Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-14 / 293. szám

É • PETŐFI NÉPE @ 1990. december 14. ( A maffia jön és inkasszál Az üzletnek sajátos szabályai vannak. Telefonál valaki, vagy telefaxot küld, időpontot kér, aztán megjelenik, leteszi a név­jegykártyát, rajta a címmel és a telefonszámmal, és kéri a pénzt. Nemlétező méregdrága lap elő­fizetéseként, a tanácsaiért vagy csak egyszerűen követeli a do­hányt. És a cég fizet. Miúden öt japán vállalat közül kettő rend­szeresen fizet a szigetországi maffiának. Merthogy ez az iparág is itt halad a tökéletese­dés felé. Igazolja ezt a japán rendőrség nemrég nyilvános­ságra hozott vizsgálata, misze­rint a megkérdezett 3 ezer üzleti vállalkozás közül 2106 közölte tapasztalatait, s ebből vonták le azt a következtetést, hogy a zsarolás a legjövedelmezőbb „iparágak” köze tartozik. A helyi maffia — a jakuza — szervezettén dolgozik; irodá­kat tart fenn, az ügyeket titkár­ság intézi, és adott esetben a szóvivő nyilatkozik. A rendőr­ség becslése szerint 85 ezer al­vállalkozójával mintegy 10 mil­liárd dollárt „forgalmaz” egy esztendőben. (A zsaroláson kí­vül uralja a prostitúciót, a sze­rencsejátékokat és a szervezett csempészést.) És természetesen, a pénzt is forgatja, uzsoraka­matra ad hitelt, és ingatlanokat vásárol. A japán rendőrök azt is tud­ják, hogy három „család” irá­nyítja az alvilágot, a Jamagucsi, a Sumijoshi és az Inagawa. Jól­lehet egymás határait ismerik, a maffiaháborúk azonban kivéd­hetetlenek. Ám ha rendezték a számlát, a győztes család szóvi­vője közleményben tudatja, hogy a béke helyreállt. A japán precizitás a lebukás ellenszerét is kidolgozta. Ha a háborúk után áldozatok is maradnak (és miért ne maradnának?), valaki feladja magát a rendőrségen, aztán megkapja az ország leg­jobb és íegdrágább védőjét, le­üli a büntetést — de a vezetők a helyükön maradnak. Termé­szetesen a hatóságok is tudják, hogy az igazságosztás csak színjáték, tökéletes forgató- könyvvel. A papa nyomdokain Salinas, Kalifornia állam, USA: Biztos léptekkel követi az ötéves Áron édesapját, Jerry Forbes-ot a helyi kéményseprőt, a tetőgerincen. A papa három hónapos kora óta viszi magával kisfiát magaslati munkahelyére és most már hasznát is látja a könnyebb munkákban. (MTI-Press) A Földközi-tenger rejtett múzeumai A hajóroncsok alapvető források a történettudomány számára. Szerencsés esetben megtudhatjuk belőlük, milyen tárgyakat használtak, milyen ruhát vi­seltek, milyen járműveken közlekedtek, mit termeltek, mit szállítottak évezre­dekkel ezelőtt őseink. Az elmúlt har­minc év különösen látványos fejlődést hozott a viz alatti régészetben, s az ókori mediterráneumi civilizáció sok apró részletével lettünk gazdagabbak. A víz alatti régészet kibontakozása az utóbbi fél évszázadra tehető, mióta általánosan bevezették a lélegzőkészüléket. Manap­ság évente legalább száz ókori hajó­roncs maradványaira bukkannak, így az ismert roncsok száma ma már meg­haladja az ezret. A roncsok többségét nem hivatásos régészek, hanem sportbúvárok fedezik fel. Ezeknek körülbelül csák egyharma- dát vizsgálja meg régész, és csak töredé­küket tárják is fel. Mondanunk sem kell, nemcsak a szárazföldön munkál­kodnak sírrablók; a tengerek kalando­rai éppúgy fosztogatják a roncsokat, mint szárazföldi társaik. A Mediterráneum sekély vizei talán az utolsó nagy lelőhelyei a bronzkor műalkotásainak. 1971-ben például két i.e. 5. századi, életnagyságú bronzszob­rot találtak egy Dél-Olaszország partjai mentén elsüllyedt hajó roncsai között. Ugyancsak életnagyságú Poszeidon- szobrot rejtett a víz Közép-Görögor- szág partjai előtt. A roncsokból a korabeli technika né­hány különlegessége is előkerült. 1900- ban szivacsgyűjtők találták meg a déli görög szigetek előterében a régészek ál­tal csak „antikytherai komputer”-nek nevezett eszközt, amely 14 cm átmérőjű, bronz fogaskerekekből áll, s feltehetően navigációs számolóeszköz volt. Lenyű­göző az i. e. 1. századból származó egy­szerű műszer pontos, óraműszerű meg­munkálása. Kedvező, oxigénszegény körülmé­nyek közt a szerves anyagok, így a hajók íestét alkotó fa is megőrződhet. A régé­szek legalább 200 olyan hajóroncsot is­mernek, amelynek famaraaványai még vizsgálhatók. Se szeri, se száma a ron­csokon vagy aközelükbeh talált hétköz­napi és különös eszközöknek, anyajgok- nak. Skálájuk a fából készült római író­táblától az üvegpalackokig, orvosi tás­kától az amforák sokaságáig terjed. A legérdekesebb, történeti szempontból legtöbbet eláruló leletek a kereskedelmi hajók rakományaiból kerülnek elő. Elemzésük nyomán kirajzolódik a föld­közi-tengeri kereskedelem, az ókori gaz­dasági élet képe. Az eddig felfedezett roncsok nagy többsége az i. e. 4. századtól az i. sz. 5. századig terjedő időszakból származik. E korszak első fele a Római Birodalom robbanásszerű terjedése a mediterrán régióban, amely több szempontból egy­séges elveken nyugvó piac lehetett. Ka­lózok, háborús események nem zavar­ták tartósan a kereskedelmet. A leletek leggazdagabb tárháza a Me­diterráneum nyugati fele, annak is első­sorban az európai partvidéke, míg az Égei-tengerben főkent a török partvi­dék közelében talált roncsok fontosak. Mindezek alapján tudjuk, hogy a föld­közi-tengeri térségben már i. e. 3000 kö­rül is élénk tengeri kereskedelem és gyarmatosítás folyt. E korok hajózásá­ról csak halvány elképzeléseink lehet­nek, hiszen jóformán csak falfestmé­nyek és edényrajzok alapján sejthető, milyenek lehettek a korabeli hajók. Csak egy olyan roncs ismert, amely ta­lán régebbi az i. e. 2000. évnél. Bár még nem ásták ki, tudható, hogy több ezer kis agyagedényt szállított, sót egy nagy, több tonnás kőhorgonya is volt. Az i. e. 1500 utáni időszakokból a roncsok alapján is egy fejlettebb civilizá­ció egyre részletesebb képe rajzolódik ki. Ez a késői bronzkor, aminek kézzel fogható jele, hogy több hajón találtak réz- és ónrudakat, amelyeket nyilvánva­lóan bronzeszközök'előállításara szállí­tottak a térség egyik régiójából a másik­ba. Ebben az időszakban főként Müké­né és Ciprus volt á főbb kereskedelmi központ. Múltak az évszázadok, lehanyatlott a mükénéi kultúra, jött Korinthosz ural­ma, aztán a hajózásra és a tengeri keres­kedelemre is az etruszk hatás nyomta rá á bélyegét. Az i. e. 4. század a hellén kultúra. robbanásszerű elterjedésének kezdete. Ennek kereskedelmi megnyil­vánulása az a hatalmas amforatömeg, amely sok milliónyi liter olívaolaj szállí­tására és tárolására szolgált ebben a j korban. A víz alatti régészet a bőség zavarával küszködik. Százával hevernek kis mély­ségben, jól megközelíthető helyeken is olyan roncsok, amelyekhez még hozzá sem nyúltak. A víz alatti ásatások nem olcsók, ráadásul a víz alatti munka idő­ben és mélység szerint egyaránt korláto­zott. A szakembereknek akkor is évtize­dekre szóló munkájuk lesz, ha a jövőben egyetlen új lelet sem kerül elő. Németh Géza Szemenszedett igazság PROGRAM „Ha én elnök leszek — és meg vagyok győződve, hogy az leszek — 36 órát dolgozok naponta, és én ébresztem az embereket." Lech Walesa ANTIPROGRAM „Ha én már nem leszek képviselő, leveszem a Szolidaritás-jelvényt, a fiók mélyére rejtem, oda, ahol a büntetésről szóló végzéseket tartom. Számomra a Solidarnosc tizedik évfordulója a teme­tést jelentette. Az a mozgalom ugyanis, amelyre az életemből tíz esztendőt ál­doztam, többé nem létezik." Adam Michnik, lengyel politikus ERŐS EGYÉNISÉGEK „Kormányom 19 minisztere közül 9 nő. Valamennyien erős egyéniségek, és mindegyiküknek férfi a titkára. Ebből azonban nem szabad gyanakvó követ­keztetéseket levonni." Gro Bundtland, norvég kormányfő PROTOKOLLGOND „Hosszú hónapok álmatlan éjszakái ' során kerestem a megoldási arra, hogy ugyan miképpen lehetne elhallgattatni egy elnököt, vagy egy királyt." Aly Teymour, az ENSZ protokollfőnöke A TÉNY AZ TÉNY „A rubel nem pénz, hanem festékkel összemaszatolt papír, amely az ostoba­ság, az ideológia és a hülyeség állandó halmozódása során alakult azzá, ami." A. Volovik, a moszkvai tőzsde igazgatója Ő CSAK TUDJA „Az angolok és a németek született kémek. Az angolok rendszerint homo­szexuális indíttatásból kémkednek, a németeket pedig a szakma sajátos szép­sége vonzza." Hellenbroich egykori német kémfőnök BÖKKENŐ „Mindenképpen demokráciát aka­runk, bár a szó tulajdonképpeni jelenté­sét mindeddig nem ismerjük." Al-Nahajan, arab emír HATTYÚDAL „Biztos vagyok benne, hogy a tévé szándékosan sértegetni akart, amikor a velem készített interjú után Aszpirin­reklámot sugárzott." Margaret Thatcher, volt kormányfő • Joga van már az élethez? Kb. három hónapos magzat az anyaméhben; Az elmúlt hetekben, hónapokban éles vita dúlt az abortusz körül. Egyik országgyűlési képviselőnk, az alkotmánymódosítás vitája során azt javasolta, hogy az élethez való jog ne a megszületéstől, hanem a fo­gantatástól legyen érvényes. Ma Magyarországon a terhességet a 12. hétig szakítják meg. Milyen is egy ilyen „abortum”? Embernek te­kinthető már? j A hossza néhány centiméter, a tö­mege 4-5 gramm körül van. Erre az időre a magzatnak megvan már min­den szerve. A feje ugyan még arány­talanul nagy, de ez a születés után is hosszú ideig így marad. A csontok fejlődése a második hónaptól folyik, és éppen ez idő tájt a legintenzívebb. Az első csontok még puhák, fokoza­tosan épül be a kálcium, és válnak egyre keményebbé. Az agy alsó ré­szétől kiindulva, pikkelyszerűen nö­vekednek a koponyacsontok, amik lassan már beborítják az agyat. Tel­Ember vagy jes záródásuk még a születéskor sem történik meg. A harmadik hónapban alakul ki az agyhártya. Az ujjakban csont helyett még porc van. Lassan izmok tapadnak a csontokhoz. A magzat már mozog. Az arca jól felismerhető. Szemei még csukva vannak, de sötét foltként már áttűnnek a vékony bőröcskén. Az arc izmai szintén mozognak már. Az ajkak lassan kinyílnak és becsu­kódnak. Mintha csodálkozna, vagy nem értene valamit, összeráncolja a homlokát. Képes elfordítani az egész fejét is jobbra, balra. A füle még nem igazán hasonlít a véglegeshez, de mint apró kürtőcske jól felismerhető. Ha hagyják tovább fejlődni, egy hónap múlva olyan lesz, mint egy karfiol, aztán begöngyölő­abortum? dik a széle is, és elnyeri végleges for­máját. A szív már hosszú ideje ver, a har­madik hónap táján jelennek meg a vörösvértestek, amelyek majd az oxi­gén szállítását fogják végezni, vala­mint a fehérvérsejtek, amelyek képe­sek felismerni a szervezet saját anya­gait. A testidegen anyagokat, illetve más élőlény anyagait lebontják. Ez az úgynevezett immunrendszer. Az életéhez szükséges tápanya­gokat és az oxigént, természetesen, az anyától kapja a köldökzsinóron keresztül. Körülbelül ennyit tudunk róla el­mondani. Döntse el az olvasó, em­bernek tekinthető-e? Az Országgyűlés végül is elvetette a javaslatot. TUDOMÁNYOS KISHÍREK Miniatűr motor A kaliforniai egyetem kutatómérnökei olyan villanymotort készítettek, melynek átmérője mindössze 70 mikrométer (1 mikrométer a milliméter ezredrésze), vagyis nem szélesebb egy emberi hajszál­nál. A motor forgórészének az erőátvitelt szolgáló fogai pedig mindössze akkorák mint egy-egy vörösvérsejt. A mikroszko­pikus motor forgórészét elektromos úton hozzák mozgásba, s az csak nagyon ke­vés energiát fogyaszt. A motort polikristályos (nagyon sok, kicsiny kristályból álló) szilíciumból ké­szítik. A fejlesztők szerint ezt a motort ugyanolyan olcsón és megbízhatóan gyártják majd, mint az integrált áramkö­röket. A felhasználási lehetőségek között olyan elképzelések is szerepelnek, mely­nek során például tokocskákba építik be őket, amelyekből a gyógyszer önműkö­dően, megfelelő időközökben és adagok­ban jut be a szervezetbe. Egy másik ötlet szerint mikrosebészeti műszereket készí­tenek majd felhasználásukkal. Aki áfonyát eszik, jobban lát Pilóták vették észre először, hogy valahány­szor áfonyát ettek, a látásuk élesebbé vált. Brit kutatók megállapítása szerint a növények kék, ibolya, vörös színezékanyagai csakugyan lassít­ják recehártyánk látóbíborának elbomlását, s ezáltal javítják szemünk látóképességét. Az an- tociánnak nevezett növényi színanyagok külö­nösen az áfonyában, a szederben, a vöröská­posztában és a cseresznyében fordulnak elő nagy mennyiségben. Az aníociánok vegyileg rokonai annak a bé­ta-kar otinnak, amelyből a máj az A-vitamint termeli, s amelyre a látóbíbor képződéséhez van szükség. De az A vitamin a látóbíbort nem óvja meg attól, hogy fény hatására lebomoljon. Ezt a folyamatot csak a szóban forgó növényi színe­zőanyagok lassítják. Pillantás az erek belsejébe Egy 1 mm átmérőjű, 2,5 mm hosszú ultra- hang-mikroszonda segítségével az orvosok ezentúl közvetlenül bepillanthatnak az erek belsejébe. Segítségével felmérhetik a beteg szö­veteket, az ereket eltorlaszoló lerakódásokat, és elemezhetik összetételüket. Ezek az infor­mációk fontosak annak eldöntésére, hogy mű­tétre van-e szükség, vagy lézeres kezeléssel is el lehet távolítani a blokádot. A szonda lényege egy olyan kristály, amely az elektromos áramot rezgésekké alakítja, s ezek segítségével állítják elő a vérrög részletes képét. A szondát katéterrel vezetik a verőere­ken keresztül, a vizsgálandó helyig. A külön­böző sűrűségű szövetek visszaverik a hullámo­kat a szondához, s ezeket azután jó minőségű képpé alakítja. Minél keményebb az artériá­ban kialakult dugó, annál világosabb a képer­nyőn látható kép. Az egyik londoni klinikán kifejlesztett eszközzel a szív koronaereinek vizsgálatát kívánják elvégezni, így a szív ko­szorúereinek megbetegedésében szenvedők kezelését közvetlenül a képernyőn lehet majd követni. Űj kráter a Marson — millió évek múlva Angol csillagászok a közelmúltban nagy pon­tossággal kiszámították a Mars nagyobbik holdjának, a Phobosnak a pályáját. Ezt össze­vetve az 1877-től folyamatosan gyűjtött ada­tokkal, kitűnt, hogy a Phobos egyre rövidebb idő alatt tesz meg egy-egy fordulatot anyaboly­gója körül. Ez annak a jele, hogy pályájának sugara, azaz a Marstól való átlagos távolsága évi mintegy 3-6 Centiméterrel rövidebbé válik, s a hold csigavonalban közeledik a Mars felé. Ha ez a jelenség ugyanilyen ütemben folytató­dik, a Phobos kb. 40 millió év múlva belezuhan a Marsba, s egy 5Ó0 km átmérőjű krátersebet üt rajta. Legyekkel legyek ellen Az álomkór a trópusi Afrika betegsége, ugyanis1 ott él terjesztője, a cecélégy, melynek egyetlen természetes ellensége a rablólégy. Ez a ragadozó rovar hosszú lábaival röptében kapja el prédáját, majd emésztőfolyadékot fecskendez bele, ami megbénítja, megöli, és megemészti az áldozat lágy részeit. Etióp ku­tatók megfigyelései szerint a rablólégy a cece- légy iránt megkülönböztetett érdeklődést mu­tat a többi lehetséges zsákmányállattal szem­ben, s ezt a tulajdonságát kívánják felhasznál­ni a cecelégy elleni küzdelemben. De koránt­sem biztos, hogy ha nagyszámú rablólegyet kibocsátanának olyan területeken, ahol eddig nem fordultak elő, ez nem járna-e katasztrofá­lis ökológiai következménnyel. Magántörténelem Mi zaklathatja fel egy francia öregúr életét annyira, hogy négy, egymást követő éjszakán nem tud aludni? Persze, hogy a nagy találkozás a hölggyel, akit keresett-kutatott. Hogy végre elmondhassa: „Asszonyom, én öltem meg a férjét!” A történet kezdete éppen fél évszázados. Jean Miramond vadászrepülő Franciaország felett lelövi a támadó olasz re­pülőgépek egyikét. A Fiat 42-es pilótája a katonai repülőtér közelében .zuhan le, zúzódásokkal, égési sérülésekkel kór­házba viszik, de megmenteni már nem lehet. A fiatal francia pilótát mélyen megrázza a halott ellenség látványa. „Végtére is, én is lehettem volna” — gondolja, de feljegyzi az ellenfél nevét. Franciaország kapitulál, a pilóta Afrikába menekül, ahonnan 1961-ben tér vissza. És elkezdi keresni a lelőtt ellenfél hozzátartozóit. Az olasz követség inkább lebeszélné; hagyja a múltat, hiszen már béke van... Kiderül: a pilóta okmányai megtévesztőek voltak. Végül a volt frontharcosok szövetsége is beszáll a nyomózásba, és a siker majdnem teljes: Franco Gandio felesége még él, de lévén 93 esztendős, meggondolandó a jelentkezés. Miramond úr azonban követ­kezetes, felhívja a hölgyet, és elsóhajtja a sokszor begyako­rolt vallomást: „Asszonyom, én lőttem le a férjét a háború­ban, és szeretnék bocsánatot kérni.” A hölgy a feledés bús világából valónak érzi az üzenetet; eltemette az első férj, a pilóta földi maradványait, elvesztette második férjét és a fiát, őket is a háború következtében. Jean Miramond tehát Itáliá­ba utazott, kiballagott a hölggyel a temetőbe, fanfárok és tülekedő fotóriporterek nélkül, egymást segítve botorkáltak a vidéki sírkert nehezen járható ösvényén, és a maguk mód­ján békét kötöttek. Miramond urat egyébként nem érdekli a politika, a becsületrendet is visszautasította, mondván, hogy már túl sokan megkapták! Csak a kutya volt emberséges Aki olvasta, nem felejti Mauglit, a farkasok közt nevelke­dett kisfiút. Mauglit halhatatlanná avatta az író fantáziája. A valóság nem tűri a fantáziát, mint ahogy ez a Johannes­burgban megjelenő The Star beszámolójából is kitűnik. Eszerint Springs város rendőrségén panaszt tett valaki a szomszédból áthallatszó állandó és különös kutyaugatás miatt. A helyszíni szemle a rendőröket is megdöbbentette: a kutyáólban, a házőrző mellett, egy 2-3 év körüli gyereket is találtak „társbérlőként”. A hétkilós, alultáplált kisfiú nem volt képes lábra állni, négykézláb közlekedett, természetesen beszélni sem tudott, ellenben tökéletesen ugatott, és kutya­ként nyüszített. Mindezt — a lap szerint — attól a kutyától tanulta, akivel együttélésre kényszerítették. És erre a tényre egyértelműen utal, hogy a kórházi vizsgálat során jól kivehe­tő volt a kisfiú nyakán a nyakörv nyoma. Az orvosok szerint a szellemileg visszamaradt gyerek rehabilitációja sikeres lesz, bár a fejlődésben meghatározó első esztendők mulasztását nehéz lesz pótolni. A diagnózis tárgyilagos megállapítása: a gyerek voltakép­pen a kutyának köszönheti, hogy életben maradt. Az újság beszámolt arról is, hogy a bíróság még nem indította meg az eljárást a szülők ellen, de azt megtiltotta, hogy a gyerek közelébe jussanak. A kórház szerint viszont már megjelentek, mindketten részegek voltak, és egy száraz húsdaraböt vittek a „kutyába vett” gyereknek .. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents