Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-15 / 294. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. december IS. Terítéken a teríték I A kecskeméti Mátyás Király Általános Iskolában a napokban terítési versenyt rendeztek. Várakozáson felüli volt az érdeklődés. Önkéntes jelentkezés alapján az iskola tanulóinak egynegyede — mintegy 160-170 gyerek — pályázott. Az aulában alig fért el a negyvennél is több asztal. Három kategóriában lehetett nevezni: ünnepi ebéd, klubdélutánra uzsonna és vasárnapi vacsora terítékkel. Egyetlen ízléstelen vagy helytelen teríték sem akadt. A színvonalas, egyéni hangulatú, harmonikus terítékek elbírálásában nehéz dolga volt a zsűrinek. A 4/c osztályosok, a 7/c osztályosok csapatmunkája és Stix Zoltán'terítéke lett az első az egyenlők között. Elvtársi robotkép Az év végéhez közeledve számos világlap elkészíti a leggazdagabb tíz vagy száz hölgy és űr vagyoni toplistáját. A viszonyítás alapja a bankbetét, az ingatlan, egyáltalán a gazdagodás mérhető és pénzben kifejezhető értéke. Hogyan történik mindez „elvtársi körülmények” között? A Moszkovszkie Novosztyi erre tett kísérletet, igaz, rangsort még nem állított össze, de a „szovjet újgazdag robotképét” már megrajzolta. Eszerint a moszkvai újgazdag Mercedes autón közlekedik, Marlborót szív, bőrzakót visel, és az esetek döntő többségében valamilyen szövetkezet élén áll. Vállalkozása azonban a feketepiacra dolgozik, s hogy ezt nyugodtan végezhesse, meghatározott összeget fizet a maffiár nak. Ám hogy ki mennyit keres újgazdagék osztályában, erről még becsült adatok sincsenek, hiszen a mérce nem a rubel, hanem az egyéb értéktárgyakban gyarapodó vagyon. Ezzel kapcsolatban biztos pont a szovjet álomkócsi, a Mercedes vagy a BMW birtoklása. Melynek az ára a szovjet feketepiacon annyi, amennyit egy miniszter, ha a havi fizetését az utolsó kopejkáig félreteszi, 30 év múlva vehet meg. Használtan. Remekírók . VÍZSZINTES: 1 .Veres Péter Kos- suth-díjas író gondolatának első része (zárt betűk: S, E, E,j:. 14. A völgy irányába száguld. 15. Azonos hőfokon végbemenő folyamat. 16. Női név. 18. Falatozó. 19. Házőrző állat. 20. Az utolsó Árpád-házi fejedelem. 21. Fogyasztásmérő eszköz. 24. Barázdabillegető! 25. Az oxigén régi neve. 27. Annál messzebb. 28. Ormányos trópusi állat. 30. A Magyar Hírmondó szerkesztője (Mátyás). 31. Tágas helyiség, névelővel. 35. Ellentétes kötőszó. 35. Betű kiejtve. 36. Idegen női név. 37. Készül a levél. 40. Jász-Nagykun-Szolnok megyei község. 42. Ókori germán népcsoport tagja. 43. Szerep A varázsfuvola c. Mozart-operában. 44. Német hangle- mezmárka. 45. Napszak, röviden. 46. Kotorékban van! 47. Váráról ismert zempléni község lakója. 49. Bukkanó eleje! 50. Kelt tésztából készült sütemény. 53. Magyar származású olasz szobrász (Amerigo). 54. Szekrény része, névelővel. -56. Á bór, a nitrogén és a kálium vegyjele. 57. Alsóbb szervhez intézett levél. 60. Előkelősködő. 61. Korjelző rövidítés. 62. Sapienti...; a bölcsnek elegendő (Sat). 63. Alekszej Tolsztoj műve. 65. Móricz Zsigmónd regénye. 68. Függő zárszerkezetek. 69. Napkutató USA-beli műholdcsalád. FÜGGŐLEGES: 1. A gondolat befejező része (zárt betűk: E, O, K). 2. Tatjána énekli az Anyegin c. Csaj- kovszkij-Dperában. 3. Famintázat. 4. Közel-keleti magaslat. 5. Ez a hal nem hal. 6. Jeladásra használt eszköz. 7. Fordított kettős betű. 8. Színes darab! 9. Kerek szám 10. Táblázatos kimutatás része! 11. Teniszjáték kelléke. 12. Irányt jelző igekötő. 13. Béka a Mup- pet-showból. 17. A Korán egy fejezete: 22. A túloldalra pottyanó. 23.... Bien- kopp; Strittmatter regénye. 24. Bútorrugó. 26. Kínai város névváltozata. 29. Csattanós, tréfás történet. 32. Férfinév. 33. Két csúcs neve a Zempléni-hegységben. 36. A közelebbi (két szó). 38. Álba ...; Székesfehérvár latin neve. 39. Heves vérmérsékletű, haragos. 41. Előkelősködő, finomkodó. 42. Kereskedelmi egyesülés formája. 44. Ógörög városok piactere. 48. Becézett női név. 49. Fedőlap. 51. Ellenszenves, utálatos. 52. Finn szigetcsoport a Balti-tengerben. 55. Egy Veszprém megyei község lakója. 58. Iskoláiról híres angol város. 59. Kortárs színműíró (Ferenc). 62. Francia váltópénz volt. 64. Teknőbelső! 66. Néma Kati! 67. Kicsinyítő képző. 68. Kínai hosszmérték. Nagy Balázs Beküldendő a vízsz. l.és a függ. 1. sz. sorok megfejtése. Az elmúlt héten közölt keresztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Zsigár Istvánná, Szabadszállás; Papp Mihály ne, Tompa; dr. Hau- singer Gézáné, Kecskemét, Gyovai Mihály, Baja; Bőviz Teréz, Kelebia. ARCCAL A CSODÁK FELE I. Égő, világító, elektromos emberek Mindig is voltak megmagyarázhatatlan jelenségek Valaki,, bedobta” a köztudatba, hogy a csodávárás általában háború előtti jelenség. Mintha csak rossz előérzetüktől menekülnének, az emberek elhisznek mindenféle „marhaságot”: az élet utáni élet lehetőségét csakúgy, mint az akarattal történő gyógyítást, öngyógyítást, vagy hogy vannak, akik szellemekkel kommunikálnak. Nekünk van okunk a rossz előérzetre Azt ugyan nem tudom, hogy a háborúk kitörését valóban megelőzte-e ilyen tömegpszichózis korábban — élnek még tanúk, meg lehet tőlük kérdezni. (Az én szüleim sosem hittek csodákban, de csodának minősítették, hogy túlélték a háborút.) Tény viszont, hogy az utóbbi időben egymás után bukkannak fel a csodatevők, csodalátók, s egyre-másra jelennek meg a megmagyarázhatatlan jelenségekről szóló híradások. Az említett elmélet alapján mondhatnánk, nekünk itt, Közép-Kelet-Európában alapos (gazdasági) okunk van a rossz előérzetre: különben is, negyven évig még a vallás is jószerint tabu téma-volt, persze, hogy most annál nagyobb vehemenciával tör elő belőlünk a kíváncsiság. Bizo-' nyára ez is számít, de nem csak a mi térségünkben fordul egyre több ember a megmagyarázhatatlan dolgok felé. Úgy tűnik, ez most világjelenség. Elég titokzatos önmagában is, de csak addig, amíg nem keresünk rá okot. Találni véltem egyet magam is: éppen az e témákban megjelent könyvekből vonva le a következtetést. Azt ugyanis, hogy a „csodatapasztalásoknak” az emberiséggel egyidős történetük van, legfeljebb a miattuk kibontakozó vita hol felerősödik, hol ellaposodik. A vitatkozó táborok erőviszonyaitól függően. Mint tudjuk, igen sokáig tartotta magát az elképzelés, miszerint földünk olyan, mint egy lapos korong. Nem is lehetne gömbölyű — érveltek a korabeli tudósok —, hiszen akkor a „másik feléről” leesnének az emberek. Sokan fizettek érte nagy árat, s még jó, ha csak egzisztenciális vagy társadalmi ellehetetlenítés volt az osztályrésze annak, aki kitartott a „gömbölyű- ség” elmélete mellett. De éppen az akadémikus tudomány ellenállása edzette erejüket. Ami elernyedt, „felpuhult” idővel, miután a meggyőzés sikerült. Ilyen vagy hasonló háttere lehet annak, hogy a csoda- hívés időről időre hullámvölgyből hullámhegyre tart. Ez persze egyáltalán nem biztos. Tény viszont, hogy csodák mindig is voltak, alighanem mindig is lesznek: olyan dolgok, jelenségek, amiket nem tudunk megmagyarázni. Meg olyan emberek is, akik dacára a „józan észnek”, komolyan veszik a mindenkori tudományos ismereteknek ellentmondó, vagy azokkal meg nem magyarázható jelenségeket. A világot előre vivő felfedezések többsége ilyen megszállott kutatások eredménye. Ezért nem tartom haszontalannak vagy helytele- níthetőnek, hogy most megint nagy kultusznak örvendenek a földi értelmen túli dolgok, jelenségek. Két érdekes könyv került forgalomba a közelmúltban. Az egyik Lorrie Mack, Eric Harvood és Lesley Riley összeállítása, címe: Amire nincs magyarázat. A másik Erich von Däniken A jövő emlékei című, szenvedélyes hangú állásfoglalást sem nélkülöző munkája. Ezekből közlünk történeteket, eseteket, tényeket. Talán a gömbvillám okozza Alig hiszem, hogy a mai negyvenévesek, meg a náluk fiatalabbak közül sokan ismernék a spontán emberi égés rejtélyét. Legalábbis az Amire nincs magyarázat című összeállítás megjelenése előtt hazai kiadványban nemigen olvashattunk róla. Pedig nem újkeletű és nem ritka jelenség. Bőséges történelmi dokumentáció áll róla rendelkezésünkre. A tudomány azonban a piai napig nem vette a fáradságot, hogy szembenézzen vele. Az első hivatalos lejegyzés egy ilyen frivol esetről 1731 -bői származik. Comélia Baudi olasz grófnő volt az áldozat. 1789- ben ugyancsak Olaszországban történt hasonló eset. Bertholi apát, szobájában magányosan olvasgatva az imádságot, egyszercsak felkiáltott. Mire a házbeliek berohantak hozzá, már csak az összeégett tetemét találták a földön. Halvány láng vette körül, de az is elenyészett, amint megközelítették. Az apát felső ruhája elégett, az alatta levő sértetlen maradt, testén viszont halálos égési sérüléseket szenvedett. 1951-ben Floridában egy özvegyasszony égett el hasonló körülmények között, de úgy, hogy csak hamu maradt belőle. 1960-ban Ken- tuckyban kiégett autóban öt elszenesedett holttestet találtak. Úgy ültek ott, olyan nyugodt testhelyzetben, mintha idejük sem lett volna felfogni, mi történik velük. Az értékelhető nyomokból a kutatók azt az egyértelmű következtetést vonták le, hogy akivel ez megtörténik, hirtelen lobban lángra, s olyan gyorsan, akkora intenzitással és hőfokkal ég legtöbbször, amilyen égést földi körülmények között nem ismerünk. A krematóriumban nyolc órán át, 1100 Celsius-fokon égetik a tetemeket, de ahhoz, hogy a csontok is elégjenek, 1650 fokos hőmérséklet kell. Ugyanakkor a spontán kigyulladókon a ruha sem mindig sérül meg, a környezetükben levő tárgyak pedig sohasem égnek el. A sok, tagadhatatlan eset ellenére az orvostudomány elutasítja a jelenség létezését, mivel nem találnak rá magyarázatot, nem tudnak mit kezdeni vele. Arról, hogy mi okozhatja, különböző hipotézisek, közülük talán Livingston Gearhart 1975-ben publikált magyarázata valószínűsíthető. Eszerint a spontánégés bonyolult események láncolatának a következménye, amiben szerepet játszik az asztronómiai tényezők és az adott személy testi állapotának kölcsönhatása is. Ez viszont lehethet gömbvillám-teória alapja. ▼ Az újszülött mindenkit megrázott Azt is meglehetősen régóta tudjuk, hogy vannak „elektromos emberek”, akiknek fénylik a testük, vagy éppen jelentős elekromosságot hordoznak magukban. 1934-ben egy olasz beteg nő ejtette ámulatba :— akaratán kívül—a világot. Amikor aludt, melléből kék fény sugárzott. A jelenség minden egyes alkalommal csak pár másodpercig tartott, heteken keresztül ismétlődött. Rengeteg orvos látta, filmre is vették. Nem találtak rá magyarázatot. Világító emberekről az orvosi szakirodalomban, egyházi művekben és a folklórban is vannak adatok. Számos toxikológiai tankönyv foglalkozik a „világító sebekkel”. Egy 1897-ben megjelent orvosi enciklopédiában világító mellrákról olvashatunk. Annyi fényt bocsátott ki, hogy mellette egy négyzetméteres távolságban látni lehetett az óra mutatóját. A feljegyzések eddig egyetlen olyan esetet örökítettek meg, amikor a világító ember egészséges volt. (Egy amerikai hölgy lábujja bocsátott ki fényt háromnegyed órán keresztül). Elektromos emberekről is orvosoktól származik a legtöbb feljegyzés. Franciaországban 1869 jauár- jában egy szülést levezető orvos számolt be arról, hogy az újszülött mindenkit megrázott, aki hozzáért és az ujjaiból világító sugarak eredtek. Tény, hogy a? emberi és az állati idegrendszer is termel elektromosságot (az elektromos angolna például 50Ó voltos feszültséget is képes leadni farkán át), de az elektromos emberek nemcsak leadni, hanem tárolni is képesek az erős áramot. Gyakran az illető egészségi állapotával van ez a jelenség összefüggésben: a betegség következtében megváltozott anyagcsere-folyamatokkal, fiziológiai működésekkel. De atmoszférikus és földmágneses tényezők is szerepet játszanak e furcsa jelenségben. Meglepő esé- tet jegyzett fel egy New York-i börtön orvosa. Harmincnégy elítélt ételmérgezést kapott. A lábadozás időszakában egyikük nem bírta eldobni a papírt, mert az a kezéhez tapadt. A vizsgálat kimutatta, hogy az az ember csakúgy, mint betegtársai, nagy elektromos statikusságot hordoz magában. Kitérítették az iránytűt, meglengették a felfüggesztett acéllapot anélkül, hogy hozzáértek volna. Egy amerikai fiatalember 1952-ben került az újságok címoldalára: oly mértékben volt elektromossággal telítve, hogy egyszerű dörzsöléssel meg tudott gyújtani egy villanykörtét. Sokkal kellemetlenebből érezhette viszont magát (1889-ben) az az amerikai férfi, akiben akkora töltés volt, hogy reggelente állandóan mozognia kellett, ha nem akart a földhöz ragadni. Csak segítséggel tudott elmozdulni. Ilyenkor halvány villanással eltűnt (kisült?) a vonzerő —, de ha a férfi megállt, megint leragadt. Szerencsére idővel elmúlt róla ez a furcsaság, de addig is igen sokat kellett a „lábát szednie” ... (Jövő szombaton: Ami bennünk és ami rajtunk kívül van). Almást Márta A fenyőfa díszei A karácsonyfa csillogó üvegdíszei meglehetősen borsos áron kelletik magukat. Otthon — akár az utolsó napokban is — magunk készíthetünk szép, egyéni hatású, főként sokkal kevesebb kiadással különféle formájú díszeket; jó sokat, amiket vékony arany-ezüstszalon függeszthetünk a fára. Kartonívek (rajzlapok) mindkét oldalára ragasztunk ezüst-, arany- vagy színes sztaniolpapírt. (Papír-írószer-, vagy dekorációs boltban kapható). Ezután kemény, jól kihegyezett grafitceruzával felrajzoljuk az itt bemutatott Kis figurákat (trombita, korcsolyacipő, harang, hintaló, csillag, hold, kosárka, mozdony), (1 kocka =1,5 négyzetcenti, de gazdag fantáziával még sok más forma kivágható. A figurákat — ahol ez szükséges — aranyszállal vagy gyöngyperié hímzővel befűzött tűvel átszúrjuk, a kellő hosszúságú fonalat összecsomózzuk, és karácsony estig szépen dobozba rakva tároljuk. A kis figurák a fán a legkisebb légmozgásra is csillogva-ragyogva forognak majd. B. K. RECEPTÖTLETEK • • Ünnepi vendégség Ha karácsonyra, újévre vendégeket hív a háziasszony, tálaljon kiadós egytálételeket. Ezeket egyszerűbb elkészíteni, mint á sokfogásos vagy a külön körítést igénylő menüt. Az ünnepi sütés-főzésből amúgy is bizonyára maradt előételnek, utóételnek való. Sertéslapocka római edényben Hozzávalók 4 személynek: 20 dkg rizs, 4 szelet sertéshús, só, bors, fokhagymapor, fél kg paradicsom, 20 dkg póréhagyma, 20 dkg zöldpaprika, 5 dkg szalonna, 25 dkg sajt (szeletekben), 3 dkg vaj, 3 dkg liszt, 2,5 dl víz, 1,5 dl tej, 20 dkg reszelt sajt, 3 evőkanál tejszín. A rizst 10 percig sós vízben főzzük. Leszűrjük. A húst fűszerezzük, a paradicsom bőrét lehúzzuk és félbevágjuk. A paprikát, póréhagymát feldaraboljuk, csíkokra vágjuk, és a félig főtt rizst, a paradicsomot, a paprikát és a póréhagymát kivizezett romai edénybe tesszük, fűszerezzük. Tetejére a szalonnadarabokat és a hússzeleteket rakjuk. Az edény tetejét rátesszük, és 2 óra hosszat sütjük. 10 perccel a sütés befejezése előtt az edény tetejét levesszük, sajtszeleteket teszünk rá es fedő nélkül tovább sütjük. A vajból liszttel, vízzel, tejjel világos habarást készítünk. Felfűzzük és belekeverjük a reszelt sajtot és a tejszínt. Megízesítjük, és a sült mellé találjuk. Húsos savanyú káposzta frankfurti módon Hozzávalók 4 személynek: 5 dkg sertészsiradék, 2 fej hagyma, fél kiló savanyú káposzta, 1,5 dl forró húslé (leveskockából), 1,5 dl fehérbor, 5 szem feketebors, 8 borókabogyó, 1 szál sárgarépa, 4 szelet malackaraj (á 10 dkg), só, bors, cukor, 4 szál virsli, 4 szelet füstölt, főtt sonka. A zsiradékot felforrósítjuk, és a megtisztított, karikákra vágott hagymát benne 3 percig üvegesre pároljuk. Beletesszük a savanyú káposztát, és felöntjük a húslével és a fehérborral. Közé Keverjük a borsszemeket és a borókabogyót. A megtisztított sárgarépát és a karajszeleteket a káposztára tesszük, és lefedve 45 percig pároljuk. Majd kivesszük a hússzeleteket es a sárgarépát, és melegen tartjuk. A káposztát sóval, borssal és cukorral ízesítjük. Amíg a káposzta fő, a virslit forró vízben 10 percig főzzük. A főttsonkaszeleteket összegöngyöljük. Ha a káposzta megfőtt, a tűzálló tálba tesszük a sárgarépát esTákarikázzuk a virslit, a sonkatekercseket és a karajszeleteket is a káposztára tesszük, és így tálaljuk. Esetleg sósburgonyát adunk mellé. Burgonyás csirke Hozzávalók 4 személynek: 75 dkg lisztesre főzött burgonya, 4 db csirkemell kicsontozva, 2 fej hagyma, 2,5 dl húsleves (leveskockából), só, bors, 50 dkg zöldborsó és sárgarépa (üveges), 2 tojás sárgája, 5 dkg vaj vagy margarin, 1 pohár tejszín, 3 evőkanál apróra vágott petrezselyem, 10 dkg reszelt sajt. A burgonyát meghámozzuk, és hosszában négy darabra vágjuk, forró vízben kb. 20 percig főzzük. A csirkehúst besózzuk. A hagymákat megtisztítjuk, és feldaraboljuk kockára. A csirkehúst megszórjuk a hagymával, és húslevessel felöntjük. Gyenge tűzön kb. 5 percig pároljuk, megborsozzuk. Hozzáadjuk a borsót és a sárgarépát, és együtt további 3 percig pároljuk. A burgonyát leszűrjük és áttörjük. Hozzákeverjük a tojás sárgáját es a zsiradék felét. Megfűszerezzük. A tejszínt a csirkehúsra öntjük, hozzákeverjük a petrezselymet. (Megszórhatjuk kevés liszttel.) Tűzálló tálba tesszük, a burgonyapürét ráöntjük, és a maradék zsiradékot a tetejére, és megszórjuk sajttal. Előmelegített sütőben közepes lángon 20 percig sütjük. Bécsi marhafartő tormával Hozzávalók: 75 dkg marhahús, 75 dkg burgonya, 25 dkg alma, 2 db póréhagyma, 1 db kis zeller, 2 db sárgarépa, 1 kis fej kelkáposzta, fél citrom, 10 dkg reszelt torma, ecet, só, cukor, egy fej vöröshagyma. . A 75 dkg marhahúst babérlevéllel és 2 szegfűszeggel megtűzdelt hagymával sós vízbe teszünk, és lassú tűzön forraljuk, 2 póréhagymát kettévágunk, megmossuk és összekötjük. 1 kis zellert, 2 sárgarépát, 1 kis kelkáposztát felvágunk s az 1 órán át főzött húshoz adjuk, és együtt még fél óráig továbbfőzzük. A 75 dkg hámozott burgonyát a húslevesbe szeleteljük, 25 dkg hámozott almát finoman megreszelünk és fél citrom levével, vagy 1,5 evőkanál fehér ecettel összekeverjük. 10 dkg reszelt tormával, cukorra) és sóval ízesítjük. Tálalásnál a húst darabokra vágjuk, burgonyával és zöldségekkel tálra tesz- szük, és hozzá az almás tormát fogyasztjuk.
