Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-07 / 261. szám
. 2 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 7. \ MOLDVAI HELYZETKÉP: Még fegyverben az önvédelmi csoportok Közvetlen tárgyalások kezdődtek kedden a moldvai vezetés és a gaga- úzok képviselői között. A Dnyeszter vidékén ugyanakkor továbbra is feszült a helyzet, az orosz nemzetiségűek vezetői a moldvai vezetéssel szembeni ellenállásra buzdítják a lakosságot. Komratban, a gagaúzok székvárosában kedden tárgyalóasztalhoz ült a moldvai parlament egyeztetőbizottságának és a gagaúz parlament egyeztetőbizottságának küldöttsége, hogy megoldást keressen a gagaúz függetlenségi törekvések miatt kiéleződött helyzetre. Ezt megelőzően, hétfő este ülést tartott a —* moldvai törvényhozás által törvénytelennek nyilvánított — gagaúz parlament. Itt jelölték ki a kisinyovi képviselőkkel folytatandó tárgyalásokra a gagaúz küldöttséget. A Dnyeszter menti területek kivételével a stabilizálódás jellemezte a moldvai helyzetet a TASZSZ hírügynökség keddi értékelése szerint. A Dnyeszter orosz nemzetiségűek lakta vidékein ugyanakkor továbbra is pattanásig feszült a helyzet. A moldvai parlament egyik tagja szerint a normalizálódás legfőbb akadálya, hogy az alkotmányellenesnek minősített, Dnyeszter menti köztársaságban még mindig nem fogtak hozzá az önvédelmi fegyveres csoportok feloszlatásához. A Dnyeszter menti köztársaság parlamentjének elnöke, Igor Szmimov rádióbeszédében arra szólította fel a. lakosságot, hogy a végsőkig harcoljon, s ne engedje be a Dnyeszter bal partjára a moldvai belügyi erőket. Kifejtette: az orosz lakosság nem a Moldvából való kiszakadásért küzd, hanem azért, hogy a köztársaságon belül kapjon gazdasági és politikai önállóságot. Szmimov egyúttal azzal vádolta a kisinyovi vezetést, hogy politikája a szocialista társadalmi rend megváltoztatására irányul. Megengedhetetlennek nevezte, hogy ez a politika a Dnyeszter vidékén is érvényesüljön. Göncz-interjú az Aszahi Simbunban A Japánba látogató Göncz Árpáddal készült inteijút közölt az Aszahi Simbun című lap a keddi számában. A Magyar Köztársaság elnöke kifejtette, hogy Kaifu miniszterelnökkel tervezett találkozóján szeretne tájékozódni arról, hogy Japán milyen formában kívánja támogatni Magyarországot, amely megszenvedte a közel-keleti válság hatásait. Göncz Árpád kifejtette, hogy Magyarország a japán gazdaság- irányítási tapasztalatok átvétele terén széles körű együttműködésre számít. A japán lap, amely ismerteti Göncz Árpád életrajzát, idézi az elnök véleményét a várható európai politikai változásokkal kapcsolatban. A kelet-európai országok konszolidálódása jelentős mértékben járul majd hozzá az európai kontinens egységesüléséhez. Magyar- ország után várhatóan a többi keleteurópai ország is csatlakozik majd az Európa Tanácshoz — mondta az elnök. Göncz Árpád részletesen szólt a közel-keleti válság gazdasági következményeiről, az életszínvonal csökkenéséről és arról, hogy Magyarország a bajok orvoslásánál nyugat-európai segítségre számít. Rendkívül súlyos csapás érte a kelet-európai országokat, ami egész Európa gazdasági helyzetére kihatással lesz, és a válságot csakis a nyugat-európai országok együttműködése alapján lehet megoldani — idézte a japán lap a Magyar Köztársaság elnökét. Elbocsátották a kém Blochot WASHINGTON James Baker amerikai külügyminiszter döntése alapján elbocsátották a külügyi szolgálatból azt az amerikai diplomatát, aki körül tavaly nyár óta az utóbbi évek leghevesebb kémhisztériája bonyolódott. A külügyminisztérium hétfőn kiadott közleménye az intézkedést azzal indokolja, hogy Felix S. Bloch tudatosan hamis nyilatkozatokat tett az FBI nyomozoi előtt egy nemzetbiztonsági kérdéseket érintő vizsgálat során. Az 55 éves hivatásos diplomata ellen a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI tavaly nyáron indított hivatalos vizsgálatot azzal a váddal, hogy a 70-es évek óta fontos információkat szolgáltatott ki a Szovjetunió számára. A három évtizedes külszolgálati múlttal rendelkező Bloch 1970-től Nyugat-Berlinben, majd 1974-től az NDK-ban működött kereskedelmi tanácsosként, s a hatóságok szerint ebben az időszakban szervezték be. Ezután 1980—1987 között a bécsi amerikai nagykövet első helyettese volt, majd a külügyminisztérium kanadai és európai ügyosztályán töltött be fontos tisztséget. Tavaly júliusi felfüggesztése után kiderült, hogy az FBI már hosszabb ideje figyeltette. A hivatalos vizsgálatot azt követően indították meg, hogy a francia hatóságok — akiktől az amerikaiak segítséget kértek — Párizsban videofelvételt készítettek Blochról, aki állításuk szerint egy ismert szovjet ügynöknek átadott egy diplomatatáskát. A Bloch elleni vádakat a — meglehetősen homályos — videofilm segítségével sem sikerült bizonyítani, s miután az FBI-nak más, hitelt érdemlő bizonyítékokra sem sikerült szert tennie, a vizsgálatot idén januárban, vádemelés nélkül, lezárták. Ennek ellenére Blochot februárban fizetés nélkül felfüggesztették állásából, s ezt követte az elbocsátására vonatkozó mostani döntés. Vita az ártörvényről Háromszemélyes tüntetés Ők hárman, ott, a Parlament élőt-* ti téren, nem tűntek tömegnek. Teg- napgreggej a Nemzeti Radikális Egység képviselői a Debrecen melletti tanyavilágból a fővárosba mentek, vonattal. Kettejük vállán házilag összeeszkábált két, nagy tábla hirdette: „Az évszázad panamája a földdel, ezt végzi az Agrárszövetség és társai.” Lassú, nyugodt léptekkel tartottak az épület főbejárata elé, ám igazán közel nem juthattak, mert egy éber rendőr előttük termett, s pillanatok alatt elkészült a szabály- sértési feljelentés. Az ok valahonnét ismerős: 72 órával előbb nem jelentették be a demonstrációt. A párperces adatfelvétel igen szívélyes légkörben zajlott, az érintett felek nem győzték egymástól bocsánatot kérni... S hogy miért jöttek? — Azért, ami a táblára van Írva! — smondta a gumicsizmás férfi öntudatosan, s a gyengébbek kedvéért fel is olvasta — de még hozzáfűzte, , hogy a társakon az MSZMP-t és az SZDSZ-t érti. Mint megtudtuk, szervezetükhöz - mely a Független Kisgazda- pártból vált ki — minden magán- tulajdonosi érzelmű egyén kapcsolódhat. Majd közösen kifejtették, hogy miként cserél manapság gazdát a hajdani tulajdonosok földje. Ők egyébként csak sétálni, s nem tüntetni jöttek. Külön-külön határozták el, hogy a fővárosba utaznak, és végigjárják Budapest utcáit, mondván, így megtudják a fővárosiak, milyen a hangulat falun. Rövid beszélgetésünk után nyugodt, lassú léptekkel elindult a Belváros felé a Nemzeti Radikális Egység országos elnöke, alelnöke és titkára (és talán összes tagja): a de- monstrálók... (bencze) Ezután tájékoztatta a Tisztelt Házat arról, hogy jelentést kért az információs hivatal megbízott főigazgatójától. Annak sorait idézve elmondta: a főigazgatót felhívta személyes jó ismerőse, Foltányi, s segítségét kérte. A kölcsönkapott gépkocsi sofőrjét Foltányi arra késztette, hogy az adja át a volánt; a helycsere után történt a baleset. A főigazgató állítása szerint Foltányi a hivatallal nem áll intézményes kapcsólatban, megbízásokat nem kapott. Az események menetét rendőri vizsgálattal tisztázzák. A miniszter a főigazgatót megrovásban részesítette, amiért a szolgálati gépkocsit külső személynek átadta. Hangoztatta: elvárja a gépkocsivezető rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi büntetését is. A kérdések után Szabad György felolvasta Antall József levelét, amelyben a miniszterelnök arra kérte a képviselőcsoportok vezetőit, hogy szerdán 14 órakor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hátralevő jogalkotó munkájáról. A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő héten határoz az Országgyűlés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis — mind az általános, mind a részletes vitát lezárva — megállapította, hogy a határozat- hozatalhoz három bizóttság együttes írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egészében, avagy csak egy részében kétharmados törvényről van-e szó. A plénum új bizottsági tagokat választott meg, majd 17.41-kor befejezte munkáját. (MTI) (Folytatás az 1: oldalról) Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. A közvéleményt élénken foglalkoztató két témában is választ vártak, s kaptak kérdéseikre délután a honatyák. Nagy Varga Dezső kisgazda képviselő azzal fordult a legfőbb ügyészhez: miként értékeli az október 25—28. közötti taxisdemonstrációt, a polgári engedetlenséget. Amenyiben pedig a demonstráció törvényellenes volt, tett-e ezzel összefüggésben bármilyen intézkedést. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában megvilágította, hogy az a módszer, amellyel a demonstrációt szervezték és végrehajtották, több pontban sem felelt meg a gyülekezési törvény hatályos előírásainak, így például nem jelentették be előre az időpontot, megbénították a tömegközlekedést, s akadályozták a' közüzemek működését. Ennek ellenére semmiféle büntetőjogi eljárást nem kezdeményezett és nem is áll szándékában ezt tenni. A közvéleményt foglalkoztató másik esemény november 2-án, pénteken este Budapest belvárosában történt, amikor is Foltányi Árpád közgazdászhallgató, a Magyar Demokrata Fórum ismert aktivistája az Információs Hivatal gépkocsiját vezetve balesetet okozott. Ezzel összefüggésben Fodor Gábor íideszes képviselő kért választ Boross Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály adta lehetőség arra, hogy bármely # A benzin ára még nem, de a kormány részvétele már liberalizált. (Rabár Ferenc pénzügyminiszter) (Fotó: Walter Péter) párt aktivistája is az információs hivatal járművét vezethesse? Boross Péter kijelentette: amikor értesült arról, hogy az MDF tagja ült a volán mögött; majd hallotta, hogy a képviselő kérdést intéz hozzá, világossá vált előtte, hogy a kérdés a pártpolitikai polénii- ák tárgyává minősíttetett. TURISTASZEMMEL — MOSZKVÁBAN 1. Az első benyomások (Megjegyzés: ez a riport NEM a peresztrojkáról, NEM a glasz- nosztyról szól. Csupán arról a szűk két napról, amit a szerző, októberben, Moszkvában töltött.) — Moszkvában szeles az idő, a hőmérséklet 7 Celsius-fok — tájékoztat a Malév menetrendszerű járatának kapitánya és rutinszerűen azt kéri: a gép teljes megállásáig ne hagyjuk el helyünket. A TU—154 meglepő pontossággal gördül az egyik terminálhoz; a Seremetyevo —2 nemzetközi repülőtér méretei már a gépről is impozánsak. Széles lépcsősor vezet az útlevélellenőrző posztokhoz. A mozgólépcsőre állok — azt gondolva: automatikusan beindul. Ez másfajta, mert mozdulatlan. íme, a legelső moszkvai impresszió: a nem mozgó mozgólépcső. Az útlevélvizsgálat eltart egy ideig. A vastag üvegtábla mögött, széles, mindent rejtő pult takarásában ülő kiskatona — sorállományú KGB-s,—gondosan szemügyre veszi az előtte állót. Az üvegre fölfestették a magasságcsíkokat, egyetlen pillantással meg lehet becsülni a bebocsáttatást kérő valódi és útlevelében följegyzett magasságát: ez az első szűrő. A csomagok majd egy végtelenített konvejoron érkeznek — ez itt is eltart jó pár percig addig a turista még bevásárolhat a nyugati termékekből egy bőséges kínálatú tax free shopban. Sony televíziótól a videomagnetofonon át a márkás italokig sok minden kapható itt. Az árak rubelben értendők. Pontosabban: devizarubelben, aminek a mibenlétéről egy nagy tábla ad fölvilágosítást. Az első sorban ott van rögtön a dollár-rubel kurzus: eszerint 1 devizarubelért 1,8 amerikai dollárt kell fizetni; A rubel tehát erősebb lenne a dollárnál? A konvejor végre megmozdul. Nem az ugyan, amelyik fölött a mi járatunk száma van föltüntetve, de a lényeg az, hogy bőröndjeink lassan előkerülnek ££& szemlátomást sértetlenül, ami biztató. A vámnyilatkozatot kitöltjük ugyan, ám kísérőnk előmutat egy több pecséttel ellátott, hivatalos iratot, amelyet az esti újság lapjai között őriz, és már indulhatunk is tovább. A moszkvai este nem csak szeles és hűvös: kimondottan büdös is. Rosszul beállított aütóbuszok ök• A Vörös tér. A Lenin- mauzólcum zárva újabban egyébként is kevesebbszer emlegetik. lendezik a füstöt,-ám a parkírozóban vagy egy-két Mercedes, Nissan, Volkswagen is — ez még egykét éve is elképzelhetetlennek tűnt. Ránk egy hivatali — tehát fekete színű — Volga vár. A sofőr felnyitja a csomagtartót, hogy oda tegyük bőröndjeinket, ám a ,raktér telis-tele autókerékkel, így inkább úgy döntünk, utazótáskáinkat a kocsiban visszük magunkkal. — Nehéz volt rubelért szállodát szerezni — mondja kísérőnk, miközben ráfordulunk az egyik fantasztikus szélességű autóútrá, amelyen egyetlen tábla sem jelzi, hogy hova vezet (ez része a mindent átható szovjet. titkolózásnak: Moszkva precíz térképét Frankfurtban könnyebb megvásárolni, mint itt, a helyszínen). — Az új polgármester, Popov döntött úgy, hogy ezentúl csakis keményvalutáért adhatnak szállodai szobát az érkezőknek. Nemigen tűnődünk el ezen az intézkedésen, amelyet egyébként át lehet hágni (hiszen értünk is rubellel fizetnek vendéglátóink: egy kis összeköttetéssel természetesen minden elintézhető), mert lenyűgöz az a stílus, ahogyan a Merce- dés-nagyságú Volgát vezeti sofőrünk. Azt, hogy miért vált sávot teljesen indokolatlanul, azt az első tíz esetben nem is sejtjük, ám később mintha találnánk rá magyarázatot: alighanem így kívánja elkerülni, az úton ezerszámra fellelhető gödröket. Némi megfigyelés után úgy tűnik: valójában mindenki ebben az összevissza kanyargó stílusban hajtja a kocsiját. Talán csak azon kellene töprengeni, hogyan képesek észrevenni a repedéseket — tudniillik a tompitott fényt senki sem használja, az autók csupán helyzetjélzőikre hagyatkozva robognak, 80- (00 kilométen rés sebességgel. Az út szélén százszázötven méterenként magukra hagyott járgányok; .egy Szamarának mind a négy kereke hiányzik, magába roskadva várja a sorát. A kocsi egykedvűen falja a kilométereket, miközben a hangszóróból előbb Bon Jovi, majd Madonna énekel: a nemrég működő Európa plusz Moszkva nevezetű rádió az esti órákban megállás nélkül sugározza a reklámok, a rövidhírek és a legújabb slágerek nyugatias egyvelegét. • A kilencmilliós Moszkvát körülölelő körúton robogunk —109 kilométer hosszú —; időnként 10-20 emeletes házak' tűnnek fel rend- szertelen összevisszaságban. Mintha egy óriás a maga követhetetlen logikájával itt is, ott is elpottyant tott volna egy-egy épületcsoportot. Jó hárqmnegyed óra múlva las- , sítunk egy autópálya-kijáró előtt, jobbról magasodik az d szálló, ahová igyekszünk: a Hotel Mozhaisky. Á tetején neonreklám tudatja, hogy az Inturiszt-láncolatba tartozik, ami annyit jelent, hogy ezt kifejezetten a külföldi turisták számára hozták létre, ahol az ellátás . lényegesen magasabb színvonalú, mint a „közönséges” bennszülötteknek való szállókban. Szobát kapni egyébként szinte lehetetlen, hiszen a főváros a maga, a vidékhez viszonyított jobb, ellátásával vonzza a bevásárlókat, nem beszélve azokról, akiket hivatalos ügyeik intézése szólított ide. Itt lakni, egyáltalán: letelepedni csak külön engedéllyel lehet: évtizede-' állítólag 5000 rubelért lehetett pró- puszkot, hivatalos engedélyt „szerezni” — azóta ez alighanem a többszörösére emelkedett. Ballai József ( Folytatjuk )
