Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-22 / 274. szám
\6A ‘ NEM SEGÍTHET ÚJSÁGCIKK, ALÁÍRÁSGYŰJTÉS... Nem tucatügy az elbocsátott lakiteleki tizenkettek esete A Belügyminisztérium szerint is törvénysértő AKIKNEK FELMONDTAK (zárójelben a közigazgatásban eltöltött évek száma) 5 I BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV, évi., 274. szám Ára: 5,80 Ft 1990. november 22., csütörtök A Párizsi Charta 2. oldal 3. oldal így látja a hivatásos fejvadász 5. oldal Antall József Párizsban találkozott a szovjet elnökkel Tudnivalók kezdő csalóknak és szélhámosoknak Új, kétoldalú megállapodást köt egymással Magyarország és a Szovjetunió. A két ország külügyminisztere rövidesen megkezdi a megállapodás előkészítését. Erről született döntés Antall József miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán, Párizsban megtartott találkozóján. A találkozó után Antall József személyesen tájékoztatta, a magyar nagykövetségen, a sajtótudósítókat. — Megállapodtunk abban, hogy új, kétoldalú megállapodást kötünk a Szovjetunióval. Ezt mi javasoltuk, és Gorbacsov elnök ur azonnal elfogadta a javaslatot, amelyet fontosnak tartott—mondotta. — Úgy gondoljuk — s most őt is idézem —, hogy új alapokra helyezett szovjet—magyar kapcsolatra van szükség, és helyes, ha ezt jogi formába öntjük. Gorbacsov úr ezzel teljesen egyetértett, javaslatunkat elfogadták, így a két külügyminiszter megbízást is kapott arra, hogy készítsék elő a kétoldalú magyar—szovjet megállapodást. Azt hiszem, hogy ez önmagában is mintaértékű lesz, és új lehetőségeket ad. — A tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy a kapcsolatainkban jelenleg mutatkozó gazdasági nehézségek semmiféle politikai kérdéssel sem függenek össze. Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a Szovjetunió belső nehézségeiből származnak. A kőolajtermelés visszaesett, de a gázszállításokat tudnák még fokozni — jelentette ki. Antall József elmondotta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kérdését, mivel az Országgyűlés eddig nem kapott választ a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához intézett, erre vonatkozó kérésére. Gorbacsov válaszában utalt a korábbi szovjet értékelésekre.' „Megállapodtunk abban, hogy megkeressük a megfelelő formulát. Hangsúlyozom, hogy mi a szovjet katonákat is hősi halottaknak tekintjük” — mondotta a magyar kormányfő, hozzátéve: egyetértettek abban, hogy a két ország nem kíván történelmi vitát folytatni. A tárgyalásokon szó volt a szovjet csapatok kivonásáról. A hátrahagyott objektumok értékéről, hasznosításáról a tárgyalások folytatódnak. Gorbacsov a megbeszélésen tájékoztatást adott a Szovjetunió helyzetéről, belső nehézségeiről, a tagköztársaságok problémáiról. Antall József, az újságírók kérdéseire válaszolva, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a párizsi megbeszélés gondosan előkészített hivatalos találkozó volt, amelynek létrejöttére a szovjet fél is törekedett. Jelenleg nem terveznek újabb találkozót, ebben az évben már nem kerül sor újabb megbeszélésre, ezt a Szovjetunió is így látja szükségesnek. Gorbacsov külön hangsúlyozta: jónak minősítik a szovjet—magyar kapcsolatokat. Antall József és a magyar küldöttség többi tagja szerdán délután Párizsból hazautazott Budapestre. 34 állam aláírta a Párizsi Chartát Ünnepélyes keretek között írta alá szerdán délelőtt, a párizsi csúcstalálkozó záróaktusaként, 34 ország állam- és kormányfője—köztük Antall József miniszterelnök — az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek dokumentumát A „Párizsi Charta az új Európáért” nevű dokumentum leszögezi: a szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért az aláírók kapcsolatai mostantól kezdve a kölcsönös tiszteletre és együttműködésre alapozódnak. A csúcstalálkozó záróülésén a vendéglátó ország államfője, Francois Mitterrand elnökölt Nagy taps követte azt a bejelentését hogy az értekezlet résztvevői egyhangúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumentumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand méltatta az új dokumentumot majd rámutatott: a 34 részt vevő államot mostantól közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csupán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról és megállapította: „mindent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése érdekében”. A párizsi csúcstalálkozó fontos eredményének nevezte, hogy a résztvevők immár közös nyelvet beszéljenek, és sikerült megújítaniok a helsinki folyamatot, ami ezentúl hatékony eszköz lesz Európa biztonságának és stabilitásának megerősítésére, az emberi jogok, a demokrácia érvényesítésére. Szinte valamennyi résztvevő szólt az új Európáról, arról a nagy demokratikus konföderációról, amelyet célul tűzünk id magunk elé — mondotta a francia elnök, aki megelégedéssel állapította meg, hogy a különböző országok elképzeléseiben sok a közös vonás. Valamennyien dinamikusan fejlődő Európát akarnak, amelyben mindenki békében és önállóan képes rendezni ügyeit Hangsúlyozottan szólt arról, hogy Európát mind erősebb szálak kötik az Atlanti-óceán másik partjához, és leszögezte: Európa nyitott a világ felé. Párizsban—mutatott rá az elnök — sikerült megállapodnunk a játékszabályokban. Ébresszük fel a szunnyadó energiákat és tegyünk meg mindent a haladás érdekében! — szólította fel a tanácskozás résztvevőit. Mitterrand végül köszönetét mondotta tanácskozás minden résztvevőjének és azzal búcsúzott a 34 ország állam- és kormányfőjétől, hogy 1992 tavaszán Helsinkiben találkoznak újra. Pozsgay Imre később jön. Pozsgay Imre a Magyar Szocialista Párt Bács-Kiskun megyei listáját vezetve kapott mandátumot az Országgyűlésben. Az MSZP múlt heti kongresszusán — ahol a legtöbbet emlegetett esemény Pozsgay pártból való kilépése volt — a politikus a kecskeméti szocialisták megbízásából vett részt küldöttként. S bár itt a többi küldött jelenlétében Nagy Attila megyei MSZP-elnök úgymond neki „ajándékozta” a Bács- Kiskun megyei MSZP-mandátumot, mások ezzel nem feltétlenül értenek egyet. Az ő tájékoztatásukra — és, föl- tehetőleg: meggyőzésükre —jött volna tegnap Kiskunhalasra Pozsgay Imre, ám programja Strasbourgbh szólítja, így a meghívásnak csak később tesz eleget. (Mindenesetre az általa ajánlott egyik jövő heti délelőtti időpontot elvetették a megye szocialistái, mondván, munkájukból nem tudnak elszabadulni.) Az MSZP-től szerzett információink szerint vannak tagok, akik szerint Pozsgaynak vissza kellene adnia orRadikális csoport a kecskeméti SZDSZ-nél A kecskeméti SZDSZ-nek radikális csoportja alakult október 31- én. A 25 alapító tag működési szabályzatot fogadott el és megválasztotta három szóvivőjét: dr. Fri- gyessy Ferenc jogászt, Kovács József műszerészt és Tóth Tamás építészt. A csoport célja a liberális eszmerendszer és a szabaddemokraták racionális programjának megalkuvás nélküli képviselete. Feladatul tűzték ki az SZDSZ kecskeméti szervezeténél a demokratikus eszme megerősítését. A csoport minden kedden 5 órakor a szövetség helyiségében várja az érdeklődő SZDSZ-tagokat. Kovács József, az egyik szóvivő a fenti közleményükkel kapcsolatban lapunknak nyilatkozva elmondta: e lépésükkel azt kívánják elérni, hogy ne a színfalak mögött, hanem a tagság előtt folytasson a szövetség helyi szervezete politikai tevékenységet, s a közgyűlés demokratikus döntéseit maradéktalanul figyelembe véve szervezetten — ma ezt is hiányolják — dolgozzanak a kecskeméti SZDSZ-ben. A radikális csoport belső frakció kíván lenni, s nem különálló egyesülés. Az SZDSZ kecskeméti szervezetének ügyvivője, Török Tibor az ügyről kizárólag annyit kívánt megjegyezni, hogy tiszteletben tartják minden tagjuk véleményét, ám ennek nyilvánosság elé tárásával nem értenek egyet. Ezt a szövetségen belül kell megtárgyalni, s erre ezen a héten is több alkalmat kínálnak. A tisztújításra pedig az országos gyűlést követően, decemberben mód lesz. B. A. Ki lehet, ki lesz az igazgató? Ágasegyházán megint aláírásokat gyűjtenek Ágasegyházán az idei tanévet meglehetősen „féloldalasán” indították: az igazgatói szék üresen maradt, dacára annak, hogy a nyári szünet utolsó hetei heves választási csatározásokkal teltek. Már akkor'- híre kelt a település határán túl is: Ágasegyházán megint „forr a világ”. Emlékezetes ügy volt tavaly tavasszal az Általános Művelődési Központ igazgatójának harca a bérmaradvány feletti rendelkezési jogért, amelyet a helyi tanácsi vezetés jobb helyre is el tudott volnaikép- zelni, mint a pedagógusok zsebébe. Az érvényben lévő rendelkezések végül is betartattak: bár a csatát nem követte békekötés. Ártim János és Bagó György, a tantestület két tanára segített eligazodni a történések dzsungelében. (Folytatás a 3. oldalon) szággyűlési képviselői mandátumát, ’ mert az a Bács-Kiskun megyei szocialistákat illette és illeti, s mivel a pártot elhagyta, mandátuma többé nem érvényes. Mások furcsállják, hogy Pozsgay Imre nem értesítette kilépési szándékáról sem az országgyűlési frakciót, melynek vezetője volt, sem a kecskeméti MSZP-seket, akik pedig küldöttükké választották a kongresszusra. Suri József megyei irodavezető annak a személyes véleményének adott hangot, hogy a politikusnak szembe kell majd néznie bírálóival. Egyébiránt az MSZP elnökségének olyan döntése van ér- . vényben, amely szerint, ha valamely képviselő lemond mandátumáról, akkor a megye dönt betöltéséről — ez esetben persze nincs szó arról, hogy Pozsgay Imre lemondott volna képviselőségéről, és persze annak a kérdésnek a megválaszolása is lehetetlen, hogy a választásokon hányán voksoltak az ő személyére, hányán pedig magára a pártra. Válaszok '4- Pozsgay Imre válaszai — csak később. 26 MILLIÓT LOPOTT Zsivkov ügyét átadják a bíróságnak Befejeződött a vizsgálat Todor Zsivkov volt bolgár pártfőtitkár államfő ügyében, és azt a közeli napokban átadják a bíróságnak — jelentették ’ szerdán a szófiai lapok. A nyomozati anyagok értelmében Todor Zsivkovot hatalommal való visszaélés, és ehhez kapcsolódóan a maga és családtagjai részere mintegy 26 millió leva jogtalan eltulajdonítása, állami lakások soron kivüli osztogatása, személyautók eladása miatt vonják majd felelősségre. A főügyészség folytatja a vizsgálatot más, egykori vezető személyiségek ügyében. Közéjük tartozik mások között Grisa Filipov és Georgi Atanaszov is, mindketten a politikai bizottság tagjai és miniszterelnökök voltak. Befejezéséhez közeledik a vizsgálat Grigor Sztoicskov egykori első miniszterelnök-helyettes ügyében: őt a csernobili atomerőmű-katasztrófa súlyos bulgáriai következményei miatt vádoljak, konkrétan azzal, hogy a következmények eltitkolásával megakadályozta a védekezést. HOLNAP: Száz dollárnak ötven a fele A NEWSWEEK ÍRJA: Sä A,magyar példa A humánumot még tanulni kell? ^é'get értífiurwsf 1 megosztotts ga Bállá Lászlóné (13) Sinió György (19) Bernié Lászlónc (27) Szél Zoltán (10) Csikós Istvánná (19) Újváry Kálmán (8) Haraszlin Jánosné (24) Varga Istvánná (3) Németh Ferencné (4) Zamagna Beatrix (6) Pap Imráná (10). Bőszén Rózsa (1), — Arra számítok, hogy törvényesség szempontjából felülvizsgálják az önkormányzat döntését, és békésen rendeződik az egész felmondási ügy — mondja a lakiteleki községházán Szél Zoltán, a szakszervezeti bizottság titkára, maga is a 12, érintett dolgozó egyike, akinek munkaviszonyát a helyi önkormányzat megszüntette. Találkozásunk színhelye egyben bizonyíték arra, hogy nem állt meg az élet a lakiteleki közhivatalban annak ellenére, hogy a teljes apparátus — forma szerint — a felmondási idejét tölti. (Folytatás a 2. oldalon)
