Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-17 / 244. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 17. Tárgyalások kezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal Az amerikai hadügy­miniszter Moszkvában Hivatalos látogatásra kedden Moszkvába érkezett Richard Che­ney. Az amerikai védelmi minisztert a szovjet főváros repülőterén szov­jet kollégája, Dmitrij Jazov marsall fogadta. A Pentagon irányítója négy nar pót tölt a Szovjetunióban, tárgyal Jazov marsallal, s valószínűleg ma találkozik á szovjet elnökkel. Cheney katonai egységeknél is szemlél tesz, egyebek között felke­resi a tulai ejtőernyős-kiképzőköz­pontot és a szovjet légvédelem Moszkva melletti parancsnoki köz­pontját. Az amerikai védelmi mi­niszter szovjetunióbeli látogatását — amellyel lezárul a szovjet-—ame­rikai katonai kontaktusok ez évi programja — pénteken nemzetközi sajtóértekezleten értékeli Moszkvá­ban. Szerdán érkeznek Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői, és csütörtökön megkezdődnek a tárgyalá­sok a magyar kormány és az IMF kép­viselői között. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI munkatársának elmondották, hogy a megbeszéléseken az IMF-fel kö­tött egyéves program végrehajtásának eddigi helyzetéről lesz szó, valamint a nemzetközi pénzintézettel kötendő új hároméves megállapodásról. Valószí­nűleg az első témáról a tárgyalások viszonylag zökkenőmentesek lesznek, hiszen a magyar gazdaság eredményei az idén kedvezően alakultak. A fizetési mérleg helyzete az év végére minden­képpen jobb lesz, mint amire a kor­mány az IMF-fel kötött megállapodás­ban vállalkozott. Bár a kormánynak további intézkedéseket kell hoznia az államháztartás helyzetének javítására, a költségvetési mérleg hiánya sem fogja meghaladni a programban előirányzott 10 milliárd forintot. Más a helyzet a tervezett hároméves megállapodást illetően. Az IMF képvi­selői korábban már többször kifejtet­ték: támogatják a kelet-európai átala­kulást, segítik Magyarországon a gaz­dasági rendszerváltást. Ez azonban — a Magyar Nemzeti Bank szakértői sze­rint — nem jelenti azt, hogy lényegesen lazítanák a feltételeket. Magyarország tárgyalási pozícióját számottevően ne­hezítik a jelentősen átalakuló külgaz­dasági körülmények. A közel-keleti konfliktus jövőbeli hatásai nehezen prognosztizálhatók, s így a szakértők számára bizonytalanok: milyen import- olajárral számoljanak az 1991. évi terv összeállításakor. Ugyancsak bonyolitja a helyzetet, hogy ma még nehéz megbe­csülni: a dollárelszámolásra történő át­térés következtében miként alakul Ma­gyarország kereskedelme a kelet-euró­pai országokkal, főként a Szovjetunió­val. Az idén az ország konvertibilis elszá­molású kivitele várhatóan meghaladja a 7 milliárd dollárt. A kelet-európai országokkal lebonyolított forgalom je­lenleg dollárban számolva mintegy 2,8- 3 milliárdra tehető. Kérdés, hogy az így kialakuló 10 millió dolláros export jö­vőre mennyivel csökken, s ez hogyan hat a kereskedelmi mérleg aktívumara, 'illetve a fizetési mérleg helyzetére. (MTI) Thaiföldi szenátorok a Parlamentben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke kedden a Parlamentben fogadta a Thaiföldi Szenátus kül­döttségét, amely Pisit Hemabutr tá­bornok, a szenátus első elnökhe­lyettese vezetésével tartózkodik ha­zánkban. Az Országgyűlési Sajtóiroda közleménye szerint a szívélyes hán- gulatú találkozón Szűrös Mátyás tájékoztatta a vendégeket Magyar- ország demokratikus átalakulásá­nak folyamatáról, annak legfonto­sabb állomásairól, a demokrácia in­tézményrendszerének létrehozásá­ról. Pisit Hemabutr tábornok nagyra értékelte a magyarországi békés átalakulást. Megállapította, hogy Thaiföld érdekelt a kapcsolatok további szé­lesítésében, a gazdaság különböző terüjetén történő együttműködés­ben. MAGYAR—NÉMET KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK • • ot év múlva nem hivatkozhatunk a balsorsra Európai kérdések'és a Németország egyesüléséből adódó kétoldalú gyakorlati teendők szerepeltek a hét­fői bonni német—magyar külügyminiszteri tárgyalá­sok középpontjában. — Már olyan szinten vagyunk, hogy nem kell nagy kérdéseket megoldanunk — mondta hétfőn esté magyar újságíróknak Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki az európai külügyminiszte- j rek közül elsőként tett hivatalos látogatást az újra egyesült országban. Szóba került új szociális és egészségügyi szerződés kötése és új konzulátusok nyitása: a mar kész tény­ként kezelhető .stuttgarti konzulátuson kívül magyar képviselet nyílik Drezdában és Hamburgban is. A megoldandó kérdések közé tartozik, hogy a volt NDK-val kötött szerződések közül melyek szűnnek meg, s melyeket kell hozzáigázítám'áz új helyzéíhez. — Áz NDK megszűnésével egész Németországban új világpiaci kihívással kerültünk szembe — hangsú­lyozta Jeszenszky Géza, aki hétfői, neves politikatu­dósok előtt tartott előadásában is hitet tett az Európai Közösségekhez való csatlakozás mellett. Ennek 1995- ben kellene bekövetkeznie. — Számunkra az egyetlen megoldás a csatlakozás a működő, virágzó gazdasá­gokhoz, s ezért _ mindent meg kell tennünk, minden rajtunk múlik. Öt év múlva már nem hivatkozhatunk a balsorsra, csak a balítéletekre — hangsúlyozta az esti beszélgetésen. A külügyminiszteri találkozóról közzétett német * tájékoztatás szerint Hans-Dietrich Genscher, a bonni diplomácia irányítója leszögezte:.— Most, az újra­egyesítés után még fontosabb lett a szövetségi köztár­saságnak az a feladata, hogy megértést érjen el az Európai Közösségeken belül Közép- és Kelet-Európa reformországainak problémái iránt, mely problémák a demokratikus és a piacgazdasági struktúrák kiala­kulása közben bukkantak fel. — A szövetségi köztár­saság kész a magyar érdekek szószólója lenni az Euró­pai Közösségeken belül, s mint a magyar küldöttség köreiből értesülni lehetett róla, kereskedelempolitikai ' könnyítéseket és egyéb kedvező feltételeket is kilátás­ba helyez a kétoldalú gazdasági cserében, a keletné­met vállalatok pedig teljesíteni fogják a magánjogi szerződésekben vállalt kötelezettségeket. A két kül­ügyminiszter megállapodott abban, hogy bővítik a nemet—magyar konzultációs rendszert, s kiterjesztik például a minisztériumokra. i Németországi látogatását befejezve Jeszenszky Gé­za kedden reggel Bonnból Frankfurton át elutazott Torontóba. Ä külügyminiszter Hans-Dietrich Gen- scheren kívül találkozott Richard von Weizsäcker szö­vetségi elnökkel és Alfred Dreggerrel, a Keresztényde­mokrata Unió (CDU) parlamenti frakciójának elnö­kével is. MDF-sajtótájékoztató A legfőbb ügyész vizsgálati eredmé­nyének közzétételével sem zárult le a „hordó-ügy”, hiszen a Magyar Demok­rata Fórum képviselőcsoportja kezdemé­nyez újabb ügyészi vizsgálatot — ezúttal már a „hordó-ügyet” kirobbantó Kurír ellen. A képviselőcsoport keddi parlamenti sajtótájékoztatóján Kónya Imre frakció- vezető elmondta: az MDF-es képviselők kezdettől fogva meg voltak győződve ar­ról, hogy az inkriminált kijelentés — „Hordót a zsidóknak!” — nem hangzott el az ülésteremben. Hozzáfűzte: a frakció mindaddig nem akart állást foglalni az ügyben, amíg nem lát napvilágot az ügyészi vizsgálat eredménye. Most azon­ban folytatta Kónya Imre-w miután bebizonyosodott, hogy a kijelentés nem hangzott el, felvetődik: kiket és milyen mértékben terhel felelősség azért, hogy az, Országgyűlés heteken át rágalomhadjá­ratnak volt kitéve. A frakcióvezető úgy vélte — s az MDF képviselőcsoportja nevében a legfőbb ügyészhez intézett levelében ezt meg is fogalmazta —: a tények figyelembevéte­lével mérlegelni kell, hogy megállapítha- tó-e alapos gyanú a büntetőeljárás meg­indításához, vagy további tényfeltáró vizsgálatot kell elrendelni. Ezzel kapcso­latosan hangsúlyozta: a rágalmazás és a rémhírterjesztés mint bűncselekmény — magvalósult, s immár azt kell felderí­teni, hogy mindez szándékosan történt-e. Kónya Imre az MDF-frakció „hordó­ügyben” képviselt álláspontját ismertetve utalt arra: ő maga a Házbizottság ülésén megpróbálta elérni, hogy mind a hat par­lamenti párt közösen lépjen fel, ám az ellenzék nem csatlakozott a koalíció pártjaihoz. Ezt nemcsak Kónya Imre fájlalta, ha­nem Csengey Dénes is értetlenségét tol­mácsolta, mondván: a rágalmazás nem egy párt vagy a koalíció ögyeíjí- miként azt a szabaddemokraták állították előző napi sajtótájékdztatójukon —, hiszen az egész parlamentet hátrányosan érintette a megalapozatlannak bizonyult vád. (MTI) Hatpárti tanácskózás VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1990. október 16—24. Kecskeméten A Fidesz Kecskeméti Szervezete teg­nap este 6 órára tanácskozásra hívta össze mindazoknak a pártoknak a kép­viselőit, amelyek mandátumot szerez­tek a helyi önkormányzatban. A meg­beszélés tárgya az volt, hogy még az önkormányzat alakuló gyűlése előtt (amelyet október 24-ére tűztek ki) meg­vitassák a polgármester-választás — a pártok érdekeit is érintő — kérdését, tekintettel arra, hogy a képviselő-testü­letbe a választások eredményeképpen 18 kormánykoalíciós és 18 ellenzékig valamint egyetlen független képviselő került be. Az MDF-nek, mint képvise­lője mondotta, megfelel az, hogy 50 százalék + 1 szavazattal válassza meg a testület a polgármestert, míg például a Fidesz a kétharmados többséget java­solta. Lapzártakor a megbeszélés még tartott. Pénznem Vételi Eladási árf. 100 ej tységre, forint! ran Angol font 11 626,40 12 345,56 Ausztrál dollár 4735,62 5028,54 Belga frank 189,71 201,45 Dán korona 1023,79 1087,11 Finn márka 1650,06 1752,12 Francia frank 1165,82 1237,94 Görög drachma (a) 38,91 41,31 Holland forint 3465,26 3679,60 ír font 10 475,01 11122,95 Japán yen (1000) 465,39 494,17 Kanadai dollár 5155,88 5474,80 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 3906,23 4147,85 Norvég korona 1007,54 1069,86 Olasz líra (1000) 52,11 55,33 Osztrák schilling 555,33 589,68 Portugál escudo 44,39 47,13 Spanyol peseta 62,14 65,98 Svájci frank 4621,69 4907,57 Svéd korona 1054,64 1119,88 USA-dollár 5955,04 6323,40 Ecu (közös piac) 8087,79 8588,07 a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma ‘ 40,07 40,15 Aranyos kémfőnök avagy öt tábornok a rács mögött VARSÓ Néhány napod belül a lengyel bel­ügyminisztérium öt tábornoka került börtönbe, előzetes letartóztatásba he­lyezték őket. Elméletileg két teljesen különböző ügy vádlottai,,de a varsói megfigyelőknek ezzel kapcsolatban ko­moly kétségeik vannak. A letartóztatott tábornokok között a sztár Miroslaw Milewski, a lengyel hírszerzés volt főnöke, egykori belügy­miniszter, majd a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, a központi bizottság titkára. A tábornok igazán romantikus életutat futott be. „Az ezred fiát” 16, éves korában irányították az állambiz­tonsági szolgálathoz, ahol villámgyors karriert futott be. 1962-ben bélügyi osztályvezető, 1971-ben miniszterhe­lyettes, 1980-ban pedig belügyminisz­ter lett. Alig egy éven át tölti be ezt a funkciót, amikor helyére Kiszczak tá­bornok került, aki ez év nyaráig töltöt­te be e funkciót. Ekkor még nem be- | szélhetünk bukásáról, hiszen 1981-ben a LEMP KB titkára lett, és csak 1985 május 15-én megy nyugdíjba — néhány nappal azután, hogy megszületett az • ítélet Jerzy Popieluszko katolikus pap belügyes gyilkosainak ügyében. Egy magas rangú, immár nyugdíjas belügyes szerint a minisztériumban régóta keringtek legendák Milewski mesés vagyonáról. Mint a Varsóban tartott-sajtóértekezletén az államvédel­mi hivatal vezetője elmondotta, a volt minisztert és hat társát, köztük két tá­bornokot minimum 65 kg arany eltu­lajdonításával vádolják. Az ügy szálai 1968-ig nyúlnak vissza, amikor Milewski állt a lengyel hírszer­zés élén. A kémfőnök lengyel szárma­zású külföldiek segítségével a legkülön­bözőbb vállalkozásokat indíttatta Nyugaton, de embereivel közönséges bűncselekményeket, csalást, lopást, be­törést is elkövettetett. Az ezek haszná­ból Lengyelországba beérkezett kincse­ken a bűnszövetkezet tagjai osztozkod­tak. Kiszczak tábornok 1984-ben ti­tokban nyomozást indíttatott az ügy­ben és javasolta, hogy elődjét és bűn­társait állítsák bíróság elé, de a kom­munista pártvezetés ehhez nem járult hozzá, csupán csendben nyugdíjazták a „megtévedt” hadiárvát. A Trybuna című lap egyetlen kérdé­se (amire eddig egyetlen hivatalos nyi­latkozat sem válaszolt), hogy milyen címen is tartóztatták le a tábornokot és társait, hiszen a leleplezők szerint is a bűncselekmények sorozatát 1968 és 1971 között követték el, márpedig ezen bűncselekmények elévülési ideje Len­gyelországban 10 év, vagyis bűnösség esetén sem büntethetők már a tettesek. Ezért is gyanakszanak a megfigyelők arra, Hogy e letartóztatások oka alap­vetően mégis az lehet, hogy a díszes társaságnak is köze volt Popieluszko meggyilkolásához. Ezzel a váddal tartóztattak le ugyan­is két további volt tábornokot. Wla- dyslaw Ciaston tábornok miniszterhe­lyettesi rangban a biztonsági szolgálat főnöke, majd albániai nagykövet volt, Zénón Platek tábornok pedig a belügy­minisztérium négyes ügyosztályának volt igazgatója. Mindkettőjük éllen az a vád, hogy Jerzy Popieluszko katoli­kus pap elrablására és meggyilkolására bujtották fel beosztottjaikat 1984-ben. Már 1985 nyarán is, amikor a gyil­kosság ügyében megszületett az ítélet, és börtönbe kerültek a bűntényt végre­hajtó állambiztonsági tisztek, felmerült a gyanú, hogy Adam Pietruszka osz­tályvezető-helyettes, a legmagasabb rangú belügyes, aki akkor a bíróság elé került, nem lehetett elég nagy ember egy ilyen akció jóváhagyásához, de eZt akkor sem a bíróság, sem a vádlottak nem kívánták feszegetni. A rendszer­nek kellett összeomlania ahhoz, hogy a már öt éve börtönbüntetését töjtő Grzegorz Piotrowski elsőrendű vádlott meg merje vádolni volt főnökeit, s így újraindulhasson a nyomozás az igazi bűnösök után. Barabás T. János (Varsó) HOGY AN KEZDJÜNK H07.7.Á? Az önkormányzatok első lépései (Folytatás az 1. oldalról) polgármester, ott ő hívja össze, ám mindenképpen segítséget nyújt az előkészítésben a még hivatalban lévő vb-titkár. Az alakuló ülést a legidő­sebb képviselő vezeti, mint korelnök. Már az első alkalommal több fontos kérdésben kell dönteni. Az 5000-nél kevesebb lakosú helyeken például ek­kor határozza meg a testület, hogy a polgármester főállású lesz vagy társa­dalmi megbízatásban végzi feladatát, illetve hogy mennyi fizetést kap. A korelnök előtt tesz esküt a polgár- mester, és ezt követően átveheti az ülés vezetését. Célszerű már ekkor kiírni a pályázatot a jegyző személyé­re — melyet ingyenesen közzéteszünk a Belügyi Közlönyben —, és érdemes felállítani egy bizottságot is a szerve­zeti és működési szabályzat tervezeté­nek elkészítésére. A községekben vá­lasztani kell három tagot — elektort —, akik egy körzetenként összehívott ülésén kijelölik a megyei közgyűlés küldötteit. — Az alakuló ülés megszervezésén kívül melyek a legsürgetőbb teendők? — Számba kell venni a közeljövő feladatait, ezek közül talán a legfon­tosabb a település helyzetének átte­kintése, mit is örököltek egyáltalán. Feltétlenül meg kell ismeíkedni az év hátralevő részének pénzügyi lehető­ségeivel. Az önkormányzati választást meg­előzően mintegy 600 közös taná­csunk volt, és ezekhez' mintegy 1500 nem székhely társközség kapcsoló­dott. Most minden községben önálló képviselő-testület jött létre és saját polgármestert választottak maguk­nak. Az igazgatási feladatok megol­dása azonban a jövőben sém történik minden községben önállóan. Lehető­ség van arra, hogy az 1000 lakosnál kisebb települések a velük szomszé­dos községekkel úgynevezett, körjegy­zőségeket alakítsanak. Ez természete­sen nem csorbítja az egyes települések önállóságát, sőt, ha tudnak és akar­nak, saját jegyzőt is tarthatnak. előző megoldás egyik előnye, hogy a körjegyző fizetését a központi költ­ségvetés fedezi. Ennek előkészítése ázonban nagyon kényes dolog, jó, ha a polgármesterek egyeztető megbe­szélést tartanak, ahol saját testületük álláspontját képviselve megegyeznek a körjegyzőség székhelyéről és arról, hogy mely községek tartoznak majd hozzá. Ezt követően az érintett testü­letek együttes ülésen köthetik meg a végleges megállapodást. Elképzelhe­tők a társulásnak további formái: le­het csupán egyes igazgatási ügyekben összefogni, vagy néhány intézményt közösen működtetni. — Mi a helyzet az egyesített közsé­gekkel? — Ezek ma nem önálló községek, mert csatolták vagy egyesítették őket szomszédos községekkel, városokkal. Ezzel megszűnt önállóságuk, telepü­lésrészekké váltak, nevüket is elve­szítve. Döntő többségüknél harmoni­kus volt a fejlődés, így az ott élő pol­gároknak nem okoz gondot az egye­sülés. Ahol viszont ma is kényesnek érzik az egyesítést és visszakívánják önállóságukat, az új önkormányzati törvény erre is lehetőséget ad. Ese­tükben helyi népszavazás rendelhető el, ha a jogszabályban rögzített meg­felelő számú polgár kéri ezt, és a tele­pülés eleget tud fenni az önálló köz­séggé válás alapvető tárgyi feltételei­nek. A szétváláson kívül van megoldás arra is, hogy a sajátságos érdekeket képviselő-területek úgynevezett tele­pülésrészi önkormányzatot kapja­nak". Ez esetben a képviselő-testület .jogokat és az ehhez járó anyagiakat bocsáthat a településrészi önkor-, mányzat rendelkezésére. . Hogy alakul át a volt tanácsok belső szervezete? ~ Az önkormányzati törvény a belső szervezet kiépítését valóban sa­ját ügynek tekinti, ezért csupán kevés jogszabály rendelkezik erről. A többi között'ezt a belső szervezeti felépítést kell például rögzíteni a testület által megszövegezett szervezeti és’ műkö­dési szabályzatban. Ennek elkészíté­séhez egyébként a Belügyminisztéri­um módszertani segédanyagot készí­tett, ami azónban-semmiképpen nem tekinthető olyan mintának, amelybe egyszerűen csak be kell helyettesíteni a település sajátosságait. A tanácsi szervezet helyébe egysé­ges polgármesteri hivatal lép, amelyét a polgármester irányít és a jegyző ve­zet. Végig kell gondolniuk a testüle­teknek, hogy akarnak-e alpolgármes­tert, bár egy ilyén funkcióra — akár társadalmi megbízatásban — szüksé­ge lehet a legkisebb községnek is, hi­szen bármikor felmerülhet, hogy a polgármestert helyettesíteni kell. Nyugat-Európában bevett szokás, hogy a legerősebb párt adja a polgár- mestert,.míg a második helyr&azorujt párté- az alpolgármesteri szék. Ahogy a méretek növekedhek, egj- re sokoldalúbb belső szervezetben kell gondolkodni. Ezt a célt szolgál­ják a bizottságok, amelyek közül egyet mindenütt kötelező létrehozni, az pedig a pénzügyi ellenőrző bizott­ság. Bizottság alakítható bármely te­rület felügyeletére, összefogására, melynek élén tanácsnok — egy e fel­adattal megbízott képviselő — áll. A bizottságok alkalmasak arra is, hogy az egyes témakörökben érintett intézmények, helyi társadalmi szerve­zetek és állampolgárok széles köre bevonható legyen * a döntésekbe. A bizottságokban ugyanis nem csak testületi tagok Vehetnek részt, a kikö­tés csupán annyi, hogy a képviselők­nek kell többségben lenniük. Körülbelül az év végéig érdemes a belső szervezeti felépítésen gondol­kodni, ugyanis ma még nem dönthe­tő el sok minden. Meg. kell ugyanis még születnie több plyan jogszabály­nak, amely meghatározza majd >az összes önkormányzáti és államigaz­gatási i feladatot és hatáskört. (MTI r--Press). L. László János Mázsákban jelentkeznek a következmények (Folytatás az 1. oldalról) 320 ezer tonna műtrágyáért is va­lamivel többet fizettek, mint a ta­valyi hasonló időszakban kiszórt, csaknem 520 ezer tonnáért. A tápanyag-utánpótlás helyzete azóta sem javult, sőt a harmadik negyedévben tovább romlott. A Földművelésügyi Minisztérium szerint a műtrágyákat forgalmazó Agrotek, valamint a megyei Agro- ker-vállalatok és a különféle keres­kedelmi kft.-k legújabb adatainak értékelése azt tükrözi, hogy ez év őszén már a tavalyinál 80 százalék­kal magasabb áron juthattak mű­trágyához mind a nagyüzemek, mind pedig a kisgazdaságok. Mi­vel,ezzel párhuzamosan a hitelka­matok is folyamatosan emelked­nek, a termelők újabb jelentős téte­leket mondtak le a forgalmazó vál­lalatoknál. A folytatást sejteti az a tény, hogy az idén a nitrogén- és a foszfortartalmú műtrágyákra meg 10-12 százalékos árkedvezményt, támogatást kaptak a nagyüzemek; jövőre viszont ez is megszűnik. Az őszi gabonák vetése, maga a munka, mindezektől függetlenül tulajdonképpen rendben halad, a tápanyag-utánpótlásban mutatko­zó gondok következményei csak jövőre a termés betakarításakor je­lentkeznek ||g de akkor konkrétan, mázsákban. Figyelemre méltó eb­ben a tekintetben az a tény, hogy ha a gazdaságok csupán annyi műtrágyát szórnak ki, amennyire jelenleg igényt tartanak, akkor ta­lajerővisszapótlásuk az 1960-as, 70-es évek tápanyag-utánpótlási szintjére esik vissza. Akkor pedig mihdössze 9-10 millió tonna gabo­nát. termeltek évente, | nem mint később, 16-18 millió tonnát. , Evekkel ezelőtt a hasonló gon­dokat még enyhíteni Tehetett a szervestrágya-felhasználás növelé­sével. Ma már erre'nincs lehetőség, hiszen az állatállomány csökkené­se miatt szervestrágyából is kevés van. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents