Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-12 / 265. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 12. REFORM ELŐTT A BUNTETES-VÉGREHAJTAS II. Őrök a szabályzat béklyójában ? Amikor hónapokkal ezelőtt megismerkedtem a kecskeméti börtönben Varga Ferenc főtörzs őrmesterrel, már akkor elhatároz' tam, ha börtönőrökről írok, vele feltétlenül beszélek. Néhány nappal később azonban már hiába kerestem: az orvos táppénzre vette és azóta sem engedi dolgozni. (Sajnos, az őrszolgálatban kevesen érik el az 55 éves nyugdíjkorhatárt.) Kollágái azt mondják, nagyon beteg, és úgy tűnik, hamarosan leszázalékolják. Pedig még csak 40 éves! — Van annak már tíz esztendeje is, amikor először elkezdett vacakolni a szívem, de nem vettem komolyan — mondja szomorúan Varga Ferenc, akit nagykőrösi lakásán kerestem fel. — Akkor még az Állampusztai Célgazdaságban dolgoztam. Utólag visszagondolva egyáltalán nem csodálom, hogy lerobbantam. Kevés volt az ember, ezért szüntelenül őrségbe kellett járnunk. Télen-nyáron tizenkét óráztunk kint a határban. Legtöbbször beültem a szőlősorba, és figyeltem a pásztával együtt a sorokat. Nagyon kellett ám figyelni, mert ha a rab átjut a záráson, akkor aztán bottal üthetjük a nyomát! Szerencsére, nálam ilyesmi nem történt. Riadó disznóöléskor Nem így a másik szolgálatnál! Egy decemberi hajnalon Varga Ferenc disznót vágott. Kettéhasította a jószágot, ám feldolgozni már nem maradt ideje, mert befutott egy kollégája a piros riadókártyával. Megszökött egy elítélt. Késő délutánig üldözték — mindhiába. Végül, két nappal később, a rendőrség fülelte le a szökevényt. " Nyolc évvel ezelőtt aztán átkerült a főtörzsőrmester a kecskeméti börtönhöz. De itt sem volt elég ember, ezért számtalanszor „rá kellett húzni” még pár órát az éjszakai szolgálatra is. Úgy tűnik, régebben több időt töltöttek a börtönőrök szolgálatban, mint napjainkban. Ez derül ki Paksi Péter főtörzsőrmester szavaiból is: — A hetvenes évek elején gyakorta elvezényeltek bennünket egy-egy hónapra más börtönökbe. Kevés volt az ember Vácott, hát felültünk a zsúfolt. vonatra és segítettük az ottani munkáltatást. Jó, ha pénteken hazajöhettünk a családhoz, de vasárnap délben már indulhattunk vissza. A hétvégém, persze, itthon munkával telt, hiszen a kertet az asszony a három gyerek mellett nem tudta gondozni. Baksai Mihály felügyelő, korábban hivatásos katona volt, mindössze egy esztendeje dolgozik a kecskeméti börtönben — társaihoz hasonlóan —, ugyancsak kénytelen pluszmunkát vállalni. Édesanyja tsz-tag. Az ő háztáji földjét művelik családi vállalkozásban. . A kívülállók gyakran mondják: „könnyű nektek, smasszeroknak. Csak ücsörögtök, járkáltok. Nem dolgoztok egész nap, s közben egész jól kerestek”. Nos, ez nem igaz! Kétségtelen tény, hogy a közelmúltban jelentős fizetésemelésre került sor a bv-intézetekben. Ám a kecskeméti börtönben ezzel együtt sem keres többet egy börtönfelügyelő 10-12'ezer forintnál. Hogy ez nem is olyan rossz? Én úgy vélem, nincsenek most sem túlfizetve. Gondoljunk csak bele: a börtönben nincs szünet hét végén és ünnepek alatt sem. És akkor még ott vannak a gyakorlóriadók, vagy a szökések, amikor, természetesen, váratlanul berendelik őket. Rácsfűrészelés és ajtóbontás A szökések, önálló fejezetet érdemelnek. A kecskeméti börtönből legutóbb ’88 nyarán szökött meg egy elítélt. Az udvaron álló busz tetejét használta dobbantónak. Négy nappal később, Halason kapták el a rendőrök. • Kísérettel indul sétára a fogdás. • Néhány a kényszerítő eszközök közül, amelyeket most már csak rendkívül körültekintően és jogszerűen lehet alkalmazni. #Varga Ferenc: »Úgy hallom, a halálbüntetést is el akarják törölni. Hát, nem tudom .. Hat évvel előtte az utolsó pillanatban füleltek le egy szökéshez készülő- idő zárkacsapatot. Mint kiderült, tü- relmes munkával, bicskával vágták át a vasrácsokat. A smasszer hiába ment be a zárkába, nem látott semmi gyanúsat, mert a réseket „kiretusálták” cipőpasztával és cigarettahamuval. ^légis lebuktak, mert a felügyelőnek feltűnt, hogy akárhányszor benéz a kémlelőnyíláson, mindig áll előtte valaki — takarja a belátást. Még egyszer alaposan átvizsgálta a zárkát, és ekkor fedezte fel, hogy a rácsok teljesen át vannak vágva. Odakint már alkonyodott. Csak a sötétre vártak ... Az őrszolgálat idegmunka. Különösen éjszaka. Ilyenkor, amikor nem történik semmi. De ki lát az őrzőitek fejébe? Vajon nem tervez valamelyikük szökést? Mi van, ha megkísérli és sikerül neki? Akkor bizony máris megszületik a súlyos minősítés: ÉBERTELEN SZOLGÁLATELLÁTÁS. Ezt, persze, mindegyik őr el akarja kerülni. Éjjel koromsötét van. A folyosók és a nagy csarnok kong az ürességtől. Szinte fáj a csönd. Hogy lehet itt kereket oldani, hiszen erős, vastag ajtók mögött alszanak a foglyok? Az ajtókat több zár biztosítja. De néhány éve T. Tibor a zárak körül szétszedett észrevétlenül egy ilyen ajtót. Ha egy vamzer” besúgó akkor nem köpi be, talán ki is osont volna... Aztán végre eljő a reggel, letelik a szolgálat. A fáradt smasszer hazamegy, de nem képes aludni. A másik a kapun kilépve odaszól társának: „Ez a szolgálat is letelt probléma nélkül. Gyerünk, csapjunk be egy bögre sört!” Jogok és kötelmek Az ital is egy fajtája a feszültség feloldásának. Varga Ferenc, saját bevallása szerint, régebben gyakran nézett a pohár, fenekére a szolgálat után. Másképp talán nem is tudta volna elviselni. Most pedig, ha megnyomja a lábát, sokáig ott marad a lyuk az ujja helyén. Vízhajtót szed és még egy maroknyi szívgyógyszert. Munkába nem járhat. A börtönbe is csak a fizetéséért szokott bemenni. Ilyenkor hitetlenkedve hallgatja, milyen változások mentek végbe az intézetben és milyenek várhatóak. — Nem tetszenek nekem ezek az enyhítések V ingatja fejét. — Telefont vezettek be az elítéltszámyba. Olyan boltot nyitottak, ahol a szeszen, géppisztolyon és a nőn kívül szinte mindent kaphatnak az elítéltek. Hogy lesz így a börtönnek visszatartó ereje? Meg aztán — úgy hallom f-rá halálbüntetést is el akarják törölni. Hát, nem tudom .. Annak, aki direkt várja az alkalmat, hogy agyonüssön valakit, biz’ én nem kegyelmeznék! Vagy ha már utánozni akarjuk a demokratikus országokat, adjunk az ilyennek száz évet, mint Amerikában! Paksi Péter hasonló véleményen van: — Nem lehet fegyelmezni úgy, mint régen. Ma azt mondja az elítélt: „Fogdába dugtok? Nem baj, legalább pihenek egy kicsit.” Igaz, a rádiót kikapcsolhátom, ha nem megfelelő a zárkarend, de mit érek vele, ‘ mikor bárki tarthat bent sajátot? Az őrök panaszkodnak. Azt mondják, miközben a rabok kedvezményei, jogai gyarapodnak, nekik egyre szigorúbban be kell tartaniuk a szabályzatot. Néhány éve, ha elcsattant egy-két pofon, senki sem szólt. Most fenyítés lenne a dologból. Nos, azért a fogva tartók helyzete is javult az utóbbi időkben. Emelkedtek a fizetések és, talán ennek köszönhetően, ismét vonzóvá vált ez a foglalkozás. A kecskeméti börtönbe az elmúlt három hónap alatt 15 fiatalembert vettek fel. Hosszú évek óta először töltötték fel az állományi létszámot. Börtönre mindig szükség lesz. A börtönőré tehát biztos megélhetés. Gaál Béla SAJTÓPOSTA A „SÖTÉT SAROK” LAKÓINAK PANASZA NYOMÁBAN Kicserélték a vételi zavart okozó BHG-dobozokat •Több mint ötvenen közöttük Gál Gyula, Tóth Edit, Benke Játtos és dr. Józsa Fábián — írták alá a szerkesztőségünkbe a kecskeméti Petőfivárosból érkezett levelet. A Sáfrány, a Fagyöngy, a Babér, a Tavasztúező stb. utcában lakó olvasóink elkeseredetten panaszolták, <hogy immáron hónap óta nem, vagy csak nagyon gyenge minőségben nézhetik a kábel segítségével sugárzott tévéműsort. i,Többünket olyan szemérmetlen rutinnal csaptak be a helyi Elektroszer Vállalat illetékesei a hiba kijavítására tett Ígéretükkel, hogy ha megközelítőleg efféle magabiztossággal kezdtek volna a munkájukhoz, már régen örvendhetnénk a jó vételnek ..jfí sommázták véleményüket a tévékészülékek tulajdonosai. Akik arról is informáltak, hogy a cég egyik dolgozója „sötét sarok”-nak titulálta a városrész e térségét, ahol a kábelrendszer üzembentartá- si díját egyelőre fölöslegesen fizeti mindenki. E közérdekű ügyben felkérésünkre a megyei kereskedelmi és piácfelügyelőség végzett vizsgálatot, melynek eredményéről az alábbiakat közölte velünk dr. P. Kovács István osztályvezető: —■ Ellenőrzéseink során kiderült, hogy a sérelmek helytállóak, amelyekét igazoltak a Frekvenciagazdálkodási Intézet szakemberei, akik a Petőfiváros Bíbor utcájában végeztek tévévételre vonatkozó méréseket, A műszaki rendellenességgel kapcsolatosan azt nyilatkozta nekünk az Elektroszer Vállalat igazgatója, Mészáros Ferenc, hogy a BHG által gyártott elágazó dobozok nem felelnek mega rendeltetésüknek. A haladéktalan kicserélésükre ígéretet tett a szolgáltató. Legfrissebb értesülésünk szerint ez utóbbi vállalását valóra váltotta az Elektroszer, s azóta a kábeltévé programjainak vétele zavartalan a PetŐfivárosban. Noha a közmondás is úgy szól: minden jó, ha a vége jó, bennünk — s feltehetően az érintettekben is f*- felmerül a kérdés: ,mi szükség volt a javítás hónapokig való halogatására? És hát nem tudjuk: a mulasztóknak - a sok-sok ember bosszúságát okozóknak — kijár-e ilyenkor valamiféle felelősségre vonás, vagy legalább egy diszkrét figyelmeztetés a szolgáltatási kötelezettségük jövőbeni pontosabb, fegyelmezettebb teljesítésére— Válasz egy szerkesztői üzenetre mm Ki vállalja I a felelősséget? Városunkban is egyre többen használják a biciklit, így hát sokan örülnek, hogy kerékpárutak építése kezdődött meg Kiskunfélegyházán. E munka jelenleg a Fisch utca és a Móra tér közötti területen folyik. Az örömünkbe azonban üröm is vegyül, amikor látjuk, mit csinálnak a kivitelezők. „Jóvoltukból” közvetlenül az épületek előtti járdaszakasz lesz a bicikliút. Ez annyit jelent, hogy a lakóházakból, vagy az ottani múzeum, óvoda és posta kapuján kilépő beleütközhet az éppen akkor elhaladó biciklisbe. Emiatt nagy a balesetveszély. _ v Fel nem foghatjuk, hogy az illetékesek milyen meggondolásból tervezték a kerékpárutat a falak szomszédságába, ahol a bicikliző sohasem tudhatja, melyik ajtón lépnek ki a gyerekek vagy a felnőttek. Az óvatosan bicikliző is csak a szerencsének köszönheti, ha nem üti el az errefelé gyalogolót. Vajon, ki vállalja majd a felelősséget azért, ha egy kerékpáros elkerülhetetlenül belehajt valakibe, aminek következménye esetleg súlyos sérülés lesz? Sokak nevében: Kovács Imre Kiskunfélegyháza Hl Olvasónk jogosnak tűnő észrevétele alapján célszerű lenne, ha a városi önkormányzat mielőbb felülvizsgáltatná a helyi kerékpárutak létesítésének terveit, s ha indokolt, változtatna azokon oly módon, hogy mindenütt garantálva legyenek a biztonságos biciklis-, gyalogos- közlekedés feltételei. Tisztelt Szerkesztőség! A Petőfi Népe 1990. november 5-ei számában megjelent Sajtóposta rovatban a Baski Istvánnénak küldött üzenethez szeretnék hozzászólni, mint érintett. Kénytelen vagyok ezt tenni, mivel a nevezett panaszos úgy írta meg levelét, hogy nem győződött meg a történtekről és sajnos ezt sem a szerkesztő, sem pedig a mégyei kórház-rendelőintézet vezető főorvosa nem győződött meg. A tények a következők: szeptember első napjaiban kolléganőmet helyettesítettem és a panaszos 15 éves általános iskolás gyermeke hozta az állami gondozott gyereket vizsgálatra, délelőtt, iskolaidő alatt. Megkérdeztem a 15 éves kislányt, hogy mit csinál az édesanyja? Erre ő flegmán azt válaszolta, hogy mos. Igaz, ezek után vettem a bátorságot és azt mondtam: máskor az anyuka hozza el az állami gondozott „testvért”, te pedig menj iskolába. De ha anyu nem ér rá, három nap múlva a délutáni rendelésemre gyere vissza kontrollra a gyerekkel. A beteget elláttam, durva hangot nem használtam. A. leírtakat kolléganőm és saját munkatársaim megerősíthetik. A kontroll vizsgálaton az anyuka jelent meg, az állami gondozott gyereket sem akkor, sem azóta nem láttam, az anya nem érdeklődött, hogy mégis mi történt. A bejelentésről csak akkor értesültem, amikor a kivizsgálást dr. Gubacsi László főigazgató úr elrendelte. Ezek után jelent meg az újságban a válasz, ami sajnos nem felel meg a valóságnak. Éppen ezért sérelmezem, hogy engem Velkei úr nem kérdezett meg s olyasmit írt le, ami tulajdonképpen a legnagyobb vétség, amit orvos elkövethet. A cikk soraiból egyértelműen egy felelőtlen, munkáját el nem látó, lelkiismeretlen orvost ismerhetett meg az olvasó. Tisztelettel: Dr. Mánya Irén Kerekegyháza ÜZENJÜK Balláéknak, Kalocsára: Az Önök közlésével ellentétben arról értesültünk a Hungarophar- ma Gyógyszerkereskedelmi Vállalatnál, hogy az életmentő orvosságokból nem volt és ma sincs hiány hazánkban. És a jövőben is megtalálható a patikákban 'az antibiotikum, az antiepilepti- cum, az insulin, valamint a legkeresettebb reuma- és fájdalomcsillapító. Az tény, hogy bizonyos gyógyszerkészítményekből — Ti- sanen, Diaphillin, Tensiomin stb. — néhány helységben nem volt folyamatos az éllátás, mostanra azonban már rendeződött az ebbéli probléma. „Hiányzó anyagiak” jeligére, Bácsalmásra: Igaza van abban, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nemigen fordítanak kellő figyelmet a bűncselekmények okozta károk pótlására,vagyis az „áldozatok” kártalanítására, egzisztenciális támogatására. Ezt az űrt kívánja betölteni a Budapesten immáron egy éve működő Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, amely célul tűzte ki a bűnözés károsultjainak pénzbeli megsegítését, gyorssegély formájában. Az egyesület — ennek fővárosi címe: Balassi Bálint utca 27. — anyagi bázisának gyarapításához az MHB 215-12355 számú számlájára vár adományokat, mely Ösz- szegek leírhatók az adóalapból. Jármai Ferencnek, Bajára: Értesülése helytálló, ugyanis — mint arról, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat hetilapja, az Élet és Tudomány is beszámol az idei 45. számában — Németországban sikeresen lezajlott ama kísérlet, melynek során a 100 kilométerenként 22 liter dízelolajat fogyasztó tehergépkocsit repceolajjal működőre alakították át. Ezen üzemanyagból az autó 17 litert használt fel 100 kilométer- „ nyi úton. Közlekedési szakemberek állítják: g jövőben ígéretes versenytársa lehet a dízelolajnak a repcéből készült olaj, amelynek a járműben . történő magyarországi próbafelhasználásáról nincs tudomásunk. „Külterületen lakom” jeligére, Kiskőrösre: A földművelésügyi miniszter legújabb rendelete szerint — megjelent a Magyar Közlöny ez évi 81. számában — vadászjegyet az kaphat, aki vadász- fegyver tartására szóló érvényes engedély birtokában van és rendelkezik baleseti felelősségi biztosítással. Ilyen jegyet a lakóhely szerinti illetékes megyei szakigazgatási szerv adhat ki, mégpedig naptári évre vonatkozóan. Még egy fontos tudnivaló e jogszabály mellékletéből, a vadászati szabályzóiból: vadászaton aZ vehet részt, aki nincs akadályozva a vadászfegyver biztonságos kezelésében, nem áll alkohol hatása alatt, nem fogyasztott a vadászat gyakorlásában hátrányosan befolyásoló szert, s nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban. Tasi Lászlónénak, Hetényegy- házára: Megkaptuk a nyugdíjastársai nevében írottakat arról, hogy mily élmény dús és felejthetetlen kiránduláson vettek részt nemrégen a Dunántúl festői tájain. Ezúttal tolmácsoljuk köszönetét a gazdag programot szervező Margaréta Gondozási Központnak, abban reménykedve, hogy hasonlóan emlékezetes túrára a jövő évben is sor kerül, az idős emberek nem kis örömére. Vargánénak, Kiskunhalasra: Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács a közelmúltban fejezett be egy kísérletsorozatot arra vonatkozóan, hogy a gyér világítás esetén melyik a legideálisabb sebességérték. Az eredmény szerint, ha az autós tompított fénynyel halad, maximmn 40-50 kilométeres óránkénti sebesség mellett mindig biztonságos a féktávolság belátása és az akadály előtti megállás. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611
