Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-27 / 278. szám

SZÍNFOLTUNK JÖVŐ KEDDEN: Hernádi Judit 8. oldal AZ OLVASO HANGJA E 1 Telefonos lóti-futi Drága az izsáki olaj oldal I HATVANEGYEZER MUNKANÉLKÜLI Nyolc­százalékos rátát jósolnak Októberben 60 ezer 997 mun­kanélkülit regisztráltak Magyar- országon; ez 1,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelent- Múlt év végén mintegy 25 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván, ami a foglalkoztatottak számához viszonyítva 0,5 szá­zalék volt. Az Országos Mun­kaerőpiaci Központ szerint az év végére 80-100 ezres mun­(Folytatás a 2. oldalon) MEKKORA AZ ESÉLYE A SZOJUZ FENNMARADÁSÁNAK? Idegenkedés az új szerveződéstől A szovjet államszövetség és az Oroszországi Föderá­ció kapcsolatairól, illetve a szövetség fennmaradásának esélyeiről nyilatkozott egye­bek között a Pravda hétfői számában Ruszlan Hazbula- tov, az oroszországi parla­ment elnökhelyettese. Hazbulatov megerősítet­te, hogy Oroszország tagja kíván maradni a szovjet köz­társaságok szövetségének, megértőén szólt viszont azokról, akik vonakodnak az új szövetségi szerződéstől. Véleménye szerint ugyanis ennek az az oka, hogy kény­szeríteni próbálják őket. Az oroszországi parlament el­nökhelyettese a Közös Piac tagállamainak példájára hi­vatkozva hangsúlyozta: a nyugat-európai országok annak idején önként léptek be a szervezetbe, mert füg­getlen államokról volt szó, amelyek szabad akaratuk­ból csatlakoztak a szövet­séghez. Ugyanezen okból csatlakoznak most szívesen a kialakuló politikai unió­hoz is, felismerve, hogy álla­mi érdekeik diktálják a kö­(Folytatás a 2. oldalon) KI LESZ A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK? PM Wzetfg de... Bár még lapzártakor nincs meg a lengyel köztár- saságielnök-választás vég­eredménye, 40 vajdaság sza­vazatainak összeszámlálása után egyértelműnek látszik, hogy a szavazóknak sikerűit meglepniük a politikusokat. A legtöbb szavazatot Lech Walesa, a Szolidaritás veze­tője szerezte meg, de nem jutott döntő fölényhez, így második fordulóra is szük­ség lesz. Ebben azonban el­lenfele várhatólag nem Ta- deusz Mazowiecki miniszter- elnök, hanem Stanislaw Tyminski független jelölt, hármas állampolgárságú üz­letember lesz. A másik meglepetés, hogy beigazolódtak a köz­vélemény-kutatás várako­zásai — a választásra jo­gosultak több mint 60 szá­zaléka járult az urnák elé. A harmadik nem várt ese­mény a baloldal viszonyla­gos sikere — közös jelöltje szerzett meg minden tize­dik szavazatot. (Folytatás a 2. oldalon) BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 278. szám Ára: 5,80 Ft 1990. november 27., kedd TÓIM LANTOS MISSZIÓ JA Ion Diesen román államfő örömmel jön Budapestre, illet­ve szívesen látja vendégül Göncz Árpádot, a Magyar Köztár­saságelnökét 1991 januárjától #- idézte a román államelnök levernek egy részletét maga a címzett* Tóm Lantos, az amerikai képviselőház magyar származású tagja, a képvise­lőház emberi jogi testületének ^társelnöke hétfői budapesti sajtóértekezletén, az Egyesült Államok nagykövetségén. Tom Lantos, aki Kolozsvárról érkezett a magyar fővá­rosba, szólt arról, hogy a román államfő egyetértett javasla­tával: a magyar és a román elnök — helyszínként Budapes­tet és Bukarestet váltogatva — évente rendszeresen talál­kozzék egymással. Tom Lantos reményei szerint hamarosan megnyílhat Kolozsvárott az amerikai és a magyar főkonzu­látus, s újra indulhat a csak magyar nyelven oktató, 400 éves múltra visszatekintő Bolyai Egyetem is, amely világszínvo­nalú képzésre lesz képes. A Bolyai Egyetem újraindításához a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány — amely 14 éve fáradozik a magyar kisebbségek jogainak megvédéséért — nemzetközi gyűjtést indít. Az első pénz­adományt a Lantos család adta. Rosszul emlékezett Horváth Döme? 5. oldal TÖRVÉNY AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÓK JAVADALMAZÁSÁRÓL Izgalommentes ülés a T. Házban ÚJABB FÜGGETLEN HONATYA (Folytatás a 2. oldalon) IliiL Izraefi Iriftmri ln 1 repjáró ha­bé d egy lyukakat vi- ||NÍ5 MltÓ- §M§Fjf|gHfL a Halakat Eilattal ösz- szekőtő or­szágúton a november 25-ei me­rénylet után. A fegyveres lelőtte négy autóbusz ve­zetőjét, köz­tük 3 kato­nát és egy ' ; po&áii sze­mélyt, több személyt megsebesí­tett IB Újabb képviselő hagyta el frakcióját: ezúttal Dénes János, ez idáig MDF-es képviselő ült át a függetlenek szekciójába. A képviselő napirend előtti fel­szólalásából ugyan pontosan nem derült ki, hogy milyen okok bírták rá képviselő- csoportja elhagyására, ám utalt arra: jelenleg pluralista szellemi diktatúra van az országban, te­tézve egy bolsevista sajtóval. Azt is felemlítette az immár független honatya, hogy ha­zánk 1944 óta megszállt or­szágnak tekinthető, s ezt annál is inkább fájlalta, mert — véle­ménye szerint — a születő, ki­bontakozó demokráciában máris eliszaposodott a törvény- alkotói munka. Dénes János mindemellett részletesen szólt az általa következetesen „aka- dályhábörúnak” nevezett ok­tóber végi országos blokádról. Úgy vélte: e demonstráció ki- tervelői — s itt elsősorban a szabad demokratákra utalt — hátba támadták a parlamenta­rizmust és a demokráciát. Az utóbbi hetek izgalom­mentes plenáris üléseinek soro­zata folytatódott ezután, ami­kor is különösebben éles vita nélkül határoztak törvényja­vaslatok sorsáról. Rövid részletes vita, ám an­nál hosszadalmasabb szavazás után fogadták el a képviselők a bírók és ügyészek előmenetelé­ről és javadalmazásáról szóló törvényt. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérének újraszabá­lyozása M- mint arra Balsai Ist­ván igazságügy-miniszter rá­mutatott — hozzávetőleg 1,5 milliárd többletkiadást jelent a költségvetés számára, azonban ez mindenképpen szükséges, hiszen a bírói és ügyészi fizeté­sek reálértékének csökkenése következtében tömegessé vált e területen a pályaelhagyás. Az elfogadott törvény értel­mében az igazságszolgáltatás­ban dolgozók javadalmazása személyi alapbérből, pótlékból és évente fizetendő különjutta­tásból tevődik össze a jövőben. A személyi alapbér megállapí­tásánál a törvény fizetési osz­tályba, ezen belül fizetési foko­zatokba sorolja a bírókat, ügyészeket, bírósági dolgozó­kat — munkaköri beosztásuk, végzettségük és letöltött szol­gálati idejük szerint differenci­álva. A törvény hatálya nem ter­jed ki az Igazságügyi Miniszté­riumban tevékenykedő beosz­tott bírókra, mert ez esetben csupán bírói címmel rendelke­ző, ám bírói gyakorlatot nem folytató minisztériumi tisztség- viselőkről van szó. (Folytatás a 2. oldalon) Az „átlátszó” magyar—román határért Umsegenda / Hogy is van ez? Januári határidő Iraknak? BAGDAD ELHÜZÓDÓ HÁBORÚRA SZÁMÍT, AZ USA NEM Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön várhatóan úgy dönt, hogy január végéig ad határidőt Iraknak a Kuva- itból való kivonulásra, s az ul­timátum lejárta után „háború következhet”. Az amerikai kormány január 1-jei határ­időt szeretne, de ehhez aligha kap támogatást — jelentette hétfőn a The New York Times. Egyébként egyik határidő sem jelentené, hogy lejárta után automatikusan megkezdőd­nek a hadműveletek. Hétfői amerikai lapjelenté­sek szerint a Bush-kormány bizonyos abban, hogy a Bt. 15 tagja közül legalább 10 meg­szavazza a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a tagálla­mok „minden szükséges intéz­kedést” megtegyenek Irak el­len, ha az nem vonul ki az augusztusban megszállt Ku­vaitiról. A Bt. öt állandó tagja közül — vélekedik a hivatalos Washington — legfeljebb Kí­na tartózkodna a szavazásnál, így ellenszavazat nem akadá­lyozná a határozat elfogadá­sát. A kommentárok szerint Washington azért szeretné a január elsejei határidőt, hogy ne maradjon további idő a bel- és külföldi háborúellenes erők konszolidálódására. Az iraki vezetés nem hisz az amerikai fenyegetésekben, azokat a gyengeség jelének tartja, s bízik abban, hogy a vietnamihoz hasonló kimene­telű lehet a háború — idézte az amerikai kormány szakér­tőit a The Wall Street Journal. Az illetékesek szerint Irak ar­ra számít, hogy elhúzódó, vé­res és pusztító háborúban az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents