Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-21 / 248. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 21. 9 Veres Péter hcs/.él a Petőfi-szobornál 1956. OKTÓBER l§ BUDAPEST, MOSONMAGYARÓVÁR MEGMOZDULT A VAGYON Tsz-tagból részvényes Felosztva az oszthatatlan — Elnök úr, ezentúl milyen titulus illeti meg? — a kérdés Forcek Andráshoz, a volt Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökéhez szól. — Az Agromix Mezőgazdasági Szövetkezeti Rt. részvényesei az igazgatóság elnökének választottak. — Termelőszövetkezetből részvénytársaság? Nemigen hallani ilyenről. Csak úgy eldöntötték és megcsinálták? — Dehogy! Év élején a szövetkezet közgyűlése megbízta a szakembereket; készítsék elő a vagyonnevesítést; E munka során derült ki, hogy a vagyonnevesítés csak félmegoldás lenne, a vagyonrészjegy nem teszi ugyanis valódi tulajdonossá a tagságot, hiszen csak korlátozottan forgatható. Gondolkodni kellett a következő lépésen. A Surjánvölgye JTsz-rőlhallottuk, ők hasonló útra léptek. Élmentünk hozzájuk, érdeklődtünk. Nagyon sok mindenre figyelmeztettek, a törvény értelmezésétől kezdve, jó néhány zsákutca-elkerülési módon keresztül a teljes tagság véleményének szükségességéig. Aztán — még a nyáron —r az összes munkahelyen megfordultunk, beszéltünk az ott dolgozókkal, válaszoltunk a kérdéseikre, meghallgattuk a javaslataikat. Bátorítottak bennünket és az akkori bátorítás nagyon kellett ahhoz, hogy megkíséreljük kidolgozni az átalakulás előkészítését. Valódi tulajdonos Nemcsak kísérleteztek, meg is valósították az elképzelést. Az átalakulás okait, történését, hogyanját egy több mint húszoldalas irat tartalmazza, amelyet — mint mondták — valamennyi tag megkapott. Gondolom éppen ezért, egészen közérthetően fogalmaztak benne. — Igaz, nagyon sokat beszélgettünk az emberekkel menet közben is, de úgy gondoltuk, hogy össze kell foglalni a dolgokat, mégpedig nemcsak a jogászok nyelvén. Ebben az írásban a számítások ugyanúgy benne vannak, mint az, hogy milyen juttatások maradhatnak meg, melyeket kell megszüntetni, a vagyonmérleg és az alapszabály-tervezet is helyet kapott benne. A dolog lényege, hogy a volt szövetkezet vagyonának törvényesen engedett részét, a tagok az itt munkában eltöltött évek arányában megkapták. Ez összesen 196 millió forintot jelentett, 10 ezer forintos névértékű részvényekben. Három éven belül értékesíteni kell — az átalakulási törvény értelmében — 130 millió forint értékű részvényt. Ez azért fontos, mert az ebből befolyó pénzekkel fejlesztéseket valósíthatunk meg, esetleg hitelt csökkenthetünk. — A volt szövetkezet vagyonának része a föld? Ezzel hogyan számoltak? — A földvagyon nevesítését nem csináltuk meg. Ha majd meg lesz a földtörvény, bármilyen is lesz, annak értelmében lépünk tovább. — Igen sokan mondják, hogy — bár tsz-ből még nemigen alakult rt. — a mostanában véghezvitt átalakulások egy réteg hatalomátmentését szolgálják... — Meggyőződésem, hogy a tsz- elnökség sem jelent hatalmi pozíciót. Az rt. igazgatóságának elnöki posztja pedig azt jelenti, hogy a részvényesek megbíztak azzal, hogy bizonyos dolgokban döntéseket hozzak. Az igazi hatalomátmentés — úgy érzem — inkább a szövetkezet tagjaié, hiszen azzal a 196 milliós részvénnyel most olyan pozícióba kerültek, amely biztosabb, mint a szövetkezeti tagság viszonya volt. — A közgyűlésen, amikor megszülettek a döntések az átalakulásról, egyebekről, észre lehetett venni, hogy a részvényesek pontosan megértették, mi a különbség az eddigi tag és a mostani részvényes státusa között? H Azt hiszem, menet közben jöttek rá az ízére. Az a közgyűlés eléggé embert gyötrő volt, egész nap együtt voltunk, beszámoló, magyarázat, kérdések és rengeteg szavazás követte egymást. Úgy oldottuk meg, hogy a? évek alapján járó részvények számát ráírtuk egy kartontáblára, ezzel lehetett szavazni. Az első szavazásoknál lehetett észrevenni, hogy mennyire elgondolkodtatja az embereket, hogy nem egy szavazat van a kezükben. Generációk elszámolása — Önnek — ha szabad ilyet kérdezni — hány részvény jutott? — Huszonkettő. A legtöbb részvény, ami egy személy kezében van, 54, ez 41 ledolgozott évet jelent. Furcsa volt, hogy mennyire nehezen „veszik be”, értik meg, főleg a nyugdíjasok, hogy ezeket az értékpapírokat ingyen kapták. Egyik idős úr olyan szépen fogalmazott, ' hadd mondjam ’ el:. „A részvénytársasággá alakulás lehetővé tette a tisztességes generációs elszámolást. A közgyűlés élsőbbsé- gi részvényt adott a nyugdíjasoknak, megköszönve, hogy segítettek a mostani vagyoni összegyűjteni. Az idősek pedig a törzsrészvényekkel útjukra bocsátották az aktív dolgozókat”. Ebből is kicseng, ez a társasági forma sem lehet emberidegen. Tudjuk, hogy amit véghez- vittünk, az csupán a jogi része a dolognak. A továbbiakban még igen sok munka vár mindannyiunkra. — És sok mindent másképp kell fölfogni... — És sok mindent meg kell tanulni! Beszéltünk a nyugdíjasokról. Nekik is, nekünk is nehéz lesz, de meg kell tanulni tisztességesen búcsút venni azoktól, akiknek a mun'kájára már, mert nyugdíjasok, nem tartunk igényt. Meg kell tanulni, hogy az rt.-nek nincs foglalkoztatási kötelezettsége. Meg kell tanulni, hogy a részvények forgatása mit jelent, hogy ez üzlet, hogy milyen fortélyai vannak. És még rengeteg mindent. Azt is, hogy a jól dolgozóknak távlatot jelent az rt. Gondolkodni — December 31-éig — a rendelkezések szerint — meg kell szüntetni a belső vállalkozási formák többségét. Hogyan áll majd fel a részvénytársaság ezentúl? — Ki kell találni azokat a formákat, amelyek eredményes, jövedelmező módon működtetik a meglévő vertikumot. Ez még előttünk van. Tulajdonképpen a részlegekben dolgozók dönthetnek erről. Nem lehet sürgetni senkit. Az embereket gondolkodásra késztető hatalmas párbeszéd ez. Miért baj, ha 900 ember gondolkodni kezd? Egyszóval nincs a továbbiakra megszabott menetrend. Folyamatos átmenetet szeretnénk úgy, hogy egy dologhoz feltétlenül ragaszkodni kell A termelésben nem lehet visszaesés! A jövő év teljes év. Az elkövetkezendő három hónap alatt át kell vezetni a termelést, az embereket, sőt, bármilyen furcsán is hangzik, az átalakulás kidolgozóinak saját magukat is, ebbe az új,% másmilyen formába. — Megfogalmazná, miért fogadták el a tagok ezt a fajta átalakulást? És azt, hogy mi nem változik meg? — Azt hiszem, érezték az emberek a jószándékú folyamatosságra törekvést — például a háztáji földek, a földjáradék dolgaiban —, és megérezték a változtatás szükségességét, lehetőségét. Eddig azt mondták, az egész a tiéd, most mindez valóságossá vált. A kapott részvénnyel „fedett” összeg a kezükben van. Azt kezdhetnek vele, amit legjobbnak éreznek. Ami — remélhé- tően — nem változik? A Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-nek nagyon határozott karaktere alakult ki az évek során. Ezt erősíteni a legcélszerűbb. Egyelőre a tartalom marad. Később? A részvényesek döntenek az Agromix Rt. további működéséről. GálEszter EGY ÚJ ZÖLD FORRADALOM KELLENE. . . Éhezni fogunk 2000-ben? A New Scientist írja Pár évtizede, a hatvanas években világméretű volt az aggodalom, hogy hamarosan tömeges lesz a földön az éhínség, milliókat veszélyeztet majd az éhhalál. Aztán a Zöld Forradalom néven ismert mezőgazdasági technológiaváltás úgy tűnt, hogy mintegy másfél évtizede megoldotta a problémákat. Az új fajták, az öntözés, a vegyszerek alkalmazása, tömeges bevezetése, a fejlődő országokban hihetetlen termelésemelkedéshez vezetett. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek elején e legszegényebb országot leszámítva világszerte élelmiszer-túltermelés alakult ki.- Ennek következtében a készleteket drasztikusan csökkentették, a gazdákat jónéhány fejlett országban abban tették érdekeltté, hogy hagyják a földjüket parlagon. Napjainkban, úgy tűnik, az ingamozgás elve szerint újabb élelmiszer-hiányos korszak határára jutottunk. A New Scientist című amerikai folyóirat beszámol a World watch Institute legújabb vizsgálatairól, amelyek szerint máris az a kritikus helyzet állt elő, hogy az emberiség létszáma évente 1,7 százalékkal, míg az élelmiszer-termelés csak egy százalékkal nő. Ha a készletek tovább apadnak, például több egymás utáni aszályos évben, akár már 1992- re olyan gabonakrízis alakulhat ki, amely az egész világgazdaságot veszélybe sodorja. A tanulmány szerzője szerint az új élelmiszerválság fő oka a környezet mind' drámaibb pusztulása. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az aszályos évek, amelyek a nagy gabonatermő vidékeken katasztrofálisan gyenge terméssel járnak. Világszerte mind nagyobb probléma a talajerózió, amely a termőföldet hozza végveszélybe. Mára kiderült, hogy a kellő előrelátás és szakértelem nélküli öntözés ugyancsak az erózió melegágya és különösen a Szovjetunióban, Kínában, valamint az Egyesült Államokban okozott máris visszafordíthatatlan környezeti változásokat. Nagy bajok vannak a vízzel is. Amerikában évente egy méterrel, a Kínai Alföldön két méterrel csökken a karsztvízszint, a túlhasználat miatt a teljes kiszáradás fenyegeti az Arai- tavat. Az apadó erőforrásokon kívül az új technológiák hiánya veti vissza a mezőgazdasági termelés növekedését. Olyan forradalmi újítások, mint a műtrágyák, az új fajták bevezetése, ma nincsenek napirenden s a géntechnológia sem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket. A technológiai feltételek stagnálása a kutatók szerint azt jelenti, hogy a legfejlettebb mezőgazdasági vidékek termés- eredményei megközelítették a biológiai maximumot, azaz egyes növények már annyi napenergiát hasznosítanak, amennyit egyáltalán kéjesek, mivel a tápanyag és víz felvétele maximális. Ugyanakkor a környezeti ártalmak rohamos növekedése az eddigi termelési eredményeket komolyan veszélyezteti. A sivatagosodás, az üvegházhatással összefüggő klímaváltozás, a savas esők és a biológiai tártaié-, kok gyengülése — azaz a növény- és állatfajok tömeges kipusztulása — mind a világ élelmiszer-termelésének csökkenése irányába hat. • V/ 1956-os mosonmagyaróvári véres tragédia — az október 26-ai sortűz — előtti és utáni időről került elő kilenc fénykép Szombathelyen. A képek készítője nem fedte fel személyazonosságát.
