Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

1990. november 1. • PETŐFI NÉPE • 3

RÉGI TANÁCSELNÖKBŐL ÚJ POLGÁRMESTER

Anyagi biztonságban szeretnének élni Ladánybenén is

Nem kevés „hozománnyal” érkezett a rendszerváltás Ladánybenére. Új gyógyszertár, fogászati szakrendelő; út- és vízhálózat-építés; telefon-távhívás; szociális étkeztetés, hatvan ember számára „s a főutcán jobb közvilágítás, egymillió forintért. Mindezek egy-egy kavicsszemei az elmúlt öt év településfejlesztésének. A lakosság szeret itt élni — mutatják az egymás után épülő házak.

Ladánybenén ismét Visontay Istvánnak szavaztak bizalmat a község vezetésére. Vele, azaz a polgármesterrel együtt, a tíztagú önkormányzatban heten régiek,, tagjai voltak az előző testületnek is. Megőrizték a lakosság szimpátiáját. A ro- konszenv azonban kevés. A választók azt is várják tőlük, és az újaktól,- hogy a községet ne engedjék lecsúszni onnét, ahová az elmúlt években már eljutott.

— Milyenek a körülmények ma, a falu 1800 fakója számára? Az új helyzetben ki-ki hogyan éli a maga mindennapi életét? •5— érdeklődöm a polgármestertől.

— Nehezíti a dolgunkat — feleli Visontay István—, hogy még nincs meg a földről, az adóról, az államgazdaságról és a közszolgálatról szóló törvény. Hon- nét tudjuk, hogy melyik földnek ki, vagy ki lesz a gazdája? Abban viszont már most biztosak vagyunk, hogy ami a község tulajdona — amit az itt lakók pénzéből építettünk —, a privatizációval sem engedjük elkótyavetyélni.

— Miből teremtenek elő pénzt?

— A földeket illetően, nem táplálhatunk túlzott reményeket. Négyötöd részben rossz homok a mi terntóterületünk. A 6-8 mellett találunk 3 aranykoronás földeket is. Két lehetőségünk van. Vagy újabb adókkal sújtjuk az embereket, vagy az önkéntességre építünk a hiányzó pénz pótlásában. A mai helyzetben a lakosságot sarcolni bűn! Mi inkább, saját erőforrásaink közül, a falusi turizmus bővítését részesítjük előnyben, hiszen csodálatosan szép környezetben élünk. Ennek érdekében szeretnénk mindent megtenni, ami rajtunk múlik.

Benn, a faluban: új családi házak, szép

gyógyszertár, takarékszövetkezet, az utcáról is hívható vüág (egy nyilvános telefonfülke a posta előtt—a másik is hamarosan elkészül). Kint, a külterületen: a szennyeződéstől eddig még megóvott természet, jó levegővel, csönddel, zöldellő fenyvessel. Őzek, nyulak, fácánok és a kunbaracsi erdőből idevándorólt vaddisznók a lakói.

Óriási gondja a községnek — a pénzszűkénél is nagyobb — az elhatalmasodó bűnözés. A tanyabetörések sorozatosak. A tanácsházáról ellopták a telefaxot és a telefont. A tettesek kereket oldottak, ismeretlenek, akárcsak a mostanában elkövetett betörések tettesei.

A romló közbiztonság miatt — a lakosság élete, testi épsége es vagyona megvédésere — önvédelmi csoport létrehozását tervezi a polgármester. Abból az alapvető érdekből indul ki, hogy amiért megdolgoztak, ne váljon tolvajok prédájává. Az anyagi (lét-)biztonság mellett a közrend megszilárdítása is halaszthatatlan önkormányzati feladat.

Kohl Antal

AZ OLVASÓ HANGJA

Megfenyegettek bennünket is...

A piac mellett üzemelő „Faló” büfében megtörténteket elolvastuk a Petőfi Népe október 17-ei cikkében. Sajnos, még csak egy töredéke sem volt benne az újságban annak, ami ott folyik. Már megettük a kenyerünk javát, de Olyanokat, ami abban a „Faló” büfében megtörténik, még sosem láttunk, de nem is hallottunk. A nyár folyamán a megtermesztett zöldség-gyümölcs áruinkat mi is a nagybani pícon értékesítettük. Nagyon sok termelő szeme láttára megdöbbentő esmények zajlottak le a „Faló” büfében és környékén.

A Petőfi Népe újságban szereplő Csorba Istvánná, mint a tulajdonos, nagyon sok esetben a büfében lerésze- gedő embereket úgy lökdöste ki, melynek következtében a trágár szavak mellett erősen hangzó lekurvázások is helyet kaptak. Sajnos, ő is szinte ide nem írandó szavakat használva hangoskodott. Ezek' az emberek többnyire lezüllöttek, illetve cigányok és külföldiek.

WC hiánya miatt, mert nincs kint az utcán, ezért a szemünk láttára végezték kisebb-nagyobb dolgaikat. Nem egy esetben a Piarista Rendház falát vették célba,

‘ volt eset, amikor a termelők áruit sem kímélték, s ettől már mi1 is felháborodtunk a végtelenségig. Ha szólni mertünk, megfenyegettek bennünket is.

Egyszer az is megtörtént, hogy igen megszomjaztunk a forxőságban és bemerészkedtünk, úgy este 9 óra tájt, üdítőitalra,'. Szörnyűségek láttán gyorsan távoztunk büféből Úgy éreztük, hogy az erkölcstelenek hajlékába léptünk.

Van egy „bűnügyis” ismerősünk, akinek elpanaszoltuk, hogy mi történik a piac melletti „Faló” büfében esténként, ő ismerve személyesen Csorba Istvánnét, a. büfé tulajdonosát, elmondotta, hogy az úgynevezett „bűnügyi szervek” emberei állítólag—Csorbáné kijelentései alapján, amíg őhozzá járnak be — díjmentesen kapnak, amit akarnak .., mindent, addig a rendőr járőrei semmit sem tudnak tenni az ügy érdekében.

Ez a nevezett „Faló” büfé a városközpont képét rombolja, nem értjük, mi kistermelők, hogyan lehet ezt megengedni, hiszen a piacon értékesítők nem erre kíváncsiak, hogy a lezüllött társaság, nemi szervüket mutogatva,

egymást nyaiábolgatva szemérmetlenkedjenek, a vevők sem ezért járnak a kecskeméti piacra.

Kecskemét hírnevét az ilyen vendéglátó egységek teljesén tönkreteszik, mivel nagyon sok vidéki felvásárló is var» az éjszakai nagybani piacon. Szégyenletes társaság, beleértve á tuiajdonosnöt is, napjainkban az egyre jobban terjedő AIDS vírusát továbbítják (sok külföldi beavatásával).

Nem tudunk napirendre térni, hogy egy üyen elzüllött, kultúrálatlan, valamint az erkölcsi alapokat pénzformában átváltani, s ezzel elszaporítani a beszennyezett nemi élet hajlamait. Itt már világosan kitűnik; a büfé jellege mellett — fő szerepként a kurvák árulása — már előnyt élvez, ahol maga a tulajdonosnő is részvényes.

Az árdrágítás ilyen formában ebben a bűnszövetségben is jól megfér. Észrevételünket mindeddig nem mertük nyilvánosságra hozni, mivel a termelők között van olyan, aki ismeri Csorbánét, és az a véleménye, hogy agresszív, bosszúálló.

Az újság megjelenése után úgy érezzük, hogy a szemünk láttára megtörténteket, nyilvánosságra hozzuk mi is, annak tudatában, hogy valójában a „bűnügyi szervek” hathatósan intézkednek, hogy a nevezett „Faló” büfé ne rombolja tovább a kecskeméti piac környékét. A1 jövőre tekintve is, ezt a1 „nyilvánosház” szerepét éS szégyenletesen üzemelő, kirívó „Faló” büfé mellőzésével lehessen a megtermelt áruinkat, a piac területén, nyugodt körülmények között árusítani.

Nagyon szépen kérjük a tisztelt szerkesztő urat, hogy a leírt észrevételünket, panaszunkat a nyilvánosság előtt megjelentetni szíveskedjék.

Sajnálatos, hogy az eddig működő tanácsi szervek és hatósági szervek, bűnügyi szervek figyelmen kívül hagyták az ottani eseményeket, reméljük, hogy a piac területén ~ eladók és vevők egyaránt — megkapják az új polgármesteri hivataltól, már az így is elkésett hathatós és gyors intézkedést.

Kérjük a szerkesztő urat, hogy a nevünket diszkréten kezelje, mert félünk Csorbáné bűnszövetségétől és bosszújától. Tíz aláírás

Túl vagyunk a választásokon, túl egy nem várt országos tiltakozó akción, és megalakultak Bács- Kiskun megye településein is az önkormányzati testületek. Amelyeknek október 31 -éig kellett megválasztaniuk városonként és községenként azt a 3-3 személyt, akiket a körzeti küldöttgyűlésre delegálnak választókként, s kijelölni közülük azt az egyet, akit tagként ajánlanak a megyei közgyűlésbe. Hangsúlyozandó, hogy mindez csak ajánlás, mert dönteni majd az elektorok fognak a körzeti küldöttgyűléseken az eddigi jelöltek, és esetleg a helyszínen még továbbiak közül választva meg az adott számú megyei közgyűlési tagot.

Bonyolult a szabály

Hogy a szabály nem csak első vagy második olvasásra bonyolult, azt az is bizonyítja, hogy a Petőfi Népében megjelent már olyan híradás, amely szerint a polgármester lesz a település képviselője a megyei közgyűlésben. Ez pedig úgy igaz, hogy őt jelölték, de képviselővé csak akkor válik, ha erre a körzeti küldöttgyűlés elektorai megválasztják.

Bács-Kiskun megyében, amint azt Tanács Klára, a megyei tanács csoportvezetője elmondta, a 10 egyéni országgyűlési választókerületeknek megfelelően — néhány apróbb módosítást leszámítva — alakították ki a körzeteket. Mégpedig két változatban, attól függően, hogy Kecskemét benne lesz-e vagy sem. Miután úgy tűnik, hogy a^ megyeszékhely kéri a megyei jogú város státust, így megalapozott volt a feltételezés, hogy a Kecskemét nélküli variáns szerint célszerű á választásokat lebonyolítani.

Kérdőjelek, persze, még ezek után is maradtak. Hiszen nem tudni, hogy miért válasszon a megye- székhely is elektorokat és jelöljön egy képviselőt is a megyei közgyűlésbe, ha úgysem lesz tagja. Hiszen a döntés a megyei jog odaítélésekor automatikus, ha a lakosságszám meghaladja az 50 ezret. Am ezt a jogot csak október 31-e után kaphatja meg a város — lévén ez a bejelentési határidő, amelyet várhatóan meg is hosszabbítanák —, míg az önkormányzati törvény alapján minden településnek választania kellett elektorokat — mégpedig ugyancsak október 31-éig.

Százból öt

Bács-Kiskun megyében, gyakorlatilag, minden települési önkormányzat eleget tett a feladatának, s így nincs akadálya, hogy a körzeti küldöttgyűléseket is megtartsák. Az eddigi információk szerint a legtöbb településen a polgármestert jelölték a megyei közgyűlésbe. A száznál több ajánlott személy közül négyen tagjai a jelenlegi, működését befejező megyei tanácsnak, egy jelölt korábban tevékenykedett megyei tanácstagként, és ugyancsak egy pedig az 1990-es választást megelőzően országgyűlési képviselő volt.

A területi küldöttgyűléseket a megyei vb-titkár hívja össze. A határidő november 30., de a tervek szerint várhatóan két héttel előbb, november 15-éig lezajlanak e rendezvények, amelyeken a már korábban ismertetett —- és a pártok képviselőivel is egyeztetett—megoszlás szerint, és számban választanak tagokat a megyei közgyűlésbe. Tehát egy-egy körzet rendelkezhet a megadott keretszámmal, ám az előzetesén kiküldött számítás, csoportosítás nem kötelező, csak ajánlott. Nem törvényszerű tehát, hogy a csaknem 11 ezer lakosú Jánoshalma küldhet egy képviselőt, miként az sem, hogy Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras és Tataháza együttesen delegálhat követet — pedig az összes lakosságszám az öt községben meghaladja a 8800-at. Jóllele- Jiet a számítási alapvetések szerint átlagosan 9000 lakos után jár egy mandátum — ha Kecskemétet figyelmen kívül hagyjuk mivel a megyei testületnek legalább 50 tagúnak kell lenni.

Arányosság vagy aránytalanság?

De ha az elektorok úgy döntenek, hogy az öt településjelöltjei közül senkit sem választanak be a megyei közgyűlésbe, akkor nemcsak öt falu, hanem az egész térség is képviselő nélkül marad. Ugyanez, persze, városokkal is előfordulhat. A település ön- kormányzata, lakossága pedig joggal kérdezheti, hogy ki is képviselői őt a megyegyűlésben, míg adott esetben egy megválasztott tag, azon töprenghet, hogy kit is képvisel, ki is küldte őt a megyei testületbe — már persze, a saját lakóhelyén kívül.

Az önkormányzati törvény ezen ellentmondásossága annak következménye, hogy igyekeztek a törvényhozók a korábbi megyei tanácstagi választásoktól teljesen eltérő módszert kidolgozni. Ez ugyan sikerült, de — s ezt az eddigi információk is alátámasztják — az új formula az érintettek szerint biztosan nem a végleges. Kedvez ugyan a kistelepüléseknek — miután korlátozza a városokból megválasztható küldöttek számát, tehát így nem népességarányos —, de kialakulhatnak más jellegű aránytalanságok. Olyanok, amelyekről már írtunk. így tehát, ezeket megelőzendő, tart az egyeztetés és az egyezkedés az egyes térségekben a községek között, s ha az sikeres lesz, akkor kialakítható egyfajta konszenzus alapján a megfelelő mandátumelosztás. Ezek után azonban a választás már csak formaság. Igaz, a törvény előírja, tehát meg kell tenni. ' * 1

Váczi Tamás

CSÁK EGY JÓ HECC VOLT? — SZTOJKA KATALIN LEVELE ÖNMAGÁNAK *

Végre fény derült a kalocsai cigányügy hátterére

(Folytatás az 1. oldalról)

— Cigányellenes feliratra nem leltünk, pedig körbefotóztuk az épületeket, ahol Sztojka Kati állította, hogy ilyen ván. Személyesen kértem, mutassa meg, hol van a cigányokat becstele- nítő felirat a cigánysegítő központ falán. Ezt sem tudta megmutatni, sőt a helyét sem, ahova esetleg írták volna, majd eltüntettek. Sztojka Katalin ennek ellenére kitartott, hogy márpedig üldözve vannak. Folytattuk a nyomozást, a levélügyben írásszakértőhöz fordultunk. Végül is bizonyítékok alapján megállapítottuk, hogy a cigánysegítő központ épületébe Kolompár Mihály és Kolompár Tibor törtek be, akik helyi cigányok. Nem cigányellenességből, nem a relikviák miatt, hanem anyagi érdekből követték el tettüket. Rádiómagnót és jól értékesíthető egyéb tárgyakat emeltek el, amiket másnap a bajai lengyel piacon eladtak. A Sztojka Katalin címére feladott és a cigányságot becsmérlő levél íróját, valamint a bejelentés után falakra került feliratok szerzőjét is megállapítottuk. Több hétig tartott a vizsgálat, a hiteles írásszakértői vélemény egyértelműen leszögezi: minden kétséget kizáróan a Sztojka Katalinnak írott levelek, mind a cigánysegítő központ falára (a feljelentés után!) került felirat szerzője maga Sztojka Katalin. Ezt a két cselekményt a helyi Phralipe ügyvivői testület és a rendőrségi szakemberek előtt Sztojka

Katalin beismerte. Mikor megkérdeztük, hogy ez mire volt jó, hiszen nemcsak a városnak ártott vele, hanem maguknak a cigányoknak is, azt mondta, csak hecc volt.

Túlzóak a petíció állításai

A decéinberi ügyeket követően most ismét robbant a bomba. Mint a Petőfi Népe is írta, tüntetésre készültek'a kalocsai cigányok, majd meggondolták magukat és inkább tárgyaltak, a tényfeltáró bizottság jelenlétében, a rendőrség embereivel. A petícióban megfogalmazott esetekről Hargitai László a következőket mondja:

— A 12 éves Jakab Nándorral kapcsolatos eset nem a petícióban megjelölt időpontban történt, hanem 1990. augusztus 29-éit. Szeptember 10-e körül jutott tudomásunkra, hogy Jakab Nándort bántalmazták. A hozzátartozók által adott orvosi látlelet szerint Jakab Nándor nyolc napon belül gyógyuló könnyű sérülést szenvedett, nem nyolc napon túlit, mint ahogy a petíció tartalmazza. Az elkövetőket elfogtuk, faji (Jiszkriminációs indíték nem volt megállapítható.

— A petícióban megjelölt másik eset a dunapataji úti diszkó előtt történt szprézésről szól. Erről fél ellentétben a petícióban állító ttakkal — nem volt tudomása a rendőrségnek, mivelhogy a sértettek nem tettek bejelentést. De a petícióban leírtakat bejelentésnek vettük, s vizsgálatot rendeltem el. Megállapítottuk, hogy az említett helyen és időpontban senkit nem szpréztek le. Csupán az történt, hogy magyar és cigány fiatalok szóváltásba keveredtek egy korábbi eset kapcsán. Jakab Róbert (az előbb említett Jakab Nándor testvére) ugyanis sérelmezte, hogy Rigó Tamás kalocsai lakos lopással gyanú-, sítja, mert több alkalommal engedély nélkül a kertjükben járt. Ennél *több nem történt, jogsértést megállapítani nem lehetett.

— A petícióban szereplő harmadik eset a Korsós Jánossal szembeni atrocitás volt. Annyit állapítottunk meg, hogy Kalocsa külterületén, a közúton, magyarok és cigányok összeszólalkoztak, majd a Malomszög utcában folytatódott a nézeteltérés, ahol szembe szprézték Korsós Jánost. A nyomozás megállapította, hogy a cselekményt Szabó László homokmégyi lakos követte el. Egyébként Korsós János ott sem volt az országúti csetepatéban. Természetesen Szabó ellen vádindítványunkat megküldtük az ügyészségnek. Magyar szentélyek részéről a cigány származásúnkat fenyegető elhangzást bizonyítani nem lehet. Korsós János tanúvallomása szerint ugyanis a szpré- zést megelőzően Szabó László így szólt hozzá: „Jó estét! Jöjjön már ide!”, s nem kérdezte származását, mint ahogy a petícióban szerepel.

— Szeretném hangsúlyozni, továbbra is a törvényesség alapján járunk el,

bármelyik állampolgár ügyében. Szeretnénk megőrizni a város nyugalmát, kapcsolódjanak a törvénysértések a lakosság bármely rétegéhez.

„Hülyévé tett bennünket!”

Kárpáti Pált, a petíció egyik aláíróját kérdeztük, miután fény derült az igazságra, mi a véleménye a történtekről?'- — Tisztázódtak a félreértések, s most már látjuk, hogy Sztojka Katalin félrevezetett bennünket. Amikor a petí- ciós gyűlést tartották a cigányoknak, olyan tények elé állítottak, melyekről később kiderült, hogy nem igazak. No de, Daróczi Ágnesék nem hibásak ebben, ugyanúgy jártak, mint mi, félre lettek vezetve. Ezekből az esetekből cigányellenességet próbáltak csinálni, de véleményem szerint erről szó sincs. Ezek egyéni problémák, ami sajnos, a cigányoknál még előfordul. Szóval itt nem bántottak — legalábbis nem tudok róla — azért valakit, mert cigány.

— Voltak még problémák, amiből a Kati cigányellenességet akart csinálni, de ezek sem olyanok voltak, mert mi nem is tudtunk róluk.

—Többen azt mondják, nincs is Kalocsán Phralipe cigányszervezet.

— Létezik, de sajnos, olyanokból, akik ... hogy is mondjam, cigányok közül tényleg gyerekekből áll az egész. Én is akkor este léptem be, amikor kiderült: valakinek alá kell majd írni a petíciót. Annak a tudatában vállaltuk az aláírást, hogy tényleg úgy van, ahogy ők előadták az eseményeket. A cigányok közül tekintélyes embereket próbáltak rábírni az aláírásra. Holott előtte semmiféle szervezetbe nem hívtak.

— Akkor Sztojka Kati ezt miért tette?-T- Hadd ne nyilatkoznak! Nekem megvan a véleményem róla. Most már ezt nem lehet visszacsinálni. Hülyévé tett bennünket.

„Engem soha semmilyen hátrány nem ért”

Szigeti Miklóst, akivel sok cigány szimpatizál, szintén megkérdeztük, miként értékeli a kalocsai fejleményeket?

— Engem soha semmiféle hátrány nem ért származásom miatt, ezért akkor is és most is elleneztem a petíciót és a tervezett tüntetést. Sztojka Katalin nem tekinthető a cigányok vezetőjének. A cigányság többségének véleményét az is jelzi, hogy nem mentek el a tüntetésre, de azt sem látták tisztán, mi a célja a petíciónak.

— Ami pedig a cigányellenességet illeti: lehet, hogy benne él az emberekben, de ez konkrét formában még soha nem jelent meg. Ha a cigányság jövőjéről gondolkodom, nyilvánvaló: döntő változást kell elérni életmódjukban. Népemnek alkalmasnak kell lenni a változásra, s ezt csak a magyarokkal közösen, gz ő megértésükkel tudjuk elérni. A cigányság igenis békében akar élni a magyarokkal, s ezt az ilyen Sztojka Kati-féle akciók csak nehezítik.

„Egy picit csalódtam”

Sztojka Katalin, a Phralipe helyi szervezetének ügyvivője:

— Először néhány szót a decemberi eseményekről szeretnék mondani. A rendőrségnek több levelet adtam át, egy cetlit közülük valóban én Írtam. Heccből, hogy így is felhívjam a figyelmüket: dolgozzanak folyamatosan az ügyben, mert úgy éreztem, nem foglalkoznak komolyan vele. A rendőrségen azt mondták, a betörést cigányok követték el. Még most is abban hiszek, hogy ez nem igaz, pedig az egyik állítólagos cigány elkövető a szemembe mondta, hogy ő volt az egyik betörő. A másik cigány fogyatékos volt, nem tudtam elképzelni, hogy ilyet tett.

— Kárpáti Pál szerint a petícióügyben félre lettek vezetve.

— Ez sem igaz, mert Kárpáti ott volt, amikor a tüntetés előtt négy nappal összejöttek a cigányok. Nem gyerekek, felnőtt volt ott mind, egy tűt nem lehetett leejteni, Hét órakor mentünk a cigánysegítő központba, éjfélig beszélgettünk, mindenki elmondta a sérelmét. S amikor megszövegeztük a petíciót, a cigányság választotta meg, kik képviseljék őket a rendőrségen. Kárpáti megismerte az ügyeket és háborgott, ebben a tudatban. írta alá a petíciót. Nem kellfett rábeszélni, egy szóval nem mondta, hogy nem ért egyet velünk.

— Én nem is akartam tagja lenni a bizottságnak, mert már akkor személyeskedtek ellenem, azt mondták egyesek, ha kiállók a cigányokért, s akármekkora csapat van a hátam jnögött, áz a Sztojka Kati személyes problémája, csak központba akar kerülni.

. - fis Szigeti Miklóssal képviselőjelöltként indultunk. Rá valóban többen szavaztak, no de az ő körzetében sokkal több a cigány. Az, hogy ellenem fordult, úgy hiszem, nem más, mint féltékenység. Felajánlottam, induljunk közös listán, visszautasította.

— Nem félek, hogy az emberek átáll- nak a rendőrség oldalára, mert tudom, mire vagyok képes szociális ügyekben, politikában.

't- Többen azt állítják, nincs erkölcsi hitele Sztojka Katinak, bogy vezesse a cigányközösséget, mert sok kárt okozott az örökös ütközésekkel.

— Tartom a véleményem és soha nem változtatom meg. Egy picit csalódtam, de a harcot egyedül is vállalom. Nem igaz, hogy központba akarok kerülni, sőt, sok meghívást visszautasítok. Az újságíróknak nem adok interjúkat, mert a film után éreztem, nincs változás. A Cigányfélóra munkatársa voltam, onnét is visszaléptem. Csupán egy éltet: a cigányokat még mindig szeretem és hiszek bennük.

Zs. Kovács István

.V

EGYEZTETÉS UTÁN A SZAVAZÁS CSAK FORMASÁG ? ■ ■.

Milyen lesz a megyei közgyűlés?