Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-24 / 249. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 24. MA IS IDŐSZERŰEK TÓTH LÁSZLÓ KÖVETELMÉNYEI: TEREMTŐ ÉS KEZDEMÉNYEZŐ KÖZIGAZGATÁST Ki legyen a polgármester ? Tájékozatlanság, ártó sandaság Tóth László életművéből is kihuzigálhatna megvirgácsozható, a nyomdaigazgató-irodalomszervezőt kétkulcsosnak vagy éppen diktatúrák kiszolgálójának láttató megnyilvánulásokat. Aki használni akart, kénytelen volt újabb és újabb alkut kötni a mindenkori Hatalommal. Te- geződött ifjúkori ismeretségük révén Illyés Rákosival, Németh László válságos években utazott a Szovjetunióba, Kodály szerepet vállalt a zenei direktóriumban. (Mindnyájan elmondhatták volna a döntése miatt mocskolt zeneszerzővel: „Az merjen elém állni és leckéztetni, aki a magyarság érdekében többet dolgozott nálam.”) # * * A kecskeméti sakktudós Tóth László pedig megkövetelhette volna az esetleges pocskondiázóktól; csak azok sarazzák, akik többet használtak Kecskemétnek. Túltette magát napi politikai szempontokon, magatartása indokait megkérdőjelező látszatokon, ha kezdeményezést, állásfoglalást követelt a jobbítás reménye. Bármennyire is hálás volt védelmét a fehérterror éveiben vállaló dr. Kiss Endrének, aligha rokonszenvezett politikai nézeteivel, mégis segítette polgármesteri kinevezését, mert őt vélte e város nehéz éveiben e tisztségre a legalkalmasabbnak. A Kecskeméti Lapokban 56 esztendeje megjelent, Ki legyen a polgármester? című kétrészes cikke nemcsak megválasztását készítette elő; szemléletesen megfogalmazta a vidéki polgármesterektől általában elvárható képességeket, magatartást. Ma is időszerűek következtetései. * * „Mi lehet tengelye a polgármester tevékenységének az 1934. évben, a város — tagadhatatlanul komor—jelenében, erősen korlátozott lehetőségei között? Melyek az elkövetkező városvezetéssel szemben támasztható józan követelmények [...]? A változó időhöz való alkalmazkodás átalakítja a csendes években szabályozott ezen jogkört, új kötelességeket jelöl meg, új eszközöket és módszereket követel”. A kívánalmakat fontossági sorrendbe taglalva tárgyalja, hogy milyen polgármesterre volna szüksége Kecskemétnek (is). Egyéniség álljon a város élén. Nem hivatali színezetű tevékenységgel, hanem erkölcsi, szellemi és anyagi erőket szérkdsztő, összefogó és foglalkoztató irányítással. Egyéniség legyen kifejezője a város és polgársága múltjától, élettől és természettől megszabott jellegének, gondolkodásmódjának, törekvéseinek és vágyainak. Az összetartozandóság tudatának elmélyítése, szolidaritásának felébresztése és elevenné tétele magasrendű feladata, [. ..] Éles szemmel vizsgálnia és látnia kell a mezőgazdasági és ipari fejlődés lehetőségeit, intézmények és vállalatok értékét a közösség szempontjából. Súlyt , kell helyeznie nemcsak a város közvetlen jövedelmeire és azok fokozására, hanem a közvetett jövedelemre, a város egyetemének fizetési mérlegére. Figyelemmel kell kisérnie, hogy milyen csatornákon jut táperőhöz Kecskemét gazdasági élete, s az állam, a hitelező s az egész gazdasági és politikai berendezkedés milyen Százalékát veszi igénybe a lakosság keresetének. Látni kell az egész város életműködését. Jól előkészített kisgyűlésről inkább hiányozhat a polgár- mester, mint a lakosság egyetemének gazdasági és kulturális megmozdulásairól. Kecskemét minden életmegnyilvánulását átfogó tekintet nélkül csak szerencsevárás és topogás a városvezetés a fellendülés minden reménye nélkül. Összeköttetések kiépítése szinte már elkopott követelménye ! a haladó várospolitikának [... ] A kecskeméti polgár a városépítő tevékenységben megbecsüli a politikai összeköttetést, de tisztában van annak olykor hamar múlandó, olykor elégtelen voltával [. .. ] Teljes tájékozottság a modern városvezetés szempontjából nem a közigazgatásban való jártasságot jelenti. A polgármesteri látókör megköveteli nemcsak a helyszíni ismeretséget belterületen és külterületen, hanem a környék életének vizsgálatát is. [... ] Horizont és távoli célok nélkül hivatallá szürkül az egész közigazgatás. . A fejtegetés második, az ügyosztályok, a bizottságok, a testületek feladatait összefoglaló részéből csak három megállapítás kiemelésére van módunk. A nyomdaigazgató-újságíró óva int a bénító, a kiutat egyedül a takarékosságban látó gyakorlattól. „Állandó panaszkodással nem lehet a nyomasztó adósságoktól megszabadulni.” A teremtő és kezdeményező közigazgatás megteremtése megköveteli, hogy „az ügyosztályok élén nemcsak hatáskör, hanem látókör, lendület és példa érvényesüljön, a lankadásnak — ha másként nem megy — az erők felváltásával és új beosztásával kell röVid életet szabni. Okkal sorolta a kritikát a városfejlesztő érők közé. Éljünk vele, tanácsolta az a Tóth László, aki nem sejtette, hogy egy évtized múltán ő maga is szembesül ezzel „az 'emberi erőt csaknem túlszárnyaló” feladáttal. Heltai Nándor MINDEN ESETBEN KÉRNI KELL Mit kell tudni a nyugdíj-kiegészítésről? Jóllehet a jogszabály már március végén megjelent, még most is bizonytalanság tapasztalható a lakosság és az érdekeltek körében: kire és miként érvényes, kit illet meg az 500 és kit a 250 forintos nyugdíj-kiegészítés? A 65/1990. (III. 28.) számú minisztertanácsi rendeletre gondolok, melynek pontos címe: Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezése. A jogszabály értelmezéséről dr. Horváth Lászlótól, a bajai városi tanács hatósági osztályvezetőjétől kértem felvilágosítást. — Először talán tisztázzuk, hogy kikre vonatkozik a jogszabály!- Köszönöm a Petőfi Népének, hogy teret ad ennek a nagyon fontos, de sokszor félreértett vagy nem eléggé ismert rendeletnek az ismertetésére. Egyben elnézést kell kémem, ha a fogalmak szükségszerűen pontos tisztázása miatt kissé szárazra sikerült a beszélgetés. A rendelet hatálya kiterjed az 1945. január 1-je és az 1953. december 31-e között rendőrhatósági őrizetben fogva- tartott személyekre, azaz az internáltakra. Az előbb említett időszakban tartózkodási helyéről illetve az ország bizonyos részeiből kitiltott és másutt rendőrhatósági felügyelet alá helyezett állampolgárokra, akiket kitelepítettek- nek szoktunk nevezni. Kiterjed továbbá mindazokra, akiket polgári személyként, katonaként, leventeként — munkavégzés vagy hadifogság címén — a II. világháborúval kapcsolatban a Szovjetunióba hurcoltak, illetve ott hadifogságba estek. —. Van-e valamilyen kivétel? . — Igen. Az új jogszabály kizárja a rendezésből, tehát most nem érvényesíthetik jogos igényükéi azok a hadifoglyok, akik a nyugati frontón .estek fogságba. — Mit igényelhetnek azok az állampolgárok, akikre a rendelet hatálya kiterjed? — Attól függetlenül, hogy a személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt töltött időszakot szolgálati időként beszámították-e; havi nyugdíjukat vagy nyugdíjszerű egyéb juttatásaikat havi 500 forinttal kiegészítik. Fontos tudnivaló, hogy ehhpz kérelmet kell benyújtani. — Honnan kapják az érdekeltek az említett összeget? — Azoknak az állampolgároknak, akik nyugdíjban vagy egyéb nyugdíj- szerű ellátásban részesülnek, a kiegészítést a társadalombiztosítás folyósítja. Akiknek viszont az előbbiek egyike sem jár — nem kapnak például házastársi pótlékot, vagy házastársi jövedelempótlékot sem —, a városi tanács hatósági osztálya küldi meg a kiegészítést. — Megilleti-e a kiegészítés a szabadságot korlátozó intézkedést szenvedett személy jogán a hozzátartozókat is? — Igen. Számukra — 250 forintos összegben — a társadalombiztosításkiegészítést folyósít az özvegyi, szülői nyugdíjhoz vagy az árvaellátáshoz. Ezt szintén kérni kell. — Mi a kiegészítést kérő nyugdíjas teendője? —Mindenekelőtt a tanácsoknál kapható Adatlapot olvashatóan, nyomtatott betűvel vagy írógéppel kitölteni. Csatolni hozzá néhány olyan okmányt, mely személyi szabadságának korlátozására utal. Ilyen például a katonakönyv fénymásolata, a fogolytáborból elbocsátó határozat, intemálási Vagy kitelepítési nyilvántartás. Ha valaki ilyen okmánnyal nem rendelkezik, két tanú nyilatkozatával is bizonyíthatja az adatok valódiságát. Ha a tanúk helyben laknak, célszerű együtt a helyi tanácson megjelenniük, ha vidéken, akkor az ottani tanácson tehetik meg a nyilatkozatot. A kérelem benyújtásának nincs határideje, de érdemes mielőbb elküldeni: a kiegészítés ugyanis legkorábban a, kérelem beadása előtti hatodik hónap első napjától jár. Az Adatlapot és mellékleteit ajánlott levélben kell a Kárpótlási Hivatalnak (1399 Budapest, Postafiók 715) közvetlenül megküldeni. Mód van a hivatal személyes felkeresésére is: a Budapest, VII. kerület Kürt.utca 6. szám alatt. Telefonjuk: •112-1710.1 — Végezetül még egy kérdés: jár-e a kiegészítés többféle jogcímen is? — Általában nem, de van kivétel. A havi 500 forintot a személyes szabadságában korlátozott állampolgár csak egy jogcímen kaphatja. Például ha a Szovjetunióban hadifogságban töltött idő után valakit később internáltak, amint ez gyakran megtörtént. Ugyancsak egyféle címen jár a 250 forint a hozzátartozó (az özvegy) részére. Kivétel az az eset, ha mind a jogszerző, mind a hozzátartozó személyes szabadságában korlátozott volt. Ekkor a kiegészítés hozzátartozói és saját jogon együttesen jár, összege tehát havi 750 forint. Bajai állampolgárok részére ez ideig 330 adatlapot adtunk ki, országosan több mint százezret. Ezért az eljárás hosszabb időt vesz igénybe, de nem Iész az érintetteknek hátrányos. Kérjük, hpgy ismételt kérelmet senki ne nyújtson be. A belügyminisztérium jelezte, hogy az idén augusztus 1-jéig beküldött igényeket az év végéig elbírálja. A kiállított hatósági bizonyítványt a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, és az igénylőnek is, közvetlenül megküldik. Gál Zoltán Cél: a kereskedelmi vasút kialakítása Beszélgetés Lovász Lázárral a MÁ V új tennivalóiról Az utóbbi hetekben vasútról megjelent írásokban gyakran olvashattunk a MÁV szervezeti átalakításáról, a „karcsúsításra” vonatkozó elképzelésekről. Ezek valójában mit is jelentenek és milyen feladatok várnak a megújhodó vasútra? Erről beszélgetünk Lovász Lázárral, a MÁV szegedi igazgatóságának vezetőjével. — Mi a lényege a MÁV megújhodási terveinek? — A korábbi években a vasúti szervezet átalakításait koncepcióktól függetlenül változtattuk. Most a megújult vasúti vezetés úgy döntött, hogy először 2000-ig szóló elképzelést alakít ki, s ennek keretében próbálja szervezési intézkedéseit megtenni, tehát koncepcióra alapozza a szervezést. Ennek lényege: kereskedelmi vasút szeretnénk lenni, vagyis, a kereslet- kínálat piaci viszonyai határoznák meg a vasút tevékenységét. Gyakorlatilag ez azt is jelenti, hogy végrehajtói szinten a vasút legfőbb kereskedelmi tevékenységét az állomásfőnöknek kell végeznie. Ezért az állomásfőnök szerepe a következő időszakban igen jelentősen megnövekszik. A koncepciót figyelembevéve a vezérigazgatóságon is igen erőteljes szervezeti változás alakult ki. A funkcionális szervezeteket összevonták, leszűkítették a termelést irányító szervezeteket pedig meghagyták, illetve azt is bizonyos mértékig szűkítették. így a vezérigazgatóságon elsősorban az irányelvek kidolgozása, a szabályozás, az eszközök biztosítása az elsődleges feladat, míg a végrehajtás a vasútigazgatóságokra és a külszolgálati egységekre hárul. — Az elmondottak hogyan érintik a vasú tigazgat óságok at? A központi szervezet lényeges szűkítése természetesen magával hozza azt is, hogy a vasútigaz- gatóságoknak is hasonló szervezeti változást kell követni. így igazgatóságunknál is a funkcionális részek szűkítésére, összevonására kerül sor és a termelési osztályok, egységek feladatainak bizonyos bővítése várható. E bővülés nem biztos, hogy létszámbővítést is eredményez. — Úgy tudjuk, ez a megyét is érinti, megszűnnek az üzemfőnö- kökségek. . — Lényegesebb szervezeti változás a körzeti üzemfőnökségek megszüntetése. A már említett koncepció szellemében 1990. december 31-ével megszűnik a békéscsabai, szentesi és vésztői,,, valamint Bács-Kiskun megyében a kecskeméti üzemfőnökség. Mint ismeretes, az elmúlt év végén Kiskunhalason és Szegeden szűnt meg az üzemfőnökség. A változást úgy szeretnénk végrehajtani, hogy minél kisebb emberi konfliktusokat okozzon, nem szeretnénk senkit sem az utcára tenni. — Az igazgatóságok vezetőit ezután nem kinevezik, hanem pályázat útján döntik el. Ön jelölteti magát? Hozzátartozik a szervezeti változáshoz az is, amiről az újságokból bizonyára már többen értesültek, hogy az igazgatóságok vezetőit december 1-jétől pályázat útján nevezik ki. Hasonlóan pályázat útján töltik be az első- és második csoportú szolgálati helyek vezetőinek posztját is. Ami személyemet illeti elmondhatom: közeli • A korszerűbb vasút megköveteli a villamosítást. Karbantartás a Kecskeméti pályaudvaron. nyugdíjjogosultság előtt állok, ezért nem kívánok pályázni. — Az említett szervezeti változások bizonyára hatással lesznek a munkára is? — Igen. Egyrészt a szervezeti változások figyelembe veszik azt, hogy az íjtóbbi hónapokban, években a vasút teljesítménye fokozatosan visszaesett. Alacsonyabb teljesítményhez természetesen szőkébb szervezeti egységre van szükség, tehát ez azt jelenti, hogy jelentősebb létszámleépítésre kell felkészülnünk. Másrészt a kereskedelmi szemlélet erősödése'és a piaci viszonyok erőteljesebb érvényesülése a vasútnál azt jelenti, hogy az állomásfőnökök szerepe változik. Azt szeretnénk, , hogy ők. legyenek az első számú kereskedők, ezért szükséges, hó’gy kapcsolatuk é szállítófelekkel még szorosabbá váljon. Az igazsághoz tartozik az is,, hogy teljesítményeink további csökkenésével kell számolnunk, ami tulajdonképpen az ország gazdasági helyzetével függ elsősorban össze. Kiemelt feladata ennek az új szervezetnek, az állomásfőnököknek és mindazoknak, akik a szállításban a kereskedelmi tevékenységet folytatják, hogy ebben megfelelő konkurenciát jelenthessünk a közútnak. Sőt, környezetvédelmi, gazdasági és energiafelhasználási szempontból egyértelmű a vasút elsődleges szerepe. Ennek szeretnének érvényt szerezni a következő időszakban. — A korábbi években ilyenkor azt mondtuk: itt az őszi csúcsforgalom. Most lehet-e erről beszélni? — Az utóbbi hetekben van valami teljesítmény növekedés, de olyan kifejezetten őszi forgalmi hangulat és feladat nincs. Kétségtelen vannak szállítási igények, amelyek ilyenkor jelentkeznek, így például a cukorrépa és egyéb mezőgazdasági termékek fuvarozása, továbbá alma, gabona, konzervek kiszállítása az országból. Pillanatnyilag a cukorrépa az, ami komoly feladatot jelent, hiszen igazgatóságunk országosan is az egyik legnagyobb cukorrépa fuvarozó. Az elmúlt évben több mint 1,2 millió tonnát szállítottunk el, idén az aszály miatt 970 ezer, maximum egy millió fonna cukorrépa fuvarozása várható. Ezen belül kiemelt feladat a Jugoszláviába irányuló export cukorrépa szállítása, annak megszervezése, a vasúti kocsik biztosítása. Úgy érzem, mind kapacitásban',', mind munkaerőt és vontatójárművet illetőén meg tudunk féléim áz elvárásoknak. — Szállítási gondjaik? — A Szovjetunióba irányuló • szállításoknál éveken keresztül különösen a negyedik negyedévben nehézségek voltak. Sajnos, gondok most is jelentkeznek, egyrészt a szovjet katonai alakulatok hazatérése miatt (ez többlet feladatot jelent), másrészt a szovjet vasút állapota is befolyásolja a lehetőségeket. Napjainkban is elég jelentős vonat-sorbanállás van Csap előtt. Jelenleg az almaszállítás befejezéséig a gabona, a konzerv, az italféleségek szállítása eléggé korlátozott, szinte csak minimális. Ennek ellenére bízom abban, hogy év végére a szállítási igényeket teljesíteni tudjuk. Ez, sajnos nem jelent zavartalan munkát, hanem várakozást, sorban állást, a szállítófelek szemszögéből nézve kocsihiányt. Gémes Gábor A Honda gyár új napautója A Honda gyár 1990. szeptember 20-án mutatta be új napenergia-meghajtású autóját, amellyel a novemberi, Ausztráliában megrendezendő napautók versenyén részt kíván venni. Az autó az energiát a tetején elhelyezett 1900 cellától kapja, hátul egy, míg elöl két kereke van, alakja a trilobitához hasonlít. Az egyszemélyes gépkocsi végsebessége 120 km/óra. (Telefotó—MTI Külföldi Képszerkesztőség)
