Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-14 / 293. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 14. Egymilliárd dollár gyorshitel Moszkvának (Folytatás az 1. oldalról) kedvezményes kormányhitelekre és Washington lépéseket tesz, hogy Moszkva élvezhesse a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank támoga­tását is.. Az elnök, James Baker amerikai és Eduard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter együtt lépett a sajtó elé fehér házi tanácskozásuk után. Mint kitűnt, a támadó atomrakétá­kat korlátozó megállapodás meg­kötését már csak az ellenőrzés né­hány technikai kérdése hátráltatja, így a szerződést várhatóan aláírhat­ják a február 11—^13-ra kitűzött moszkvai találkozón. Moszkvában a tervek szerint egyezményt írnak, alá a kereskedelmi és a gazdasági, illetve a tudományos és műszaki együttműködésről és a beruházá­sokról, közölte Sevardnadze. Bush és Baker ismét egyértelmű­en leszögezte: amerikai nemzeti ér­deknek tekintik, hogy a Szovjet­unió tovább haladjon a demokrati­zálás, a piacgazdaság útján és stabi­litása ne inogjon meg. Ezért - egyelőre jövő nyárig — felfüggesz­tették a kereskedelmi korlátozáso­kat s a Szovjetunió állami hitel- biztosítékokkal vásárolhat élelmi­szert, főként gabonát, egymilliárd dollár értékig. Az amerikai fél segít­séget nyújt a szállítmányok elosztá­sánál is. Küldenek — segélyként — gyógyszereket. Emellett az ame­rikai kormány, amely meghatározó szerepre formál igényt az ENSZ e társult szerveiben, ^javasolja” a Nemzetközi Valutaalapnak és a Vi­lágbanknak, hogy teremtsenek tár­sulásos viszonyt a Szovjetunióval — ami a szokványos feltételek telje­sítése esetén további, anyagi és technikai támogatást jelenthet a szovjet gazdaságnak. A szovjet külügyminiszter, a tá­mogatásért nyilvánosan köszönetét móiidva, hangoztatta, hogy at á két' ország kapcsolatainak új szakaszát •jelzi; James Baker azt mondotta: - nem viszonzásról van szó azért, mert a Szovjetunió együttműködik az Egyesült Államokkal az Öböl­válságban — de megfigyelők szerint nyilvánvaló, hogy az újkeletű világ- politikai együttműködésnek is fon­tos szerepe van az amerikai dönté­sekben. A szerdán véget ért három­napos szovjet—amerikai külügymi2 j niszteri tárgyalások utat ..nyitottak az angolai rendezés felé, tovább kö-. zelítették, a teljes jogú diplomáciai kapcsolatok felvételének irányába a Szovjetuniót ésjzraelt s némi hala­dást hoztak az afgán-kérdésben is. Burlakov tábornok bejelentései (Folytatás az 1. oldalról) A katonavonat elhagyta az állomást, s Aganjan altábornagy meghívta a par­lamenti képviselőket, a sajtó munka­társait a magyar félnek átadásra kerülő lakások, laktanyák, tárolóhelyek meg­szemlélésére. (Ehhez csupán annyit kell hozzáfűzi, hogy az épületekben — la­kásokban, katonai körletekben, telep- ■ helyeken —az adott körülményeknek, megfelelő rend és tisztaság honolt.) Á legnagyobb várakozás . Matvej Burlakov vezérezredesnek, a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokának sajtótájékoztatóját előzte meg, amelyre az egyik kultúrteremben került sor. A tábornok elmondta, hogy a csapatki­vonások ütemét tartják. (Mint azt a Honvédelmi Minisztérium illetékesétől megtudtuk, december 13-áig 971 kato­na vonat hagyta el Magyarország terü­letét, az előzetes tervek szerint a csapat- kivonás befejezéséig összesen 1352 sze­relvénynek kell átlépnie az országha­tárt. A 960 csapatszállító vonatból ed­dig 424, a 392 anyagszállítóból pedig 368 hagyta el az országot. Ezen kívül a tiszti és tiszthelyettesi családot és ingó­ságok elszállítását 82 személyvonat és 97 konténerszerelvény segítette.) Mint Burlakov vezérezredes megemlítette,.az év végéig el kell szállítani a személyi állománynak 70, a hadianyagnak pedig 60 százalékát. A mai napig 91 lakta­nyát, repülőteret, s más objektumokat adtak át, összesen 1,2 milliárd rubel értékben. Rámutatott, hogy 370 ház­ban mintegy 14 ezer 5Ö0 lakást, s száz laktanyát adtak át. Ezek az objektu-. mok természetesen hiányoznak a Szov­jetunióban, ezért szükségesnek tartják, hogy néhány nélkülözhetetlen épületet lebontsanak és áttelepítsenek. A tábornok cáfolta azokat a híresz­teléseket, melyek szerint a laktanyákat piszkosan, szemetesen adnák át. Kije­lentése szerint az a tüzérezred, amelyet Kecskemétről helyeztek át Táborfalvá- ra, tisztán és rendesen hagyta itt az objektumot. Sajnos őrzés és védelem hiánya miatt — emelte ki — kétes ele­mek megpróbálták eltulajdonítani a ja­vakat, ami nemcsak Kecskeméten, ha­nem más helyőrségekben is tapasztal­ható. . „Miután jelen vannak a magyar par­lament honvédelmi bizottságában tevé­kenykedő képviselők és a sajtó munka­társai, szeretnék kéressél fordulni a magyar parlamenthez és a kormány­hoz. Kérem, hogy ez év végéig össze­gezzék azokat a javakat, amelyeket a magyar félnek átadtunk, s ennek ötven százalékát fizessék ki. Nemrég jöttem Moszkvából és ott találkoztam a kato­nai körzetek parancsnokaival, akik anyagi segítséget kértek a katonák, a tisztek és családtagjaik elhelyezésére. Remélem, hogy a magyar kormány az 5-600 millió rubelt kifizeti, amelyért építőanyagot tudunk vásárolni. A má­sik bejelentésem, hogy több magyar és külföldi vállalat kérte az általunk át­adott létesítményeket hasznosításra; de ez már nem a mi kompetenciánk. Úgy vélem — tért vissza ismét a korábbi bejelentéséhez —, az átadott javak felét a magyar kormány befagyaszthatja, abból teljesíthetők a magyar követelé­sek.” Burlakov tábornok ezután közöl­te, hogy kinevezték a Nyugati Hadse­regcsoport parancsnokává, s bemutat­ta utódját, a Déli Hadseregcsoport pa- racsnokát, V. G. Silov altábornagyot. Gémes Gábor Adófizetőknek illik tudni (Folytatás az 1. oldalról) egységcsomagokat. Természetesen csak azoknak, akik egyéni vállalkozóként már korábban bejelent­keztek, illetve személyijövedelemadó-bevallást tet­tek, vagy már az idén saját nevükben szja-előleget fizettek az adóhatóságnak. Az új adózók vagy azok, akik valamilyen oknál fogva január közepéig nem kapják kézhez az íveket, az állandó lakóhelyük. szerinti adófelügyelőségen, illetve ügyfélszolgálati irodában szerezhetik azokat be. Az egységcsoma­gok részletes útmutatást is tartalmaznak az ívek kitöltésére. Sütő Dezső elmondotta: az egységcsomagok út­mutatót is tartalmaznak, amelyben megtalálhatók az adó kiszámítására szolgáló segédtáblák vagy a befektetések részletezésére szolgáló „C” jelű tábla. Ez azért fontos, mert a befektetésekre adókedvez­ményt kapnak az adózók. Ha valamely magánszemély részvényt, részje­gyet, vagyonjegyet, valamely kft. üzletrészét, szö­vetkezeti üzletrészt, vagyonrészt vásárolt, és az de- cenibér 31-én még ä birtokában volt, Ükkor aíz érré fordított összeggel csökkentheti az adóalapját, az összevonás alá eső jövedelmének 30 százalékáig. Az összjövedelem a településfejlesztési hozzájár rulásra befizetett összeggel is csökkenthető. Emel­kedett a lakáscélú megtakarítások miatt érvényesít­hető adókedvezmény mértéke, ezen a címen legfel­jebb 12 ezer. forintot lehet levonni az adóból. Fontos tudnivaló a befektetőknek, hogy be kell vallani az egyes értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget is. Megszűnt az egyes közmű- fejlesztési hozzájárulások befizetése miatti adóked­vezmény. Az ilyen hozzájárulás 15 százalékát külön jogszabály alapján a helyi önkormányzati szerv té­ríti vissza a befizetőknek. Az idei adóbevallásban fel kell tüntetni a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan kapott állami végkielégítést is, mert ez szintén adóköteles jövedelem. Sütő Dezső kiemelte: az adózás rendjéről szóló törvény az esetleges vitás kérdésekben a méltányos­ság elvét érvényesíti minden körülmények között, emellett lehetővé teszi a partneri viszony kialakítá­sát az adózó és az adóhatóság között. A jövőben bírságot csak akkor lehet kivetni, ha ténylegesen kár érte a költségvetést. Nem bírságol­ható tehát az adózó, ha az adót, akár tévesen, más jogcímen befizette, vagy ha csupán a bevallás során tévedett, vagy mulasztott. A bírság mértéke is jelen­tősen, csökkent. Az eddigi 200 százalékig terjedő bírság maximális mértéke 50 százalék lehet. A kése­delmi pótlék továbbra is fennmarad, mértéke a gazdálkodó szervezetek közötti törvényes kamat­hoz igazodik. ’ Sütő Dezső végül kitért az úgy nevezett OMIKK ügyre, amely a közelmúltban igen nagy sajtónyilvá­nosságot kapott. Az APEH elnöke elmondta, hogy az adóhatóság a Legfőbb Ügyészség felkérésére kezdett foglalkozni az üggyel. Az adóhatóság meg­ítélése szerint az érintett állampolgárok az akkori rendelkezések értelmében jóhiszeműen jártak el, .amikor külföldi kiküldetésben kapott devizájukat a hivatalos árfolyam fölött váltották be. Bár ezek után ténylegesen nem fizettek személyi jövedelem- adót, méltánytalan volna visszamenőleg megadóz­tatni az átváltásból származó többletjövedelmet. Erre felhívták a jogalkotók, az Igazságügyi Minisz­térium és a Pénzügyminisztérium figyelmét, s a kér­dés eldöntéséig az APEH minden, ezzel kapcsolatos intézkedést felfüggeszt; (MTI) Konzerven éltek, az úszómedence vizét itták Az amerikai diplomaták távozása Kuvaitból Az amerikai nagykövetség teljés (az utóbbi időben öt főre apadt) személyzete elhagyta csütörtökön Ku- vaitot: Bagdad érintésével a németországi Majna- Frankfurtba utazott. Az Egyesült Államok az iraki légitársaságtól bérelt repülőgépet erre az útra. A gép fedélzetén az amerikai diplomatákkal együtt összesen 94 külföldi távozott Irakból és Kuvaitból. A kuvaiti brit nagykövetség munkatársai csütörtö­kön bejelentették, hogy a hét végén ők is bezárnak. Távozásuk előtt még meg akarnak győződni róla, hogy brit állampolgár nem marad akarata ellenére Kuvaitban. Az amerikai és a brit diplomáciai misszió tartott/ (tart) ki utolsóként az irakiak által megszállt Kuvait­ban. Létük szálka volt az iraki vezetők szemében. Bagdad Kuvaitot Irak 19. tartományává nyilvánítot­ta, szántára Kuvait állam megszűnt létezni, a nagykö­vetségek fennmaradása viszont a kuvaiti állam kontinuitását jelképezte a világ előtt. Az iraki katonai hatóságok ezért mindent megtet­tek, hogy tarthatatlanná tegyék a makacs diplomaták helyzetét. Nem engedték meg, hogy feltöltsék élelmi­szerkészleteiket, elvágták a követségi épületek áram- és vízellátását. Az amerikai diplomáciai személyzet három hónapja csak tonhalat és rizst evett, mert ebből volt bő tartalék az éléskamrában. Vezetékes ivóvíz híján az úszómedence forralt vizét itta. A Közel-Keleten tevékenykedő amerikai és brit diplomaták hangsúlyozták: mindkét nagykövetség ideiglenesen zárt be. Újra megnyílnak, mihelyt vége az iraki megszállásnak. BECS Csehszlovák atomerőmű bezárását követelik Ausztria kitartóan követeli a csehszlovákiai Jasloyske Bo- hunicében levő atomerőmű bezárását —jelentette ki csütör­tökön Franz Vranitzky osztrák kancellár, miután az osztrák szakértők előterjesztették jelentésüket. A helyszínen járt szakértői küldöttség megállapította, hogy a szovjet gyártmányú atomerőmű nem biztonságos, s egy ottani nukleáris katasztrófa súlyosan érintené Ausztriát, Pénteken osztrák delegáció utazik Prágába, hogy szorgal­mazza a Bécstől alig száz kilométernyire levő erőmű bezárá­sát. A kancellár szavai szerint a kérés előterjesztésével párhu­zamosan Ausztria segítséget kínál szomszédjának. Az oszt­rák gazdasági minisztérium most tanulmányozza azt a lehe­tőséget, hogy ingyen szállítson villanyáramot Csehszlovákiá­nak — mondotta Franz Vranitzky. Ismét nyilvánosságra hozzák az adósok névsorát Az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság — a Társadalombiztosítási Alap keze­lője — 1991. január végén ismételten sajtónyil­vánosságra kívánja hozni azon adósainak ne­vét, akik 1990. december 31-én 1 millió forintot meghaladó összeggel tartoztak, tartozásuk meghaladta 3 havi járulékfizetési kötelezettsé­gük összegét, és tartozásukat 1991. január 15- cig nem rendezték. A Társadalombiztosítási Alap kintlévősége az 1989. évi nyitómérleg adataihoz viszonyítva 1989 végén 10 milliárd 696 millió forint volt, és az összeg 1990. november végére 21 milliárd 391 millió forintra emelkedett. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT A LOTTÓ nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 50. heti lottósorsoláson a kö­vetkező nyerőszámokat húzták ki: 18, 34, 46, 51, 81 Januártól szabadáras lesz a benzin (Folytatás az 1. oldalról) sági Versenyhivatal az áreme­lést részben vagy egészében csak akkor tilthatja meg, ha az áremelés a versenytörvénybe ütközne. László Balázs a továbbiak­ban az Egzisztencia Alap leen­dő felhasználásához kapcsoló­dó módosító határozatról szólt. Eddig a bankfelügyelet na­gyobb összegeket nem folyósít­hatott kisebb vállalkozóknak. A módosítás szerint az adós sa­ját tőkéjének kétszeresét meg­haladó hitelben is részesülhet, legfeljebb 50 millió forint erejé­ig. E kedvezményben akkor ré­szesülhet, ha a visszafizetést zá­logjoggal vagy kezességgel, il­letve bankgaranciával biztosít­ja. László Balázs elmondta, hogy a kormány döntött a Nemzeti Szabvány- és' Minő­ségtanúsítási Rendszer tovább­fejlesztéséről. Várhatóan 1994-re tudnak e téren megfelelni az európai nor­máknak. A kormány a bős—nagyma­rosi vízlépcső helyreállítási munkálataival kapcsolatban úgy határozott, hogy a hitel- szerződés tartalmi körét kibőví­ti a beruházás felfüggesztésével, illetve leállításával összefüggő féladatok finanszírozásával. Az érdekelt magyar vállalatok kár­talanításával és a helyreállítást célzó fejlesztéssel összefüggő tervezési-kutatási feladatok költségeire az ez évre engedé­lyezett keretből 2,5 milliárd fo­rintot fordít. A sajtótájékoztatón Balsai István igazságügy-miniszter és Isépy Tamás államtitkár szólt a volt egyházi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről, amelynek részletei egyébként már nyilvánosságot kaptak. Balsai István hangsúlyozta, hogy nem ingatlanok vissza­adásáról, hanem átadásáról van szó: az egyházaktól 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül elvett ingatlanok jó része kerül ismét egyházi kezelésbe, folyamatosan mintegy tíz év alatt. A törvény csak a beépített ingatlanokra vonatkozik, s nem a volt egyházi földbirtokra, ter­mőföldre, s ezen belül is csak azokra az ingatlanokra, ame­lyek egykoron az egyházak hit­életét, oktatói-nevelői, illetve kulturális és egészségügyi misz- szióját szolgálták. A MOSZ elutasítja a kárpótlási törvény tervezetét A magyar mezőgazdasági termelés romlásának képét idézték fel a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) csü­törtöki sajtótájékoztatóján a szövetség vezetői, akik egységesen elutasították a kárpótlási törvény tervezetét, mint olyat, amely a termelőszövetkezetek puszta létét veszélyezteti. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke teljesen egyoldalúnak tartotta a törvénytervezetet, amely — mint mondotta — a földtulajdon ren­dezésének valamennyi anyagi terhét a tsz-ek nyakába zúdítja, és kísérletet sem tesz arra, hogy a kérdésben társa­dalmi megegyezés jöjjön létre, úgy aho­gyan az kézenfekvő lenne. A MOSZ állásfoglalását azzal indo­kolta: a szövetség elnöksége egyfelől megelégedéssel fogadja az állam által okozott állampolgári tulajdonsérelmek részleges és végleges kárpótlását célzó törvényjavaslat kidolgozását, másfelől, viszont sérelmezi, hogy a rendezés alapvető elvei a termőfölddel kapcsö- latbaji nem érvényesülnek. Tehát a tör­vénytervezet, mint javaslat, a szövetke­zeti tagság számára elfogadhatatlan, azért is, mert a mezőgazdasági termelés nem kívánt nagy arányú leépülését hozza magával. A tervezet ellentétes a köztehervise­lés meghirdetett elvével, és nem veszi ■ji1? — -/-iipv: ' Ing?s|n.ßißl3i * figyelembe a mezőgazdaság tehertisélő r képességének korlátáit sem. A ma még meg sem becsülhető kárpótlási teher tönkretenné a mezőgazdasági termelő­ket, éspedig teljesen méltatlanul, hiszen a korábban tulajdonukba és használa­tukba került földeken a megtermelt hasznot nem a tagság, hanem a társa­dalom élte fel. (A termőföld használa­tának költségei a mezőgazdasági ter­mékek árában eddig nem jelentek meg.) A terveze'tt rendezés, amely a szövet­kezetek és a tagság tulajdonosi jogának semmibevételével a föld visszaadására kötelez, ellentétes az Alkotmánybíró­ság határozatával, amely egyértelműen leszögezte, hogy a szövetkezeti tulajdont csak kisajátítás útján, azon­nali és teljes körű kártalanítással lehet jogszerűen elvonni. A korlátozás nél- ; küli visszaigénylési, lehetőség gyakorla­tilag lehetetlenné tenné a szövetkezeti tulajdonnak a tagok körében történő teljes körű nevesítését, és ezzel a már megindult privatizáció megvalósítását a tsz-ekben. *' • A MOSZ szerint a törvénytervezet jelenlegi formájában nem szolgálja azokat a célokat, amelyeket meghirde­tett; nem szüntetné meg a földtulajdoni kérdésekben kialakult feszültségeket és nem kínál reális lehetőséget ezek meg­oldására. (MTI) A statisztikák szerint 10 százalékkal csökkent az idén az ipari termelés volumene — mondotta Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter csütörtökön azon az eszmecse­rén, amelyre a szovjet árucserében is érdekelt 150 iparválla­lat vezetőjét hívta meg, s amelyen természetszerűleg az idei év értékelése mellett a jövő évi. szovjet export volt a fő téma. Az ipar munkájáról szólva a miniszter sietett hozzátenni, hogy egyáltalán nincs statisztika a rohamosan növekvő számú vállalkozások és vegyes vállalatok tevékenységéről, ezért feltételezhető, hogy a visszaesés tulajdonképpen ki­sebb, mint 10 százalék. Részletezve az adatokat, elmondot­ta, hogy a csökkenés mértéke az egyes ágazatokban nem egyforma, az energetikai szakágazatban 5-6, a feldolgozó- iparban 10, az alapanyagiparban pedig 16 százalék. Ágaza­tokon belül, is más és más a kép: míg a szénbányászat elmaradása 20 százalékos, a bauxitkitermelés 13 százalék­kal magasabb á tervezettnél. Figyelemre méltó, hogy az egyébként sok energiát fogyasztó magyar ipar energiafel­használása csak 6 százalékkal csökkent, ami ugyancsak azt' jelezheti, hogy az ipari termelés visszaesése kisebb, mint a statisztikailag számított 10 százalék. A feldolgozóiparon belül a gépipar belföldi értékesítése 13, rubelexportja pedig 33 százalékkal csökkent az év végéig. Itt jegyezte meg a miniszter, hogy a liberalizálás ellenére a gépipari import mérsékelt ütemben nőtt, a gépipari dollárszaldó javult, tehát a számítások szerint az importliberalizálás folytatha­tó. A szovjet kőolajszállítások elmaradása 600 millió dollár különtermet jelentett a magyar gazdaságnak, és hogy ez nem zúzta szét az ország fizetési mérlegét, az az ez évi exportnövekedésnek köszönhető. Mindenfajta előrejelzést érvénytelenítve, ezt a sokkot a magyar gazdaság túlélte, és ezért is nehéz ezt az évet értékelni, vagy a jövőre vonatko­zóan prognózist adni. A tájékoztató után Tolnay Lajos, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke és több vállalatvezető hiányolta a bankok vagy a pénzügyi tárca vezetőinek jelenlétét, hiszen számos pénzügyi és banktechnikai kérdésre — pl. a várható valuta- árfolyamok, hitelfeltételek, j az exportösztönzés stb. — a fórumon nem kaptak választ. (MTI) I Az ipari és kereskedelmi miniszter eszmecseréje vállalatvezetőkkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents