Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-26 / 251. szám

6 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 26. ŐSZI SZEMLE ELŐTT A jászszentlászlói csatomaőrház az Alsó-Tiszavidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, amelynek központja Sze­geden van. Az igazgatóság területe öblözetekre, s ezen belül őrjárá­sokra van osztva. A jászszentlász­lói védelmi központ dongér—hala­si belvízrendszeréhez nyolc járás tartozik % a kiskunhalasi és a csengelei őrjárás, valamint ezek csatornaőrei a jászszentlászlói csa­tornabiztoshoz. A Dongér egycélú (belvízelvezető) főcsatorna, amely Kiskunhalason ered, s Csongrád megye északi részén, Baksnál tor­kollik a Tiszába. Két halastavat is táplál, a harkakötönyit és a pál- monostorit — a Péteri-tavat. Min­den év októberében szemlét tarta­nak az igazgatóság egész területén a felügyeleti és irányítószervek részvételével. Ezen az őszi mű­tárgy-felülvizsgálati szemlén ellen­őrzik a vízkormányzást szolgáló műtárgyak (például a víz folyását szabályozó bukók) állapotát, az őrtelep rendben tartását, a védelmi eszközök működőképességét. A bizottság az őrök elméleti felké­szültségét is minden évben feleleve- nítteti. Az őrök és biztosok napi munkájukról szolgálati könyvet vezetnék, ezt havonta és az éves szemléken is ellenőrzik. A jászszentlászlói csatornabiz­tosnál a tavalyi szemlén is példás rendet és felkészültséget talált a felügyeleti bizottság. Megkérdezhetné az olvasó, hogy amikor nincs víz a csatorná­ban, akkor mit csinál a csatorna­biztos. Sokan nem is gondolnák, hogy nemcsak a felszíni és élővi­zekkel van munka, hanem a réteg­vagy talajvizek megfigyelésével is. A csatornabiztos A karbantartásokat egész évben folyamatosan kell végezni, de könnyebb ilyenkor a festés is. A csatornabiztos, Kurucsai Jó­zsef 59 éves, több mint 30 éve ke­rült a vízügyi szakmába. Kubikos­ként, csatornaásással kezdte Csó- lyospáloson, Balástyán, Csengé­ién, Kömpöcön. 1969-ben jött Kömpöcről Jászszentlászlóra, csa­ládjával, csatornabiztosnak. Mit jelent ez? Fő feladata a belvíz- és aszálykár elhárítása, a vízminőség- és környezetvédelem. Tíz évvel ez­előtt még nem fordult elő olyan, hogy nyáron ne lett volna a csator­nában víz, most pedig több nyáron át rendszeresen kiszárad. A csa­torna 60 kilométer hosszan tarto­zik hozzá, s a műtárgyaknál nem­csak a töltést, hanem a medret is használnia kell, ha nincs benne víz. Árvízvédelemkor *— rendkívüli helyzetben (III. fokúnál is súlyo­sabb) — bevonják a belvízvédőket is kisegítő gátőrnek.. Ő a Tiszánál a tiszaalpári nyári gátnál és az 1970-es szegedi nagy árvíznél, Gyulán pedig 1980-ban, a FéEér“ és Fekete-Körösnél vett részt a viz megfékezésében. Felesége észlelőként dolgozik a csatornaőrháznál. Az ő dolga a le­vegő minimum^maximum hő­mérsékletének és a csapadék-, va­lamint a talajvízszint ingadozásá­nak mérése. Fiuk, László is meg­szerette ezt a szakmát, vízépítő technikus lett a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társu­latnál, ahol a belvíz- és szennyvíz- csatornákkal és halastóépítéssel is foglalkozik. A Kurucsai házaspár a nyugdí­jig szolgálati lakásban él. A szép, virágos, rendezett udvarban terem egy kis szőlő, kapirgál egy-két tyúk, sőt, az anyakoca sem magá­nyos, de kettejük bruttó fizetése sem éri el a fejenkénti létminimu­mot ... (Kép és szöveg: Méhesi Éva)

Next

/
Thumbnails
Contents