Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-15 / 242. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1990. október 15. TALÁN VÉGE A TERMÉKETLEN FÖLDVITÁKNAK ... Alkotmánybírósági döntés a tulajdonról Az Alkotmánybíróságnak a reprivatizálással, azazV korábbi tulajdonosok jogainak helyreállításával kapcsolatos határozatát, valószínűleg, a közvélemény túlnyomó része megnyugvással fogadta. Jóllehet, első megközelítésre tisztán jogi kérdésről van szó, mégis ez a döntés egészen új irányt szabhat a földtulajdonról több mint egy éve folyó és lassan állóháborúvá merevedett vitának. Ami ennél még fontosabb, megakadályozhatja, hogy a föld,tulajdon körüli teljes bizonytalanság az egész magyar mezőgazdaságot, az amúgy is súlyos helyzetében, a végsőkig szétzilálja. De miről is döntött tulajdonképpen az Alkotmánybíróság? A miniszterelnök a kormány nevében felkérte a testületet, hogy vizsgálja meg, a földtulajdon korábbi állapotának helyreállítása a többi vagyontárgy — a gyárak, bérházak, üzletek — reprivatizációja nélkül alkotmányosnak minő- sül-e. Azaz, nem ütközik-e az alaptörvénybe, hä a földet visszaadják eredeti tulajdonosainak, ám például a bérházakat nem. Mint ismeretes, a privatizáció kormányprogramja szerint a korábbi tulajdonok természetbeni visszaadására nincs lehetőség, ehelyett részleges kártalanítás jöhet szóba, egy hosszú távú és értékpapírok kibocsátásával megvalósuló folyamatban. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ez a fajta megkülönböztetés az egyes vagyontárgyak és a volt tulajdonosok között alkotmányellenes, azaz nem lehet a földet más feltételekkel — azaz esetünkben feltétel nélkül — visszaadni, mint a gyárakat vagy a bérházakat. Az Alkotmánybíróság határozata kitér a termelőszövetkezetek helyzetére is, és az alkotmányra hivatkozva kijelenti, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek joguk van a tulajdonukban levő földhöz. Ebből következik, hogy ha most a szövetkezetek földjeit akár törvénnyel is elvennék — például a régi tulajdonosoknak történő visszaadás céljából —, akkor a gazdaságokat azonnali, teljes és feltétel nélküli kártalanítás illetné meg. Természetesen az Alkotmánybíróság határozata nem oldotta meg a földtulajdon égető kérdését. Változatlanul előttünk áll a piacgazdaság megteremtése a mezőgazdaságban, a vállalkozói jelleg erősítése, hogy termékeink a valóban világszínvonal közelébe kerüljenek. Csak ez adhat ugyanis garanciát a magyar mezőgazdaság jövőjére. De a piaci viszonyok létrejöttének útjában álló legnagyobb akadályt, nevezetesen a földtulajdon repri- vatizálása körüli terméketlen vitát — amely túlságosan is pártpolitikai érdekek hálójába került — talán egészségesebb irányba tereli a döntés. Remélhetőleg ezután valóban azon folyik majd a szakértői és parlamenti vita, hogy miként lehet hatékony mezőgazdaságot teremteni, olyat, amely a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása mellett megállja a helyét a világpiacon is. , P. É. Szárítókban a pritamin (és a vitamin) t Képeinken az asz- szonyok válogatják a csumázó- géppel negyedelt paprikát. Utána a vevő kérésének megfelelő nagyságúra vágják a kockázógéppel. A szalagról a folyamatos szárítóba kerülnek a piros kockák, ahonnan négy és fél óra múlva kikerül a finom illatú szárítmány. A Kiskunmajsai Jonathán Mezőgazdasági Termelőszövetkezet zöldségszárító üzemét az idén belső kft.-vé alakította. Egy hónapja kezdték a pritaminpaprika feldolgozását, s mivel kevés van az idén belőle, égyre nehezebb a felvásárlás. A magas és bizonytalan energiaárak sem kedveznek az üzemnek. Eddig több mint húsz tonna félkész szárítmányt készítettek, amit válogatás után csomagolnak. A paradicsompaprika 95 százalékát nyugatra exportálják: Németországba, Ausztriába, Hollandiába, Svájcba. A pritamin után indul a füszerpaprika- szezon, s az idén először nemcsak szárítják, hanem őrlik is, így önálló késztermékkel léphek a piacra. Kísérletként másfél tonna meggyet is aszaltak, úgy tervezik, hogy jövőre ezzel is foglalkoznak. 1 SAJTÚPOSTA I : Kiknek az érdekét szolgálja a vasúti szabályzat? Hazánk legrégebben működő és legnagyobb létszámú vállalatánál, a MAV-nál, az előírások-utasítá- sok-rendelkezések egész sora.hatá- rozza meg a teendőket. A vasutasok fegyelmezett, pontos munkáját aligha lehet jelentősebb ténnyel bizonyítani, minthogy hosszú ideje már nem volt az országban számottevő személyi és anyagi veszteséggel járó baleset. Az utas tehát nyugodtan ülhet nap mint nap a vonatra, s bizton számíthat arra, ami utazása közben történik, az csak az érdekét szolgálhatja. Ez alól egyetlen kivétel, ha történetesen az igen drága gyorson utazik, amely órákig vesztegel az egyik állomáson. Az eset augusztus 14-én történt, mégpedig a ceglédi állomáson, ahol a Budapestről 18 óra 15 perckor indított és Kecskeméten át Szegedre tartó gyorsvonatot csaknem két órán át megvárakoztatták. Az ok: a Miskolcról jövő szerelvény, melyet Cegléden csatlakoztattak a fővárosból befutott vonathoz, műszaki hiba miatt nem este 8 óra előtt, hanem fél 10 óra körül érkezett meg. A kényszerű várakozás miatt elégedetlenkedtek a hazautazok, s felvetették: visszakövetelik a gyors- és a személyvonat közötti viteldíjkülönbözetet. Csakhogy az Ilyen helyzet kivédésére gondolt ám a MÁV, amikor a szabályzatban ezeket írta le: „Az indú- lásnál vagy az érkezésnél előforduló késés miatt vagy az indulásnál a vonat elmaradása esetében az utas kártérítésre nem jogosult.” Akárhogy is meditálgatunk erről a reglamáról, még csak sejtetni sem engedi, hogy utascentrikus. A vállalati érdekkel szemben nekünk az a véleményünk, hogy a gyorsvonat-közlekedés igenis plusz-szolgáltatásnak számít, s ha a vállalását bármilyen okból nem teljesíti a cég, nincs és nem lehet joga felszámolni azt a díjat, amelynek ellenszolgáltatásával adós maradt. A rendszerváltás korszakában talán ideje lenne a kissé elaggottnak tűnő vasúti szabályzatot is felülbírálni. ÜZENJÜK Balogh Kálmánnak, Bajára: Jogi előírás, hogy a gyermek örökli az apa halála után megmaradt vagyont, például a házingatlant, melyen az anyának holtig tartó haszonélvezete lehet. Ilyen esetben a ház foígalmi értékének 5 százaléka jelenti az illeték alapját. Ez utóbbi kiszámításánál figyelmen kivül kell hagyni az ingatlan terheit, igy az OTP-kölcsöntartozást stb. Ön e témakörrel összefüggésben helyesen állapította meg, hogy az egyre növekvő házárakkal szinkronban emelkednek az illetékmegállapi- tás alapját képező forgalmi értékek. Már csak erre való,tekintettel is módja van az örökösnek, hogy az illeték kifizetésénél részletfizetési kedvezményt kérjen. Az erről döntő helyi illetékhivatalnak azonban közölnie kell a felszámítandó kamat mértékét is, ami manapság korántsem alacsony. „Császártöltési fiatalember” jeligére: Az egyesült államokbeli lakosok soraiban egyre többen kísérik élénk figyelemmel a kelet-európai országokban bekövetkezett politikai-gazdasági-társadalmi változásokat. Örvendetes, hogy a magyarországi fejlemények is felkeltették az óceánon túliak érdeklődését, s hogy a két nép közötti kapcsolat elmélyülhessen, nemrégen létrejött a „Barátok Amerikában” nevű szervezet. Célja: megkönnyíteni a levélkapcsolatot az amerikai és a magyar polgárok között. Akik élni kívánnak e lehetőséggel, angol nyelven e címre írhatnak: Friends in America, P. O. Box 4220, Department H8, Hopkins, MN 55343. U. S. A. „Kunszállási lakos” jeligére: A rokkantsági nyugdíjban részesülő, s egyidejűleg munkát is végző személynek célszerű arra figyelnie, hogy a keresete négy hónapon át lényegesen kevesebb legyen, mint amit a megrokkanása előtt kapott, hiszen ellenkező esetben megszüntetik az ellátását. Kivétel ez alól az a leszázalékolt, akinek életkora már meghaladta az öregségi korhatárt, vagyis nő esetében az 55., férfi esetében a 60. életévet. Megjegyezzük még: a magas bérezés miatt megszűnt rokkantsági* nyugdíjat újból lehet igényelni, feltéve, ha az illető szerzett legalább B6;havÍ!s?elgálátiyidQÉa nyugellátásának korábbi megállapítása óta. BECSAPTA-E ÜGYFELÉT AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ? A kárfedezet csak betöréses lopásra vonatkozik Szemét itt is, szemét ott is— Kalocsán A környezetvédelméről, a település tisztaságának fontosságáról sokan és sokat írtak meg beszéltek már, ám mindezek gyakorlati megvalósulását nemigen lehet észrevenni lakótérségünkben. Mióta pedig a demokrácia beköszöntött hozzánk is, a szemeteléssel kapcsolatosan talán még tovább romlott a helyzet. Állításom alátámasztására engedtessék meg, hogy beszámoljak a legutóbbi körsétám során látottakról: A kerékpárúton haladtam, amikor áz előttem átfutó egerekre lettem figyelmes. Körülnézve, hirtelen megpillantottam W valahol a tiszti lakások köze- «. lében hogy az út menti tölgyfák tavaly lehullott leveleinek kupacai alatt van e rágcsálók rejtekhelye. Ezeket a halmokat csak gyarapítják az idén is hulló falevelek, melyek eltakarításának nyoma sincs errefelé. ,11 v yAwWSflevgt ^tartalmazó táblánál is csak az nem figyel fel rá, kokba gyömöszölt hulladék várja a jobb sorsát. Alig távolabb e helytől, a náddal benőtt árkokban is igen tarka a kép: köpött ruhák, gumiabroncsok, üres konzervdobozok és más apróságok lapulnak egymásra dobálva. Az előzőekről nem kis felháborodással szólok az egyik ismerősömnek, aki még rátesz a hallottakra egy lapáttal, elmondva: néhány napja az érsekkert melletti, úgynevezett Vajasparton járt, s a folyó szélén hagyott zsákból hatalmas patkány ugrott elő. Nem volt nehéz kiderítenie, hogy állati tetemeken lakmározott, melyeket valakik otthagytak. E szégyellni való ténysort még lehetne folytatni azzal, hogy városunkban egyesek előszeretettel öntögetik az úttest szélére és más közterületre a hamut, a salakot és az udvari törmeléket. Köztudomásúi hogy hozzánk gyakorta látogatnak külföldiek. Már csak az ő tiszteletükre is nagyobb rendet, tisztaságot kellene tartani e városban. A kukák használatát is kötelezővé tehetnék az illetékesek, akiknek végre ideje lenne általános közterületi nagytakarítást is elvégezniük. Sokak nevében reménykedem benne, hogy az új önkormányzat az első teendői közé veszi fel a köztisztaság jelenleg tarthatatlan állapotának mielőbbi felszámolását! Kákonyi Sándor Kalocsa Nagyon elkeseredett a kiskunfélegyházi P. Szabó Lászlómé, aki úgy véli, becsapta az Állami Biztosító, amely a bizonyított kára ellenére egyetlen fillért sem hajlandó megtéríteni. íme a részletek, ahogyan olvasónk közölte velünk: — Saját kerékpáromat-a bérházunk zárható közös helyiségében tárolom, rendszeresen. Azon az idei júliusi napon is e szokásos helyén volt a lelakatolt bicikli, amikor szőrén-szálán eltűnt. Bejelentésemre a rendőrség foglalkozott az üggyel, s a végére pontot tett anélkül, hogy rátalált volna áz elkövetőre és az ellopott tulajdonomra. A nyomozási eljárást megszüntető határozat birtokában arra gondoltam, hogy a károm legalább egy részének visszatérülésére joggal számíthatok, hiszen az ilyen eseteket illetően szerződéses viszonyban vagyok az Állami Biztosítóval; amelynek egyik munkatársa éppen a közelmúltban beszélt rá az e tárgyú korábbi megállapodásunk módosítására, vagyis a magasabb összegű biztosítás megkötésére. Ez utóbbi értelmében most már évente 1600forint biztosítási díjat kérnek tőlem. Szóval bizonyos voltam benne, érdemes felkeresni a biztosító helyi irodáját. Ezt meg is tettem, ahol rögtön csalódás ért, mert a tisztviselő kijelentette: nem kapok pénzt. Azután még hozzátette: ha mindegyik ellopott bicikli után kártérítenének, nem győzne a cégük fizetni. Az elutasító válasz, nemkülönben pedig a furcsa magyarázat miatt becsapva érzem magam. Az ügyfélszervező mindenféle kár megtérítésével nyugtatott meg, s az általam aláírt szerződésben pedig az nincs benne, hogy a lépcsőházi közös helyiségben tárolt holmira nem terjed ki a kockázatvállalás... Az eset kivizsgálására felkértük az Állami Biztosító BáCs-Kiskun Megyei Igazgatóságd megbízott vezetőjét, Kelemen Lászlót, aki a történteket és a megállapítását 'így foglalta össze lapunk számára: — Az 1989. június 26-a óta Családi Otthon Biztosítással rendelkező olvasójuk káriratai között van a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság 44/1—248/ 1990. számú határozata, amely e szabálysértési eljárás megszüntetését tartalmazza. Az indoklási részben egyértelműen csakis lopási cselekményről van szó. Es e minősítés a döntő a mi szempontunkból. Ugyanis a szóban forgó biztosítási szerződés félreérthetetlenül leszögezi: a kárfedezet csak betöréses lopásra vonatkozik. E szerződés megkötésekor az ügyfélnek átadott szabályzat azt is közli, hogy a biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lezárt helyiséget erőszakkal, hamis, illetőleg lopott kulccsal felnyitja, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, amelynek alsó éle az alatta lévő szinttől mérve 2 méternél magasabban van. Sem a rendőrségi határozat, sem a helyszínen járt kárszakértőink nem állapították meg, hogy valaki álkulccsal, vagy jogtalanul behatolva tulajdonította volna el a kerékpárt. Mindezek ismeretében azt kell mondanom: kártérítési kötelezettségünk nem áll fenn. E szerződési feltételektől eltérő intézkedést pedig rtem tehetek, s méltányosság gyakorlására sincs hatásköröm. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-Í611 LEGYÜNK ÓVATOSAK A TEMETŐBEN! A kecskeméti özvegy Góbi Istvánné a minap járt a helyi köztemetőben, ahol enyhén szólva igen szomorú tapasztalatra tett szert. Tanulságos esetét ekképpen mesélte el: — Október 7-én, vasárnap délután fél 2 óra lehetett, amikor férjem sírjához érkeztem. Elhelyeztem a -virágokat a tartályokban, majd a közeli csaphoz mentem, vízért. Míg távol voltam, a sír mellett lévő biciklim kormányára akasztott táskából valaki elemelte a pénztárcámat és a benne lévő 510 forintot. Kis jövedelmű nyugdíjas vagyok, így hát e kár számomra nem jelentéktelen. Mindennek közreadásától egyáltalán nem remélem azt, hogy a tolvaj megkönyörül rajtam és visszajuttatja a forintjaimat. Ami velem megesett, azért szóltam róla e helyütt, hogy mások is okuljanak belőle . . . Nos, ami másokat, vagyis mindannyiunkat illeti, nagyon is ránk fér a jó szándékú kioktatás. Hiszen éppen két és fél hét múlva lesz november 1-je, amikor az elhunyt szeretteink, barátaink, ismerőseink sírjához, urnájához látogatunk, hogy egy csokor virággal és meggyújtott gyertyával tisztelegjünk emlékeik előtt. Joggal lehet tartani attól, hogy a gyászoló tömeg sorában megbújnak majd az „áldozataikra” várók is, akik nemi hagyják kihasználatlanul a rablásra-tolvajlásra alkalmas pillanatot. A rossz szándékú, a bűnelkövetésre hajlamos emberekkel szemben szinte az egyetlen biztos védekezési mód a temetőben: legyünk óvatosak, s megkettőzött figyelemmel őrizzük-vigyáz- zuk értékeinket! I '(itépA" és szöveg: Méhesi Éva)
