Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

Mindent a hajba! Kígyói, békát, tücsköt, bogarat, halat és madarat- No, és persze masnit és csatot, virágot és kitűzőt. S mindezt a hajba! Minél többet, annál jobb. És nemcsak a tinédzsereknek, egész kicsinyeknek, de a nagymamakorúaknak is ezt ajánlják a divatdiktáto­rok. Mert most az a módi, rakjunk mindenféle dís£t, csillogó tűt, gyöngyöt, szalagot, fésűt, reifet, hajpán­tot a fejünkre. Fonjunk a hajtincsek közé színes, ezüst-, aranyszálakat, tekeijünk a konty köré bár- sonyszalagot. kössünk a homlokunk köré a ruha szí­nével, anyagával megegyező vagy attól éppen eltérő pántot. Mert most már nem a haj színe, formája a fontos, hanem az, hogy mivel van „körítve”. Ez a divat be- vallva-bevallatlanul a távol-keleti, afrikai és indián népektől érkezett Európába. Mint ahogy néhány éve hódít már eme etnikumok öltözködésbeli szokása, viseleteik szabásvonala, díszítőmotívuma. És most megérkezett a hajdísz is. Az egzotikus hajbavalók tulajdonképpen igen praktikusak is, mert megszünte­tik a szembe, homlokba lógó hajcsomókat. Ézeket a tincseket most kjs kontyba csavarva viseljük fejtetőn, homlok fölött, nyakba csúsztatva, copfba fonva, te­kerve. Mindez, persze, akkor az igazi, ha körül, belül meg van tűzve mindenféle hajba rakható díszítmény­nyel, ami Csillog-Villog, színt játszik, ragyog. Az a lényeg, minél feltűnőbb legyen! t k ]yj_ A BIOLÓGIAI ÓRA ÉS A GYÓGYÍTÁS A délelőtt veszélyesebb Bolygónkon az évmilliók alatt /kifejlődött élet­formák a Föld tengely körüli forgásának és Nap körüli keringésének, valamint a Hold Föld körüli keringése által megszabott ritmusoknak vannak alávetve. Ezek hatásai visszatükröződnek az élő­világban: a virágok a nappal és az éjszaka ritmusa ^erint nyílnak és összecsukódnak, a vándorma­darak a hideg évszak közeledtével délre repülnek stb. Szabályosan ismétlődő folyamatokat'észlel­tek csaknem minden élőlénynél, a baktériumok, bizonyos algák és néhány gomba kivételével. A legtöbb élő szervezetben, egyszerre sok ciklikus folyamat van, és egymásba kapcsolódó összjáté-. kuk az élőlény „belső órája”. A sejtritmusok mellett további 24-órás,. az ár­apálytól és a Hold fázisaitól függő, valamint éves ciklusokat is megfigyeltek áz élővilágban. A virá­gok akkor is kinyílnak és összecsukódnak, ha nincsenek kitéve a világosság és a sötétség periodi­kus váltakozásának. A vándormadarak akkor is útra kelnek, ha' mesterségesen. kivonjuk őket a hőmérséklet- és fényingadozás hatása alcű, Eze­ken kívül még sok más megfigyelés bizonyítja, hogy a legtöbb élőlénynél mennyire meghatározó-, ak ezek a ciklusók. A nők hormonális ciklusa is roppant állandó. Csak szélsőséges' hatások — rosszultápláltság vagy bétegség — következtében váltózik meg. , Önként vállalkozó kísérleti személyeknél megfi­gyelték egyes ritmusok szétválását. Óra nélkül, állandó hőmérsékleten és változatlan fényviszo­nyok között, tehát a normális életfeltételek meg- s szűntével megváltoznak, sőt, olykor meg is szűn­nek egyes, addigi 24 órás ciklusok. Különösen az alvással volt ez így, minden szubjektív rossz érzés nélkül az egyik kísérleti alany rendszeresen négy 1 órát aludt, míg a másik húszat. Ugyanakkor vál­tozatlanul megmaradt testük hőmérséklet-inga­dozásának 24 órás periódusa. Ez azt jelenti, hogy a testhőmérséklet változása csak egy nagyon ne-" hezen befolyásolható ciklusnak van alávetve. Megfigyelték, hogy a különböző .hormonok mennyiségének időbeli eloszlása sem változik a szervezetben. % Az élőlények szervezetének 24 órás, periódusú változásai abban is tükröződnek, hogy ugyan­azok a gyógyszerek különböző időben beadva eltérő hatást fejtenek ki. Egy bizonyos lidocairi- adag reggel f órakor beadva 20 percen át hat, míg délután 15 órakor 50 percnél is tovább fejti ki hatását. A fenolbarbiturál —- egy erős altatószer — bizonyos mennyisége 13 és 16 óra között a kísérleti patkányok 95 százalékát elpusztítja, míg éjfél körül, beadva egyet sem. Ellentétes hatású a nikotin, ez az erős sejtméreg, amelynek bizonyos adagja 19 órakor beadva a patkányok 80 százalé­kára hat halálosan, 13 és 14 óra között pedig kevesebb, mint 10 százalékukra. A sejtek szintetizáló és méregtelenítő folyama­tainak 24 órás ciklusait az emberi gyógyászatban is figyelembe kell venni: ezzel foglalkozik a krono- medicina. Mostanában került előtérbe a krono- biológiai felismeréseknek egyfajta szívbetegségek­nél való alkalmazása. E betegségek kialakulásán ban különböző okok játszanak szerepet. Döntő tényező a szívkoszorúerek belső felületének a ká­rosodása. Ezt a vér magas koleszterintartalma, a dohányzás és a magas vérnyomás idézi elő. Más­részt fontos szerepe van a vér alvadóképességének is, ami az érfal belső, károsodott hélyeinek kör­nyezetében fokozott mértékű. Ez a két folyamat az artériák szűkülése következtében vérellátási zavarokhoz vezet. A következmény: a szívizom oxigénhiánya, ami angina pectoris rohamokhoz, szívinfarktushoz vagy hirtelen szívhalálhoz vezet­het. A gyógyítás szempontjából rendkívül érdekes tanulságokkal jár a szervezet 24 órás ciklusainak megismerése. A vörösvértestek átalakulási képes­sége is kisebb a reggeli órákban, s ez hátrányosan hat a legfinomabb hajszálerek vérellátására. 24 örás, folyamatos EKG-vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy a reggeli órákban a vérnyomás és a szívverések száma is jelentősen megemelkedik. Ez a két tényező a szívizom oxigénszükségletét is erősen befolyásolja. A reggeli esúcsok létének megfigyelése magya­rázattal szolgálhat arra, hogy a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál délelőtt hat és tizenegy óra kö­zött gyakrabban fordul elő— állítják amerikai kutatók, negyvenéves vizsgálati eredményeikre hivatkozva. Mindezek alapján megalapozottnak tűnik az a kijelentés —- különösen a koszorúeres ■szívbetegségekre vonatkozóan hogy a gyógy­szerek hatása a biológiai ritmus ingadozásainak van alávetve, és erre tekintettél kell lenni beadás suk időpontjának megválasztásánál. Ez a felisme­rés feltétlenül szükségessé teszi az éddigi terápiák újragondolását, és az új gyógyszerek kifejlesztésé­nél számításba kell venni a kronomedicina eddigi felismeréseit. Gogola Aladár Töprengések őszidőben TALÁLKOZÁS- Ingerültnek látszol, drágám. Történt valami? — kérdezi a haza­térő feleséget a férj. — Váratlanul összetalálkoztam Icával. — Na és? (A feleség válaszát, azaz a vicc poénját lásd az ábrában!) M ‘ VÍZSZINTES: 1 A .poén első része (zárt betűk: N, R, T). 14. Lágy muzsika teszi. 15 ..... Graz; o sztrák sportklub. 16. Fél tucat. 17. Nagy erővel a felszínre nyo­mul. 19. Tónika. 20. Legendás em­lékű labdarúgó (Zoltán). 22. Fo­lyóágy. 24. Minősítési fokozat a cselgáncsban. 25. Nyelvész, a Ma­gyar utónévkönyv szerkesztője (János). 26. Ameri kánért használ. 27. Ttldusnak is becézik. 29. Szív igéje. 31. Szolgálati szabályzat a régi katonaságnál. 33. Egyezkedés a vételár fölött. 34. Morzehang. 35. Házikó. 36. Á végén elfut! 38. E városban található a Tádzs Ma- hal-mauzóleum. 39. Kövérkés. 40. Szombathelyhez csatolt község. 41. Tik párja, de nem kokas! 43. Madridi 'napilap. 44. A Debreceni Bocskai válogatott labdarúgója volt (Mihály). 46. Időmérő szerke- ■ zet alkatrésze. 48. Telket a nevére jegyeztet. 51. Hun fejedelem. 52. A tenger színe. 53. Szomjoltó lé. 55. Ne csak tudd a ..., hanem tedd is (közmondás). 56. Nedvességét veszítve zsugorodik, szárad. 5,8. Ablakredőny. 59. Bajor művész- család. 61. Egykori muzsíkuskép- ző intézmény. 63. A lítium és a foszfor vegyjele. 64. Férfinév. 66. A katolikus egyház alkotta törvé­nyekkel, szabályokkal stb. kapcso­latos. FÜGGŐLEGES: 1. Egy helyen sem,. 2. Kiszárad a forrás. 3. Bika- jj viadal -résztvevője. 4. A mangán vegyjele. 5. Ötlet. 6. Kalács fele], 7. Az irodai tevékenység is ez. 8. Űr- mérték. 9. Törtrész. 10. Különös­vég! 11. ... Croce; firenzei temp­lom. 12. Világbajnokság, a spa­nyolból átvett szóval. 13. Károsan ható. 18. Tengeri ollós állat. 21. Szürkészöld színárnyalat. 23. Ba- -Jázs Béla-díjas filmoperatőr (Ele­mér). 26. Plakát. 28. Üres tál! 30. Rúdugró (István). 32. A poén má­sodik, befejező része (zárt betűk: A, /, H). yi. Húst sóval bedörzsöl. 39. Könnyen reped. 42. A zár hangjára emlékeztető. 45.-, Orosz szíhesz (Alekszej). 47. A végén ké- , ri! 49. Olimpiai bajnok USA-beli gyorsúszó (Walter). 50. Egyszerű szállítóeszköz. 52. Piaci asztalra tesz. 54. Arséne detektívtörté- netek hőse. 57. Rövid, zsinóros i férfikabát. 58. Muzsika. 60. 1900, római számmal. 62. Ütőhangszer. 65. Részben beleűz! 67. Némán jön! Schmidt János Beküldendő: \\zsz. 1., függ. 32. Ilyenkor, ősszel meg ß télre forduló időben egészen más az ember kedve, mint tavasszal. Körös-körül szürkeség, köd és eső« hideg szél borzongat. Kopár földön kopog, vagy hideg sárban cuppog a láb. Hát milyen lehet ilyenkor az ember kedve?! Sokan bizonygatják, hogy ősszel csakis nyomott lehet a hangulat. Való­ban, az ember kedélye nemcsak a valósá­gos eseményektől, a kellemes vagy kelle­metlen élményektől függ (bár azok a meghatározók), hanem befolyásolja az időjárás, a természeti környezet’. Á szi­liek is hatással vannak az ember hangu­latára; a szürke, a fakókék, a földbama, a piszkosfehér árnyalatok nem tartoz- i nak az élénkítő, szívderítő színek közé. A hideg, a nedvesség és a szél lehangoló hatással van az emberre. A közvetlen környezeti hatásoknál is meghatározóbb az a belső élmény, me­lyet az őszutó és a közeledő tél gondola­tilag, érzelmileg ébreszt az epiberekben/, Az ősz a természet öregedésének az idő­szaka. A köztudat is, a szépirodalom is általában a szomorúságot, a lemondást, a ridegséget, a betegséget, a hanyatlást, a halált kapcsolja az őszhöz. Az emberek tudatában a növények öregedése és halála az ember életfolya­matainak változásaival is összekapcsoló­dik. „Őszbe csavarodott a természet fe­je”, „Hervadása liliomhullás volt”, „El­hull a virág, eliramlik az élet” — ezek a verssorok is illusztrálják ezt. A párhuzamáéin alaptalan. A növé­nyek is éppolyan élőlények, mint az em­ber: születnek, növekszenek, virulnak, - szaporodnak, idősödnek, elpusztulnak. Az emberi képzeletnek egyik jellemzője, hogy növényeket, állatokat (sőt, tárgya­kat, élettelen dolgokat) emberi tulajdon­ságokkal ruház föl, az embert pedig nö­vényekhez és állatokhoz hasonlítja, oly­kor tárgyakkal jellemzi, különféle termé­szeti jelenségekkel szimbolizálja. Mielőtt a „ködös, borongós őszi nap” és'a „vad novemberi szél” képzetein ke­seregnénk, végig kellene gondolni az ősz „naposabb oldalát” is. Ilyenkor is akad verőfényes idő: a vénasszonyok nyara. Ilyenkor is talál színeket a szemünk: vi­rágok helyett a színes falevelek tarkasá­ga gyönyörködtet; szinte „lángol” a cser- szömörce a hegyoldalban, és „izzik a galagonya ruhája”. Az ősz a betakarítás évadja. Amit á meleg nyár megérlelt, a hűvösödő ősz­ben mentjük át a hideg télre. Nemcsak az ember és állatai téli élelmét halmozzuk fel, hanem ilyenkor szedegetjük ősszé a1 virágok meg egyéb növények magjait. Ez tartalékolja az életét tavaszra. Az emberre vonatkoztatva: a nyugdí­jaskorban is lehetnek még napfényes órák, az anyagi nehézségek és a meg­gyengült egészség ellenére. Az időskor tapasztalata, bölcsessége, érzelmi hig­gadtsága, kiegyenlítettsége, csendes de­rűje igazi érték. Ha nyitott szemmel él a» ember, megtalálhatja a szépséget az ősz­ben .is, az időskorban is. És hä tompül a külső fény, pótolhatja a belső sugárzás. Dr. Ignácz Piroska Három a magyar igazság, egy a ráadás (V.) Az október—novemberi szá­mokban közreadott négy pá­lyázati rejtvény nyolc szavának felhasználásával újabb lehető­ség nyílik a nyerésre. A feladat a következő: az első rejtvény függőleges 1. és függőleges 38.; a második rejtvény vízszintes 56. és függőleges 2.; a harma­dik rejtvény vízszintes 58. és függőleges 40.; a negyedik rejt­vény vízszintes- 33. es 50. sorá­nak szavát megfelelő sorrend­be teve egy mondat alakítható, ki. Akik ezt a mondatot bekül­dik, és a j levelezőlapra felra­gasztják a (négy rejtvénnyel együtt közölt szelvényeket is, azok között tíz, egyenként 1000 forint pénzdíjat sorsol ki a CSÍZIÓ szerkesztősége. A pályázatok beérkezésének legkésőbbi időpontja: decem­ber 3. A levelet a már szokásos módon címezzék: CSÍZIÓ szerkesztősége, 1445 Budapest, Postafiók 298. A levelezőlapra írják rá: HÁROM A MA­GYAR IGAZSÁG, EGY A RÁADÁS (V.) A nyertesek névsorát lapunk december 8- án megjelenő száma közli. A legváltozatosabb ételalapanyag: a burgonya A burgonya a legváltozatosabban feldolgozható, frissen elkészítve köny- nyen emészthető, ízletes .ételalap­anyagaink egyike. Elsősorban Európá­ban vált fontos népélelmezési termék­ké. ’ 1 ‘ Keményítőtartalma 20 százalék kö­rüli, így figyelemre méltó energiaforrás. Élettanilag nagy értékű a burgonya mintegy 2 százaléknyi fehérjéje. C-vita- min-tartalma sem hanyagolható el, bár tárolás közben ez fokozatosan, átlago­san 30 százalékkal csökken. Becses a burgonya ásványianyag-tartalma, amely a szervezet számára oly hasznos magnézium- és kálciumsókból áll. Burgonyafánk Hozzávalók: 1 kg burgonya, 2 tojás, ' 2,5 dkg liszt,' vöröshagyma, só, bors, szerecsendió, olaj vagy zsír. 1 kg nyers bugonyát lehámozunk, lereszeljük, majd 2 tojással és' 2,5 dkg liszttel összekeveijük. Sóval, borssal,- szerecsendióval ízesítjük, esetleg egy kevés reszelt vöröshagymát keverünk hozzá. Bő zsiradékba (olaj vagy ser­tészsír), egy lapos serpenyőbe kb. 2 evőkanálnyi masszát teszünk, lelapít­juk, és mindkét oldalán aranybamára sütjük. Hozzá almakompótot vagy. áfonyalekvárt fogyasztunk. Magyaros burgonyafőzelék Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 10 dkg paradicsom, 1 nagy fej vöröshagy­ma, 2 cikk fokhagyma, babérlevél, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, 15 dkg zöldpapri­ka; . A burgonyát meghámozzuk, felkoc- kázzuk, a megmosott, magházától megtisztított zöldpaprikával együtt. Mindkettőt beletesszük a gőzpároló­edény felső részébe, és befedjük. Az edény alsó részébe 4 dl vizet,' valamint szeletelt paradicsomot, vöröshagymát, zúzott fokhagymát és babérlevelet te­szünk. A két edényt egymásra helyez­zük, és addig pároljuk, míg a burgonya meg nem puhul (kb. fél óra). Az ily módon párolt burgonyából nem oldó­dik ki. a keményítő. A párolólét finom szűrőn leszűrjük és félretesszük. A zsírban zsemleszínűre pirítjuk a lisztet, felengedjük a párolólével, és- mártás sűrűségűvé forraljuk, yégül hozzákeverjük a burgonyát, és felfor­ralva tálaljuk. '( Rakott burgonya zellerrel Hozzávalók: 40 dkg burgonya, 30 dkg zellergumó, 20 dkg paradicsom, 10 tojás, 6 dkg vaj, só, 4 dl tejföl, 12 dkg reszelt parmezán. i A burgonyát megmossuk, sós víz­ben, héjában.megfőzzük, meghámoz- uk, felkarikázzuk. A zellergumót meg­hámozzuk, egészen vékony szeletekre vágjuk; a paradicsomot és a nyolc főtt tojást ennél vastagabb karikákra szel­jük. Vajjal kikent edény alján szétterít­jük a zellert, rá a burgonyát, a tojást, végül a paradicsomot. A rétegek közé sót hintünk, és a 2 nyers tojással elke­vert tejföllel meglocspljuk. A parme- zánnal és a megmaradt vajdarabokkal megszórjuk, és forró sütőben (180— 200 °C) 30-35 percig sütjük. Gombában sült burgonya Hozzávalók: 10 dkg gomba, 75 dkg burgonya (lehetőleg apró szemű), 2 db tojás, 10-12 dkg liszt (jó, ha a fele szója- ! liszt), só, törött bors, 1 csokor petrezse- lyemzöldje, kevés zúzott fokhagyma, 2 dl tej, 1 dl szódavíz, olaj a sütéshez. A burgonyát megmossuk, és kony­haruhában teljesen megszáritjuk. Amíg szikkad, elkészítjük a gombás palacsin­tatésztát: a felvert tojásokat simára ke­verjük a liszttel, a szódavízzel, a sóval, a borssal, a fokhagymával, és a nagyon finomra vágott petrezselyemzöldjével, végül a ledarált gombát is belekever­jük. A szokáspsnál kicsit sűrűbb tésztá­ba egyenként beleforgatjuk a burgo­nyaszemeket, és bő, forró olajban pi­rosra sütjük. Jól lecsöpögtetve, fejes salátával tálaljuk. / Húsos burgonyalángos Hozzávalók 2 személynek: fél kg bur­gonya, 2 tojás,' 1 evőkanál liszt, só, bors, ,20 dkg darált marhahús, 1 cso­mag snidling, 1 csomag petrezselyem, ohy. Ä burgonyát meghámozzuk és lere­szeljük. Hozzákeverjük a tojásokat, lisztet, sózzuk, borsozzuk, és hozzáke­verjük a marhahúst, a snidlinget és a petrezselymet. Jól elkeverjük, és forró olajban kis kerek formákat sütünk be­lőle. G. P. Nagy a szád, babám-Veszélyben van az eperajaki E ko­rántsem anatómiai, mint inkább lí­rainak tetsző részletkérdés egy csa­pásra előtétbe került, amikor New York egyik reprezentatív balettbe- mutatójan a dalairólés botrányairól ismert Madonna többszörösre duz­zadt szájjal jelent meg. A Daily News mégis magyarázta a jelenségokát: az egyik kozmetikai intézet adatai sze- ' rint 75 ezer amerikai nő vallotta be, hogy az utóbbi három esztendőben kollagén- és szilikoninjekcióval „szabátta át” a száját. Madonna te­hát nines egyedül. Lewis Feder is­mert New York-i plasztikái sebész szerint a kollagén mindössze négy hónapra biztosítja a duzzadt ajkat, ekkor ismételni, kell. Szerinte Ma­donna épnél többre vállalkozott — sebészeti beavatkozásra. Ez pedig bőrbeültetést jelent. Mindössze fél­órás műtéttél megbízható és örökö­sen nagy száj nyerhető. Dalszerszők, költők! Zengjétek hát az érzéki uborkaajak dicséretét! Ne dobjuk el a maradék gumiszalagot. Jól fel­használható például törülközőre, konyharuhára akasztónak. Kevésbé szakad, mint a danubiapánt, mivel elasztikus. A maradék sült hús zaftos marad; ha alufóliába csomagoljuk, és sütőben melegítjük fel. * A sütemény jobban megkel, ha az élesztőt előző­leg langyos joghurtban oldjuk fel (például pogá­csához). A falra akasztott képek keretének négy sarkára hátúira ragasszunk egy-egy kis parafadarabot. Ez egyrészt megóvja a képet és a keretet, hogy az esetlegesen vizes falból vizet szívjon magába, másrészt megakadályozna, hogy a kép elcsúsz- szon. * Ha megégettük a nyelvünket forró étel kóstolása HASZNOS TANÁCSOK közben, vegyünk gyorsan egy kis darabka vajat a szájunkba, amely enyhíti a fájdalmat. Ha a tejszín nehezen verődik fel, tegyünk belé pár csepp citromlét, s csak a felverés után tegyünk bele cukrot. * A zellergumó szép fehér marad, ha a főzővízbe kevés olajat öntünk, és fedő nélkül főzzük. Csak élőfőzés után hámozzuk meg. Az üvegbe beszáradt mustárt ismét használható­vá tehetjük, ha kevés ecetet, egy csipet cukrot és egy egészen kevés' olajat keverünk hozzá. * Á spenótot könnyebben össze lehet aprítani, ha előzőleg megszórjuk kevés liszttel, s így megspórol­juk a berántását is. \

Next

/
Thumbnails
Contents