Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 5. „Nem törvényszerű, hogy a szabaddá váló országok között konfliktusok legyenek ” New Yorkban a nyugat-európai országok rokonszenvükről, támo­gatásukról biztosították az új Ma-, gyarországot, szomszédaink pedig készségüket nyilvánították a nemze­tiségi konflik.tusok megelőzésére — mondotta Jeszenszky Géza. A ma­gyar külügyminiszter részt vett az ENSZ-közgyülésen és az EBEE- országok külügyminisztereinek ta­nácskozásán. Hazautazása előtt nyilatkozott magyar újságíróknak, közöttük az MTI tudósítójának. A miniszter, aki szerdán szólalt’ fel a közgyűlésen, elmondotta: az elmúlt napok tapasztalatai alapján beszédében — rögtönözve — kifej­tette: meggyőződése szerint nem törvényszerű, hogy a szabaddá váló országok között konfliktusok le­gyenek. — E vonatkozásban bizta­tó jeleket, nyilatkozatokat tapasz­talhatunk szomszédaink részéről. Kinyilvánítják készségüket a nem­zetiségekkel kapcsolatos konfliktu­sok megelőzésére. Vonatkozik ez Ion Iliescu román elnök szerdai be­szédére is, aki, ha általános szinten is, de kötelezettséget vállalt a ki­sebbségi jogok biztosítására. Beszéde egyébként — tapasztala­tai szerint — jó/ogadtatásra talált a közgyűlésen. így egyebek között elismerését nyilvánította az izraeli küldöttség azért, mert Magyaror­szág elhatárolta magát a rassziz­must és a cionizmust egyformának ítélő korábbi ENSZ-határozattól. — Az EBEÉ-találkozón sok kül­ügyminiszter támogatta és senki nem ellenezte a kisebbségvédelmi jogok ügyét, így jó-remény van ar­ra, hogy (az előkészítő bizottság egyetértésével) a kérdés felkerül a párizsi csúcstalálkozó napirendjére, majd 1991-ben Svájcban összeülhet a nemzetiségi jogokkal foglalkozó szakértői konferencia. A Magyar- ország 'által is szorgalmazott cél olyan kódex, amely rögzíti a nem­zeti kisebbségek jogait és biztosítja, hogy azok megtartását nemzetközi szinten ellenőrizzék, számon kér­hessék, a jogsértéseket orvosolhas­sák. Egyébként erre már most is van mód — hangoztatta a minisz­ter. — A helsinki okmányok alap­ján például több nyugat-európai ország Romániától számon kérte a kisebbségi jogok teljesítését. Jeszenszky végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a kapcsolatok ápolására, fejlesztésére törekszik a fejlett és a fejlődő ázsiai, latin­amerikai országokkal is. Számos külügyminiszterrel tárgyalt erről. — Örvendetes, hogy japán részről felvetették: tudatában vannak az Öböl-válság következtében Magyarországra háruló terheknek s hívei a terhek megosztásának. A külügyminiszter szerdán este vezető amerikai üzletemberek előtt beszélt New Yorkban Magyaror­szág helyzetéről, a beruházási lehe­tőségekről. Csütörtökön, közép­európai idő szerint este, utazik haza. A kormány üléséről A Kormányszóvivői Iroda közli: A TÁRSADALOM FÖLÖTT „LEBEGNEK’* A PÁRTOK Az állampolgárok nélkül nem működik a demokrácia Beszélgetés Bihari Mihály politológussal a helyhatósági választások első fordulójáról (Folytatás az 1. oldalról) A kormány e heti ülésén elfogadta a családi pótlékról szóló törvény módo­sításának tervezetét, és azt az Ország- gyűlés elé terjeszti. A javaslat szerint a családi pótlék a 16 évesnél fiatalabb, a 16 évesnél idősebb, de 20 évesnél fiata­labb, alap- vagy középfokú intézmény nappali tagozatán, illetve a dolgozók általános vagy középiskolájában tanu­ló, továbbá tartósan beteg, illetve testi, értelmi fogyatékos gyermek után jár. Családi pótlék munkaviszonyban álló 16-20 év közötti gyermek után is folyó­sítható, amennyiben a fiatal keresete nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét (4600 forint).' A törvényjavaslat elfogadása esetén a nevelőszülőknél elhelyezett gyermek utúnn nevelőszülő jogosult családi pót­lékra, az ideiglenesen beutalt vagy álla­mi nevelőintézeti gyermek után a gyer­mek- és ifjúságvédő intézet vezetője jo­gosult a pótlék felvételére, a javítóinté­zetben lévő gyermek után a javítóinté­zet vezetője kapja meg a pótlékot, ame­lyet köteles gyámhatósági, fenntartá­sos betétben elhelyezni. Az egészség- ügyi gyermekotthonban, szakosított szociális otthonban vagy szociális fog­lalkoztató intézetben elhelyezett sze­mély után — a szülő vagy a gondviselő hozzájárulásával — az intézményveze­tő veheti fel a családi pótlékot. A kormány javasolja az Országgyű­lésnek, hogy a nyugdíjasok a tél bekö­szönte előtt egységesen 2400 forint egy­szeri nyugdíjkiegészítésben részesülje­nek. A jogosultak köre a legalacso­nyabb összegű (4600 forint) nyugdíjtól annak háromszorosáig terjed, (13 .800 forint). A kormány törvényben javasolja megerősíteni a rádió- és televízióalapí­tás tilalmát, a frekvenciamoratóriu­mot. A tervezet nem vonatkozik az ér­vényes engedéllyel rendelkező, már működő stúdiókra. A moratórium a leendő, a rádió-, televízió-műsorszó­rást szabályozó törvény megalkotásáig marad érvényben, amit a kormány ta­vaszig szándékozik az Országgyűlés elé terjeszteni. (MTI) erre a nép így reagált, azt kell monda­nunk: a propaganda csődöt mondott. Mert az emberek vagy nem hitték el, hogy itt döntő jelentőségű dologról van szó, vagy elhitték, de nem érdekelte őket a szóban forgó ügy. Tehát a rend­szerváltást propagáló hadjárat veresé­géről van szó. — A már említett, a rádióban elhang­zott interjújában Ön meglehetősen nega­tív hangsúllyal beszélt a pártokról. A pártok választások utáni nyilatkoza­tai viszont az MDF kivételével javarészt elégedettségről tanúskodtak. —Azt természetesnek tartom, hogy a pártok a maguk pártszempontú értéke­lései során a velük szemben ellenzéki pártokat hibáztatják, kevésbé keresik magukban a hibát, mint másokban, és hogy a választási kampányt konkrét módon befolyásoló okokra—például a választást közvetlenül megelőző áreme­lésekre —: vezetik vissza a kudarcot. Ugyanakkor nem szabad szem elől té­veszteni, hogy végül is valamennyi párt. értékeléséből kicsengett a csalódottság / érzése. Itt arra utalok, hogy például a Fideszesek, akik a leadott szavazatokat z tekintve jó eredményt értek el, azért a részvételi aránnyal elégedetlenek vol­tak. A kereszténydemokraták is úgy nyilatkoztak, hogy a részvételi ered­mény elszomorító, még ha ők előre is törtek. Az MSZP állásfoglalása is arról szól, hogy nem számítottak ilyen nagy­fokú közömbösségre. A két nagy párt is sajnálatosnak minősítette a részvétlen­séget. Ha nem egyes pártok szempontjából nézzük a dolgokat, elsősorban azt kell látnunk, hogy megmutatkozott a hatá­sa annak a lebegő pártsruktúrának, amely az utóbbi másfél-két évben ala­kult ki. Arról van szó, hogy hirtelen szárbaszökkenő pártok működnek itt ma nálunk, amelyeknek -— képletesen szólya - igen-igen vékony a száruk,, vagyis az a fonál, amellyel a társada- ■ lomhoz kötődnek. Magyarán: ezek értelmiségi pártok, amelyeket többnyire az értelmiség kü­lönböző csoportjai hoztak létre. Meg­próbálták elérni a társadalom egyéb rétegeit és csoportjait is, azonban kö­zülük a legnagyobbakhoz, legfönto- sabbakhoz ez idáig nem sikerült eljut­niuk. Itt van például a Kisgazdapárt, amely a parasztságra hivatkozik. A parlamenti Választásokon 11 szá­zalékot szereztek. Ez rendkívül gyenge eredmény, ha belegondolunk, hogy még mindig 800 ezer ember dolgozik a, mezőgazdaságban, s családtagjaikkal együtt mintegy hárommilliós tömeget tesznek ki. S a kisgazdák mostani ered­ménye sem jobb. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Kisgazdapárt példája szemléletesen mutatja, nincsenek iga­zán komoly társadalmi bázissal bíró pártjaink. Vagyis mindössze néhány tízezer ember.politizál aktívan, közü­lük kerül ki a párt vezérkara; amelynek tagjai, főleg a pártlistákon, eléggé könnyen jutottak be a parlamentbe. Ez a lényege a lebegő pártstruktúrá­nak, vagyis az, hogy a pártok, mintegy a társadalom fölött elhelyezkedve, arra jószerivel semmiféle hatást nem tudnak gyakorolni. Jellemző, hogy a három kormányzó és a három ellenzéki párt egyaránt a választásokrá buzdított, az emberek pedig otthon maradtak: Eb­ben persze benne van, hogy a 4,8 millió munkavállaló érdekeit egyetlen párt sem képviseli igazán. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a városi munkavál­lalók javarésze politikailag gazdátlan. Szociológiai becslések arra utalnak, hogy a szavazástól táyol maradók zö- \ mé közülük került ki. — A választási kampány során az önkormányzati probléma elsősorban vi­déki, sőt falusi problémaként jelent meg. Most kiderült, hogy nagyobb mértékben városi probléma. — Természetesen egyszerre van szó falusi és városi problémáról. Az önkor­mányzati ügy annyiban falusi kérdés, amennyiben elsősorban a tízezernél ke­vesebb lakosú helységek lakói mentek el szavazni. Ennek többféle magyará­zata van. Az egyik az, hogy a kisebb helyeken az emberek naponta találkoz­nak lakóhelyük gondjaival, és többé- kevésbé ismerik aj szóha jöhető jelölte­ket. A másik, hogy a korábban nem önálló, valahová csatolt község is vá­laszthatott most önkormányzatot. Ugyanakkor természetesen városi kérdésről van szó, hiszen a városokban dől el, hogy az országosan érvényes,- legitim, megfelelő társadalmi bázissal rendelkező önkormányzatok létrejön­nek-e a legfontosabb településeken vagy nem. Persze érthető, hogy ahol mondjuk a polgármestert közvetve vá­lasztják, eleve kisebb a részvételi arány. Részint azért, mert a választási'rend-, szer nehezebben érthető az emberek számára, részint azért, merő a jelöltek javarészét nem ismerik igazán. — Ön az imént említette, hogy meny­nyire nagy hangsúlyt adott a pártok többsége annak, hogy ez a. választás a rendszerváltás döntő aktusa. A kisgaz­dák egyik vezetője azzal indokolta a választók gyönge részvételi hajlandósá­gát, hogy „megrekedt a vértelen forra­dalom”, vagyis lelassult a rendszerváltás folyamata. De vajon tekinthetjük-e, akárcsak technikai értelemben is, a rendszerváltás befejező mozzanatának a mostani választásokat? ' - Szerintem az nem vehető komo­lyan, hogy valaki a rendszerváltást egyetlen aktushoz köti. Ugyanígy alap­talan a „vértelen forradalom”-ról való elmélkedés is. Ugyanis itt nem forrada­lom, hanem forradalmi jelentőségű vál­tozás. zajlott, le nem forradalmi formá­ban. A rendszerváltás pedig már ko­rábban megtörtént, befejeződött. ÄZ első lépést á rendszerváltásban' az ál­lampárti hatalom tavaly őszi megszű­nése jelentette, az utolsót pedig az or­szágos szintű makropolitikai helyzet­nek, a parlamenti-—kormányzati hatal­mi helyzetnek a legitim, jogszerű meg­változtatása. Ez utóbbival Magyaror­szágon lényegileg befejeződött a rend­szerváltás. Hogy propagandisztikus okokból egyes pártok újabb és újabb határidő­ket, illetve eseményeket jelölnek meg, az már más kérdés. Ad abszurdum véve a dolgokat: meg lehet jelölni az iskola- igazgatók vagy a kórházigazgatók le­váltását is a rendszerváltás határköve­ként. Az egész nyári választási propagan- da-hádjárat bizonyíték rá, hogy a rend­szerváltási propaganda kifulladt. A pártok nehézkességére utal, hogy nem tudtak vele szakítani a parlamenti választások óta. Ami itt az utóbbi hónapokban tör­tént, az semmiféle forradalmi frazeoló­giával nem írható le, nem közelíthető meg. EUénkézőleg: a józan szemlélődő realizmusnak köszönhető, ami nálunk lezajlott. Vagyis az emberek nagy ré­sze, azon túl, hogy sok mindenből ki­ábrándult, nem kíván további leszámo­lásokat sem emberekkel, sem intézmé­nyekkel szemben. Jól reprezentálják ezt a mostani választások, amelyeken döntő többségben független jelölteket választottak. Az is sokakat gondolko­dásra késztethet, hogy azon tanácsel­nökök közül, akik polgármesternek je- löltfették magúkat, mintegy 70 száza­léknyit meg is választottak. Hovanyecz László Kormányszóvivői közlemény a földkérdésről A kormányszóvivőt felhatalmazták az alábbiak közlésére: A kormány — meghirdetett programjának megfelelően — támogatja a magántulajdonon alapuló vállalkozói mezőgazdaság kialakulását. Ehhez ösztönzi az ágazat privatizációját, melynek felgyorsításához az Alkotmánybíróság határozatával összhangban a parlament elé terjeszti a földtulajdon rendezésének törvényét, és a tulajdonosok szövetkezését szabályozó törvényt. A kormány továbbra sem mond le a korábbi tulajdonosok kártalanításáról, s ennek megfelelően új törvény keretében kívánjam földtulajdonosok jogos igényét rendezni. A kor­mány fellép azok ellen, akik az Alkotmánybíróság döntését a mezőgazdaságban vállalkozni kívánók megfélemlítésére akarják kihasználni. (MTI) A lottó nyerőszámai: — A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a lottó 40. játékhetén a következő nyerőszámokat húzták ki: 11. ZZ, Zb, 49, 88. Népszerűek a lovasprogramok, felkapott város lett Kalocsa (Folytatás az 1. oldalról) A szabadságukat nálunk töltő idegeneknek niég mindig a leglátványosabb és -vonzóbb program a bugaci, a lovasbemutató. Egyébként a híres csárda leégése és újjáépítés^ miatt egyetlen csoportot sem kellett visszautasítani. Az ellátásba időle­gesen — és megelégedésre — besegített á kiskunfélegyházi Arány Páva. A városné­ző időtöltéseket illetően — Kecskemét után — a népszerűségi listára „iratkozott” Kalocsa, ahol egyébként az utóbbi időben dicséretes városszépítésnek lehetünk szemtanúi. Bács-Kiskun lakossága körében ebben a szezonban legnépszerűbbek voltak a görögországi utak. Sokan jelentkeztek a velencei nonstop túrára, még akkor is, ha az a pár napos „kirándulás” — azért a pénzért—az idegenforgalom megcsúfolása. De hát Velencét látni.. .?.,Nem annyira közkedveltek már a jugoszláv tengerparti üdülések. Helyükbe a görög és az olasz utak kerültek. Egyre többen vesznek részt viszont a vallásos emlékhelyekre szervezett pár napos látogatásokon. Egyébként a szezonvég közeledtével a szakemberek már a következő program- füzeten dolgoznak. Az ajánlatokból, az előrejelzésekből kiderül: a spa,nyólországi utak árai változtak legkevésbé, mindössze 2-3 százalékkal lesznek drágábbak, a többihez viszont az előző évhez hasonló mértékű — 20 százalékos — áremeléseket kell bekalkulálni. Lehet tehát a jövő évi nyaralást tervezni,-álmodni, ha lesz miből megvalósítani. . P. S. EGYETEMALAPÍTÓK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Taps köszöntötte Göncz Árpádot Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet katonák kivonulá­sával felszabadult Rudolf lak­tanya 12 és fél hektáros terüle­tén kialakítandó Közép-euró­pai Egyetem működésének el­képzeléseiről, szellemiségéről, a térség országainak, népeinek közeledését szolgáló jelentősé- ! géről Mécs Imre tájékoztatta a sajtó képviselőit, kérve, hogy támogassák ezt az ügyet, nép­szerűsítsék az alapítványt, melyhez kül- és belföldön bárki csatlakozhat. Az alapítvány si­kerétől függ, hogy mikor kez­dődhetnek meg a beruházások, az intézetek kialakítása, melyek az első lépcsőben az általános kultúrtörténeti, az informatikai és a politológiai-közgazdaság­tudományi területeket ölelnék fel. A távlati terv az, hogy vala­mennyi természet- és társada- í lomtudomány oktatását kínáló intézménnyé válhasson ez az egyetem. Göncz Árpád a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva kijelentette, hogy nem mint köztársasági elnök vesz részt a kuratórium munkájában, ha­nem mint lelkes híve a Közép­európai Egyetem megvalósítá­sának. Hiszen önmagunkat "megérteni a- környező orszá­gok, más népek ismerete nélkül aligha tudjuk. Pozsonyban is alakul hasonló céllal és jelleggel működő egyetem, a cseh kor­mány és Soros György támoga­tásával, sőt nem elképzelhetet­len, hogy Lengyelországban is. S ezeknek az intézményeknek az együttműködése, jó kapcso­lata jelentősen hozzájárulhat ahhoz,1 hogy Közép-Európa je­lenlegi „szétziláltsága” meg­szűnjön. A Petőfi Népének arra a kér­désére, hogy a magyar szárma­zású Soros miért á prágai egye­temet támogatja évi ötmillió dollárral, s miért nem a kecske­métit, az volt a válasz, hogy ígéret erre is van. Ám Soros úr semminek az építéséhez nem ad pénzt, ehelyett a már működő intézményeket igyekszik segí­teni. Csoóri Sándornak á Hitelben megjelent .írásai jelentősen fel­borzolták a kedélyeket, a sajtó­ban napok óta olvashatunk er­ről. Meg arról, hogy Göncz Ár­pádnak is ellentétes a vélemé­nye. Erre utalva hozakodott elő lapunk azzal a — mi tagadás, kissé provokatív — kérdéssel, hogy az efféle nézetkülönbsé­gek ellenére gyümölcsöző lehet- e együttműködésük e kuratóri­umban? A köztársasági elnök kitért az elől, hogy részletezze e nézetkülönbséget, mondván, hogy elmúlt az az idő, amikor a sárba taposhatták azt, akinek valamiről más a véleménye, et­től még mindketten a szívü­gyüknek tekintik a kecskeméti Közép-európai Egyetem létre­hozását. Igen ám, csakhogy ennek az egyetemnek az eszmeisége el­lenkezik azzal, amit Csoóri Sándor a Hitelben írt. S erről bizonyára minden újságíró szí­vesen kérdezte volna őt magát, ha az utolsó pillanatban nem mondja le e sajtótájékoztatón való részvételét, „egyéb fontos elfoglaltságra” hivatkozva. A sajtótájékoztatót követfen Göncz, Árpád és Mécs Imre a Kecskeméti Egyetemalapítók Egyesületének tagjaival talál­kozott, ahol egyebek mellett megfogalmazódott, hogy csak odaadó szervezőmunkával, je­lentős anyagi támogatásokkal —. amik az adóból leírhatók — valósulhat meg ez a valóban kitűnő elképzelés. Végül az ér­deklődők látogatást tettek a Rudolf laktanyában, amelyet igen lepusztult ■ állapotban hagytak hátra a távozó szovjet katonák. Koloh Elek Vendégek Rüsselsheimből (Folytatás az 1. oldalról) i— Mi azt szeretnénk nagyon rövid időn belül elérni —■ fejtette ki Császár Cirill iskolaigazgató ;—, hogy ne juta- lomút, hanem minden diákunk által elér­hető lehetőség legyen egy néhány hetes németországi csereüdülés. A gyerekek­kel együtt a szülők is természetesen kapcsolatba kerülnének ilyenkor, ez pe­dig azonnal széles és nem protokolláris alapokra helyezhetné a két város közötti barátságot. A német tanárnők szerint a lehetsé­ges magyarországi utazás az ő diákjaik képzeletét is felgyújtotta. Egyiküket az­zal búcsúztatták a nyolcadikosok, hogy remélik, még ők is részt vehetnek egy ilyenen. Mint egyébként kiderült, Rüsselsheimből meglepően kevesen ju­tottak el eddig házánkba. A két tanár­nőn mostantól nem fog múlni a kedve­ző propaganda, a kecskeméti iskolából Magyarország barátaiként térnek ha­za. N. N. M. Hatpárti megállapodás a negatív kampány ellen (Folytatás az 1. oldalról),:. Az egyeztetőn részt vevők meg­állapodtak abban is, hogy ameny- nyiben a dokumentumot aláíró ■ pártok valamelyikének soraiból kerülnének nyilvánosságra a fenti­ekkel összeegyeztethetetlen meg­nyilvánulások, úgy attól az adott párt nevében a legfelsőbb szintű vezető testület haladéktalanul és konkrétan elhatárolja magát. Ugyanakkor az érintett párt min­dent megtesz annak érdekében, hogy a nyilatkozat elveit sértő cse­lekmények ne folytatódjanak. A nyilatkozatot kézjegyükkel ellá­tók kinyilvánították, hogy megke­resés esetén készek azonnali és közvetlen megbeszélésre. A hat párt felhívja a választásokon részt vevő többi pártot, politikai szervei- zetet, hogy csatlakozzanak a közös nyilatkozathoz. A mintegy két órás tanácskozá­son három pont körül alakult ki vita. A pártok egyetértettek azzal, hogy konkrétan, magas vezetői szinten kell elhatárolódni a pár­toknak a negatív megnyilvánulá­soktól; hasonlóan vélekedtek arról is, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy saját sora­ikban megakadályozzák a külön­féle akciókat. Szükségesnek tartották annak leszögezését is, hogy készek a kon­zultációra egymással. E három pont azonban túl konkrétnak tűnt az MDF képviselője számára, aki kijelentette: személy szerint el tudja fogadni a nyilatkozatban foglalta­kat, nincs a'zonban felhatalmazása arra, hogy azt aláírja. Végül is a pártok megbízottjai egyetértésüket kifejezve ratifikálták az okmányt, s megállapodtak abban, hogy azt a •pártelnökök írják majd alá. (MTI) SZLOVÁKIA Az üzemanyagkészletek két napra elegendőek Kaotikus állapotok uralkodtak szerda éjjel a nyitva tartó szlovákiai benzirfkutak- nál. Miután kedden Vladimir Meciar miniszterelnök azt közölte a televízióban, hogy az ország üzemanyagkészletei mindössze két napra elegendőek, aki csak tehette, a sorbanállást és végtelennek tűnő várakozást választotta a benzinkutaknál. ' - A szlovák kormány a benzinjegyek bevezetését fontolgatja, hogy csökkentse a lakossági felhasználást. Csütörtök reggelig azonban semmilyen konkrét, döntésről nem tettek közzé értesítést. A legfrissebb értesülések szerint a szlovákiai benzinhiány Csehország keleti részeiben, Morvaországban is kezdi éreztetni hatását, mivel sok , autós oda ment át, hogy megtöltse tankját.

Next

/
Thumbnails
Contents