Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-26 / 251. szám
6 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 26. ŐSZI SZEMLE ELŐTT A jászszentlászlói csatomaőrház az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, amelynek központja Szegeden van. Az igazgatóság területe öblözetekre, s ezen belül őrjárásokra van osztva. A jászszentlászlói védelmi központ dongér—halasi belvízrendszeréhez nyolc járás tartozik % a kiskunhalasi és a csengelei őrjárás, valamint ezek csatornaőrei a jászszentlászlói csatornabiztoshoz. A Dongér egycélú (belvízelvezető) főcsatorna, amely Kiskunhalason ered, s Csongrád megye északi részén, Baksnál torkollik a Tiszába. Két halastavat is táplál, a harkakötönyit és a pál- monostorit — a Péteri-tavat. Minden év októberében szemlét tartanak az igazgatóság egész területén a felügyeleti és irányítószervek részvételével. Ezen az őszi műtárgy-felülvizsgálati szemlén ellenőrzik a vízkormányzást szolgáló műtárgyak (például a víz folyását szabályozó bukók) állapotát, az őrtelep rendben tartását, a védelmi eszközök működőképességét. A bizottság az őrök elméleti felkészültségét is minden évben feleleve- nítteti. Az őrök és biztosok napi munkájukról szolgálati könyvet vezetnék, ezt havonta és az éves szemléken is ellenőrzik. A jászszentlászlói csatornabiztosnál a tavalyi szemlén is példás rendet és felkészültséget talált a felügyeleti bizottság. Megkérdezhetné az olvasó, hogy amikor nincs víz a csatornában, akkor mit csinál a csatornabiztos. Sokan nem is gondolnák, hogy nemcsak a felszíni és élővizekkel van munka, hanem a rétegvagy talajvizek megfigyelésével is. A csatornabiztos A karbantartásokat egész évben folyamatosan kell végezni, de könnyebb ilyenkor a festés is. A csatornabiztos, Kurucsai József 59 éves, több mint 30 éve került a vízügyi szakmába. Kubikosként, csatornaásással kezdte Csó- lyospáloson, Balástyán, Csengéién, Kömpöcön. 1969-ben jött Kömpöcről Jászszentlászlóra, családjával, csatornabiztosnak. Mit jelent ez? Fő feladata a belvíz- és aszálykár elhárítása, a vízminőség- és környezetvédelem. Tíz évvel ezelőtt még nem fordult elő olyan, hogy nyáron ne lett volna a csatornában víz, most pedig több nyáron át rendszeresen kiszárad. A csatorna 60 kilométer hosszan tartozik hozzá, s a műtárgyaknál nemcsak a töltést, hanem a medret is használnia kell, ha nincs benne víz. Árvízvédelemkor *— rendkívüli helyzetben (III. fokúnál is súlyosabb) — bevonják a belvízvédőket is kisegítő gátőrnek.. Ő a Tiszánál a tiszaalpári nyári gátnál és az 1970-es szegedi nagy árvíznél, Gyulán pedig 1980-ban, a FéEér“ és Fekete-Körösnél vett részt a viz megfékezésében. Felesége észlelőként dolgozik a csatornaőrháznál. Az ő dolga a levegő minimum^maximum hőmérsékletének és a csapadék-, valamint a talajvízszint ingadozásának mérése. Fiuk, László is megszerette ezt a szakmát, vízépítő technikus lett a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulatnál, ahol a belvíz- és szennyvíz- csatornákkal és halastóépítéssel is foglalkozik. A Kurucsai házaspár a nyugdíjig szolgálati lakásban él. A szép, virágos, rendezett udvarban terem egy kis szőlő, kapirgál egy-két tyúk, sőt, az anyakoca sem magányos, de kettejük bruttó fizetése sem éri el a fejenkénti létminimumot ... (Kép és szöveg: Méhesi Éva)