Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-10 / 238. szám

Folyamatosan csökken az ipar termelése A KSH legfrissebb adatai szerint az év első kétharmadá­ban áz ipar valamivel több, mint 1100 milliárd forint értéket produkált, s ennek 92 százalé­kát a nagyvállalatok állították elő. A termelés mennyisége ösz- szességében csökkent: a nagy- , vállalatoké 12,1 százalékkal, az 50—300 emberrel működő kis­szervezeteké viszont ugyanak- ' kor 20,5 - százalékkal emelke­dett. E jelenségnek, mint a szak­értők hangsúlyozzák, csak egyik figyelemre méltó eleme a termelés csökkenése, a másik, s ugyancsak fontos jelzése az, hogy a nagyvállalatok körében érvényesülő decentralizációs fo­lyamat, illetve a nagyobb szer­vezetek felbomlása növeli az alacsonyabb kategóriába tarto­zó gazdálkodók számát és össz­teljesítményét. Jól mutatja ezt, hogy az ipari kisszervezetek szá­ma a múlt év végén még nem érte el a kétezret, ez év közepén viszont már meghaladta a 3500- at. Az ipar termelésének mérsék­lődését a statisztikusok megál­lapítása szerint a fizetőképes belföldi kereslet, valamint a rubelelszámolású export vissza­esése határozta meg. Az év első nyolc hónapjának rubelelszá­molású exportja 3,2 milliárdot, a dollárelszámolású pedig 3,5 milliárdot tett ki. Az export- struktúra folyamatban lévő vál­tozását jellemzi, hogy az egy év­vel korábbihoz képest a rubel­export 1,4 milliárddal csökkent, a dollárexport pedig 500 millió­val növekedett. Az ipar a nagy- és kiskereske­delemnek nyolc hónap alatt 10 százalékkal, az iparvállalatok­nak továbbfeldolgozásra 9,5 százalékkal, a többi hazai ter­melő felhasználására, valamint beruházási célra 17,5 százalék­kal kevesebb árut szállított, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés csökkenése a foglalkoztatottak számának mérséklődésével együtt jár. Az ötven főnél nagyobb létszám­mal dolgozó vállalatok ez évben átlagosan 1 millió 228 ezer em­bert foglalkoztattak, 8,3 száza­lékkal kevesebbet, mint egy év­vel ezelőtt. A létszám az alap­anyag-termelés területén 13,2 százalékkal, ezen belül a kohá­szatban 18,6 százalékkal csök­kent. Az energetikai ágazat — főként a bányászat létszámának 16,5 százalékos mérséklődése miatt — a tavalyinál 8,9 száza­lékkal kevesebb embert foglal­koztatott. A feldolgozóiparban 7,6 százalékkal dolgoztak keve­sebben, mint tavaly az első nyolc hónapban. L. Az ipari termelői árak növe­kedése (az előző évben 13,4 szá­zalékos volt) az idén még erőtel­jesebbé vált; nyolc hónap átla­gában a belföldi értékesítési ár­szint 21 százalékkal volt maga­sabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipar termékeit 21,4 százalékkal, az energiát és az alapanyagokat 20\5 százalékkal kapták drágábban a hazai fel­használók, mint tavaly ilyen­kor. Harminc százalékot is meg­haladta az áremelkedés az élel­miszeripar több ágazatában, valamint a gyógyszeriparban. Bár nem vigasz, de csökkent az ipari termelés az év eláő felé­ben a kelet-európai országok­ban, valamint a Szovjetunióban is. Európa többi részén viszont általában nőtt az ipar termelése: legnagyobb mértékben — nyolc százalékkal — a szomszédos Ausztriában, legkevésbé — 0,3 százalékkal — Franciaország­ban. Az európai országok közül Svédországban csökkent a ter­melés volumene, összesen négy százalékkal. Az USA ipari ter­melése az idén a múlt évinél mérsékeltebben, 0,7 százalékkal növekedett. Nyílt, alakuló önkormányzati ülés Soltvadkerten Ünnepi, nyílt alakuló önkormány­zati ülést tartottak tegnap Soltvadker­ten. A nagyközségben szeptember 30-án a választásra jogosultak 47,3 százalé­ka járult az urnák elé. A két polgár­mesterjelölt közül Berkecz László, mint független, került ki győztesen. A 2740 érvényes szavazatból — egyéb­ként két ciklusban volt tanácselnök — több mint 1900-at tudhat magáé­nak. Nagy szavazati aránnyal válasz­totta meg a lakosság a negyvenhárom indulóból a tizenhárom fős képviselő- testület tagjait is, akik közül Zsikla Tamás volt az alakuló ülés levezető elnöke. A napirendi pontok elfogadá­sa után megválasztották az ügyrendi .bizottságot, majd a választási bizott­ság hivatalosan is közölte a helyható­sági választás törvényes voltát. A résztvevők megilletődöttsége — ha lehet — ezután csak fokozódott, ami­kor Szecskó Anita Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét úgy szavalta el, mintha külön-külön szól­na a bizalmat kapott polgármesterhez és a testületi tagokhoz. „Számot ve- tett-e mindenik magával, / Minő do­logra szánta el magát?” A percnyi némaság után Varjasi István átadta a megbízóleveleket, majd Berkecz Lász­ló letette az esküt. Székfoglaló beszé­dében megköszönte a bizalmat és hangsúlyozta, hogy a választók között maradva, értük, a nagyközségért mun­kálkodnak. „Igaz, a falu öröksége nem kevés, ám a feladatok teljesítésé­hez most már a magunk kútjából kell meríteni” — mondotta. Káposzta Lajos evangélikus esperes — aki egyébként a képviselő-választá­son a legtöbb szavazatot kapta — arról szólt, hogy a testületnek semmi­lyen pártpolitikai harcot nem szabad szolgálni még akkor sem, ha ez ideget, egészséget próbáló feladat, felelősség.' Egy vezetés csak akkor működhet tökéletesen, ha az ellenzék korrekt. A testület ezután döntött a polgár- mester díjazásáról, azaz ez év végéig az eddigi fizetését kapja, s bérezéséről a későbbiekben határoznak majd. A négyórás ülés további ‘részeben megválasztották a megyei küldöttgyű­lés tagjait, a képviselő-testület bizott­ságait. P. S. HÁROMMILLIÓ VOLT A ZSÁKMÁNY Fegyveres rablás Kiskunhalason A pénztárosnőt kórházban ápolják Fegyveres támadók rabolták el tegnap 280 ember bérét Kiskun­halason. Délelőtt 10 óra tájban két ismeretlen férfi hatolt be a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat irodaházának pénztárá­ba, és pisztolyt szegeztek a pénztárosnőre. Az időpontot jól válasz­tották ki, ugyanis akkor éppen a fizikai dolgozók, bérének - kevéssel több, mint hárommillió forintnak a borítékolását kezd­ték meg a helyiségben. A pénzt 1 támadók egy táskába tették, majd a pénztárosnőt megkötözték és elmenekültek. A rendőrség azon­nal, nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást a kirívóan durva, jelentős kárértékű ügyben. Tegnap telefonon érdeklődtünk a kiskunhalasi kórházba szállí­tott pénztárosnő állapotáról. Kezelőorvosaitól megtudtuk, hogy agyrázkódással került be az intézetbe, így néhány napos megfigye­lése mindenképpen indokolt. * * * Nemere Péter, a kiskunhalasi vízmű vállalat igazgatója arról tájékoztatta lapunkat, hogy a mai nappal esedékes fizetésüket, a történtek ellenére megkapják a fizikai dolgozók. Mivel hitelképes a cég, nem volt akadálya az újabb pénzfelvételnek. Az igazgató a rablásról további információkat nem közölt, de azt tőle tudtuk meg, hogy a pénztárosnőre eszméletlen állapotban találtak a táma­dást követően. Noszlopy Gazdasági függetlenségre törekszik a televízió Növelik az adásidőt — Egyforma támogatást kap, kü­lön vezetőséget választhat az első és a második csatorna — Szenzációs műsorok külföldről — Cigány származá­sú bemondó — Kocsis Zoltán rendszeresen külsőzik — Új magazinok — Szerkesztik a fiatalok Meglepetések vártak a Magyar Televízió elnöki tanácstermében a tegnap délelőtti sajtótájékoztatón. Hiányzott az asztalokról a szokott üdítőital- és ropogtatókínálat. (Feledékenység vagy spórolás?) finnél is föltűnobb volt, hogy szokatlanul sokan gyűltek egybe Hankiss Elemér meghallgatására. Néhányan pótszékekre szorultak. A Híradó-hordó ügyében szima­toltak botrányszagú bejelentést a kollégák? Arra voltak kíváncsiak: milyen lesz jövőre a magyar televí­zió műsora? Nem csak a tévé elnökének és helyettesnek, Bányai Gábor igaz­gatóhelyettesének szavait rögzítő magnó jelezte, hogy komolyan kell venni az új vezetőséget, az itt el­hangzottakat, legalábbis addig, amíg az esetleges csalódások el nem oszlatják a reményt. (Tudósí­tottam az előkelő, ám foltosán vi­zes mennyezetű teremből a három- csatornás magyar televízióról, az új tévépalotáról...) Két hétig néz­hettük már a kísérleti híradót a kettesen, gyorsabban és messzebb látunk a nagyvilágba. Értékelték is a szeptemberben le­járt pályázatokat. Hankissék ugyanis nagy ravaszul kitalálták, hogy ők hivatalból nem szüntet- i nek meg szinte semmit, hanem sza­bad piacon versenyeztetik a külön­féle szerkesztőségeket, alkotói cso­portokat. Maradjon meg á jobb, az életképesebb. A szociológus professzor ismer­tette a politikai és ismeretterjesztő magazinok pályázati eredményeit. Eszerint a heti politikai magazinra vonatkozó elképzelések közül a Baló György által jegyzettet minő­sítették a legígéretesebbnek. Kér­ték: gyorsítsák meg az előkészüle­teket, hogy minél előbb a képernyő­re kerülhessenek á próbaszámok. Némi meglepetésre a budapesti stúdiónál dolgozó Varga László pályatervét fogadta el a hazai és külföldi szakemberekből összeállí­IFolytatás a 2. oldalon) Az izraeli megszálló hatóságok kedden kijárási tilalmat rendeltek el az egész Gáza-övezetben, amelyet előző nap zárt katonai körzetté nyilvánitottak. Hétfő este a másik megszállt palesztin területen,' Ciszjor­• Jeruzsálem: Iz­raeli rendőr fegy­verével tart sakk­ban egy letartóz­tatott palesztin férfit az Fl-Aks/.a mecset közelében. dániában is folytatódtak az összetűzések a palesztinok és az izraeli hadsereg katonái között. (Folytatás a 2. oldalon) 'NEM BŰNCSELEKMÉNY TÖRTÉNT A Pedagógusok Szakszervezetének vezetőségi ülésén Beke Kata államtitkár nemrég arról beszélt, hogy még ma is él a pedagógusokban passzivitás, félelem. Es nem érti, hogy miért, „hiszen ezt a pénzt mindenhol meg lehet keresni, legfeljebb elmegy az ember takartítani." A PSZ riválisa, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete máris körlevelet küldött a lapoknak, ezzel a címmel: „Tisztázzuk a takarítást!" Beke Kata megjegyzéséről pedig ezt írják: „Természetesen e szépírói fordulat mögött mai oktatási rendszerünk abszurd valósága áll; az isko­lában még ma is létező diktatórikus vezetői gyakor­lattal, a szellemi munka alulértékelésével, a pedagó­gusi hivatás vállalásának kilátástalanságával együtt. Értetlenül állunk az előtt, hogy mindazok, akik az államtitkárt meghívták, szavait hallották — egyszóval a régi szakszervezet vezetősége — miért nem tisztázták Beke Kata szavainak eredeti szövegösszefüggését, értelmét? Miért hallgattak az országosra duzzadó indulatáradat közepette csende­sen?" Jogos. Elvégre tanítani vagy takarítani mégsem ugyanaz, csókolom! Még akkor sem, ha hasonló bért fizetnek értük. Es ezt éppen Beke Kata ne tudná? Dehogynem tudja! Minden bizonnyal az el­keseredés, akilátástalanság mondatta vele azt, amit mondott. Evekkel ezelőtt érdeklődéssel olvastuk társadalomkritikai, okosan elemző, a pártállammal szemben ellenzékinek számító írásait. Mert amiket ezekben .megfogalmazott, azokból nyilvánvalóvá msamtammsmmmm a. m&sm msmm-Jt tó* vált mindaz, ami megannyi gondolkodó ember véle­ménye volt: ha az alapokkal baj van, rozoga lesz az egész építmény. Naná! Csakhogy azóta Beke Kata a rendszerváltás utáni új hatalom tekintélyes hiva­talnoka lett. Államtitkár! A Művelődési és Közok­tatási Minisztériumnál! Azt gondolná az ember, hogy akkor uccu! Megváltoztatni, megjavítani, uram bocsa : új alapokra építeni a régi rozogát! Mert tényleg nevetséges, hogy alig van ma foglalko­zás, mely gyatrábbul fizetne, mint a pedagógusoké. Am „uccu” helyett jön megint a közismert magyaros kesergő... Ráadásul éppen az kesereg, aki koráb­ban is tette, csak most a korábbiak helyén ülve teszi. Ennyi lenne a „változás” ? Megértem a PSZ, némaságát. Megértem a PDSZ kifogásait is, amit körlevél formájában hozott nyil­vánosságra. Sőt, Beke Katát is megértem. Azaz: megérteném, ha nem ott ülne, ahol, hanem vállalná korábbi kritikusi szerepét, mint hozzáértő, tehetsé­ges publicista. Mondván: nincs olyan társadalom, melynek az őszinte, fejlődését szolgáló kritikára ne lenne szüksége. Miért van az, hogy ha valaki író, I színész, kazánkovács, üzletember stb., ezzel máris predesztinálva érzi magát arra, hogy az országgyű­lésben, netalán az állami vezetésben funkciót vállal­jon? Miért nem azt csinálja, amihez legjobban ért? Ami által kiválasztódott! Elvégre tényleg nem mind­egy, hogy tanít vagy takarít valaki. Függetlenül attól, hogy melyiket hogyan fizetik. Koloh Elek Pont a Morvai-„merénylet” végén A rendőrség végre jogerős pon­tot tett a tavaszi Morvai-ügy végé­re. Hosszú hónapok tucatnyi nyo­mozót igénybe vevő munkája után a Bács-Kiskun Megyei Rendőr­főkapitányság bűnüldözési osztá­lya a további nyomozást megszün­tető határozatot hozott, amit Mor­vái Ferenc panaszát elutasítva a Kalocsai Városi Ügyészség jogerő­re emelt. Ami történt (helyesebben: ami talán nem is úgy történt), arról a választási kampány finisében min­den újság előkelő helyen számolt be, versengve a rádió- és tévéripor­terekkel. Ország-világ szerezhetett tudomást Morvái Ferenctől, hogy március 31-én, 16 és 17 óra között az 5305. számú út 1350 méterénél őt, a kiskőrösi országgyűlési vá­lasztókerület képviselőjelöltjét, balesetet színlelve megállásra kényszerítették, agyba-főbe ver­ték, megkötözték, arokba lökték, kocsiját felgyújtották, ruházatát megtépték, zakójára táblát tűztek: dögölj, betolakodó idegen felirat­tal. Az újságoknak adott nyilatko­zatok szerint a tavalyi barguzini Petőfi-expedíció szervezőjét már korábban is fenyegették levélben és telefonon. A merénylet után rendőrök ha­da lépett munkába, ám Morvái Fe­renc nemigen lehetett elégedett a nyomozókkal, mert hamarosan az Interpollal kezdett fenyegetőzni, nem lévén tisztában azzal a körül­ménnyel, hogy az Interpol nem nyomozóhatóság. A magyar rendőrség ellenben nagyon is az. Nyugodtan állítható, hogy presztízskérdést csináltak a történtekből, és minden erejüket a történtek földerítésére fordították. Hatvanegy jegyzőkönyvi tanúki­hallgatás, huszonkét meghallga­tás, hetven gépjármű-elszámolta­tás, orvos, műszaki, nyom-, ve­gyész és írásszakértők jelentése olyan vastag köteget tesz ki, mint egy regényíró egész életműve. A különbség, persze, óriási: az ítq fantáziájával szemben emitt a szá­raz tények állnak, amelyek köztu­dottan makacs dolgok. A nyomozás a következő ténye­ket állapította meg: 1. Morvái Ferenc március 31-én kampánystábjához kívánt menni (Folytatás a 2. oldalon) RlrS-lflSiniN MFftVFI NAPIT,4P YÍ V lvf 218 S7ám W 4 10 Ft 1990. október 10.. szerda Izraelben I ' ■ ■■ ■ fi- ■ ' ^ -.. ......... ...........:________';"v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents