jelenti, hogy veszélyben lenne a labdarúgók fizetése. A jövő hónapban is megkapják a pénzüket, ami elsősorban annak tulajdonítható, hogy kölcsönt kaptak a megyei tanácstól. De ebben a pénzszűke világban nagyon is reálisan vetődik fel a kérdés; szükség van-e a klubnak főállású sportvezetőre? Majd a játékosokhoz fordulva így folytatta: — Nem lenne sportszerű, ha én továbbra is a bársonyszékben ülnék, miközben ti nem kaphatnátok meg a fizetéseteket! Ezúttal is felajánlom, hogy 1991. január 1- jétől felállók, ezt azonban ne tekintsétek menekülésnek a süllyedő hajóról. Ha igényt tartanak a munkámra, továbbra is ellátom — társadalmi feladatként. Az elnöki bejelentést követő taps felért egy hálószaggató lövésnek ldjáró elismeréssel. Csak még azt nem tudni, hogy ez gól-, Vagy öngólként kerül-e majd a sporttörténetírók jegyzőkönyvébe... Banczik István KECSKEMÉTI SC: Öten a legek listáján Pataky Tamást, a KSC mesterét már csak véletlenül sikerült elérnünk fe- hiszen ő Szegeden lakik —, de épbi pontszámokat érték el: Erdei 8 (a legjobb átlagteljesítményt nyújtotta), Babis 8, Safranyik 8, Kiss F. 8. (nemcsak hasznos, hanem öt góljával eredményes tagja is volt csapatának), Pauk 8, Fekete 7, Tóth F. 7, Rácz 7 (a csapat házi gólkirálya, 7 találattal), Bállá 6, Bukó 6, Hofmeister 6, Kovács 5, Balogh 5, Gál 5, Kiss P. 3 (három mérkőzésen 2 gólt lőtt), Békési (tprta- lékkapusként nem szerepelt), Tóth Cs. (sérült volt). KECSKEMÉTI TE: Dumitru a listavezető Sz. Tóth Antal, a KTE edzője nem ugrált az örömtől, amikor arra kértük, hogy értékelje a játékosok egyéni teljesitményét. Mint mondta, mostanában éles bírálatokat kapott a sajtóban, így nem szívesen nyilatkozik. Értékelést természetesen készített, de ezt nem a nyilvánosságnak szánta. Végül mégis sikerült megegyeznünk egy rövid listában, s az osztályzatok is kialakultak. A szakvezető szerint a KTE legjobbja az őszi idényben Dumitru volt,- aki középpályásként a csapat motorjának bizonyult. Osztályzata 8. Horváth a középcsatár helyén egyedül volt igazán gólveszélyes játékos, gyakran több védőt is lekötött, a többiek azonban ezt nem tudták kihasználni. Osztályzata 7-es. Ugyancsak 7-esre értékelte íz edző Tasnádi kapus teljesítményét is. Pataki a középhátvéd helyén a megbízhatóságáért, a sokáig sérülés miatt hiányzó Gál a lelkesedéséért, Nagy Lajos a balhátvéd helyén a keménységéért, a gyors felfutásokért, Torbavecz a középpályán a jó fejjátékáért és megbízhatóságáért kapott 6-os osztályzatot. Biztos pont volt a jobbhátvéd helyén Endre, és a támadósorban Berki, aki azonban sérülés miatt sokat hiányzott. Fütyü jól kezdett, gólokat lőtt, de amikor már figyeltek rá és szigorú őrizetet kapott, elbátortalanodott. ők hárman 5-öst kaptak. Végül a középpályás Kurucz osztályzata 4-es. Nem osztályozható Kukely teljesít» ménye, aki tudása alapján a legjobbak közt lehetne, de későn került a csapathoz, és kénytelen volt több mérkőzést kihagyni. Kátai, Laczko- vics, Peller a vártnál kevesebbet nyújtott, Bálint T. pedig tanulmányai miatt nem volt edzésben, így alig jutott szóhoz. . Az őszi idény válogatottja Nem akartuk az edzők nyakába varrni a megyeválogatott összeállításának felelősségét, ezért sportrovatunk végezte el a csapat kijelölését. Eszerint az őszi teljesítmények alapján a következőképpen állt össze Bács- Kiskun megye NB Il-es válogatottja: Horváth D. (Bajai SK) — Safranyik (Kecskeméti SC), Babis (Kecskeméti SC), Morvái (Bajai Sk), Vidák (Bajai SK) — Dumitru (Kecskeméti TE), Kiss F. (Kecskeméti SC), Evanics (Bajai SK) — Schneider (Bajai SK), Horváth L. (Kecskeméti TE), Rácz (Kecskeméti SC). 9 Dumitru középpályán nyújtott jó teljesítményével, ügyes játékával bekerült a megye NB Il-es válogatottjába. (Farkas Tibor felvétele) A KECSKEMÉTI KARFIOLFÜLŰEK LEGJOBB ÉVE____________________ Nyolcvanhárom olimpiai pont a szakosztály mérlege November végén, a Kecskeméti SC—Dunaferr osztályozó mérkőzésen történt. A szőnyegen éppen a 90 kilós Bállá István próbálta összecsomagolni a dunaújvárosi Korpicsot, amikor a lelátón egy kétes egzisz- tenciájú szurkoló telepedett mellém. Fél szemmel a birkózókra, a másikkal a sebtében papírra firkált jegyzetemre sandított, majd jó hangosan odaszólt: „Sok a foci a lapjukban! Jó lenne, ha mással is foglalkoznának! Engem főleg a birkózók érdekelnek. Főszerkesztőkém, nézzen már utána, mi van ezekkel a fiúkkal — bökött az ujjával a hazaiak kispadja felé.” Főszerkesztő! Mit mondjak, egy pillanat alatt levett a lábamról. De még mielőtt ösz- szetegeződhettünk volna, faképnél hagyott, és furcsán imbolygó alakját elnyelte a sport- csarnok kijárata. A kecskeméti birkózószakosztály szereplése? Nos, a téma az elmúlt jó néhány évben minden bizonnyal azért nem került az újság címlapjára, mert ahol nincs igazán komoly eredmény, ott kár lenne a sportág rajongóit azzal őrjíteni, hogy esetleg lehetne ez másként is. Az utóbbi két évben azonban mintha más szelek fújdogálnának. tu- Tényleg, mi újság a kecskeméti birkózók háza táján? — tettem fel a kérdést jó egy héttel a csapatbajnoki mérkőzés után Balia József edzőnek, aki & bár látszott, hogy rengeteg a dolga, mert hol egy versenyzőt igazított el, hol egy aggódó anyukának tartott rögtönzött fogadóórát, közben meg az évzáró va-‘ csora dolgát intézte — örömmel számolt be tanítványai idei jó szerepléséről. A KSC birkózói által megszerzett 83 olimpiai pont egyben azt is jelenti, hogy az idei év volt a legeredményesebb a szakosztály életében. A második legsikeresebb esztendő — 67 olimpiai ponttal — valamikor a hetvenes években lehetett. Hát igen, erre ő nem nagyon emlékezhet, mivel abban az időben ferencvárosi illetőségű birkózó lévén vagy a zöld-fehéreknek szerzett magyar bajnokságot, vagy a válogatott színeiből indult valamilyen világversenyen. A különböző korosztályos országos bajnokságokon — folytatta az edző — két arany-, két ezüst- és nyolc bronzérem jutott a KSC birkózóinak. Az egyik aranyat Bari István szerezte, aki a májusi Turkevén megrendezett úttörő B korcsoportos magyar bajnokságon mind az öt ellenfelét tussal verte. A másik „aranyos” fiú Tanács Zsolt, aki a szakosztály legeredményesebb versenyzője lett. Szabadfogású serdülő magyar bajnoki címe mellé begyűjtött még egy hetedik helyet a serdülő-világbajnokságon, és egy ötödiket az orosházi Ifjúsági Barátság Versenyen. Emlékszem, amikor 1988 októberében a KSC-hez kerültem, a megszerzett 25 olimpiai pont többségét a felnőtt versenyzők hozták. Egy évre rá 41, tavaly már 57 pontot szerzett a szakosztály. Az idén edzötársaim- mal, Hullay Józseffel, Kovács Zoltánnal és Révfy Tiborral — utóbbi kettő még a csb küzdelmeibe is beszállt — nagyobb tétre kezdtünk játszani, és nyolcvanat tűztünk ki célul. Eleinte sokan hitetlenkedve ingatták a fejüket, pedig ha Ig- nácz Zoltán nem sérül meg a felnőtt magyar bajnokságon, még több is lehetett volna. Edzőkollégáim szervező- munkájának igen nagy része van abban, hogy egyre több gyerek jár hozzánk sportolni. Az utóbbi három évben mindössze 10 versenyzőt igazoltunk, a többiek mind saját nevelésű- ek, így bizakodva nézhetünk a jövőbe. Különben a fiatalok jól helytálltak a csapatbajnokságon, amelyen a felnőttek mellett diákcsapatok is versenyeztek. A „nagyok” között olykor serdülő korú birkózót is indítottunk egy-egy súlycsoportban. Az élvonalba kerülés azonban még az idén nem volt benne a forgatókönyvünkben. Az NB Il-es csoportelsőség után az osztályozón a Dunaferr mögött a .második helyen végeztünk. A feljutásért az NB I. egyik kiesőjelöltjével, a Honvéd Szondival kellett volna mérkőznünk. A fehérvári katonacsapat azonban most még túl erős lett volna a mienknek. Visszaléptünk, de ez nem jelent meg- futamodást. Ha már az értékelés végén tartunk, árulja el, mi volt a legnagyobb birkózóélménye? — tudakoltam, gf- Az év folyamán szerencsére több ilyen akadt —kaptam a választ —, de talán a csapatbajnoki küzdelmek során, a Szegedi VSE ellen idegenben aratott győzelem az, amelyet, külön is érdemes kiemelni. Feladó neve: Megrendelő (bélyeg nélkül feladható) Lakcíme: POSTAHIVATAL POSTASZOLGÁLATI HELYBEN pen a labdarúgók idényzárójára érkezett . Kecskemétre. Az osztályozókönyvet ugyan nem hozta magával, de vállalta, hogy emlékezetből is leosztályozza labdarúgóinak őszi teljesítményét. Eszerint játékosai az alál>
